Szurkolj Londonban !

Az olimpia megrendezése az anyagi és egyéb gazdasági előnyök mellett szakmai szempontból is fellendíti a házigazda ország sportéletét. Ennek egyik oka az, hogy míg az összes résztvevő ország versenyzői és csapatai szigorú kvalifikációs rendszeren keresztül tudnak csak kijutni a játékokra, addig a rendező ország alanyi jogon indíthat sportolókat. Így lesznek ezzel a britek is, akik a londoni olimpián sok olyan sportágban is ott lehetnek a mezőnyben, ahol kvalifikációs feltételek mellett biztosan sanszuk sem lenne erre. A Brit Olimpiai Szövetség (BOA) ennek ellenére –talán a nagy blama és hazai leszereplés elkerülése végett - szigorú szakmai előszűrésnek veti alá a sportágakat, különös tekintettel a viszonylag nagy költséggel járó csapatsportágakra.

A kézilabda is a szigorúan „felügyelt” sportágak közé tartozott, amelynél az sem volt biztos, hogy egyáltalán élnek-e a britek a házigazdaként történő szereplés jogával. A napokban azonban végül megszületett az a döntés, hogy lesz brit női és férfi kézilabda csapat is a londoni mezőnyben. „Nagy örömünkre szolgál, hogy bejelenthetjük ezt a hírt. A Brit Kézilabda Szövetség az utóbbi időben bebizonyította, hogy csapatai érdemesek arra, hogy szerepeljenek a hazai rendezésű olimpián. Ez a szereplés nagy előrelépést hozhat majd a sportágba, a kézilabda pedig ezáltal hosszan tartó fejlődési pályára állhat hazánkban.„ – nyilatkozta boldogan Andy Hunt a brit olimpiai csapat vezetője. „Örülünk annak, hogy ez a döntés végre megszületett. Számunkra ez az eddigi munkánk visszaigazolását jelenti. A kézilabda Európa számos országában nagyon népszerű, miért ne lehetne néhány év múlva ez a helyzet nálunk is?” – tette fel a költői kérdés a Brit Kézilabda Szövetség elnöke, Paul Goodwin. Az olimpiai kézilabda tornán mindkét nem esetében 12-12 csapat vehet részt, a házigazda Nagy-Britannia mellett eddig a női Európa-bajnok Norvégia és a férfiaknál világbajnok Franciaország biztosította részvételi jogát.

A holland Heineken cég lesz a 2012-es londoni olimpia hivatalos sörszállítója. Az amszterdami italmárkának kizárólagos joga lesz sört árulni azokon a hivatalos olimpiai helyszíneken, ahol engedélyezett lesz az alkoholfogyasztás.  A szervezők először egy angol sörgyártóval (a London Pride nevű sörmárkát forgalmazó és előállító Fuller céggel) tárgyaltak, de miután nem sikerült megállapodni vele, végül a Heineken lett a befutó. Paul Deighton, a szervezőbizottság főigazgatója elmondta, hogy ezzel a szerződéssel már 670 millió fontra nőtt a szponzoroktól befolyó összeg, így már most elérik az eredetileg célként kitűzött 650-700 millió fontos tervet. A Heineken a sportszponzorációs piacot tekintve nemcsak az olimpián van jelen, hiszen a labdarúgó Bajnokok Ligája sorozat, valamint a rögbi Európa-kupa támogatója is. „A Heineken cég angol leányvállalatánál 2000 alkalmazott dolgozik, a cég Newscastle-ben és Edinburgh-ben található gyárából látja el a szigetországi piacot. A 2012-es londoni olimpia egy globális esemény, így számunkra is fontos, hogy szponzorként a globális piacon jelen lévő cégeket nyerjünk meg.„ – indokolta a döntés Deighton. A holland tulajdonú cégnek nem ez lesz az első kapcsolata az olimpiai mozgalommal, hiszen a 2004-es athéni olimpiát is 34 millió font értékben szponzorálta, ezen felül pedig régóta partnere az olimpiák ideje alatt különböző szórakoztató és vendéglátó programok sorát lebonyolító Holland Heineken Háznak is. A 2012-es olimpián egyébként az észak-Londonban található híres Alexandra Palota lesz a hollandok központja, ahova a sörgyártó cég programjainak és kommunikációjának nagy része koncentrálódik majd.

Január elején edzés közben kutya harapta meg a londoni olimpia női maratoni futó versenyének nagy esélyesét, a brit Paula Radcliffe-t. A 37 esztendős, négyszeres olimpikon tavaly szeptemberben adott életet második gyermekének (Raphael), mostanában pedig erőnléti alapozással tölti az idejét. A maratoni futás világrekorderét monacói otthona közelében harapta meg egy kutya, Radcliffe-t pedig ennek következtében azonnali ellátásban kellett részesíteni. „A délelőtt egy részét kórházban töltöttem, miután megharapott egy kutya. Nem volt annyira vészes a dolog, de azért nem volt kellemes a vádlimnak. Olyan érzésem van, mint ha három nap egyfolytában pályán edzettem volna.”- írta twitterén a 2005-ös világbajnok. A hírek szerint egy idősebb úr kutyája szabadult el, aki nem tudta féken tartani kedvencét, amely viszont szerencsére nem „harapta ketté” Radcliffe olimpiai álmait.

Nem ez volt amúgy Radcliffe számára az első kellemetlen incidens, 2003-ban például egy bicikliző kisgyerekkel ütközött, aminek következtében komoly sérüléseket szenvedett. Öt évvel később, nem sokkal a pekingi olimpia előtt pedig egy pók csípte meg, ami szintén visszavetette a felkészülésben. A brit futónő hamarosan az Egyesült Államokba utazik majd, ahol magaslati edzőtáborban készül a dél-koreai Daegu-ban sorra kerülő atlétikai világbajnokságra illetve az őszi nagy maratonikra. Utóbbiak közül vélhetően a chicagói vagy a new yorki versenyen próbálkozik majd meg azzal, hogy a londoni olimpia kvalifikációs szintjét megfussa.

Az ősi rivális Pakisztánhoz hasonlóan az indiai olimpiai csapatnak is merész céljai vannak a 2012-es londoni olimpiára. Az indiai kormány ugyanis rögzítette „elvárásait” a leendő olimpiai csapattal szemben. A tervek szerint az ázsiai ország küldöttsége 10-12 érmet szeretne szerezni a brit fővárosban, ami azért is számít merész elképzelésnek, mert az indiaiak Pekingben is csupán három éremmel zártak. Ráadásul a 2008-as produkció így is történetük legjobb ötkarikás szereplését jelentette. A lécet persze nem véletlenül tették ennyire magasra az indiai sportolók számára, a 2011-es Nemzetközösségi Játékok például már jelezte, hogy azért van valóságalapja az elvárásoknak. Az Új-Delhiben rendezett versenyen ugyanis a házigazdák (101 éremmel, közte 38 arannyal) az éremtáblázat második helyén zártak Ausztrália mögött. „Kiválasztottunk néhány fő sportágat, ezekre összpontosítjuk az erőforrásainkat” – nyilatkozta a sportminisztérium titkára, Rahul Bhatnagar a tervekről. Indiának persze nem lesz könnyű dolga mindezt elérni, hiszen ellentétben a Nemzetközösségi Játékokkal (ahol rendezőként minden számban nevezhettek sportolókat), Londonra kőkemény kvalifikációs kritériumokat kell teljesíteni a kijutáshoz is.

India az 1900-ban Párizsban rendezett olimpián szerepelt először, azóta sportolói összesen 20 érmet (közte kilenc aranyat) szereztek, ennek tükrében is elég „meredek” a mostani célkitűzés. A kilenc aranyérem egyébként szinte kivétel nélkül a gyeplabdázók nevéhez fűződik, csupán a sportlövő Abhinav Bindra pekingi győzelme volt az első olyan ötkarikás arany, amit nem csapatsportágban szereztek India legjobbjai. A pekingi olimpián az indiai sportolók birkózásban (Sushil Kumar) és az ökölvívásban (Vijender Kumar) szereztek még két bronzérmet. Utóbbi sportoló számos profi ajánlatot utasított vissza az elmúlt években annak érdekében, hogy továbbra is amatőr maradjon, így ott lehessen a londoni olimpián. A fenti sportágak mellett tollaslabdában (Saina Nehwal), női ökölvívásban (Mary Kom) és sportlövészetben számítanak éremre az indiaiak. Utóbbi sportágban Tejaswini Sawant és a blogunkban korábban már bemutatott Gagan Narang is esélyes lehet, akár a győzelemre is. Ja, mellesleg India a riói olimpiára már 7-8 aranyéremmel számol… Ha figyelembe vesszük az ország naponta hatalmas mértékben gyarapodó lakosságát, akkor talán nem is annyira irreálisak ezek az elképzelések.

Az olimpiai játékokat megelőző év mindig sűrű a rendező város számára. Bár London eddig sem volt híján világszintű sporteseményeknek, a 2012-es játékok előtti év még az eddigieknél is sűrűbbnek ígérkezik sport szempontból. A brit főváros közel 30 világszintű sporteseménynek lesz a házigazdája a következő tizenkét hónapban. Bár korábban rendeztek már többször is Londonban NBA pre-season meccseket, idén először az észak-amerikai profi kosárlabda bajnokság egyik alapszakasz mérkőzése is Londonban kerül majd megrendezésre, az O2 Arénában március 4-5-én a New Jersey Nets és a Toronto Raptors csatázik majd egymás ellen. Májusban az új Wembley Stadionban rendezik a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét, amelynek körítéseként nyolc napos BL-fesztivált rendeznek a Hyde Parkban. Sok sportesemény már a hivatalos londoni olimpiai helyszínen kerül majd sorra, így a tollaslabda világbajnokság (Wembley Arena – augusztus 8-14), vagy a triatlon világbajnoki sorozat utolsó előtti állomása (Hyde Park – augusztus 6-7) is tesztversenynek tekinthető. Emellett persze számos jól megszokott sportesemény (Oxford-Cambridge evezős verseny, London maraton, NFL mérkőzés, ATP tenisz torna) is szerepel a londoni sportprogramban.

Alig másfél évvel a londoni olimpia megkezdése előtt a svájci csapat is kiválasztotta leendő ötkarikás otthonát. A választás a Temze folyó mellett található Glaziers Hall nevű történelmi épületre (ld. kép) esett. A svájci nagykövetség munkatársai a környező épületeket és a közelben található éttermet is a leendő Svájci Ház részeként képzelik el. A játékok ideje alatt kiállítások, konferenciák és különböző VIP-fogadások kerülnek majd megrendezésre, amelyek mellett természetesen a média munkatársainak munkáját is szeretnék segíteni. A svájci televíziós társaság számára is lesz egy előre felállított stúdió a helyszínen, emellett pedig - a szinte kötelező – szurkolói klub üzemeltetésére is gondoltak. A Glaziers Hall eredeti épülete az 1666-os nagy londoni tűzvész áldozata lett, a jelenlegi, újjáépített változata pedig 1808-ban került átadásra. A svájciak először az 1998-as naganoi olimpián hoztak létre különálló Svájci Házat, a mostani bejelentés pedig azt jelenti, hogy - a brazilok, a németek és a franciák után – egy újabb ország jelenti be, hogy hol lesz londoni olimpiai bázisa.

Az „olimpiai sávok” kialakítása már évek óta az olimpiai szervezőbizottságok egyik fő fegyvere a hatékony közlekedés megvalósítására. Természetesen így lesz ez két év múlva Londonban is, ahol a brit szervezők is ezzel a módszerrel szeretnék biztosítani a hivatalos résztvevők gyors és hatékony szállítását. Az olimpia alatt várhatóan zsúfolt belváros közlekedésében sávok persze sokak számára lesz kecsegtető az „üres” olimpiai sáv, a londoni szervezők azonban igyekeznek nagy összeg büntetéssel távol tartani a tilosban járókat. A szervezőbizottság bejelentése értelmében ugyanis 200 font (kb. 66.000 forint) büntetés jár a szabályok ellen vétőknek. A londoniak körében már tavaly is ellenérzéseket okozott az olimpiai sávok bevezetésének ötlete, sokan ugyanis attól félnek, hogy az olimpiai család szállítására kitalált ötlet még jobban megbénítja majd a város forgalmát. „A jogi háttér alapján bevezethettünk volna akár 5000 fontos büntetést is az illegális használatért, de sokkal életszerűbbnek tartottuk, ha ez az összeg kétszáz font lesz. Azonnali helyszíni fizetés esetén a büntetés pedig 100 font lesz majd várhatóan.” – nyilatkozta az olimpiai közlekedési hálózat (ORN) vezetője, Hugh Summer. „ A vétkesek azonosítását a térfigyelő kamerák teszik majd lehetőéve, de pontosan ezért fontosnak tartjuk azt is, hogy a sávok megfelelő módon jelölve legyenek, hogy azokat véletlenül ne lehessen igénybe venni.” Az olimpia ideje alatt a tervek szerint 60 mérföldnyi speciális olimpia sáv kerül kialakításra.

Az utóbbi hetekben a birkózó Kiss Balázs és az úszó Szepesi Nikolett kapcsán többször szóba került a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon döntése, amely szerint olyan sportoló nem indulhat el a londoni olimpián, aki az azt megelőző olimpiai ciklusban dopping vétség miatt hat hónapnál hosszabb eltiltást kapott. A NOB vasszigorral tartja is magát az általa hozott részvételi feltételekhez, ezt most a 400 méteres síkfutás olimpiai címvédőjének, LeShawn Merritt-nek az esetében is megmutatta. A saját állítása szerint potencianövelő szereket szedő (a tiltott anyag ebben volt) amerikai atléta esetéről blogunkban már korábban (jóval a Kiss-Szepesi ügy kirobbanása előtt !!) írtunk, az akkori döntés pedig úgy néz ki, hogy megváltoztathatatlan. „A szabály él – nyilatkozta a NOB alelnöke, Thomas Bach a Reuters hírügynökségnek – A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak megvan a joga ahhoz, hogy a részvétel feltételeit meghatározza. Ez a szabály pedig egyértelműen leírja az eseteket. Ez nem további büntetés a sportolók számára, hanem a részvétel egyik feltétele.”  A NOB Sportolói Bizottsága egyelőre teljes mellszélességgel a tiltás mellett áll ki.

Az eset nem csak Merritt-et és a két magyar sportolót érinti kellemetlenül, így – a néhány esetben nyilvánvalóan indokolatlanul szigorú - szabály elleni lobbi több frontos harcot indított. Merritt egyelőre nem akarja annyiban hagyni a harcot (szerinte és tanácsadói szerint a szabályozás ellentétes a WADA kódexével) és bár eltiltása csak 2011 júniusában jár le (így indulhatna az amerikai olimpiai válogatón), ezügyben már most a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordul jogorvoslatért. A végső szót tehát még nem mondták ki, de ha Merritt esetében mégis arról döntenek, hogy indulhat Londonban, az precedens értékű lehet a „hasonló cipőben járók” számára is. Az amerikai úszó Jessica Hardyt már a pekingi olimpián sem engedték elindulni, de a doppingvétségért kapott eltiltása átnyúlt a mostani olimpiai ciklusra, így –amolyan halmozati büntetésként - Londonban sem indulhat. Izgalommal várjuk, az egyelőre körön kívülre került amerikai sportolók mire jutnak az egyelőre hajthatatlannak látszó NOB elleni harcban…

A londoni olimpia szervezőinek bejelentése értelmében a 2012-es nyári olimpia ideje alatt a résztvevő sportolók és hivatalos személyek számára ingyenes (!) Internet elérést biztosítanak. A döntést azt követően hozták meg az angolok, hogy a részvételre pályázó, a londoni előzetes meghívót elfogadó 205 nemzeti olimpiai bizottsággal konzultáltak. „Tisztában vagyunk vele, hogy új korszakban élünk, amelynek megvannak az új típusú médiái. Ezekhez pedig a gyors és szabad Internet elérés alapvető fontosságú” – nyilatkozta a téma kapcsán a szervezőbizottság elnöke, Sebastian Coe. Az angolok a tavalyi Nemzetközösségi Játékok ideje alatt is tanulmányozták az igényeket és azt tapasztalták, hogy egyre többen kérik a dedikált Internet elérést a szobákba, sok sportoló számára pedig ez most már fontosabb, mint a korábban alapfelszerelésnek tartott televíziós készülék. A londoni olimpia idején a játékok egyik szponzorának számító British Telecom cég biztosítja majd a hozzáférést a hivatalos résztvevőknek, akik erre a célra külön accountokat kapnak majd. Az olimpiai falu valamennyi apartmanjában emellett legalább három televízió készülék várja a sportolókat, amelyek közül az egyik direkt kapcsolatban közvetíti az olimpiai televíziós központ adásait, így a 26 sportág valamennyi eseménye megtekinthető lesz rajta.

Tavaly jelentették be a szervezők azt is, hogy az olimpiáról tudósító újságíróktól 150 fontot kérnek az Internet kapcsolat biztosításáért. Jayne Pearce, a sajtófőnök azzal indokolta a döntést, hogy a londoni játékok ideje alatt a korábbinál is jobb szolgáltatási színvonallal igyekeznek segíteni az írott és elektronikus sajtó munkáját. A tervek szerint ugyanis a sajtóközpontban összesen 6800, az egyes helyszíneken lévő kihelyezett irodákban további 4700 – kábellel csatlakozó – Internet képes munkahely kerül kialakításra, emellett pedig a fotósok számára is 1600 hasonló munkahelyet terveznek kialakítani, ezek kiépítésére pedig komoly beruházásra van szükség. Pearce emellett arról is beszélt, hogy a korábbi olimpiákon 800 font körüli összegbe került az, ha valaki dedikált ADSL vonalat kért magának, így a londoniak most sokkal kedvezőbb szolgáltatást nyújtanak a zsurnalisztáknak.

A kis országok bevonulása mindig üde színfoltját képezi az olimpiai megnyitóknak. A Holland Antillák is inkább egzotikuma, mint sportolói eredményessége okán került a figyelem középpontjába korábban, Londonban azonban lehet, hogy mégsem találkozunk az ország versenyzőivel. A korábban Hollandia kötelékébe tartozó autonóm szigetközösség ugyanis októberben felbomlott, a legújabb jogi szerkezet szerint pedig már az anyaország önkormányzati régiója lesz, így – sportszervezeti fogalmak szerint - megszűnik önállóan létezni. A helyzet természetesen a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is állásfoglalásra készteti, amely a tervek szerint 2011 januárjában nyilatkozik majd hivatalosan is a Holland Antillák olimpiai státuszával kapcsolatban. „A legfőbb célunk az, hogy az Olimpiai Chartával szinkronban lévő döntést hozzunk, amely figyelembe veszi a sportolók érdekeit. A döntésben nyilván szerepet játszik majd a 2012-es londoni olimpia, de emellett figyelni szeretnénk a régió sportéletének fejlesztési lehetőségeire is.” – vetítette előre egyelőre semleges hangnemben a lehetséges döntést a NOB egyik illetékese.

A Holland Antillák 1950-tól tagja a nemzetközi olimpiai mozgalomnak, első ötkarikás szereplésére pedig rögtön az 1952-ben Helsinkiben rendezett olimpián sor került (labdarúgó csapatuk 2-1-re kikapott Törökországtól). Ezt követően 1960-ban vettek részt ismét a játékokon, majd a moszkvai olimpia bojkottja mellett minden további nyári olimpián küldtek sportolókat a játékokra. Az ország egyetlen olimpiai érmét egy szörfös szerezte, Jan Boersma az 1988-as szöuli olimpián lett bronzérmes. A pekingi olimpián három sportoló képviselte a Holland Antillákat, az úszó Rodion Davelaar és a sportlövő Philip Elhage mellett az atléta Churandy Martina (a képen lent) volt jelen a kínai fővárosban. Utóbbi ráadásul nem is szerepelt rosszul, hiszen a 200 méteres síkfutásban a világrekordot futó Usain Bolt mögött 19,82-vel a második helyen ért célba. Mégsem kapott azonban ezüstérmet, mert a versenybírók kizárták őt pályaelhagyás miatt. A kanyarban ugyanis átlépett a mellette lévő pályára, és hiába a fellebbezés, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság végül helyt adott az ítéletnek, amely elvette Martinától az érmet.

A fentebb leírt pekingi szereplés kapcsán három nemzetközi sportági szövetség lehet érintett az ügyben, akik közül a sportlövők és az úszók egyelőre nem foglalkoznak az „Antillák-kérdéssel”, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) azonban már elébe ment a NOB döntésének is. A szervezet ugyanis törölte a Holland Antillákat tagjai sorából, az ország sportolói pedig – így Churandy Martina is – a jövőben már holland színekben versenyeznek majd. „A helyzet egyértelmű, az Antillák sohasem volt állam, csak egy autonóm terület, a sportolók korábban sem rendelkeztek külön útlevéllel, mindig is holland útlevelük volt csak.” – nyilatkozta az IAAF főtitkára, Pierre Weiss, majd hozzátette, hogy őket nem érdekli a NOB vonatkozó döntése, ezért is határoztak már most ebben az ügyben.