Szurkolj Londonban !

Pakisztán két –nemzetközileg is (el)ismert, bár Magyarországon egyelőre kevéssé népszerű - sportágban tartozik a világ élvonalába, a krikettben és a gyeplabdában. Előbbiben jelenleg is a világ legjobbjai között tartják számon, utóbbiban azonban inkább a dicső múlt miatt emlegetjük a sportág nagyjai között. A pakisztáni gyeplabda válogatott egykoron rendre esélyesként utazott az olimpiákra (1960-ban, 1968-ban és 1984-ben győzött is), az ország mindhárom olimpiai bajnoki címét és mindhárom ötkarikás ezüstérmét (1956, 1964, 1972) is ebben a sportágban szerezte. Egy-egy ökölvívó és birkózó bronzérem mellett a gyeplabdázók még további két olimpiai bronzot is összehoztak (1976, 1992), utóbbi az ország történetének utolsó olimpiai érme is egyben. A most már lassan két évtizedes érem nélküli periódust a pakisztániak Londonban zárnák le, és mivel a közelmúltban férfi gyeplabda csapatuk megnyerte az Ázsia Játékokat, így most joggal érzik úgy, hogy a brit fővárosban akár az aranyéremre is eséllyel pályázhatnak.

A sportág négyszeres világbajnokának (1971,1978,1982,1994) számító pakisztániak számára az idei év nem úgy indult, hogy nagyratörő terveket szőhetnek, az Indiában rendezett világbajnokságon ugyanis az ország történetének legrosszabb eredményét érték el (12. hely a 12 csapatos tornán, a helyosztón ráadásul még Kanadától is vereséget szenvedtek). A csapatkapitány, Zeeshan Ashraf által vezetett csapat azonban mégsem adta fel. Az Ázsia Játékok fináléjában Malajzia ellen győztes (2-0) csapat ugyanis az év végére „feltankolt” önbizalomból, így most már az ország sportági szövetségének vezetői is dobogót várnak el tőlük Londonban. A siker után a holland vezetőedzővel, Michel van den Heuvel-lel is szerződést hosszabbítottak, aki ennek megfelelően 2012 nyaráig a pakisztáni válogatott mellett maradhat.

A pakisztáni csapat jövő februárban Egyiptomban készül majd, ezt követően pedig márciusban viszonzásként vendégül látja az egyiptomi válogatottat. Ez utóbbi tény azért is érdemelt kiemelt figyelmet, mert az elmúlt években – elsősorban biztonsági megfontolásokból – alig-alig vállalkoztak külföldi válogatottak (bármilyen sportágról is legyen szó) arra, hogy Pakisztánba utazzanak. A növekvő nemzetközi elismertség pedig erősebb edzőpartnereket, ezen keresztül pedig várhatóan jobb londoni szereplést is hozhat Pakisztánnak.

Korábban már írtunk róla, hogy elsőként a vadvízi kajak-kenu pálya készült el a londoni olimpia helyszínei közül. Az alábbi videóban megnézhetjük, miként teljesített az új pályán az angol rafting-válogatott.

A londoni szervezők bejelentése szerint már kétmillió jegyigénylést regisztráltak a 2012-es londoni nyári olimpiára. A belépők értékesítése majd csak jövő márciusban kezdődik el, akkor 8,8 millió jegyet bocsátanak majd piacra (ezek közül 6,6 milliót sorsolnak ki az igénylők között, a többi pedig egyéb úton jut el a tulajdonosokhoz). A legolcsóbb belépő 20 fontba, míg a legdrágább - szimbolikusan - 2012 fontba kerül majd, ez utóbbi jegyek a megnyitó ünnepség legjobb helyeire szólnak. Paul Deighton, a szervező bizottság egyik vezetője szerint 2011 márciusáig további félmillióan jelentkeznek majd még belépőkért. Az eddigi jelentkezők között többségben vannak a hölgyek, a regisztrálók nagy része pedig nem csupán egyetlen eseményre igényelt jegyet, hanem az olimpia több eseményét is élőben tekintené meg a helyszínen. A jegyek kisorsolásakor nem lesz jelentősége a regisztráció időpontjának, így még bőven lehet jelentkezni. A londoni olimpia szervezői 440 millió fontos bevételt remélnek a jegyeladásból, amely az operatív szervezési költségek negyedét fedezné.

A londoni olimpia számos brit sportoló számára élete lehetőségét jelenti. Így vannak ezzel az aktív fiatalok, de egyben sokan a korábbi évek, évtizedek legjobbjai közül is. Nem csoda, ha akadnak olyanok, akik a londoni szereplésért sok mindenre hajlandóak, így akár még a jól megérdemelt nyugdíjas korból is visszatérnek a 2012-es játékok kedvéért. A visszatérés gyötrelmeit vállalók közé tartozik a brit evezős legenda, Greg Searle is, aki tavaly, kilencévnyi (!) távollét után kezdte újra élsportolói pályafutását. A most 38 esztendős sportember már az 1992-es barcelonai olimpián is szerepelt, ahol ráadásul bátyjával Johnny Searle-el és a kormányos Garry Herberttel közösen aranyérmes volt a kormányos kettesek versenyében. Searle Atlantában a kormányos nélküli négyes tagjaként szerzett bronzérmet, majd a Sydneyben rendezett játékok után vonult vissza a versenyszerű evezéstől. Tavalyi visszatérésekor azt határozta el, hogy idénre szeretne bekerülni a válogatottba, 2011-ben világbajnoki érmes szeretne lenni, majd pedig az olimpiai aranyérmet is célba venné. A visszatérés egyelőre remekül sikerült, hiszen az új-zélandi világbajnokságon a brit nyolcassal rögtön ezüstérmet szerzett (alig fél hajóval lemaradva a győztes németek mögött), így 13 év elteltével ismét világbajnoki érmes lett evezésben. „Most már egyértelműen aranyéremre vágyom Londonból, hiszen alig egy éves felkészüléssel sikerült ilyen szintre eljutnom.” – nyilatkozta a hazájában nagy tiszteletnek örvendő evezős. Searle tavaly télen még egyedül készült, áprilisban viszont már bekerült a brit válogatottba, a nyár folyamán pedig a Világkupa sorozatban is találkozhattunk vele. Searle persze a kilenc éves „nyugdíj” alatt sem szakadt el a sporttól, többek között részt vett például a 2002-es vitorlázó Amerika Kupán is.

Hétfő este első ízben gyúltak ki a fények a londoni Olimpiai Stadionban, amely a 2012-es ötkarikás játékok központi helyszíne lesz. Az olimpiai megnyitó előtt egy évvel, hét hónappal és hét nappal a brit miniszterelnök, David Cameron kapcsolta fel elsőként a világítást. A hófödte stadionban rendezett eseményen jelen volt Boris Johnson, London város polgármestere, valamint a szervezőbizottság elnöke, Sebastian Coe is. A 80 ezer férőhelyes Olimpiai Stadionban már az ülőhelyek is a helyükön vannak ugyan, de a létesítmény majd csak jövőre készül el teljesen. A versenyek alatt pedig összesen tizennégy, egyenként 70 méter magas világítótorony összesen 532 reflektora adja majd a világítást. A jeles eseményről az alábbi videó képekben is tudósít:

Blogunkban már korábban is írtunk róla, hogy milyen anomáliák nehezítik a londoni olimpián szereplő brit labdarúgó csapat kijelölését. Az egyelőre még szövetségi kapitány nélkül álló csapatban ugyanis angol, walesi, skót és észak-ír labdarúgók is szerepelhetnének (lévén ezen országok külön-külön nem tagjai a NOB-nak, csak közösen, Nagy-Britannia néven), a 2012-es olimpiai csapat összetétele ugyanakkor továbbra sem tisztázott. A skótok (és az észak-írek, valamint a walesiek) azért aggódnak a londoni szereplés miatt, mert attól félnek, hogy a FIFA precedensként élné meg az esetet és a közeljövőben az EB illetőleg világbajnoki selejtezőket tekintve sem engedélyezné a négy különálló csapat indulását. A döntést illetően időben persze még bőven jól állunk, hiszen Nagy-Britannia rendezőként automatikusan nevezhet csapatot, így nem kell a selejtezővel foglalkoznia, igaz a végleges csapat kialakítása így is elég gondot okoz…

A legújabb hír szerint ugyanis a Walesi Labdarúgó Szövetség (FAW) eltiltást helyezett kilátásba azon labdarúgói részére, akik vállalják a londoni csapatban történő szereplést. A bejelentés leginkább Gareth Bale-t érintheti érzékenyen, a Tottenham Hotspur fiatal sztárja ugyanis jelezte, ő mindenképpen szeretne pályára lépni a londoni játékokon. Bale szerint pályafutása során most lesz először - és talán utoljára - alkalma nagy tornán részt venni, hiszen Wales 1958 óta nem szerepelt labdarúgó vb-n, az Európa-bajnokságokra pedig soha korábban nem tudott még kijutni.

A négy érintett labdarúgó szövetség 2009 májusában aláírt egy megállapodást arra vonatkozóan, hogy a 2012-es londoni olimpián csak brit labdarúgók szerepeljenek a csapatban, de ennek létjogosultságát egyre többen kérdőjelezik meg. Köztük van a Sunderland skót kapusa, Craig Gordon is, aki szembemenne a Skót Labdarúgó Szövetség (SFA) érdekeivel és szintén pályára lépne a brit csapat színeiben Londonban. Az ügynek alighanem lesz még folytatása, hiszen a Brit Olimpiai Szövetség (BOA) Karácsony előtti nyilatkozatában jelezte, hogy nem ért egyet a megkötéssel és támogatná az össznemzeti brit válogatott pályára lépését Londonban.

Az utóbbi időszakban az arab világ rendre a sportvilág érdeklődésének középpontjába került. Dohában évek óta rendeznek rangos női tenisztornát, a Formula-1-es világbajnoki cím idén Abu Dhabiban dőlt el, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokság katari rendezéséről már ne is beszéljünk. Évek óta megszokott dolog, hogy a rangos angol foci klubokon tehetős arab olajsejkek osztozkodnak, az Emirátusok pedig éppen a labdarúgó klub világbajnokság helyszíneként funkcionált a napokban. Az arab térség olimpiát is szívesen rendezne és bár Doha a legutóbbi kandidációjával elbukott, ne legyen kétségünk afelől, hogy előbb-utóbb rendezési jogot is fognak majd kapni az arab térség államai. A sport üzleti vonatkozású híreiben persze már amúgy is réges-régen megjelentek az arab befektetők (gondoljunk csak a Premier League csapataira). A londoni olimpia kapcsán most egy katari cég is pályázik az olimpiai falu házainak megépítésére/utóhasznosítására. A kilenc pályázó között öt brit érdekeltségű cég van, mellettük viszont külföldi érdeklődőkben sincsen hiány. A Nagy-Britannián kívüli tőkeerős cégek azonban kivétel nélkül egy-egy angol ingatlan befektetői csoporttal karöltve indulnak a pályázaton.

A katari királyi család tulajdonában lévő Qatari Diar cég a Delancey nevű brit ingatlanfejlesztő céggel közösen tervezi az összességében 2818 apartmanból álló olimpiai falu még fennmaradó 1439 lakásának megépítését és utólagos értékesítését (tavaly a Triathlon Homes nevű brit konzorcium nyerte el az 1379 lakásos első fázis építési és hasznosítási jogát). Az előzetes becslések alapján 775 millió dollárosra tervezett üzlet kapcsán jövő tavaszra készülnek el a hivatalos ajánlatok, döntés pedig 2011 nyarára várható a leendő győztesről. A katariak az olimpia mellett amúgy más londoni üzleti lehetőségekre is „lecsaptak” már korábban, a Qatar Holdings nevű cég ugyanis idén májusban 2,3 milliárd dollárért részesedést szerzett a legendás Harrods áruházban.

Vasárnap a bronzmérkőzéssel és a döntővel véget ért a 2010-es női kézilabda Európa-bajnokság. A fináléban a társházigazda norvégok ugyan a szünetben még hátrányban voltak a torna meglepetés csapata, Svédország ellen, de a második játékrészben az 5-5 gólos Löke és Hammerseng vezetésével fordítottak. A 25-20-as norvég siker egyben azt is jelenti, hogy az olimpiai címvédő norvégok sorozatban negyedszer nyerték meg az Európa-bajnokságot, ráadásul ezzel a sikerükkel már kvalifikálták magukat a londoni olimpiára is. A női kézilabda torna 12 csapatos mezőnyéből ezzel már két hely (Norvégia és a házigazda Nagy-Britannia révén) elkelt. A fennmaradó tíz helyből hármat a 2011-es kontinenstornák (Ázsia, Afrika, Pán-Amerika) visznek el. Egy hely szerezhető még a jövőre Brazíliában sorra kerülő világbajnokságon is. Számunkra az EB-10. hely mellett a hétvége másik rossz híre volt, hogy már a brazíliai vb-re történő kijutás sem lesz könnyű, hiszen ehhez a roppant erős (de az EB-n a csoportkör után kieső, így szintén leszereplő) Németország csapatát kell legyőzni. Amennyiben a világbajnoki cím nem jön össze (ami jelen állás szerint csupán álom a magyar női kézilabda válogatott számára), akkor sincs még minden veszve, hiszen a pekingihez hasonló módon ezúttal is lesznek olimpiai pótkvalifikációs tornák. A 2012 májusában, később kijelölendő helyszínen sorra kerülő három tornáról még összesen hat csapat juthat ki a londoni játékokra, a mieinknek alighanem ez utóbbi esélyt kellene megragadniuk az ötkarikás kvótához. Ehhez persze szüksége lesz az újra egészséges (nem sérült) Görbicz Anitára és Zácsik Szandrára is az addig remélhetőleg még jobban összeálló nemzeti csapatunknak.

A Brit Királyi Pénzverde nyerte el az olimpiai és paralimpiai érmek elkészítésére vonatkozó londoni tendert. Az 1100 éves múltra visszatekintő vállalat összességében 5000 érmet készíthet el a 2012-es játékokra. A londoni olimpia és paralimpia idején közel 4700 éremre lesz szükség (az esetleges holtversenyek, előre nem látható egyéb okok miatt készítenek majd mégis többet), az érmek pedig a pénzverde Dél-Walesben(Llantrisantban) található központjában készülnek majd el. „Örülünk a hírnek, hiszen hazai gyártónál készülnek az érmek, egy olyan cégnél, amely 800 munkavállalót foglalkoztat.” – mondta el a bejelentés kapcsán a pénzverde üzemeltetési igazgatója, Adam Lawrence. Az érmek dizájnját egyelőre még nem határozták meg, a döntés ezügyben csak 2011 nyarán – ismert tervezők bevonásával - születik meg. A londoni olimpiával kapcsolatos üzleti szerződések eddig nagyrészt lokálpatrióta módon kerültek megkötésre, a kontraktusok 98%-a ugyanis Nagy-Britanniában székelő cégekkel került aláírásra. A 2012-es olimpia idejéig bezárólag a tervek szerint összesen közel 1,1 milliárd dollár értékű beszállítói szerződést írnak majd alá. A Brit Királyi Pénzverde nem most kapott először komoly megbízást, korábban már írtunk róla, hogy a szigetországban honos – olimpiai motívumokkal díszített - pénzeket is az ő műhelyükben készítik el.

Izraeli sportolók az 1952-es nyári olimpián vettek részt először. Sokáig nem játszottak jelentős szerepet az ötkarikás mozgalomban és csak a ’72-es müncheni olimpia terrortámadása (valamint 11 izraeli halálos áldozata) miatt emlékezhettünk rájuk. Első komolyabb sikerüket az 1992-es barcelonai olimpián érték el, ahol a cselgáncsozó Yael Arad révén megszerezték első érmüket (ezüst). Ezt követően aztán egyetlen női sportolójuk sem tudott már olimpiai dobogóra állni, az utóbbi két évtized hiányosságát pedig Londonban pótolná az ország sportvezetése. A barcelonai olimpián megkezdett éremszerzés később is folytatódott, az azóta megrendezett négy játékokon rendre volt izraeli (igaz mindig férfi) érmes, sőt a szörfös Gal Fridman (a képen) révén Athénban Izrael történetének első és mindmáig egyetlen aranyérmét is megszerezték. A remek sorozatot a 2012-es londoni olimpián is szeretnék folytatni, amelyről az Izraeli Olimpiai Bizottság főtitkára, Efraim Zinger nyilatkozott a napokban: „Azért megyünk a játékokra, hogy győzzünk. Ha valaki győzni akar, akkor viszont magas célokat kell kijelölnie. Londonra vonatkozóan három fő célunk van: Szeretnénk továbbra is az éremszerző országok közé tartozni, 1992 után szeretnénk ismét női olimpiai érmest, ezen felül pedig szeretnénk ezúttal olyan sportágban is érmet szerezni, amiben ez korábban nem sikerült.” – nyilatkozta optimistán a főtitkár. Izrael sportolói eddig három sportágban (cselgáncs, szörfözés, kajak-kenu) szereztek olimpiai érmet, Pekingből egyetlen bronzéremmel tértek haza, a kínai fővárosban a szörfös hagyományokat folytató Shahar Zubari szerepelt sikeresen.