Szurkolj Londonban !

A 2020-ban rendezendő olimpia ugyan még időben nagyon messze, az esemény megrendezésére pályázó városok azonban már gőzerővel dolgoznak a kandidáció előkészítésén. Az előzetes esélylatolgatások alapján Tokió is a favoritok közé tartozhatna, ám a közelmúltban bekövetkezett fölrengés átírhatja a japán fővárosba olimpiát álmodók terveit. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, az olasz Mario Pescante beszélt erről az egyik olasz rádiónak, ahol elmondta, hogy a napokban találkozott az olaszországi japán nagykövettel, aki sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Tokió vélhetően nem fogja tudni folytatni kampányát az olimpiáért.

Az olasz fővárosban rendezett maratoni futóversenyen találkozott a két funkcionárius, ami azért is volt érdekes, mert Pescante a közelmúltban fogadta el a felkérést a szintén a 2020-as játékokra pályázó Róma kandidációjának vezetésére. Székfoglalójában akkor az olasz sportvezető azt is kifejtette, hogy szerinte (a 2016-os rendezésre is pályázó, de Rio de Janiero és Madrid mögött csak harmadikként végző) Tokió lehet a legnagyobb ellenfelük. A Világbank napokban publikált jelentése alapján Japánnak öt évre lesz szüksége a természeti katasztrófa által okozott károk eltűntetésére, amely a becslések szerint 235 milliárd dollárjába kerül majd az országnak. Tokió várható visszalépése után az olasz sportvezető Isztambult és a leendő dél-afrikai pályázót (nagy eséllyel Durbant) tartja a római pályázat legkomolyabb ellenfelének.

A Nemzetközi Olimpiai bizottság 2013 szeptemberében a szervezet buenos airesi kongresszusán dönt majd a 2020-as nyári játékok rendező városáról.

A földrészenkénti rendezések szempontjából a kiemelkedő világszintű sporteseményeket tekintve sorozatban tűnnek el a fehér foltok a Földről. Tavaly Afrika először rendezhetett labdarúgó-világbajnokságot, hamarosan Dél-Amerikában is lesz már nyári olimpia, a közeljövőben pedig Katar révén a Közel-Kelet is foci vb-nek adhat majd otthont. A még „meghódítatlan” területek közé tartozik viszont még az olimpia és Afrika kapcsolata. Korábban már írtunk arról, hogy Dél-Afrika élénken érdeklődik a 2020-as nyári olimpia megrendezése iránt, a napokban pedig megy másik afrikai lehetséges kandidáló is megszólalt.

Marokkó sportminisztere, Moncef Belkhayat ugyanis arról beszélt, hogy az észak-afrikai ország legnagyobb, közel hárommillió lakossal rendelkező városa, Casablanca alkalmas lehet a rendezésre. A pályázaton már régebb ideje gondolkozó marokkóiak egyelőre még nem jelezték hivatalosan a részvételi szándékukat, de a közeljövőben ez is bekövetkezhet. „Hamarosan pályázni fogunk az olimpiai rendezésre. Az, hogy ez majd 2020-ra, 2024-re vagy pedig 2028-ra fog megtörténni, egyelőre még kérdés.” – nyilatkozta a sportminiszter. A kilenc év múlva sorra kerülő nyári olimpia iránt érdeklődő országoknak május 16-ig kell jelezni szándékukat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé, a végül pályázó városukat (hiszen egy országból csak egy város kandidálhat) azonban csak 2011. szeptember 1-éig kell megnevezni.

Casablancában amúgy már elkezdődtek egy új stadion megépítése, az ország ugyanis a közelmúltban (Kongó és Dél-Afrika ellenében) megkapta a 2015-ös Afrikai Nemzetek Kupája labdarúgó torna rendezéséi jogát. A 300 millió dollárért felépülő, 80.000 néző befogadására alkalmas stadion lesz a tervek szerint a torna fináléjának ad otthont. Marokkó legutóbb pályázott a 2010-es foci vb megrendezésére is (14-10-ra maradtak alul a végül befutó dél-afrikaiak ellen), ami jól mutatja, hogy nagyratörő tervekből nincsen hiány. „A határ a csillagos ég” – nyilatkozta optimistán az olimpiai jövőt firtató kérdésekre Belkhayat, aki 2009 júliusában váltotta a sportminiszteri poszton Marokkó egyik leghíresebb sportolóját, az 1984-es los angelesi olimpián 400 gáton győztes Nawal El Moutawakelt.

Drasztikus visszaesést várhatnak a brit végek a 2012 nyarán rendezendő olimpia ideje alatt. A barcelonai Global Sports Forum névre hallgató eseményen ugyanis egy erre utaló felmérést publikálták. Az eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a britek egyötöde munkahelyéről is rendszeresen figyelné (napi két órán keresztül) az olimpia eseményeit. A válaszadók 42%-a az Internetet használná (főként a Twittert és a Facebookot) a hírek begyűjtésére, míg egyharmaduk a mobiltelefonjukon keresztül tartaná a kapcsolatot a londoni eseményekkel – így vélhetően több tízezer munkaóra esik majd ki a brit gazdaságból jövő nyáron.

A felmérés kimutatta azt is, hogy a londoni olimpia lehet talán az első olyan gigaesemény a sportvilágban, amelyen a szociális média lesz az egyik fő információ gyűjtő platform, az emberek a percre pontos információk érdekében sokkal inkább az Internetre hagyatkoznak majd mint a korábbi olimpiák idején. A mostani felmérés ugyan csak a szigetországi emberekre terjedt ki, de gyanítom, hogy hasonló értékeket kapnánk a magyar munkavállalók esetében is. Az olimpiát most – Pekinggel ellentétben- magyar idő szerint jó időzónában rendezik, így sokan a munkahelyükön lesznek majd az éremosztó számok idején. A remélt magyar sikerek –közvetett módon – így a nemzeti összterméket is befolyásolják, de mindezt talán kevesen bánnánk.

Minden idők egyik legjobb hangulatú északi sí-világbajnokság ért véget vasárnap, ahol az 50 km-es férfi sífutó verseny igazi fesztivál hangulatban zajlott a Holmenkollenen. A Nemzetközi Síszövetség (FIS) első embere, Gian-Franco Kasper is elégedett volt az oslói versenyekkel, a sportvezető külön kiemelte a különleges hangulatot. „Magasra került a mérce a következő rendező városok számára. Az itt tapasztalt hangulatot nehéz lesz bárkinek is felülmúlnia, szinte már-már lehetetlen.” – mondta az esemény zárásaként a svájci spotvezető. Kasper azt is hozzátette, hogy a norvégok ezzel a világbajnoksággal óriásit léptek előre az oslói olimpia projekttel, a norvég főváros ugyanis szeretne hamarosan téli olimpiát rendezni.

„A világbajnokság sikeres megrendezése új lendületet adhat az olimpia rendezésének gondolatához. Senki számára nem lehet kérdés, hogy jelentkeznünk kell olimpia rendezésére. „- vonta le a logikus tanulságokat Gerhard Heiberg, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság norvég tagja. A norvég napilapok is lelkesen frissítették fel az ötletet hétfőn, az Aftenposten szerint „Norvégia olyan, mint ha az ilyen jellegű sporteseményekre találták volna ki.”, a Dagbladet pedig egyenesen azt írja: „Most már akarjuk az olimpiai játékokat is. A norvég fővárosnak jelentkeznie kell!” Oslo a tervek szerint a 2022-es vagy a 2026-os téli játékokra pályázna, az esetleges kandidáció nagyban függ majd a NOB nyári döntésétől is, hogy a 2018-as olimpiát európai (Annecy vagy München) város kapja-e meg vagy nem.

Bár az Olasz Olimpiai Bizottság hivatalosan is felkérte a posztra, a Ferrari csapat főnöke, Luca di Montezemolot mégsem vállalja el a Róma-2020 kandidáció vezetését. Az 1990-es olaszországi világbajnokság szervezőbizottsági elnöki tisztét is betöltő tekintélyes sportvezető azzal indokolta döntését, hogy nem látja biztosítottnak a kellő pénzügyi és állami garanciákat a pályázathoz. Mivel az olaszok szeretnék hamarosan elkezdeni a római pályázatot népszerűsítő kampányt, így minél hamarabb a „fővezér” szerepéről is döntenének. A legújabb jelölt az egykori olasz sportminiszter, Mario Pescante (a képen) lenne, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban (NOB) is fontos szerepet (alelnök) tölt be, ily módon méltó felső szintű lobbistája is lehetne az eseménynek.

Pescante 1994 óta tagja a NOB-nak, korábban pedig öt éven keresztül (2001-2006) töltötte be a sportminiszteri posztot hazájában. Az olimpia rendezés sem áll távol tőle, hiszen a 2006-os torinói téli játékok idején ő volt az olimpia legfelsőbb szintű ellenőre az olasz állam részéről. Jelenleg az olasz parlament alelnöki székét foglalja el és emellett sport jogot tanít a Római Egyetemen. Hazája olimpiai mozgalmában is fontos szerepet töltött be, hiszen nyolc olimpián volt az olasz küldöttség hivatalos vezetője (chef de mission), emellett pedig a CONI elnöke is volt öt éven át (1993-1998).  Gianni Petrucci, a CONI jelenlegi elnöke szerint Pescante a legalkalmasabb jelölt: „Nagyszerű választás lenne, hiszen magas szintű sportszakmai ismeretei mellett egész életében az olimpiai mozgalom elvei, ideái szerint élt.” – méltatta egykori elődjét.

Pescante lenne a harmadik kiválasztott a pozícióra, miután Montezemolo előtt még Nerio Alessandri, a londoni olimpiát is támogató egyik szponzor (Technogym) alapító elnöke is visszautasította a megtisztelő felkérést. A végső döntést szerdán (február 23.) hozzák nyilvánosságra a Róma-2020 pályázati bizottság sajtótájékoztatóján.

A Ferrari csapat főnökét, Luca di Montezemolot kérték fel a Róma-2020 kandidáció vezetésére. Az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) korábbi döntésének értelmében Róma városa szállhat harcba a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezéséért. A főváros Velencével szemben nyerte meg az országon belüli küzdelmet, amelyre azért volt szükség, mivel egy olimpiára egy országból csupán egyetlen város pályázhat. Velence mellett korábban Bari és Palermo is komolyan érdeklődött az esetleges rendezés iránt, de végül előbbit kizárták, utóbbi pedig visszalépett.

Szombaton kiderült az is, hogy a Róma-2020 pályázati bizottság vezetői posztjára a Ferrari csapat elnökét, Luca di Montezemolot kérte fel az Olasz Olimpiai Bizottság. A Forma-1-es csapatnál betöltött tisztsége mellett Montezemolo a FIAT cég elnöki tisztét is ellátta korábban, sőt a sport más vetületei sem állnak tőle távol, hiszen annak idején az 1990-as olaszországi labdarúgó világbajnokság szervezésben is kulcsszerepet vállalt. „Luca di Montezemolo a megfelelő ember erre a posztra, hiszen ő az egyik leghíresebb olasz a világon. Az ő szerepvállalásával nőhetnek az esélyeink. Remélem pozitív lesz a válasza a felkérésre.” – bókolt a jelöltnek a CONI elnöke, Gianni Petrucci. A 63 esztendős, a becslések szerint 400 millió dolláros magánvagyonnal rendelkező sportvezető a jövő hét elejére ígért választ a kérdésben. Montezemolo az utóbbi időben a politikai szerepvállalással is kacérkodott, de akkor azt hangoztatta, hogy inkább maradna a Ferrari csapatnál és a Formula-1-nél.

Róma polgármestere, Gianni Alemmano szeretne minél hamarabb megfelelő embert találni a pályázat vezetőjének, hiszen szeretné elkezdeni az esemény kampányát. A 2020-as nyári olimpia helyszínéről szóló döntést ugyan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csak 2013. szeptember 13-án, a Buenos Airesben rendezendő kongresszusán hozza meg, de az olaszok ettől függetlenül már most szerdán (február 23.) szeretnék bejelenteni, hogy ki lesz a Róma-2020 projekt vezetője.

Az olasz főváros, Róma 1960-ban már volt házigazdája nyári olimpiának, míg a 2004-es olimpiáért folyó versengésben Athénnal szemben a szavazási folyamat végső fázisában maradt alul. Az olaszok most abban bíznak, hogy a 2016-os riói olimpia után négy évvel ismét európai helyszínt választ a NOB. A kilenc év múlva esedékes nyári játékok lebonyolítása iránt Róma mellett még további 10-12 város (pl. Torontó, Isztambul, Durban, Tokió, Brisbane, Dubaj, Doha, Delhi, stb.) is komolyabban érdeklődik.

Alig három év múlva Oroszország először rendezhet téli olimpiát. A vancouveri olimpián alaposan leszereplő – a saját korábbi szintjéhez képest kevésnek számító három aranyéremmel, az éremtáblázat 11. helyén záró – orosz sport a 2014-es olimpián javíthat, amelynek úgy tűnik, hogy meg is lesznek az anyagi forrásai. Az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin ugyanis a napokban bejelentette, hogy az orosz sport 90 milliárd rubeles (3 milliárd dollár) extra költségkeretet kap a következő három évben. A megnövekedett forrásösszegből elsősorban olyan sportolókat fognak támogatni, akik éremesélyesek lehetnek a Szocsiban rendezendő játékok alkalmával. A bejelentés értelmében a kiemelt sportolók a mostani 12-20.000 rubeles (400-670 dollár) havi támogatási összeg helyett átlagosan 80.000 rubellel (2.770 dollár) számolhatnak majd. A támogatás sportolónként és sportáganként változhat majd, de minimális havi juttatás összegét is felemelik 35.000 rubelre (1.170 dollár).

A sportolói támogatások növelése mellett a sportorvosi háttér javítása is prioritássá emelkedik Oroszországban, ennek érdekében a terület eddigi 130 millió rubeles évi költségvetését 2,5 milliárd (!) rubelre növelik majd. „Minden, a 2014-es téli olimpiára készülő sportolónak külön egyénre szabott orvosi programmal kell rendelkeznie.” – indokolta a döntést Putyin. A bejelentés időzítése amúgy nem volt véletlen, amely egybeesett a miniszterelnök novogorszki látogatásával, ahol a közelmúltban junior világbajnokságot nyerő jégkorong válogatottat kereste fel. Putyin ezzel párhuzamosan a 2011-es esztendőt a sport évének kiáltotta ki Oroszországban és jelezte, hogy nem csak az elit sportolók képzése a céljuk, de emellett közel 40 milliárd rubelt fordítanak arra is, hogy az ország állampolgárai is rendszeresebben mozogjanak. A kijelölt cél az, hogy 2015-re legalább 42 millió orosz végezzen rendszeres testmozgást. „Jelenleg 25 millió ember sportol az országban, ezt a számot szeretnénk növelni. Szeretnénk arra a szintre eljutni, mint számos nyugat-európai ország, ahol a lakosság legalább 70%-a rendszeresen sportol.” – mondta Putyin.

Már korábban is felvetődött ugyan az ötlet, de biztossá csak február elején vált, hogy Kazahsztán a 2014-es után várhatóan a 2022-es téli olimpia megrendezését is megpályázza. Az ország kormánytisztviselői hétfőn jelentették be szándékukat, miután Asztanában találkoztak Jacques Rogge-gal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével.  A korábbi kazah főváros, Almati volt az, amely annak idején jelentkezett a 2014-es téli játékok lebonyolítására, de végül nem került fel a pályázati folyamat végső fázisáig eljutó városok szűkített listájára. A kazahoknak még van idejük az újbóli kandidáció tökéletesítésére, hiszen a 2022-es olimpia helyszínéről csak 2015-ben dönt a NOB. Esélyeiket ugyanakkor jelentősen ronthatja, ha a szervezet idén júliusban a 2018-as téli játékok rendezését a szintén Ázsiában található koreai Pyeongchangnak ítéli oda. A kazahok jelenleg is egy jelentős téli versenysorozat házigazdái, hiszen január 30. és február 6. között a két nagyváros (Almati és Asztana) rendezi meg a hetedik alkalommal sorra kerülő Téli Ázsia Játékokat, amelyre 726 millió dolláros beruházás keretein belül építettek új, modern létesítményeket.

Kilenc év múlva rendezik ugyan, de aki majd akkor az események középpontjában akar lenni, annak már most igen komoly tervekkel kell készülnie rá. A 2020-as nyári olimpiáról van szó, amelynek rendezésében – az ötkarikás játékok volumenét és gazdaságélénkítő erejét figyelembe véve  - nem csoda, hogy sok város vezetői gondolkoznak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a napokban közzétette a hivatalos menetrendet, amely részletesen leírja a pályázati folyamatot. A NOB tagországai között a szervezet felméri az előzetes igényeket, amelynek alapján az egyes országok 2011. május 16-ig kell, hogy megnevezzék, hogy mely városuk (egy ország csak egy várossal indulhat) pályázik hivatalosan is az eseményre. A pályázati folyamatba bekerülő városok ezt követően 2011. július 29-ig kell, hogy nyilatkozzanak arról, hogy mely időpontban (a normál nyári időablakban vagy azon kívül) tervezik megrendezni a játékokat - ennek okát egy korábbi postunkban már ismertettük. A jelentkező városok végső jóváhagyása ezt követően, szeptember elsején esedékes.

Jövő februárban a NOB egy technikai szemináriumot szervez a pályázók számára, majd pedig 2012 májusában a pályázó város (applicant city) kategóriából kiválasztja a tényleges jelölteket (candidate city). Ez utóbbi azért fontos, mert így a végül versenyben maradt városok már megfigyelőként a helyszínről követhetik figyelemmel a 2012-es londoni olimpia előkészületeit és lebonyolítását. A városoknak 2013 januárjáig kell beadni a hivatalos dokumentumokat, amelyeket a NOB Szemlebizottsága a 2013 márciusában és áprilisában esedékes helyszíni látogatása során ellenőriz. Bár korábban Budapest is jelezte pályázati szándékát, az elmúlt hónapokban ez ügyben nem történt előrelépés, így vélhetően nem lesz magyar olimpiai pályázat. Komoly érdeklődőből (Doha, Dubai, Isztambul, Madrid, Róma, Tokió) azonban így sincsen hiány. A konkrét helyszínről a NOB 125 ülésszakán, 2013 szeptember hetedikén Buenos Airesben határoz majd a szervezet, amely a tervek szerint a jelenleg is regnáló elnök, a belga Jacques Rogge utolsó nagy döntése lesz.

Az olimpiák történetének számos érdekes sztorija és személyes története van, közülük most a szovjet Anatolij Bogdanov pályafutásával foglalkozunk. A későbbi kitűnő sportlövő 1931 telén született meg Leningrád városában. Az édesanyja által -azóta is ismeretlen okokból - magára hagyott csecsemőt egy vasúti szerelvényben  találták meg 1931 januárjában és mivel megtalálói nem tudtak róla semmit sem, így január elsejével anyakönyvezték. A neve, Bogdanov is annyit jelent: Istentől kapott.

A furcsa körülmények között felcseperedett ifjú Leningrád ostrománál is jelen volt, akkor viszont 12 évesen sikerült kiszöknie a németek által körülzárt városból és ezt követően egy hadihajón kapott munkát a háború nehéz éveiben. A második világháború végeztével sportolóként is remekül megállta a helyét, hiszen 1952-ben Helsinkiben (nagyöbű puska 300 méter – összetett) és 1956-ban Melbourne-ben (kisöbű puska összetett) is olimpiai bajnoki címet szerzett sportlövészetben. Bogdanov az olimpiák mellett a sportág más eseményein is jeleskedett, az 1954-es caracasi világbajnokságon például egyéniben hat, csapatban pedig négy aranyérmet szerzett. Bogdanov 2001 szeptemberének végén, hetven éves korában Moszkvában hunyt el.