Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Népes brit csapat Londonban

Minden idők egyik legnépesebb brit küldöttsége vehet részt a 2012-es londoni olimpián. A Brit Olimpiai Szövetség (BOA) szerdai tájékoztatás alapján a házigazda nemzet legalább 500 fővel képviselteti magát a következő nyári olimpián. Bár ez a szám nem éri el az előzetes (optimista) becslések alapján várt 550 fős csapatot, így is az olimpiák történetének második legnépesebb brit csapata szerepelhet majd 2012 nyarán. A pekingi olimpián 311 sportolóval felálló brit küldöttség az éremtáblázat negyedik helyén zárt (47 érem, közte 19 aranyérem).

A briteknél a gazdasági válság hatására pesszimista előrejelzések is napvilágot láttak tavaly, amely alapján egyes sportágakban még úgy sem akartak sportolókat indítani, hogy erre rendezőként lehetőségük lett volna. A 350 fős „mini” küldöttségről szóló rémálmok elmúltak, szinte biztosnak tűnik, hogy a rendező ország kitesz majd magáért minden sportágban. A britek az 1908-as (szintén hazai rendezésű) olimpián indítottak csupán a most tervezettnél nagyobb csapatot, akkor 676 sportolójuk szerepelt az ötkarikás játékokon. A 2012-es londoni olimpia versenyzői létszáma azért is lehet Pekinghez képest ennyire magas, mert olyan sportágakban – például kézilabdában vagy vízilabdában – is lesz a rendező jogán hazai versenyző, amelyekben korábban (a kvalifikációs rendszer miatt) nem lehetett.
0 Tovább

Kvíz V.

A mai napra csak egy egyszerű kérdésem van. Ki az a vancouveri olimpikon, aki 2006-ban Torinóban még más ország színeiben szerepelt az ötkarikás játékokon? Én egyet biztosan tudok, persze ez nem zárja ki, hogy lehet több ilyen sportoló is...

 

0 Tovább

Kivetítők Londonban

Jó hír a magyar szurkolók és az Angliában élők számára, hogy a londoni olimpia idején is lesz lehetőség a közös sportesemény nézésre. A londoni olimpia szervezői ugyanis hétfőn bejelentették, hogy a brit főváros négy forgalmas terén felállított óriás kivetítőkön lehet majd nézni az olimpia 16 napjának eseményeit. Boris Johnson, a város polgármesterének elmondása szerint Londonban négy helyen, a Hyde parkban, a Victoria parkban, a Jubilee Gardensnél és a Potters Fielden lesz majd olyan kivetítő, ahol az eseményeket azok is élvezhetik, aki adott esetben nem jutnak be egy-egy érdekesebb eseményre. A londoniak a woodstocki fesztivál megidézését és békés, az olimpia szellemiségének megfelelő közös szurkolást várnak a kezdeményezéstől és bíznak benne, hogy a 2012 július 27-e és augusztus 12-e között sorra kerülő esemény azért nem bolygatja fel az amúgy is világvárosnak számító London megszokott hétköznapi „nyugalmát”.

0 Tovább

Jesse Owens évforduló

Napra pontosan harminc évvel ezelőtt hunyt el Jesse Owens, az elmúlt évszázad egyik legismertebb és legsikeresebb atlétája. A tizenegy gyermekes Owens család hetedik gyermekeként James Cleveland Owens 1913. szeptember 12-én látta meg a napvilágot. Az 1936-os berlini olimpia sztárja, a náci Németországban négy aranyérmet nyerő színes bőrű atléta pályafutásáról sok dolog köztudott, így az alábbiakban inkább a kevésbé ismert érdekességeket emeljük ki:

 
- A távolugrás történetében ő volt az első, aki átugrotta a nyolcméteres álomhatárt (1935. május 25. Ann Arbour - USA), az akkor elért 813 centiméteres világrekordját csak 25 év elteltével tudták megdönteni (Ralph Boston – 1960 – 821 cm)
- Az egyébként sportos életmódot folytató Owens szenvedélye a dohányzás volt, valószínűleg a 35 éven keresztül folytatott láncdohányos életmód is hozzájárult ahhoz, hogy 66 évesen a tüdőrák áldozata lett.
- A Jesse becenevet az egyik iskolai tanára miatt kapta, hiszen a James Cleveland névből gyakran J.C.-ként (ejtsd dzsészí) nevezték, amit azonban ez a bizonyos tanár akcentusa miatt nem tudott helyesen kimondani.
- Néhány hónappal halála előtt Owens megpróbálta lebeszélni Jimmy Carter amerikai elnököt a moszkvai olimpiai bojkottjáról, de sajnos (ő is) sikertelenül járt ebben a kérdésben.
- Halála után egy aszteroidát is elneveztek róla a csillagászok, amely azóta is a 6758 Jesseowens nevet viseli
- A német fővárosban, Berlinben (Lichtenberg városrészben) egy iskola is viseli a legendás olimpiai bajnok nevét (Jesse Owens Oberschule)
- A tavaly Berlinben rendezett szabadtéri atlétikai világbajnokságon az amerikai válogatott valamennyi tagjának mezén szerepelt a „JO”-felirat, Owens monogramjával szerettek volna tisztelegni az egykori klasszis atléta 73 évvel korábbi berlini teljesítménye előtt.
- Owens emlékét 1984 óta sétány őrzi Berlinben (Jesse Owens Allee), amely az Olimpiai Stadiontól nem messze található. Két évvel később utcát is neveztek el róla Nottulnban, szintén Németországban.
 
A legendás amerikai atlétáról az Internetes fájlmegosztó oldalakon számtalan videó található, ezek közül az egyik legérdekesebb az az ötrészes sorozat, amely bemutatja Owenst, amint 1964-ben (28 évvel az olimpia után) ismét felkeresi a berlini olimpiai helyszínt:
 
 

2. rész

3. rész

 

4. rész

5. rész

0 Tovább

Nem tart ki Londonig

Azt mondják, hogy egy hazai rendezésű olimpia minden sportoló számára egyedi lehetőség az életben. Erről mondott le a napokban a britek olimpiai bajnok (2008-csapat sprint) kerekese, a 36 esztendő Jamie Staff, aki mindössze két évvel a londoni olimpia előtt bejelentette visszavonulását. A 27 éve (!) versenyszerűen kerékpározó brit sportember eredetileg BMX-esként kezdte pályafutását, két olimpiai szereplése előtt sem volt sikertelen két keréken, hiszen 1996-ban BMX világbajnoki címet szerzett. A 2002 óta pályakerékpáros Staff döntését vasárnap hozta nyilvánosságra saját honlapján. Elhatározásában nagy szerepe lehetett annak is, hogy januárban összeszedett hátsérülése miatt kénytelen volt kihagyni a napokban véget ért koppenhágai pályakerékpáros világbajnokságot.

0 Tovább

Olimpiai bajnok a Beatles borítón

Sokan ismerik és szeretik a legendás Beatles zenekart, de talán kevesen tudják, hogy a csapatnak (is) van olimpiai vonatkozása. Igaz nem maga Paul McCartney vagy Ringo Star indult az olimpián, viszont az együttes egyik albumának borítóján szerepel egy olimpiai bajnok sportoló is. A Beatles zenekar nyolcadik stúdió albuma, az 1967 júniusában megjelent Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című lemez ugyanis speciális borítót kapott. A Jann Haworth és Peter Blake által tervezett albumborító máig az egyik legismertebb dizájnnal rendelkezik (1968-ban Grammy díjat is kapott a borítóterv).

Az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Johnny Weismüller is szerepel (a négy Beatles tag képe feletti sor közepén) ezen a borítón, ahol számos híres művész, színész és mai szóhasználattal élve „celeb” is szerepet kapott. A legendás „Tarzan” mellett Edgar Allan Poe, Bob Dylan, Tony Curtis, Marilyn Monroe, Karl Marx, Marlon Brando és Albert Einstein is helyet kapott a képen. Érdekesség, hogy az eredeti tervek szerint még Jézus Krisztus és Adolf Hitler is szerepelt volna a borítóra került montázson, igaz végül mindketten kimaradtak, sőt mi több Hitler helyett éppen Johnny Weissmüller fotója került rá az albumra.
0 Tovább

Nosztalgia II. - Gerevich Aladár

Jelenleg ugyan olimpiai holtszezon van, de ettől függetlenül szívesen emlékezhetünk korábbi olimpiák magyar sikereire. Sorozatunkat a legendás Gerevich Aladárral folytatjuk, akiről születésének 100. évfordulója kapcsán a napokban nevezték el a budapesti Nemzeti Sportcsarnokot. Íme néhány érdekesség a hétszeres olimpiai bajnok vívó klasszis pályafutásából: 

- A magyar sportolókat figyelembe véve ő szerzett a legidősebb korban olimpiai bajnoki címet, hiszen a római olimpia idején már 50 évesen és 179 naposan bizonyult a legjobbnak.
- Gerevich Aladár az egyetlen olyan sportoló a világon (!), aki hat egymást követő olimpián (1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960) egyaránt aranyérmet szerzett.
- Azon sportolók közé tartozik, akik péntek 13-án szereztek olimpiai bajnoki címet. A londoni olimpián 1948-ban ugyanis augusztus 13-án ünnepelhetett bajnoki címet, amely akkor éppen pénteki napra esett.
- Talán kevesen tudják Gerevich-csel kapcsolatban, hogy az 1936-os berlini olimpián még Gerei Aladár néven versenyzett és szerzett aranyérmet a kard csapatversenyben.
- Bár minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja (7 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérem) sikerei nagy részét kardvívásban szerezte, a többi fegyvernemben is a legjobbak közé tartozott. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1952-ben a Helsinkiben rendezett olimpián tagja volt az olimpiai bronzérmes tőr csapatnak is.
 
- Gerevich Aladár szinte pontosan akkor szerzett olimpiai aranyérmet, amikor gyermeke megszületett. Gerevich a londoni olimpián augusztus 13-án nyerte meg ugyanis az egyéni kardvívást, augusztus 11-én pedig a csapatversenyben is ott volt a győztes együttesben. Második fia, Pál pedig 1948. augusztus 10-én látta meg a napvilágot, aki később (1977) egyéni világbajnoki címet is szerzett kardvívásban.
- Gerevich Aladár az egyetlen olyan magyar sportoló, aki pályafutása során hat olimpián is indult (mi lett volna, ha a háború miatt elmaradt olimpiákat is megrendezik 1940-ben és 1944-ben?)
- Azon kevés magyar olimpikon közé tartozik, aki olimpiai bajnoki címet tudott szerezni azon olimpián (1960), amikor a játékok előtt ő mondhatta el az eskü szövegét sporttársai nevében.
 
Zárásként pedig egy igazi kuriózumnak számító videó, amely a legendás Leni Reifenstahl 1938-ban elkészült filmjéből mutat részleteket a berlini olimpia vívótornájának küzdelmeiből:
 
 
 

 

0 Tovább

Olimpiai bajnokokról elnevezett stadionok

Magyarországon számos létesítmény, iskola, csarnok, utca és egyéb közterület van elnevezve sikeres sportolóról, így köztük természetesen olimpiai bajnokokról is. Most induló sorozatunkban megnézzük, hogy a külföldi olimpiai bajnokok emlékét vajon milyen módon őrzik hazájukban. Kezdjük a gyűjtést az olimpiai bajnok sportolókról elnevezett stadionokkal.

Romániában nemzeti hősnek számított a hatvanas években a diszkoszvető Lia Manoliu. A hat nyári olimpián is részt vevő sportoló Rómában és Tokióban bronz- , majd 1968-ban Mexikóvárosban aranyérmet szerzett. A később a Román Olimpiai Bizottság elnöki tisztét is betöltő Manoliuról halála (1998) után nem sokkal nevezték el a bukaresti Nemzeti Stadiont. Az 1953-ban, a mi Népstadionunkkal egy időben megépített létesítményt amúgy jelenleg is felújítás alatt van. A 2008-ban lebontott betonkolosszusból egy 120 millió eurós beruházásból 2010 végére készül el a müncheni tervező cég által megálmodott ultramodern létesítmény (ld. kép), amely majd a 2012-es Európa Liga sorozat döntőjének a házigazdája is lesz.
 
A szovjetek egykori kitűnő labdarúgójáról, az 1956-ban olimpiai bajnoki címet szerző Eduard Sztrelcovról is neveztek el stadiont. A pályafutását egy öt éves kényszer munkatáborban töltött időszakkal megszakítani kénytelen játékos 1967-ben és 1968-ban is az év labdarágója lett a szovjeteknél. Az 1970-ben 33 évesen az aktív pályafutását befejező játékos 1990 júliusában hunyt el Moszkvában, ahol hat évvel később a Torpedo Moszkva stadionját keresztelték át az ő nevére. Sztrelcov klasszisát nemcsak az idő szépítette meg, a "szovjet Pelé" becenevű támadó 1954-ben a 7. helyen végzett az Aranylabda-szavazáson.
 
Afrikában (talán a mostani dél-afrikai labdarágó világbajnokságig) nem voltak világszínvonalú stadionok, így az addisz abebai Abebe Bikila stadiont is értékén kell kezelni. Az 1975-ben átadott, az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye négy évvel a kétszeres olimpiai bajnok legenda, a maratoni futás első olimpiai címvédője, a faitalon elhunyt Abebe Bikilának állít emléket.
 
Bár nem olimpiai bajnok, de a mozgalomban igencsak fontos szerepet tölt be a brazil Joao Havelange, aki 1936-ban úszásban, 1952-ben pedig vízilabdában szerepelt az ötkarikás játékokon. A 93 esztendős sportvezető tavaly beteljesítette élete főművét, hiszen a NOB-on belül az ő lobby munkájának is köszönhető volt az, hogy Rio de Janeiro megkaphatta a 2016-os nyári olimpia rendezési jogát. Rio-ban a Botafogo stadionja róla van elnevezve, amely a tervek szerint egyben a hat év múlva sorra kerülő olimpia megnyitó ünnepségének is otthont adhat majd.
 
Ha valaki tud még olyan külföldi stadionról, amelyet olimpiai bajnokról, olimpikonról neveztek el, ne kíméljen !
0 Tovább

Bikila nyomában

Egyelőre a nagy előd, Abebe Bikila nyomába sem érhet az etióp maratoni futó, Siraj Gena, a hétvégi római maratoni győztese azonban méltó módon ünnepelte meg, hogy honfitársa után kereken 50 évvel ő is győzni tudott a 42 195 méteres táv végén az olasz fővárosban. A 25 esztendős futó ugyanis magabiztos vezetéssel közelített a befutóhoz, majd 300 méterrel a cél előtt levette mindkét cipőjét, így mezítláb futva, a megállás ellenére is kitűnő idővel (2:08,39) haladt át a célvonalon.Gena tette azonban nem volt teljesen önzetlen, az 1960-as futás évfordulójára gondolva ugyanis a szervezők 5.000 euros-s bónuszt ajánlottak fel annak, aki mezítláb célba érve nyeri meg a maratoni távot. Siraj Gena előnyéből futotta a gesztusra, így az anyagi siker mellett méltó módon emlékezhetett honfitársára.

Az etiópok legendás futója, Abebe Bikila annak idején a teljes távot zokni és cipő nélkül futva teljesítette és lett ezzel az olimpiák történetének egyik legkülönlegesebb bajnoka. A verseny után természetesen sokan kérdezték Bikilát arról, hogy miért választotta ezt a különös módját a futásnak, aki csak ennyit mondott indoklásul: „Tudatni akartam a világgal, hogy országomban, Etiópiában milyen eltökélt és heroikusan küzdő emberek élnek.” Megtette… Az ötven évvel ezelőtti legendás futást az alábbi videó idézi fel:
 
Az első fekete-afrikai olimpiai bajnok, aki sikerét négy évvel később (immáron cipőben futva) megismételte a tokiói olimpián is. Bikila volt az első maratoni futó, aki ezen a távon meg tudta védeni olimpiai bajnoki címét (azóta is csak az NDK-beli Waldemar Cierpinskinek sikerült mindez még rajta kívül). Az etióp futó ott volt az 1968-as mexikóvárosi olimpia mezőnyében is, ahol azonban lábsérülése miatt 10 km után fel kellett adnia a versenyt. Érdekesség, hogy Bikila az 1964-es győzelmét világcsúccsal (2:12:11) érte el, négy perccel megelőzve a második helyezettet. Amíg a második futó be nem ért a célba, fekvőtámaszokat és egyéb nyújtógyakorlatokat csinált, ezzel is szórakoztatva a tiszteletkörre váró publikumot. További szomomrú érdekesség, hogy az 1964-es sikere jutalmául kapott egy Volkswagen gépkocsit, amivel 1969-ben karambolozott és deréktól lefelé megbénult. Az 1972-es müncheni olimpián díszvendégként volt jelen a maratoni futók versenyén, majd egy évre rá (a korábbi balesetének következtében kialakuló) agytumorban mindössze 41 évesen életét vesztette.
0 Tovább

Folytatódó dr. Mező Ferenc emlékév

A 125 éve született Dr. Mező Ferenc emléke előtt tisztelegve az alábbiakban közöljük Kis János, a Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Kör elnökének írását Magyarország egyetlen szellemi olimpiai bajnokának életútjáról:

Az egyetlen zalai születésű olimpiai bajnok dr. Mező Ferenc Pölöskefőn született, 1885. március 13-án Grünfeld. Ferenc néven A kis zalai faluból indult az az életpálya, amely 76 éven át fáradhatatlan munkával, céltudatos tevékenységgel a sporttörténetírás terén és az olimpiai mozgalom fejlesztésében feledhetetlen érdemekkel lett példaadó. A pölöskefői mészárszéket vezető család fiaként ját Ő csinált sportot a faluban. Magasugró állványt eszkábált az apja boltjából szerzett szegek segítségével, egy kő kugligolyót kineveztek súlygolyónak, távolugró gödröt jelöltek ki, persze, homok nélkül, és futáshoz meghatároztak egy útszakaszt a faluban. A győztesnek a jutalom sem maradt el: kapott egy szem medvecukrot. Tizenegyen voltak testvérek, de csak heten élték meg a felnőttkort. Nagykanizsára költöztek ahol a Teleki út 20. szám alatt laktak, szülei is itt a városban vannak eltemetve. Mivel Pölöskefőn nem volt iskola az elemit a szomszéd faluban Gelsén végezte. Gimnáziumi tanulmányait hat éven át Nagykanizsán folytatta, majd Zalaegerszegen a későbbi nyelvész Pais Dezső osztálytársaként érettségizett. A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett tanári diplomát latin és görög nyelvből. „Tibullus a magyar irodalomban” című doktori értekezését kitüntetéssel, „summa cum laude” fokozattal ismerték el.
 
Tanári működése Rákospalotán indul a Wágner magángimnáziumban, majd iskolaigazgatói kinevezés folytán a zalaszentgróti polgári fiúiskolában tölti az 1913-14-es tanévet. Innen hívják be katonai szolgálatra, 32 hónapot tölt a fronton. Többször megsebesült, a kudarccal végződött piavei átkelés után a bakák hozták vissza sebesült hadnagyukat. A hadnagy tanár úr olyan népszerű volt katonái körében, hogy nem hagyták sorsára a bajban. A legmagasabb fokozatú kitüntetéseket kapta, arany vitézségi érmet, Vaskorona érdemrendet Ferenc József aláírásával. Leszerelése után Nagykanizsán tanított, majd a fővárosba költözött, a budai Mátyás Gimnázium tanára lett 1918-tól 1934-ig. Már a zalai tartózkodás is termékeny volt, a Nagykanizsa sportja című írását a fővárosi lapok is átvették. Jegyzetei sokasodtak az ókori írók tanulmányozása kapcsán, az óriási anyagból végül elsőként az ókori olimpiai történetének összeállítását végezte el. Magyar kiadót nem talált a 80 oldalas füzet megjelentetésére, a kikötések is az anyag tartalmi részének rovására mentek volna. Ekkor jutott tudomására, az olimpián művészeti versenyt is rendeznek irodalmi kategóriában, ahová sporttal kapcsolatos lírai, drámai és epikai művekkel lehet pályázni. A kikötés: nem haladhatja meg a kézirat a 20 ezer szót. Az Országos Testnevelési Tanácshoz (OTT) jelentkezett munkájával a szerző, de a terjedelem miatt 3 részre osztottan adta be, hogy eleget tegyen az előírásoknak. Mindhárom résszel versenyezni kívánt. Más pályázó is lévén, az OTT csak az első részét nevezte be, a másik két részt csak elküldte Amszterdamba, hogy egészben is lássa a munkát a bíráló bizottság. A 15 beérkezett munka közül dr. Mező Ferenc alkotását ítélték legjobbnak. Az volt a zsűri véleménye, hogy ilyen alapos munka még sehol a világon nem jelent meg a témában. A testület aranyéremmel jutalmazta Az olympiai játékok története című munkát. Dr. Mező Ferenc így emlékezett: „Isten segítségével győztem a versenyen. Augusztus 1-én hirdették ki az eredményt a stadionban. A messze idegenben felszökött trikolórunk az árbócra és felharsant nemzeti zsolozsmánk: a Himnusz. Életem legszebb percei lehettek volna ezek, de a sors mostohaságából nem lehettem ott. Mindezekhez a magam részéről csak annyit teszek hozzá: minden csalódásért kárpótol amszterdami sikerem, s boldoggá tesz az a tudat, hogy hazámnak is javára lehettem."

Esztergomban értesült olimpiai győzelméről, ennek hatására fogant meg benne örökérvényűen, hogy kutatómunkának szenteli életét. Nagykanizsa magáénak vallotta egykori tanulóját, tanárát. A Ferencvárost is meghívták vendégjátékra, és a labdarugó mérkőzés előtt 2500 fős közönség éljenezte. Este 250 terítékes vacsorán ünnepelték az olimpiai győztes munkát. A könyv maga 1929-ben jelent meg magyarul, majd egy évvel később németül is. Ezt több nyelvre történt fordítás követte. A Mátyás Gimnáziumban osztályfőnöke volt többek közt a vívásban hatszoros olimpiai bajnok Kárpáti Rudolfnak. Tanári illetve igazgatói működése során mintegy 12.000 diákot tanított. 1935-42-ig a Berzsenyi Gimnáziumban latin-görög ismeretekkel gazdagítja tanítványait, innen útja a Kölcsey Gimnáziumba vezetett, ott igazgatóként működött, végül Vallás- és Közoktatási Minisztériumban a testnevelési ügyosztály vezetőjeként tevékenykedett.. Tanári munkássága mellett tudományos kutató és gyűjtő munkája révén tekintélyt szerzett magának tudományos csoportoknál. Javaslatára a II. világháború után folytatták és be is fejezték az Olümpiában még a múlt század utolsó harmadában Ernst Curtius göttingai régész által vezetett, de félbehagyott ásatásokat, melyeknek felújítására csak a II. világháborút követően kerülhetett sor, akkor már Emil Kunze irányításával. 1945 után bekapcsolódott a sportélet indításába, lakását ajánlotta a teendők megbeszélésének helyszínéül. Fáradhatatlan szervező. Az I. Országos Sportnapok rendezvényein előadásában az olimpiai eszme megújhodásáról beszélt az év augusztusában. 1947-ben Sárospatakon szervezi meg az első Olimpiai Napot. A londoni olimpia hatására javaslat született a Magyar Olimpiai Bizottság önálló szervezetként való működtetésére, amely 1947. február 10-én alakult meg, és ügyvezető alelnökévé megválasztották dr. Mező Ferencet. Természetes volt, hogy a minisztériumban a Testedzési Ügyosztályt vezette, innen lépett elő tanácsossá, majd miniszteri osztályfőnökké. Közben a Magyar Testnevelési Főiskolán is tanított sporttörténetet. Egyik legnagyobb megtiszteltetés 1948. február 17-én éri, St. Moritzban a téli olimpia után - olimpiai munkássága elismeréseként a visszahívott ifj. Horthy Miklós helyére - a NOB tagjai sorába választotta. Három héttel ezután azonban kormányrendelet született az Országos Testnevelési és Sportbizottság létrehozásáról, a MOB teljes átszervezéséről, és Mező Ferencet politikai okokból egyik napról a másikra félreállították. Két év múlva nem csak a nyugdíját vonták meg, hanem – mint egykori minisztériumi vezető- osztályidegennek ítélték, és nagyon nehezen, az utolsó órákban menekült meg a kitelepítéstől. Jobboldali szociáldemokrata bélyeget ütöttek rá, s bár a NOB tagja lett, Londonba nem vitték ki az olimpiára. Hamarosan a nyugdíját is megvonták.- vall erről az időszakról Mező Olimpia és Mező Zsuzsanna, Mező Ferenc két leánya. Akkor „fedezték” fel újra a Szovjetunió Olimpiai Bizottsága felvételét kérte a NOB-ba, majd Avery Brundage NOB elnök budapesti látogatása is segített.
 
Termékenyen publikált, 44 könyve és több száz tanulmánya jelent meg. Kiemelkedik munkái sorából a NOB megbízásából készült Az újkori olimpia címet viselő könyv. Ezt az alkotást a magyaron kívül még öt nyelven adták ki. Igazi közéleti egyéniség, aki szívesen teljesít társadalmi megbízatásokat is. Főtitkár volt a Magyar Olimpiai Társaságban, elnök a Testnevelési Tudományos Tanács Sporttörténeti Bizottságában és a Magyar Testneveléstudományi Társaságnál, díszelnök a Zala-Kanizsa Football Clubban. Előadásai itthon és külföldön 4000 alkalommal kaptak nyilvánosságot a rádióban, televízióban. 1959-ben aranydiplomát kapott. Dr. Mező Ferenc munkásságát magas kitüntetésekkel ismerte el az állam, képeit felhasználták a sporttörténeti fotóalbum elkészítéséhez. Tiszteletére indult a Dr. Mező Ferenc Szellemi Diákolimpia a tanulóifjúság körében, a Magyar sport c. könyvéből idéztek az országgyűlésben 1998-ban örök mementónak szánva: "Az ifjúság lelkébe csepegtetni a nemes versenyvágyat, megszüntetni vagy legalábbis csillapítani a testvérviszályt, megteremteni, sőt erősíteni az összetartozás tudatát, és tanúságot tenni az istenek iránt való határtalan tiszteletről és az olimpiai békéről." Így vallott magáról: "Az lett az életpályám, ami a kedvtelésem, a rögeszmém, a szenvedélyem volt. A görög kultúra és a sport." A nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola 1967. március 22-étől, a mezőkövesdi Építők úti általános iskola 1985-től, a budapesti Ond vezér 1991-től, a zalai tagokat tömörítő Olimpiai Baráti Kör 1998-tól viseli dr. Mező Ferenc nevét. 1961. november 21-én hunyt el Budapesten, hamvait a fiumei úti (volt Kerepesi úti) temetőben helyezték örök nyugalomra.
Két lánya született, a németül, angolul és franciául is beszélő külkereskedelemben dolgozó Olimpia, és a négy nyelven beszélő (német, angol, francia, orosz) Zsuzsanna, aki az IBUSZ-nál dolgozott. A hajdani pölöskefői fiú a XIX. századból, ma már sporttörténelem. Nemzetközileg elismert nagy sportvezető volt. Németül és angolul beszélt, a latint és az ógörögöt tanította is. Az utóbbi nyelv ismerete hozta meg számára a sikert, mert megírhatta az ókori olimpiák történetét. Ami egy nem várt, de megérdemelt aranyérmet jelentett Magyarországnak.
 
Fontosabb betöltött tisztségei:
Nemzeti Sport Club, elnöki tanács tag, 1922
Zala-Kanizsa Futball Club, díszelnök, 1929
Erdélyi és Bánsági Sportújságírók Egyesülete, Nagyvárad, dísztag, 1930
Magyar Országos Lövész Szövetség Igazgatótanács, rendes tag, 1934
Budapesti Polgári Lövészegyesület, tiszteletbeli helyettes főlövészmester, 1946
Magyar Olimpiai Társaság, főtitkár, 1938-44
Vallás-és Közoktatási Minisztérium Testedzési Ügyosztály, osztályvezető, 1946
Fogadások (Totó) megszervezésére alakított Intéző Bizottság, tag, 1947
Magyar Olimpiai Bizottság, ügyvezető alelnök, 1947
Nemzetközi Olimpiai Bizottság, tag 1948-1961
Magyar Olimpiai Bizottság, iroda vezető, 1954
Testnevelési Tudományos Tanács Sporttörténeti Bizottság, elnök, 1958
Nagykanizsai Torna Egylet, díszelnök, 1960
 
(Részlet Kis János a Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Kör elnökének Az olimpiák krónikája c. készülő 14. könyvéből, mely kiadvány a Mező emlékév keretében jelenik meg)
0 Tovább

Szurkolj Londonban !

blogavatar

Az olimpiai játékok történetének különlegességeivel foglalkozó blog. Érdekességek, számok a puszta hírek mögül mind a téli, mind pedig a nyári olimpiákról.

Utolsó kommentek