Szurkolj Londonban !

Az új média az olimpiák történetével kapcsolatban is előtérbe kerül, magyar szerzők e-könyvsorozata érhető el letölthető formátumban. Az olimpiák történetét kutatók számára is elérhetővé válnak az új típusú média fejlesztései. Az Internetes adattárak mellett a DVD-összeállítások, Youtube-videók száma is gombamód szaporodik. Ebben a sorba illeszkedik egy újszerű magyar kezdeményezés, amelyet Ivanics Tibor és Lévai György vállalt magára. A szerzőpáros ugyanis e-könyv formátumban dolgozta fel a nyári olimpiák történetét.

A nyári olimpiák 1896 és 2008 közötti történetét bemutató sorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédia számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.

Az elektronikus kötetek hét részletben dolgozzák fel a nyári olimpiák több mint száz éves történetét. A részek a Kossuth Kiadó letöltő hálózatában érhetőek el az ALÁBBI linken, részenként 990 forintos áron. Fontos információ, hogy a letöltött e-könyvek csak az Adobe Digital Editions szoftver segítségével olvashatóak és kezelhetőek

Az utóbbi időben a para sportolók közül többen is próbálkoztak azzal, hogy az ép sportolók között is helyet kapva szerepelhessenek a nyári olimpiai játékokon. A fizikai képességekben meglévő hátrányok ledolgozása csak keveseknek, a világ legjobb para sportolóinak sikerül és az is csak különleges körülmények között. A közelmúltban az amerikai futó Marla Runyan, a lengyel asztaliteniszező Natalia Partyka és a dél-afrikai úszónő Natalie Du Toit szerepelt sikeresen az olimpián is. Pekingre nem sikerült szintidőt futnia az egyik legismertebb para sportolónak, a 400 méteres síkfutó Oscar Pistoriusnak, aki viszont az idei vb-n ott lehet majd a mezőnyben és Londonra is jó eséllyel kvalifikálhat. Hasonlóra készül most a 46 esztendős kerekes székben ülő Jonas Jacobsson is, aki 16 aranyérmével (összesen 25 érmével) a paralimpiai játékokat tekintve a legeredményesebb férfi sportolónak számít.

A svéd sportlövő a közelmúltban engedélyt kapott a Nemzetközi Sportlövő Szövetségtől (ISSF) arra, hogy elinduljon a férfi légpuskások 50 méteres számában a Világkupa versenyeken, ahol londoni olimpiai kvóta is szerezhető. Jacobsson már az 1980-as paralimpián Arnhemben részt vett, azóta pedig rendre sikeresen szerepel ezeken a versenyeken, 1984-től kezdve pedig mindig aranyérmet szerez. Jacobsson idén már két Világkupa viadalon is elindult, ráadásul a dél-koreai Chagwonban már döntős is volt, ahol végül a nyolcadik helyen zárt - igaz az ötödik sorozatban még csak mindössze 0,2 körre volt a kvótát érő helyektől.

„Most csak az olimpiai kvóta megszerzése érdekel, semmi más. Ez még csak a második versenyem volt a Világkupában, így a döntős szereplés jónak mondható. Sokszor nyertem már a paralimpián, de most szükségem van új kihívásokra, ezért versenyzek az ép sportolók között.” – nyilatkozta a koreai verseny után Jacobson, aki optimistán tekint a jövőbe saját londoni szereplését illetően.  „Egyeztettünk a Nemzetközi Paralimpiai Bizottsággal és abban maradtunk, hogy Jacobson megfelel a szabályainknak ebben a versenyszámban, így részt vehet az ISSF által szervezett versenyeken. Ha sikerül kvótát szereznie, akkor ott lehet Londonban is. Várjuk őt vissza további Világkupa versenyekre is.„– mondta Gary Anderson az ISSF elnökhelyettese.

A tervek szerint a svéd sportlövő a következő két Világkupa fordulón, az Egyesült Államokban (Ft. Benning) és Németországban (München) is ott lesz majd a mezőnyben. Érdekesség, hogy Jacobson a 2008-as esztendőben az év sportolója címet is elnyerte a Svenska Dagbladet című svéd újság szavazásán, ami olimpiai évben különösen rangos elismerés. Igaz a svédek egyetlen aranyat sem nyertek Pekingben (amire húsz éve nem volt példa), így a sportlövő három paralimpiai aranyérme igencsak felértékelődött.

Pénteken a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) nyilvánosságra hozta a 2012-es londoni olimpiára kvalifikáló szinteredményeket. A szokásoknak megfelelően ezúttal is két szintet határozott meg az olimpiára vonatkozóan a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF). Londonra vonatkozóan abban sincsen változás, hogy versenyszámonként maximum három sportoló érkezhet egy országból, de csak abban az esetben, ha mindhárman teljesítik a most publikált erősebb szintet („A”-szint). Amennyiben egy ország sportolói csak a gyengébb szintet („B”-szint) tudják teljesíteni, akkor közülük maximum egy atléta indulhat csak az adott versenyszámban. A szabályok szerint viszont hiába éri el valaki a „B”-szintet, ha egy honfitársa rendelkezik „A”-szinttel, akkor utóbbi mehet a játékokra.

Az atlétikai olimpiai mezőny létszámát az IAAF a szintek erősségével próbálja kordában tartani, így például a férfi 100 méteres síkfutás „A”-szintje (10,18) is igencsak komoly időeredménynek számít (Pekingre ez a szint még 10,21 volt). Különös figyelem övezte a férfi 400 méteres síkfutás „A”-szintidejét (45,25) is, amely azért fontos, mert ezt kellene megfutnia a világ egyik legismertebb (mű lábszárakkal futó) para sportolójának, a dél-afrikai Oscar Pistoriusnak, ha szeretne biztosan kijutni Londonba. Pistorius idén futott már 45,61-et is Rustenburgban, így a tegui világbajnokságon vélhetően ott lehet. A kvalifikáció időszak atlétikában május elsején kezdődik és egészen 2012. július 8-áig tart majd, kivéve a 10.000 méteres síkfutás, a gyalogló és maratoni futó, valamint a többpróba számokat, ahol már január elsejétől teljesíthetővé váltak a most –utólag- ismertté vált szintek. A kvalifikációs szintek részletes bontásban az ALÁBBI linken megtekinthetőek.

A mindössze 22 esztendős magyar sportlövő, Karmacsi Ildikó az ötödik helyen végzett a női légpuskások között a dél-koreai Csangvonban zajló sportlövő Világkupa-versenyen. A hír így szól, amelyről a sportág ismerői egyből tudják, hogy egyben azt is jelenti, hogy a magyar sportoló közel állt a londoni kvóta megszerzéséhez. Ezen a versenyen ugyanis három kvóta került kiosztásra, de mivel a Karmacsi előtt végző négy lövő közül még senki nem rendelkezett ilyennel, így továbbra is Sidi Péter az egyetlen magyar sportoló, akinek biztos a londoni szereplése.

Karmacsi a 40 lövéses alapversenyt 396 körrel zárta, amivel hét társával együtt állt a hatodik helyen végzett. Mivel ebben a sportágban nyolcas döntőket rendeznek, így a döntős helyekért nyolc versenyzővel (!) szétlövést rendeztek. A mini-döntőnek is beillő extra sorozatot a magyar sportoló jól bírta idegekkel (51.2 kör), így a döntő nyolcas lőállása lett az övé. A finálé elején sem remegett meg a keze, ahol mindössze két kilencest lőtt (9.9; 9.7 kör), a tíz lövést pedig végül 101.9 körös eredménnyel zárva ötödik lett. A fiatal sportlövő számára ez volt élete legjobb felnőtt Világkupa eredménye, de kvótához ez sem volt elég számára. Az alapversenyben Karmacsinál mindössze egy körrel gyengében szereplő Joó Éva (395 kör) a 24. helyen fejezte be a versenyt.

Idén nyáron eldől, hogy a három, még versenyben maradt város, a dél-koreai Pyeongchang, a franciaországi Annecy valamint a németországi München közül melyik rendezheti meg a 2018-as téli olimpiát. A német helyszín kapcsán már egy éve zajlik a huzavona a társrendező Garmisch-Partenkirchennel. Az alpesi sí versenyek tervezett helyszínéhez ugyanis helyi gazdák földjére (egészen pontosan azok ideiglenes használatára) is szükség lenne, amit  a földtulajdonosok hosszú ideig nem akartak átengedni az ötkarikás játékok idejére. Bár az 59 hangadóból álló tömörülés az elmúlt hónapban már végül aláírta a megegyezést a területek átadásáról, az ügy úgy tűnik mégsem jutott nyugvópontra.

Az olimpiát ellenzők ugyanis addig dolgoztak a háttérben, amíg szerdán a garmischi városvezetés úgy döntött, hogy népszavazást ír ki és a bajor kisváros lakóit kéri meg arra, hogy döntsenek arról, szeretnének-e olimpiai versenyeket látni 2018-ban. A fenti megállapodás tükrében inkább csak szimbolikusnak tartott referendumot május 8-án rendezik, amely időpont azért lehet fontos, mert még megelőzi a NOB helyszínről döntő dél-afrikai szavazásának idejét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai július hatodikán Durbanban így már annak tudatában fognak szavazni, hogy miként gondolkoznak az idei alpesi sí vb-nek (amúgy az olimpián is használt lejtőkön!) otthont adó német kisváros lakói.

Az olimpia ellenes szervezet amúgy 2500 aláírást gyűjtött a népszavazás kiírása érdekében, a referendum elutasító végeredményének alighanem Pyeongchang és Annecy elöljárói örülnének a legjobban.

Közösen próbál meg visszakerülni az olimpiai programba a softball és a baseball. A két sportági szakszövetség pénteki bejelentése alapján a 2020-as játékokra terveznek visszakerülni az olimpiai programba, amelynek érdekében „költségcsökkentő” elgondolásokat is kidolgoztak. A szövetségek ugyanis a korábbi különélés után most azzal lobbiznának az ismételt olimpiai tagság érdekében, hogy vállalják azt, hogy egyazon létesítményt használva (nem kellene két külön stadion) rendeznék sportáguk versenyeit

A két sportág a NOB 2005-ös döntése értelmében a pekingi olimpia után került le az ötkarikás programból. A softball és a baseball sorsa sokáig összefonódott, hiszen a „kiszavazás” után egy ideig közösen lobbiztak a visszakerülés érdekében. A két labdás sportág egysége azonban tavaly augusztusban megtörni látszott, a Nemzetközi Softball Szövetség (ISF) ugyanis ekkor bejelentette, hogy visszautasítja a baseball-osok javaslatát, amely egy újabb közös kandidációról szólna. A Magyarországon talán kevéssé ismert softballosok akkortól kezdve már egyedül (ráadásul a sportág férfi változatát is nyomva) szerettek volna hatni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéshozóira. „Mindig is különálló sportágként azonosítottuk magunkat és ezen a gyakorlaton nem szeretnénk változtatni, még akkor sem, ha egyesek azt akarják sugallni, hogy az olimpiai családba történő visszatérésünk csak a baseball-al közösen lehetséges” – nyilatkozta akkoriban atározottan az ISF elnöke, Don Porter.

A négy olimpián (1996-2008) is szerepelt sportágat amúgy annak idején 1991-ben valóban önállóan vették fel az olimpiai programba. A londoni játékok programjáról azonban a baseball mellett a softball is kiesett, így tavaly a két sportág közösen próbálkozott a „visszajutással”, de akkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékesei végül a hetes rögbi és a golf mellett döntöttek, melyek a 2016-os rió-i olimpián már részei lesznek az olimpiai programnak. A softballosok fő érve sportáguk önállósodása mellett az volt, hogy velük ellentétben a baseball az utóbbi időben –főleg az MLB botrányai miatt- igencsak érintett lett a dopping ügyekben, amely az ő olvasatukban az olimpiáról kikerülés fő okozója volt és egyben a softball-t is magával rántó tényezővé vált.

A békülésre nem kellett sokat várni, fél év elteltével úgy tűnik a felek belátták, hogy csak közösen van esélyük az ötkarikás tagságra. A következő lehetőség egyébként három év múlva, 2013-ban adódik majd a nyári olimpia sportági bővítésre, a NOB akkor szavaz ugyanis a 2020-as nyári játékok versenyprogramjától.

Elkészült a jövő évi, londoni nyári játékok olimpiai falujának első épülete. "A falu a játékok szíve, a messzi távolból érkezett olimpikonok itt találnak otthonra. Londonban valóban nyugodt körülmények között készülhetnek majd, hogy valóra válthassák álmaikat" – értékelte a látottakat Denis Oswald, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) koordinációs testületének vezetője a március végi londoni helyszínbejárás alkalmával. Az év végéig további tíz épületet húznak fel a londoni házigazdák, így határidő előtt elkészülhet a teljes olimpiai falu.

Az olimpiai falu parkosított zöldövezetben, az Olimpiai Parkban, a versenyszínhelyek közvetlen közelében található, így a sportolók nagy része akár gyalog is megközelítheti majd a versenyek helyszínét, ily módon megvalósulhat a minden olimpia kapcsán oly fontos „kis távolságok olimpiája”. A sportolóknak és edzőiknek otthont adó komplexum a versenyek után Kelet-London egyik korszerű lakóparkjává alakul majd át, ahol 2818 laskást alakítanak ki az apartmanokból, melyek közül 1379 igazi luxuslakás lesz és amelynek hasznosításával egy londoni ingatlanos cég foglalkozik.

Az újkori olimpiák története folyamatosan növekvő adat- és információ halmaz, amelyben ugyan egyre nehezebb eligazodni, de szerencsére mindig találunk benne magyar vonatkozású részleteket is. Bár a téli sportokat tekintve nem vagyunk nagyhatalom, a most ajánlott könyvben mégis előfordulnak magyar érdekeltségű sztorik is. Az egykori NBC kommentátor, David Wallachinsky három évtizede kutatja az ötkarikás játékok történetét, amelyről téli és nyári olimpiákra külön választva jelentkezik aktuális kiadásával. Az Olimpiatörténészek Nemzetközi Társasága (ISOH) elnevezésű szervezetnek is tagja a nagy tekintélyű amerikai sporttörténész, akinek könyveiben ugyan akadnak hibák (melyik lexikon jellegű műben ne lennének?), de két évente megjelenő könyvei mégis alapműnek tekinthetők a témával foglalkozók számára.

A „The complete book of the Winter Olympics – 2010 edition” című angol nyelvű könyv tavaly a vancouveri olimpia előtt jelent meg és 320 oldalban foglalja össze a téli sportágak 1924 óta íródó olimpiai történetét. Az eredmények és érdekes történetek mellett a könyv egyedüli hátránya, hogy bár 2010-es kiadást jelez, csak 2006-ig tartalmazza az eredmények. A könyvkiadás egyik paradoxona ez, hiszen a könyv iránt az olimpia előtti hetekben nyilvánul meg nagy kereslet, de így pár hét múlva idejét múlt is lesz egyben, hiszen hiányoznak belőle a 2010-es adatok. Ennek pótlásával sajnos meg kell várnunk a 2014-es, Szocsiban rendezendő olimpiát és a következő művet…

Az olimpia történet veteránjának számító Wallechinsky az ő nevével összekapcsolt könyvének újabb kiadásaiban már egy fiatalabb kollégájával (Jaime Lucky) dolgozik együtt. Az Internet világában a csatolt képen szereplő borítóval ellátott könyv könnyen megrendelhető Magyarországon is, hiszen számos on-line könyváruház kínálatában elérhető.

Dél-Afrikát már régóta esélyesnek tartják egy nyári olimpia megrendezésére, de az afrikai kontinens más országa is érdeklődnek az esetleges rendezés iránt. A közelmúltban Marokkó is bejelentkezett a játékokért, most pedig a kenyai miniszterelnök is arról beszélt, hogy országa képes lehet az ötkarikás versenyek megrendezésére. Raila Odinga akkor nyilatkozott erről, amikor az országban vendégszereplő brazil Palmeiras labdarúgó csapatának játékosait látogatta meg. „Afrikában egyetlen ország sem szerzett annyi olimpiai aranyérmet, mint mi, így teljes joggal pályázhatunk egy esetleges rendezésre.” – mondta a miniszterelnök.

Kenya sportolói az 1956-os melbourne-i olimpián mutatkoztak be az ötkarikás játékokon, azóta pedig összesen 75 érmet (közte 23 aranyat) nyertek sportolóik, főként a közép- és hosszútávfutók. Az érmek nagy része természetesen atlétikában (68) született, a maradék hét medáliát pedig ökölvívóiknak (utoljára 1988-ban) köszönhetik a kenyaiak. A lehetséges kenyai pályázó természetesen a főváros Nairobi lehetne, igaz a hivatalos pályázatig még hosszú lehet számára is az út. A közelmúltban a kenyai főváros ugyan érdeklődött a 2014-es és a 2018-as Nemzetközösségi Játékok megrendezése iránt is, de hivatalos pályázatot egyik esetben sem nyújtott be. Tavaly ráadásul az atlétikai Afrika-bajnokság megrendezése kapcsán is gondok akadtak, az eseményt az előzetesen tervezetthez képest néhány hónapos csúszással tudták csak megrendezni Nairobiban.

A Róma-2020 pályázati bizottság vezetője, Mario Pescante a napokban azt nyilatkozta, hogy (a japán nagykövettől) úgy tudja, a Japánt ért földrengés és cunami miatt Tokió hamarosan visszavonja majd pályázatát. Az első hallásra logikusnak tűnő hírt azonban szinte azonnal cáfolták az érintettek. A Japán Olimpiai Bizottság például kijelentette, hogy szó sincs az esetleges visszalépésről, sőt gőzerővel dolgoznak tovább annak érdekben, hogy Tokió 1964 után másodszor is házigazdája lehessen a nyári játékoknak.

„Az olimpiai bizottság továbbra is támogatja a 2020-as pályázatot, nem módosítottunk a korábbi terveken.” – mondta az AP hírügynökségnek Yashuiro Nakamori a szervezet sajtó kapcsolatokért felelős vezetője. A bizottság jövő héten kedden tart majd ülést a földrengés miatt kialakult helyzet elemzésére, de az már most biztosnak tűnik, hogy az esetleges visszalépésről júliusig biztosan nem határoznak majd. Akkor (egészen pontosan a július hatodikai durbani szavazáson) dönt ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2018-as téli olimpia helyszínéről. Bennfentesek úgy vélik, hogy amennyiben a dél-koreai Pyeongchang városa nyeri el a rendezést, akkor a 2020-ra a japán fővárosban olimpiát álmodók reményei és esélyei (a NOB földrészeket érintő rotációs politikája miatt) erősen lecsökkenhetnek.

A tokiói pályázat illetékesei fontosnak tartották megjegyezni, hogy a tervezett olimpiai helyszínek egyikén sem történtek komolyabb károk. Igaz viszont, hogy az erre a hétre éppen Tokióba tervezett műkorcsolya világbajnokságot kénytelenek voltak lemondani a japánok.