Szurkolj Londonban !

Bár a téli olimpiák magyar szempontból nem kifejezetten sikeresek, a hazai nézők mégis szeretik a téli sportokat, így cseppet sem mindegy, hogy a Szocsi utáni következő ötkarikás seregszemlére hol kerül sor. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a dél-afrikai Durban városában szerdán szavaz arról, hogy a három pályázó közül melyik lesz végül 2018-ban olimpiai házigazda. Két európai (München, Annecy) és egy ázsiai város (Pjongcsang) már bő másfél éve versenyez a szavazatokért, a hosszú lobbi harc utolsó felvonása pedig július hatodikán délelőtt egy utolsó prezentációval zárul le. Az utolsó protokolláris eseményen a 45 perces előadások után a még bizonytalan NOB-tagok (van, lehet még ilyen?) kérdéseket tehetnek fel a három város kandidációját vezető kis létszámú csapatoknak, majd megkezdődik a várva várt szavazás.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 110 tagja közül ilyen-olyan okok miatt ezúttal nyolcan nem szavaznak, ráadásul az érintett országok NOB-tagjai sem vehetnek részt az első fordulós voksoláson, ahol így maximálisan csak 96 szavazat érkezhet. A győzelemhez abszolút többség kell, amely vélhetően csak a második szavazási körben jön majd össze. Az utóbbi két alkalommal ez a kör különösen fájdalmas volt a dél-koreai Pjongcsang számára, hiszen a koreaiak hiába kapták a legtöbb szavazatot az első fordulókban, az „átszavazások” után előbb Vancouverrel, majd Szocsival szemben is elbukták a rendezés lehetőségét. Az új koreai téli sport központnak megálmodott Pjongcsang azonban nem adta fel, harmadszor is próbálkozik és ezt a kitartást látva sokan őket gondolják a legnagyobb esélyesnek. Mellettük szólhat a – téli sportok szempontjából – még kiaknázatlan hatalmas ázsiai piac és a nagymértékű (91%) lakossági támogatás, ugyanakkor ellentáboruk a két Korea közötti lezáratlan katonai és politikai konfliktusra, valamint a téli sport hagyományok hiányára is előszeretettel hivatkozik.

A pjongcsangi pályázat legfőbb ellenfelének München-t gondolják. A németek elég régen rendeztek utoljára olimpiát, 1972-ben éppen a bajor főváros volt a házigazda, igaz akkor nyári olimpiának. A német metropolisz lehet az első, amely téli és nyári olimpiát is rendez, igaz hegyek hiányában nyilván nem egyedül tenné. Társrendezőként az a Garmisch-Partenkirchen is segíti ugyanis a müncheni kandidációt, amely 1936-ban maga is rendezője volt téli olimpiának. Az elsősorban a havas sportok központjának tervezett kisváros egy ideig gátja is volt a pályázatnak, hiszen a helyi gazdák vonakodtak átengedni földjeiket olimpiai felhasználásra. A helyzetet végül hosszas tárgyalások után megoldották, de az olimpia ellenes „Nolympia” mozgalom hangjai így is messzire szóltak – kérdés, a döntéshozók ebből mit hallottak meg. A müncheniek mellett szólhat az a tény, hogy évek óta számos téli sportág bázisát adják sportszakmai, rendezési, és nem utolsó sorban anyagi szempontból is. A téli sportági szövetségek nagy részét német szponzorok működtetik és kis túlzással elmondható, hogy a máshol érdektelenségbe fulladó Világkupa versenyek Németországban mindig telt házzal működnek. A téli sportokban is sikeres németek ráadásul azt vallják, hogy nyolcvan év után ismét „kijárna” nekik egy olimpia. Ebből a szempontból igazuk van, ugyanakkor talán hiba volt kijelenteni azt, hogy sikertelenség esetén 2022-re is pályáznának, számos NOB-tag így talán könnyebben adja majd voksát egy ázsiai rendezés mellé.

Minden előzetes elemzés a harmadik helyre sorolja Annecy-t a versenyben, ugyanakkor az erős lobbi erővel rendelkező franciákat sem szabad leírni, hiszen nevető harmadikként akár ők is befuthatnak az érdekek és ellenérdekek sajátos elegyére épülő szavazás során. A kandidációs folyamat elején költségvetési gondokkal és alacsony hazai támogatottsággal rendelkező pályázat éléről tavaly év végén távozott Edgar Grosprion, az új vezetés azonban jobb politikai kapcsolatait felhasználva igyekezett hajrázni. A Münchenhez hasonlóan szintén az alpesi régió hagyományaival kampányoló Annecy számára ugyanakkor talán nem jelent jót, hogy Nicolas Sarkozy államelnök nem utazik el Durbanbe, így a három kandidáló közül egyedül ők nem lesznek képviselve a legmagasabb szinten. A pekingi olimpia előtt bojkottra buzdító politikus ugyanakkor nem túl népszerű a NOB-tagok körében, így Sarkozy döntése abszurd módon még lehet, hogy használ is a franciáknak. A környezetvédelmet és a „takarékos” olimpiát hirdető Annecyt sokan outsidernek tartják a szavazáson, de ha az első kört netán túléli, akár még meglepetést is okozhat. A tervezett helyszínek nagy távolsága miatt kapott NOB-kritika alapján átalakították a létesítmények körét, az új tervet pedig májusban a Lausanne-ban tartott utolsó nagy prezentáción is igyekeztek hangsúlyozni. Mindez azonban lehet, hogy kevés lesz, hiszen a hangulatos alpesi síközpontokban kevés ötcsillagos szálloda található, a NOB funkcionáriusai számára pedig lehet, hogy ez lesz a legdöntőbb érv a franciák ellen.

A 2018-as téli olimpia helyszínéről szóló szavazás persze ennél sokkal bonyolultabb döntés lesz, a fentiek ismeretében 96 ismeretlenes egyenletrendszernek is tekinthető. Jelenleg nincs a földön olyan ember, aki meg tudná mondani a végeredményt, ráadásul a titkos szavazás magában hordozza még a bennfentesek súlyos tévedési lehetőségét is. Ki gondolta volna például, hogy a 2016-os nyári olimpia esetén a toronymagas favorit Chicago már az első körben kiesik és az itthon fő esélyesnek beállított magyar-horvát labdarúgó EB-rendezés nulla szavazata is igazi hidegzuhanyként ért bennünket. A lényeg viszont az, hogy szerdán  délután öt óra környékén az egyenletrendszer megoldása is ismertté válik. A NOB belga elnöke, Jacques Rogge ugyanis ekkor húzza majd elő a 2018-as téli olimpiát rendező város nevét abból a bizonyos borítékból.

A francia elnök, Nicolas Sarkozy nem utazik el jövő héten a dél-afrikai Durban-be, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dönt a 2018-as téli olimpia helyszínéről. A hír meglehetősen kellemetlenül érinti Annecy városát, amely a pályázat során a németországi München és a dél-koreai Pyeongchang ellenfeleként reménykedik a NOB tagjainak kedvező döntésében. A két rivális helyszín ráadásul a legfelsőbb szinten képviselteti magát a július hatodikai döntés alkalmával, hiszen a német elnök Christian Wulff és a dél-koreai államfő, Lee Myung-bak is ott lesz a helyszín kijelölésének napján a dél-afrikai városban.

A francia pályázat az utóbbi egy évben különböző nehézségekkel küzdött (alacsony költségvetés, kevés szállodai kapacitás Annecy és a társrendező Chamonix környékén, a korábbi vezető Edgar Grospiron lemondása), amelyet folyamatosan próbált ledolgozni, többek között a francia sportminiszter Chantal Jouanno segítségével. Sarkozy mostani bejelentése viszont nem jön jól a kandidációnak, ugyanakkor a bennfenteseteket nem érte váratlanul, hiszen éppen a francia elnök volt az, aki a pekingi olimpia előtt a kínai emberi jogi helyzetre hivatkozva a megnyitó bojkottjára szólított fel. Később ugyan Nicolas Sarkozy is ott volt a Madárfészek Stadionban, de megítélésén ez már nem nagyon tudott változtatni olimpiai berkekben.

Az is elképzelhető persze, hogy Sarkozy egyszerűen csak óvatos és szeretné elkerülni elődje, Jacques Chirac blamáját, aki a győzelem szinte biztos tudatában utazott reprezentálni a NOB 2005-ös szingapúri ülésére, ahol a 2012-es nyári játékok helyszínéről döntöttek. Ott végül a Tony Blair vezette London lett a befutó, Chirac pedig lógó orral volt kénytelen távozni…

A szerb férfi vízilabda-válogatott 8–7-re győzött Olaszország ellen a Világliga firenzei döntőjében, így megvédte címét és immár biztos résztvevője a jövő évi, londoni olimpiai játékoknak. Az olaszok a csoportkörben is megizzasztották a szerbeket, ahol csak ötméteresekkel kaptak ki, majd a döntőben is jól álltak három negyeden keresztül (5-5). Az utolsó játékrészt azonban már a szerbek nyerték 3-2-re, így a Világliga tízedik kiírása alkalmával hetedszer tudtak győzni. A sportágban ezzel a szerbek az elsők, akik kvótát szereztek a 2012-es játékokra. A bronzmérkőzésen Horvátország 11-5-re győzött az Egyesült Államok ellen, míg a 2009-es Világliga győztes Montenegró az ötödik helyen zárt, miután 8-7-re győzött a helyosztón Ausztrália ellen.

A 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is olimpiai bajnok magyar csapat idén nem indult a Világliga küzdelmeiben. A magyar válogatott a július közepén kezdődő sanghaji világbajnokságon szerezheti meg az olimpiai részvételi jogot. Az eredeti kiírás szerint a vb első három helyezettje kvalifikálja magát az olimpiára, de amennyiben a szerbek érmet szereznek, akkor a negyedik hely (magyarul az elődöntőbe jutás) is elegendő lehet Kemény Dénes csapatának a londoni repülőjegy megváltásához.

A Debrecenben zajló országos úszó bajnokság szombati utolsó napján a 200 méteres vegyes úszásban az előfutamban remeklő Verrasztó Evelyn eredménye (2:13,29) mellett egy másik olimpiai kvótának örülhettünk, hiszen a 200 méteres mellúszás világbajnoki címvédője, Gyurta Dániel is megúszta a londoni szerepléshez szükséges „A”-szintet (2:11,74). A magyar úszó győztes időeredménye (2:10,45) nemzetközi összehasonlításban is remek, hiszen ezzel feljött az idei világranglista kilencedik helyére. Gyurta esélyeshez méltóan, végig vezetve szerezte meg az első helyet az esti döntőben, így biztos londoni résztvevőnek mondhatja magát.

A 27 éves magyar versenyző az ötödik helyen zárta a müncheni Világkupa viadalt, ám az előtte végzők közül csak a bolgár Maria Grozdeva szerezhetett még kvótát, így Csonkáé lett a másik ötkarikás indulási jog, amelyet ebben a versenyszámban Münchenben kiosztottak. Csonka szombaton, az alapverseny első napját még a kilencedik helyen fejezte be, ám vasárnap remek teljesítménnyel, holtversenyben az első helyen került be a döntőbe 584 körös teljesítménnyel.

A pécsi születésű versenyző a fináléban is jól kezdett, ám néhány apró hiba miatt hátrébb került, de így is megszerezte a kvótát. A tavalyi légfegyveres Európa-bajnokságon ezüstérmes Csonka így Athén (2004) és Peking (2008) után a harmadik olimpiájára készülhet. A sportlövők közül ezt megelőzően Sidi Péter biztosította helyét a jövő évi londoni olimpián, ő tavaly szintén Münchenben, a világbajnokságon harcolta ki a részvételt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság július hatodikán a dél-afrikai Durban városában dönt arról, hogy a három, még versenyben maradt pályázó közül melyik város rendezheti meg a 2018-as téli olimpiát. A szavazás előtt már javában zajlik a lobbi harc a németországi München, a franciaországi Annecy, valamint a dél-koreai Pyeongchang városai között. Az ilyen nagy téttel bíró szavazások előtt rendre felvetődik a korrupció árnyéka és sajnos ez a helyzet most is. „Átlátható a folyamat, átláthatóak és szigorúak a szabályok. A NOB Etikai Bizottságának minden eszköze megvan arra, hogy felderítse az esetleges visszaéléseket, igaz kizárni így sem tudja, hogy valaki etikai vétséget kövessen el.” – nyilatkozta a München érintettsége okán kiemelt figyelmet kapó német NOB-tag, Thomas Bach.

Bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöki posztját is betöltő Bach csak általánosságban beszélt, a Süddeutsche Zeitung csütörtöki száma konkrétabb információt is tartalmazott, amely szerint jelenleg is eljárás folyik három NOB-tag ellen. Az újság a FIFA egykori elnökét, Joao Havelange-ot, az Afrikai Labdarúgó Szövetség elnökét, Issa Hayatou-t és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökét, Lamine Diackot nevezte meg név szerint. „Erről nem tudok mit mondani. Ha történt bármilyen visszaélés, azzal az Etikai Bizottság foglalkozik.” – hárította el udvariasan a felvetést Thomas Bach.

Közeleg a helyszínről szóló szavazás, így két dolog is közrejátszhat ebben a legújabb hírben. Egyrészt nem zörög a haraszt, ha…, másrészt pedig ilyenkor hajlamosabb a magát hátrányosabb helyzetben érző fél esetleg „mocskos” módszerekhez is nyúlva előrébb lépni. Hogy itt éppen melyik esetről van szó? Döntsön róla az Etikai Bizottság…

A vitorlás sport egyik legismertebb nemzetközi eseményét Kielben rendezik meg évről-évre, ahol a vitorlás hét mindig az éves versenyprogram kiemelkedő rendezvénye. A közel 130 éves múltra visszatekintő megaesemény idén a szokásosnál is nagyobb figyelmet kap, lévén a kieli eredmények az olimpiai hajóosztályokban a londoni kvalifikációba is beleszámítanak. A június 18-22 között rendezett versenyen hatvan országból közel ötezer sportoló vesz részt, akik 2000 hajóval indulnak a Kieler Woche hagyományos versenyén. A rendezők az ötnapos eseményre idén közel hárommillió látogatót várnak a vízpartra.

A pekingi olimpiához képest az ötkarikás vitorlás programban két fontos változás történt Londonra. A tornádó hajóosztály lekerült a programról, a hölgyeknél pedig a yngling osztályt az Elliot 6 elnevezésű hajókra cserélte a Nemzetközi Vitorlás Szövetség, utóbbi kategóriában match racing formátumban versenyeznek majd a hölgyek. A londoni olimpia előtt három lépcsőben zajlik a sportági kvalifikáció, amelynek a kieli regatta a második fázisa lesz a már megrendezett weymouthi verseny és az év végi ausztráliai világbajnokság mellett.

Az ifjúsági olimpiai aranyérmes Bernek Péter a Mare Nostrum elnevezésű nemzetközi sorozat harmadik, befejező állomásán, Monacóban vasárnap "úszta ki" magát a jövő nyári csúcseseményre, miután 1:58.34 perces idővel harmadikként csapott célba 200 m háton. A kvótához szükséges eredményt (1:58,48) amúgy már a délelőtti selejtezőben majdnem elérte, amikor is 1:58.57 alatt tudta le a távot.   

A már londoni induló Cseh László – akárcsak a sorozat eddigi állomásain – vegyesen ezúttal sem ismert kegyelmet: 400-on hatalmas fölénnyel nyert, komoly ellenfél híján is 4:13.27 perces új versenyrekorddal, amúgy több másodperccel a kvótahatáron belül. A zárónapon az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok 200 m gyorson is "kirándult" egyet, itt csak a szám francia klasszisa, Yannick Agnel volt nála jobb. Cseh - amúgy az olimpiai A szinttől (1:47.82) sem túl távoli - 1:48.96 perccel  lett második ebben a számban.

A Magyar Atlétikai Szövetség honlapja szerint a súlylökő Kürthy Lajos kiváló, 20,20 méteres eredménnyel nyerte meg a viadalt, és teljesítette az idei vb és a jövő évi ötkarikás játékok gyengébbik szintjét. Németh Kristóf 75,54 méterrel a harmadik helyet szerezte meg a szlovéniai városban. Ugyan mindkét atléta „B”-szintet dobott, mégis teljesen más helyzetben vannak. Kürthy egyeduralkodó saját számában Magyarországon, és jelen állás szerint kevés esélye van másnak túlszárnyalni a 20 méteres kvalifikációs határt, azaz már most szinte biztosra vehető, hogy ő ott lesz Londonban jövőre.

Vele szemben Németh Londonban - egyelőre - nem szerepelhet, mivel a szintén kalapácsvető Pars Krisztiánnak már az A-szintje is megvan. A szabályok szerint egy országból egy számban három A-szinttel rendelkező indulhat az olimpián, B-szinttel viszont csak egy, és csak akkor, ha nincs A-szintes atlétája az országnak, vagy egyéb okok miatt az A -szintes nem indulhat az aktuális világversenyen. Németh Kristófnak, így a biztos ötkarikás induláshoz teljesítenie kell a 78 méteres "A-határt".

Szerdán a londoni olimpiai szervező bizottsága bemutatta a 2012-es játékokra készített fáklyát. A 80 centiméter hosszúságú, kúp formátumú, aranyszínű fáklya borítása nyolcezer darab kis lyukat tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a láng ne csak felül, de oldalról, több irányból is látható legyen. „Azt szerettük volna, ha szép, de egyben egyszerű is lesz a külseje.” – nyilatkozta a két tervező egyike, Jay Osgerby. A lyukak száma sem véletlen, amely utal arra a 8000 emberre, akik a tervek szerint az olimpiát megelőző londoni váltófutásban részt vesznek majd. 

A fáklya alumíniumborítással került elkészítésre és emellett arra is ügyeltek tervezői, hogy könnyű legyen, hiszen a 70 napos fáklyaváltó nagy részében fiatalok futnak majd vele. A fáklya Nagy-Britanniába történő megérkezése után közel 13.000 kilométert tesz majd meg a szigetországban, mielőtt 2012. július 27-én megérkezik majd a londoni megnyitóra.