Szurkolj Londonban !

Hétfő este első ízben gyúltak ki a fények a londoni Olimpiai Stadionban, amely a 2012-es ötkarikás játékok központi helyszíne lesz. Az olimpiai megnyitó előtt egy évvel, hét hónappal és hét nappal a brit miniszterelnök, David Cameron kapcsolta fel elsőként a világítást. A hófödte stadionban rendezett eseményen jelen volt Boris Johnson, London város polgármestere, valamint a szervezőbizottság elnöke, Sebastian Coe is. A 80 ezer férőhelyes Olimpiai Stadionban már az ülőhelyek is a helyükön vannak ugyan, de a létesítmény majd csak jövőre készül el teljesen. A versenyek alatt pedig összesen tizennégy, egyenként 70 méter magas világítótorony összesen 532 reflektora adja majd a világítást. A jeles eseményről az alábbi videó képekben is tudósít:

A téli olimpia sokak számára felejthetetlen megrendezése mellett pénzügyileg is kielégítő eredménnyel zárt a vancouveri olimpia szervezőbizottsága (VANOC). Kanadában ez utóbbi tényező is roppant fontos, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az 1976-os montreali olimpiát követően a quebeciek három évtizeden keresztül (!) fizették a játékok által felhalmozott adósságokat. A vancouveri olimpia sem volt amúgy pénzügyileg nyereséges, a közelmúltban publikált mérlegadatok szerint azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pótlólagos pénzügyi forrásainak köszönhetően végül mégis nullszaldóssá vált a költségvetés. A NOB tavaly augusztusban jelezte, hogy hajlandó akár pénzügyileg is segíteni a kanadai szervezőket, amennyiben gondok támadnának a 2003-2010 közötti időszak pénzügyi egyensúlyával. Pontos adatok nincsenek a NOB által kifizetett összegekről, de a becslések 485 millió dollárra teszik a végül a kanadai szervezőkhöz vándorolt összeget. Ezen felül a VANOC természetesen részesült a szponzorok számára létesült TOP program bevételeiből is, amely 175 millió dollárt juttatott számukra, igaz ennek nagy része nem készpénz, hanem egyéb szolgáltatások formájában érkezett. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a kanadai szervezők is fizettek a NOB-nak, 74 millió dollárjukba került ugyanis az olimpiai szimbólumok kereskedelmi hasznosításának lehetősége.

A vancouveri olimpia teljes költségvetése végül 1,86 milliárd dollárt tett ki, amely magasabb, mint az előzetesen kalkulált (1,61 milliárd dollár) összeg. Ez az összeg nem tartalmazza a biztonsági kiadásokat (900 millió) illetve a létesítmények építésére (580 millió) fordított összegeket sem, mert ezek az állami költségvetést terhelték. A gazdasági válság által okozott pénzügyi nehézségek mellett a szervezők számára extra kiadásokat jelentett például az olimpia első napjainak időjárása, amelynek következtében teherautókkal és helikopterekkel kellett havat szállítaniuk a snowboard versenyek helyszínére. A pénzügyi zárójelentés szerint ez a projekt összesen 5 millió dollárjába került a vancouveri szervezőknek. A költségvetés nagy részét (740 millió) a helyi szponzorok adták össze, az általuk biztosított támogatás több mint fele (431 millió) készpénzként, a fennmaradó rész pedig szolgáltatás formájában jelentkezett. Az olimpia logójával ellátott termékek által generált bevétel 54,6 millió dolláros volt, míg a kanadai kormány és a tartományi vezetés által biztosított 187,8 millió dolláros hozzájárulás is sokat segített a pénzügyi egyensúly megteremtésében. A jegybevételek (270 millió) csupán a VANOC költségvetésének 14%-át tették ki, dacára annak, hogy a 1,54 millió eladható belépő 97%-a gazdára talált a játékok ideje alatt. Érdekesség – de egyben nem túlságosan meglepő-, hogy a jegybevételek 40%-át (111,9 millió) a jégkorong torna mérkőzései generálták. A megnyitó és a záróünnepség jegyei is kiemelt bevételt (61,5 millió) generáltak. Az olimpia egyik legnagyobb haszonélvezője végül a Kanadai Olimpiai Bizottság (COC) lett, amely a sikeres rendezés mellett a számára igencsak kedvező kereskedelmi szerződések alapján (a kontraktus maximális értékének megfelelő) 110 millió dolláros bevételt is elkönyvelhetett. British Columbia tartomány sem bánkódhat az olimpia miatt,hiszen a tartományi kormányzat korábban publikált jelentései alapján a régió 2,5 milliárd dolláros forgalomnövekedést regisztrálhatott, amely csak a 2010-es első három hónapjában 851 millió dolláros extra pénzt pumpált a helyi gazdaságba.

Néhány nappal ezelőtt írtunk már róla, hogy Romániában is a nyári olimpiai játékok megrendezésében gondolkoznak. A 2020-as olimpia rendezésében Bukarest város vezetői reménykedtek, de elképzelésük meglehetősen hamar lekerült a napirendről. A polgármester, Sorin Oprescu (a képen) által előterjesztett javaslatról ugyanis a napokban szavazott a város képviselő testülete. Az 50 fős bizottságban csupán 22-en voltak olyanok, akik jónak gondolták az ötlet továbbvitelét. A döntés egyértelműségére jellemző, hogy a testület mindössze fél órát foglalkozott a kérdéssel és a többségi vélemény szerint a Bukarest-2020-as pályázat futurisztikus elképzelés, amelynek jelen körülmények között nincsen realitása. Az amúgy sokak által jónak vélt projekt ellen ugyan végül csak nyolcan szavaztak, de mivel 20 tag tartózkodott a voksolástól, így egyelőre parkoló pályára került a nyári olimpia Romániában történő megrendezése.

Az utóbbi időszakban az arab világ rendre a sportvilág érdeklődésének középpontjába került. Dohában évek óta rendeznek rangos női tenisztornát, a Formula-1-es világbajnoki cím idén Abu Dhabiban dőlt el, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokság katari rendezéséről már ne is beszéljünk. Évek óta megszokott dolog, hogy a rangos angol foci klubokon tehetős arab olajsejkek osztozkodnak, az Emirátusok pedig éppen a labdarúgó klub világbajnokság helyszíneként funkcionált a napokban. Az arab térség olimpiát is szívesen rendezne és bár Doha a legutóbbi kandidációjával elbukott, ne legyen kétségünk afelől, hogy előbb-utóbb rendezési jogot is fognak majd kapni az arab térség államai. A sport üzleti vonatkozású híreiben persze már amúgy is réges-régen megjelentek az arab befektetők (gondoljunk csak a Premier League csapataira). A londoni olimpia kapcsán most egy katari cég is pályázik az olimpiai falu házainak megépítésére/utóhasznosítására. A kilenc pályázó között öt brit érdekeltségű cég van, mellettük viszont külföldi érdeklődőkben sincsen hiány. A Nagy-Britannián kívüli tőkeerős cégek azonban kivétel nélkül egy-egy angol ingatlan befektetői csoporttal karöltve indulnak a pályázaton.

A katari királyi család tulajdonában lévő Qatari Diar cég a Delancey nevű brit ingatlanfejlesztő céggel közösen tervezi az összességében 2818 apartmanból álló olimpiai falu még fennmaradó 1439 lakásának megépítését és utólagos értékesítését (tavaly a Triathlon Homes nevű brit konzorcium nyerte el az 1379 lakásos első fázis építési és hasznosítási jogát). Az előzetes becslések alapján 775 millió dollárosra tervezett üzlet kapcsán jövő tavaszra készülnek el a hivatalos ajánlatok, döntés pedig 2011 nyarára várható a leendő győztesről. A katariak az olimpia mellett amúgy más londoni üzleti lehetőségekre is „lecsaptak” már korábban, a Qatar Holdings nevű cég ugyanis idén májusban 2,3 milliárd dollárért részesedést szerzett a legendás Harrods áruházban.

Vasárnap a bronzmérkőzéssel és a döntővel véget ért a 2010-es női kézilabda Európa-bajnokság. A fináléban a társházigazda norvégok ugyan a szünetben még hátrányban voltak a torna meglepetés csapata, Svédország ellen, de a második játékrészben az 5-5 gólos Löke és Hammerseng vezetésével fordítottak. A 25-20-as norvég siker egyben azt is jelenti, hogy az olimpiai címvédő norvégok sorozatban negyedszer nyerték meg az Európa-bajnokságot, ráadásul ezzel a sikerükkel már kvalifikálták magukat a londoni olimpiára is. A női kézilabda torna 12 csapatos mezőnyéből ezzel már két hely (Norvégia és a házigazda Nagy-Britannia révén) elkelt. A fennmaradó tíz helyből hármat a 2011-es kontinenstornák (Ázsia, Afrika, Pán-Amerika) visznek el. Egy hely szerezhető még a jövőre Brazíliában sorra kerülő világbajnokságon is. Számunkra az EB-10. hely mellett a hétvége másik rossz híre volt, hogy már a brazíliai vb-re történő kijutás sem lesz könnyű, hiszen ehhez a roppant erős (de az EB-n a csoportkör után kieső, így szintén leszereplő) Németország csapatát kell legyőzni. Amennyiben a világbajnoki cím nem jön össze (ami jelen állás szerint csupán álom a magyar női kézilabda válogatott számára), akkor sincs még minden veszve, hiszen a pekingihez hasonló módon ezúttal is lesznek olimpiai pótkvalifikációs tornák. A 2012 májusában, később kijelölendő helyszínen sorra kerülő három tornáról még összesen hat csapat juthat ki a londoni játékokra, a mieinknek alighanem ez utóbbi esélyt kellene megragadniuk az ötkarikás kvótához. Ehhez persze szüksége lesz az újra egészséges (nem sérült) Görbicz Anitára és Zácsik Szandrára is az addig remélhetőleg még jobban összeálló nemzeti csapatunknak.

Komoly hátrányba került a 2018-as téli olimpia megrendezésére pályázó franciaországi város, Annecy. A szervezőbizottság elnöke, Edgar Grospiron ugyanis vasárnap benyújtotta lemondását. Az ügy hátterében valószínűleg az áll, hogy a Francia Olimpiai Bizottság élesen bírálta a pályázati bizottságot, mivel szerinte négy-öt hónapos lemaradásban van a másik két kandidálóval, a németországi München-el és a dél-koreai Pyeongchang szemben. Az olimpiai bajnok (1992-Albertville- síakrobatika mogul versenyszám) Grospiron elsősorban a pénzügyi források hiányával magyarázta az általa is érzékelt lemaradást és mostani lemondását is. A hír természetesen egyből felerősítette azokat a hangokat is, amelyek főként az elmúlt két hónapban láttak napvilágot arról, hogy a francia pályázat komoly lemaradásban van a riválisokkal szemben. Az Annecy-2018 pályázati bizottság ugyan hétvégi ülésén 18 millió euróról 20 millióra növelte a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, de az ideális forgatókönyvek szerint 27 millió eurós büdzsét álmodó Grospiron ezt is kevesellte. November közepén a két francia nemzetiségű NOB-tag, Jean Claude Killy és Guy Drut is kritikával illette a költségvetést, amelynek növelésre további állami források bevonását tartották volna szükségesnek.

Drut ezügyben találkozott is a francia sportminiszterrel, Chantel Jouanno-val, aki azonban elutasította a támogatások növelését, igaz ígéretet tett arra, hogy segíteni fogja további szponzorok bevonását. A pénzügyi források szűkössége mellett a győzelemben most már nem igazán bízó Grospiron azt is kifogásolta, hogy Annecy pályázatának népszerűsítése nem zajlott megfelelő módon, ráadásul az ezen a téren felgyülemlett hátrány ledolgozására sem kínálkozik rövidtávú megoldás. A franciák helyzetét az sem könnyítette meg, hogy júniusban a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól is kaptak egy „figyelmeztetést”, amely arra vonatkozott, hogy a tervezett helyszínek túlságosan messze vannak egymástól. A NOB szakmai szempontból ugyanis úgy látná jobbnak, ha az események jobban koncentrálódnának a központi helyszínek, vagyis Annecy és Chamonix városai köré. A 2018-as téli olimpia helyszínéről 2011. július 6-án, a dél-afrikai Durban városában születik döntés.

Kelet-Európa eddig csupán egyetlen nyári olimpiát rendezhetett (1980-Moszkva). Figyelembe véve, hogy az olimpiák (és legutóbb a foci vb-k) kijelölése kapcsán rendre a „fehér foltok” eltávolítása (is) közrejátszott a döntésekben, így nem csoda, ha a 2020-as nyári olimpiai játékok iránt több város érdeklődik a kelet-európai régióból. Budapest olimpiai álmait mi magunk is tapasztalhatjuk itthon és arról is sokan hallottak már, hogy a cseh főváros, Prága is olimpiarendezésben gondolkozik. A csehek a 2016-os rendezésre már hivatalosan is pályáztak, ott azonban nem jutottak túl az első fordulón. Bár előzetesen ez a kandidáció csak előkészítő jellegű volt a 2020-as, immár komoly pályázatra, de a csehek tavaly júniusban mégis lemondtak az indulásról, mivel meglehetősen alacsony politikai támogatottsága volt az ötletnek. Idén nyáron a románok is bejelentkeztek a „gondolkodók táborába”, bukarest polgármestere, Sorin Oprescu ugyanis nagyszabású terveket jelentett be, melynek központjában a bukaresti olimpia áll. „A bukaresti lakosok 85%-a támogatja a kezdeményezést. Készítettünk egy 3200 fős felmérést, amely egyértelműen mutatta, hogy az emberek támogatják az olimpia rendezését.” – mondta a polgármester, aki azt is hozzátette, hogy már elkezdték számba venni azon egykori sikeres román sportolókat, akik jelenleg  külföldön élnek és lobbizásukkal segíthetnék a pályázat sikerre vitelét. A románok szándékai ugyan egyelőre nem tűnnek túlságosan megalapozottnak, de tény, hogy a Wikipedia gyűjtő oldalán – húsz másik település mellett - ott szerepelnek a 2020-as olimpiára potenciálisan pályázó városok között.

Továbbra is Thomas Bach tölti be a Német Olimpiai Sport Konföderáció (DOSB) elnöki tisztét. Az 1976-os montreali olimpiai vívó bajnoka egyedüli jelöltként indult a DOSB december eleji elnökválasztásán, ahol a 392 szavazásra jogosult tag közül 360-an voksoltak rá (20-an ellene, 12-en tartózkodtak), így a 92%-os többség akaratának megfelelően egészen 2014-ig hivatalában maradhat. „Boldog vagyok az eredmény hallatán, hiszen ez hűen kifejezi azt a fajta egységet, amely jelenleg a szervezeten belül uralkodik” – mondta Bach, aki egyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöki posztját is betölti és akit egyben Jacques Rogge jelenlegi elnök egyik legesélyesebb utódjelöltjének tartanak. Az 57 esztendős ügyvéd a Német Olimpiai Bizottság és a Német Sportszövetség egyesülése után kialakult szervezetben 62 sportági szakszövetség és ezen keresztül 28 millió ember legfőbb képviselője lesz a német sportéletben a következő években. A december első hétvégéjén sorra került közgyűlésen Walter Schneeloch személyében a szervezet alelnökének mandátumát is meghosszabbították és a DOSB egyben egyhangú támogatását fejezte ki a München-2018 téli olimpiai pályázat mellett.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) belga elnöke, Jacques Rogge szerint a Dél-afrikai Köztársaság „nagyon jó" nyári játékokat tudna rendezni, az ország esetleges pályázata pedig jó eséllyel indulna, az afrikai kontinensen ugyanis eddig még nem volt ötkarikás esemény. A sportvezető úgy fogalmazott, Dél-Afrika már többször bizonyította, hogy remek házigazdája az ilyen jellegű nagy nemzetközi rendezvényeknek, de hozzátette: „a NOB a benyújtott pályázat, és nem a térképen való elhelyezkedés alapján dönt a helyszínről." Jacques Rogge ugyanakkor elmondta, hogy ha két kandidáló ország között nehezen tudnak dönteni, akkor azt a régiót támogatják szívesebben, amely még nem rendezett olimpiát. Ahogy már korábban is írtunk róla, a sikeresen zárult nyári labdarúgó-világbajnokság után a Dél-afrikai Köztársaság bejelentette, hogy (várhatóan Durban városa révén) pályázik a 2020-as nyári játékokra.

Tizenkét év nagy idő. Pontosan ennyi esztendő múlva szeretnének téli olimpiát rendezni a svájciak. Hogy akkor az információ hallatán miért rettentek össze Annecy és München városának vezetői? Mindjárt megmagyarázom…

Arról már korábban is írtunk, hogy a 2018-as téli olimpia megrendezésére még három város (Annecy, Pyeongchang, München) van versenyben, jövő nyáron pedig Dél-Afrikában születik majd döntés a végső győztesről. A svájciak igazi téli nagyhatalomnak számítanak és mivel utoljára 1948-ban (St. Moritz révén) rendeztek olimpiát, így joggal várhatják el, hogy amennyiben versenybe szállnak a rendezésért, akkor nagy eséllyel meg is kaphatják azt. November végén jött is a hír a svájciaktól, hogy szeretnének komoly kandidálni a 2022-es téli olimpia megrendezésére. Mégpedig akkor, ha a 2018-as rendezést a dél-koreai Pyeongchang városa nyeri el. Ha ugyanis a földrészek közötti –ugyan csak hallgatólagos megállapodáson alapulóan, de az utóbbi két évtizedbe rendre alkalmazott - rotációs elv érvényesül, akkor egy 2018-as európai rendezéssel a svájci álmoknak nem lenne realitásuk. Na és most jön az, amiért a franciák és a németek is hidegrázást kaptak a hír bejelentése kapcsán. A helyszínről szóló döntést meghozó Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis összesen öt (!) svájci tagja van, akik így most már várhatóan mindannyian a dél-koreai pályázatot fogják támogatni 2018-ra. Emellett ráadásul még másik hat NOB-tag is Svájcban lakik, így a svájciak – látszólag ártalmatlan- bejelentése már teljesen más megvilágításba kerül.

Korábban már egyértelművé vált, hogy az olasz NOB tagok (ők négyen vannak) sem fogják támogatni azt, hogy a 2018-as téli olimpiát valamelyik európai város rendezze, ez ugyanis aláásná a 2020-as római nyári pályázat esélyeit. Az is valószínűtlen, hogy a spanyol NOB tagok is Annecyt vagy Münchent támogatnák, lévén ők maguk is szeretnének pályázni a 2022-as téli játékok megrendezésére. Mivel Svájc az egyik legsikeresebb téli sportnemzet (127 olimpia érem, közte 44 arany), így sportszakmai szempontok nem szólnak az ő esetleges rendezésük ellen, ráadásul a NOB központja is ebben az országban (Lausanne városában) található, ami egyben érzelmi többletet is adhat egy esetleges svájci rendezés mellé. Azt nem lehet mondani, hogy a svájciak korábban nem próbálkoztak volna rendezéssel, de az 1976-os, 2002-es és a 2006-os rendezési jogról (mindhárom alkalommal Sion városa volt a jelentkező) is lemaradtak. Az újbóli indulást az mozdította előre, hogy két évvel ezelőtt Svájc Ausztriával közösen sikeres labdarúgó Európa-bajnokságot rendezett, így a Bern közelében megtartott szavazáson a svájci sport irányító testülete úgy döntött, hogy ismét megpróbálkoznak a jelentkezéssel. Annecy és München városának nagy bánatára…