Szurkolj Londonban !

A világ egyik legjobb állapotú gőzmozdonya is részt vesz az olimpiai láng nagy-britanniai útján. Igaz, a 85 éves Scots Guardsman csak "beugró" lesz, ugyanis eredetileg egy másik gőzös, a Flying Scotsman vitte volna a lángot Yorkból Thirskbe június 20-án. A yorki vasúttörténeti múzeum március 16-án jelentette be, hogy a Flying Scotsman, amelyet közadakozásból 2006 óta újítanak fel, nem készül el határidőre. A Repülő Skót az egyik leghíresebb brit gőzös, amely az elmúlt nyolcvan évben több mint négymillió kilométert tett meg, és 1934-ben először lépte át az óránkénti 160 kilométeres sebességet. A Flying Scotsmant váltó Scots Guardsman arról híres, hogy főszereplője volt a korai brit dokumentumfilmezés egyik legjobb alkotásának, az Éjszakai postának.

Az olimpiai láng történetének nem a Scots Guardsman lesz az első mechanikus szállítója. A második londoni játékok előtt, 1948-ban a láng hajón tette meg az utat a La Manche-csatornán, majd később utazott evezős csónakban, bennszülött kenuban és kínai sárkányhajón is. A Görögországban gyújtott tüzet először 1952-ben vitték repülőgépen, de nem utoljára, később egy Concorde is szállította Európa és az Egyesült Államok között. A láng utazott lóháton és tevén is, 2000-ben pedig búvárok úsztatták meg a Nagy-Korallzátonynál.

A montreali olimpia előtt, 1976-ban a lángot rádióhullámmá "alakították", majd a jelet egy műhold segítségével Kanadába továbbították, ahol az működésbe hozott egy lézert, amely ismét meggyújtotta lángot. A 2014-es, Szocsiban sorra kerülő téli játékok szervezői még merészebb terveket szövögetnek: Alekszandr Zsukov miniszterelnök-helyettes tavaly nyáron bejelentette, azt tervezik, hogy a fáklyát az űrbe is eljuttatják.

Lemondott tisztségéről Mario Pescante, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) olasz alelnöke azt követően, hogy az olasz kormány nem támogatta Róma pályázatát a 2020-as nyári játékok megrendezésére. Pescante - aki továbbra is NOB-tag marad - a római pályázatot előkészítő bizottság vezetője volt, és úgy nyilatkozott: nagy csalódottságot érez, mert egy olyan országot képvisel, amely idő előtt "bedobta a törölközőt".

Mario Monti miniszterelnök a múlt kedden jelentette be, hogy a gazdasági válság miatt felelőtlenség lenne az adófizetők pénzét az ötkarikás projektre költeni. Az előzetes kalkulációk szerint a római rendezés 12,5 milliárd dollárba került volna. A múlt szerdai határidőig Tokió, Madrid, Isztambul, Doha és Baku jelentkezett a 2020-as eseményre. A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben határoz a helyszínről. Előtte, még idén májusban eldől, mely jelentkezők nyerik el a hivatalos pályázó státuszát, s melyek esnek ki a további versengésből.

Tíz évvel az idei labdarúgó Európa-bajnokság után, 2022-ben szívesen látna egy téli olimpiát is a hazájában Szergej Bubka, az ukránok rúdugró ötkarikás bajnoka. A 48 éves sportember szerint a csúcsesemény megrendezése segíthetne az infrastrukturális helyzeten, és több turistát vonzana a régióba. A hatszoros világbajnok ex-versenyző - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja és az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke - az ország nyugati részén, a Kárpátok lábánál fekvő Lemberget (Lviv) jelölte meg lehetséges helyszínként.
 
Szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy a financiális problémákkal küzdő Ukrajna képes lenne otthont adni egy ilyen nagy, milliárdos befektetést igénylő sporteseménynek. A NOB 2015-ben dönt majd a 2022-es téli játékok helyszínéről, a hírek szerint Denver, Oslo és Barcelona is érdeklődik a rendezés lehetősége iránt. Két év múlva, 2014-ben Szocsi, 2018-ban pedig a dél-koreai Pjongcsang lesz a házigazda. Ukrajna idén nyáron Lengyelországgal közösen ad otthont a labdarúgó Európa-bajnokságnak.

Szerdán lejárt a hivatalos jelentkezési határidő, ameddig bezárólag öt város jelezte, hogy megrendezné a 2020-as nyári olimpiát. Róma „last minute” visszalépése után öt város maradt csak versenyben a 2020-as nyári olimpia megrendezéséért folytatott versenyben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdáig várta a hivatalos szándéknyilatkozatokat, a határidő lejárta után pedig eldőlt, hogy nyolc év múlva a Baku, Doha, Isztambul, Madrid, Tokió ötösfogatból kerül ki a rendező város. A pályázati folyamat első fázisában a NOB illetékesei idén május 23-án Quebecben döntenek arról, hogy az öt jelentkező (applicant city) város közül melyek lesznek azok, amelyek a hivatalos pályázó (candidate city) elnevezést is megkapják és tovább folytathatják a küzdelmet a rendezésért. A végső döntést a helyszínről a NOB 2013 szeptemberében Buenos Airesben esedékes kongresszusa hozza meg.

Egyelőre nehéz lenne még egyértelmű esélyest megnevezni, de ha csak a gazdasági potenciált nézzük, akkor az olajban és földgázban gazdag régió miatt mind az azerbajdzsáni Baku, illetve Doha is a favoritok között lehet. Isztambul korábban háromszor is elbukott már a pályázati folyamatban, most azonban negyedszer is nekiveselkednek a nagy feladatnak. A nagy számok törvényében bízik a spanyol főváros Madrid is, amely sorozatban harmadszor próbálkozik, igaz a fokozódó munkanélküliség és a spanyol állam növekvő hiánya nem biztos, hogy jó ajánlólevél. Legutóbb Tokió harmadik lett a szavazáson (a 2016-os játékokért vívott harcban) Rio de Janeiro és Madrid mögött, a tavalyi természeti katasztrófa után megbicsaklott pályázatot azonban sikerült talpra állítani. A japán város az egyetlen, amely az öt pályázó közül rendezett már korábban (1964) nyári játékokat.

A szerdán lejáró határidő előtt egy nappal Mario Monti miniszterelnök bejelentette, hogy az olasz kormány nem támogatja Róma pályázatát a 2020-as nyári olimpia megrendezésére. Monti a keddi kabinetülést követően azt mondta, hogy a gazdasági válság közepette felelőtlenség lenne az adófizetők pénzét az ötkarikás projektre költeni. Az előzetes kalkulációk szerint a római rendezés 12,5 milliárd dollárba kerülne.  A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdáig várja a jelentkezőktől a hivatalos pályázatokat, amelyeknek kötelező eleme a kormánygarancia.
Az olasz fővároson kívül Tokió, Madrid, Isztambul, Doha és Baku kandidált a 2020-as eseményre. A NOB 2013-ban Buenos Airesben dönt a leendő helyszínről.

A londoni olimpia szervezői véglegesítették a nyári játékok előtti fáklyaváltó időpontjait és útvonalát. A tervek szerint május 10-én – a nap sugarainak és egy tükörnek a segítségével – Athénban lobban fel ismét a láng, amely nyolc nappal később egy katonai repülőgép fedélzetén jut majd el a szigetországba. A cornwalli érkezés után a fáklya bejárja majd Anglia, Skócia, Észak-Írország és Wales területét, majd egy rövid kitérőt tesz Írország fővárosában, Dublinban is.

A lángot a British Airways egy Airbus 319-es típusú repülőgépével szállítják majd, amelynek a járatszáma stílszerűen BA2012 lesz. Mivel nyílt lángot a nemzetközi légiközlekedésben tilos szállítani, így a londoni szervezőknek külön engedélyt kellett kérniük terveik megvalósításához.

A magyar szurkolók igényeinek megfelelően alakított ki utazási csomagokat a nyári londoni olimpiára a Pegazus Tours, a Magyar Olimpia Bizottság (MOB) hivatalos utazási irodája, az olimpiai játékok magyarországi hivatalos jegyértékesítője. A cég csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az angol fővárosban július 27-től augusztus 12-ig tartó olimpia idejére három, egyenként 7 napot és 6 éjszakát magában foglaló csomaggal készült a Pegazus, s amint az a korábbi tapasztalatok alapján várható volt, a magyarok leginkább az utolsó néhány napon szeretnének a helyszínen tartózkodni, többek között ekkor kerül sor a kajak-kenu versenyekre. Így az erre az időszakra érvényes utak 90 százaléka már elkelt.

„Az első és a második hétnapos időszakra még könnyebben lehet csomagot vásárolni, akár személyre szabott belépőkkel - mondta Kamuti Balázs, az utazási iroda ügyvezető igazgatója. - Ez azt jelenti, hogy ha például valaki a küzdősportokért rajong, akkor igényelheti úgy a jegyeket, hogy csak ezekre az eseményekre jusson el.” Kamuti hozzátette, London egyébként is drága városnak számít, de az olimpia ideje alatt háromszor-négyszer többe kerül minden. Egyrészt emiatt, másrészt a magyar igényeket felmérve döntött úgy a Pegazus, hogy rövidebb időszakra érvényes csomagokat is kínál vásárlóinak.

„Akár kettő, három, vagy négy napra is ki lehet velünk utazni Londonba, a kétnapos utazás, amely magába foglalja a repülőjegyet, a szállást, illetve a sporteseményekre szóló belépőket, például 295 ezer forinttól már elérhető, s igény szerint alakítható” - mondta az ügyvezető. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a Pegazus a férfi kézilabda-válogatott és a női vízilabdacsapat áprilisi olimpiai kvalifikációs tornájára is szervez utakat a magyar szurkolóknak. Cserpes Fábián marketingigazgató azt mondta, a MOB-bal közösen tervezik egy hivatalos szurkolói póló elkészítését, hogy a Londonban tartózkodó magyar drukkerek ezt viselhessék. „A szurkolók részéről igény van arra, hogy a pekingi játékokhoz hasonlóan Londonban is alakítsunk ki úgynevezett találkozási pontot, ahol nemcsak egymással, hanem a sportolókkal is találkozhatnak” - tette hozzá Cserpes.

Az elégedettség hangján szólt a vasárnap befejeződött első ifjúsági téli ötkarikás játékokról Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke. "Tíz dicsőséges napon vagyunk túl. Köszönjük, Innsbruck! Viszontlátásra 2016-ban, Lillehammerben!" - mondta a 69 éves belga sportdiplomata, aki úgy vélte: a fiatalok téli seregszemléjének debütálása minden várakozást felülmúlt és biztos alapot teremtett a jövőre nézve.

Rogge megköszönte a szervezők és a mintegy 1400 önkéntes munkáját. Az első téli olimpia versenyeit mintegy százezer néző látta a helyszínen, s az eseményről körülbelül 900 médiamunkás tudósított. A korosztályos csúcseseményen 6 sportág 15 szakágának 63 versenyszámában több mint ezer, 14-18 év közötti sportoló vett részt. Magyarországot kilenc versenyző képviselte, a küldöttség a jégkorongozók egyéni ügyességi számában érdekelt Kovács Attila és Gasparics Fanni révén két ezüstérmet szerzett.

Pénteken hetven esztendős korában elhunyt az 1968-as téli olimpián győztes síugró, Jiři Raška.
A huszadik század legjobb cseh sízőjének megválasztott Raška hazája első olyan sportolója lett, aki győzni tudott a téli olimpián. A hetven esztendős sportember a Csehország keleti részén található Novy Jicin kórházában hunyt el, halálának okát a kórház egyelőre nem közölte. Raška 1968-ban a normál sáncon lett olimpiai bajnok, emellett pedig a nagysáncon is ezüstérmet szerzett. „Raška igazi legenda volt, az ő elvesztése nagy érvágás a cseh sportnak” - nyilatkozta Milan Jirasek, a Cseh Olimpiai Bizottság elnöke.

A cseh ugró olimpiai sikerei után egy évvel, 1969-ben új világrekordot ért el Planicán sírepülésben (164 méter), emellett pedig 1971-ben megnyerte a legendás Négysáncversenyt is. Visszavonulása után 1976-tól kezdődően edzőként dolgozott. Raška tavaly októberben Vaclav Klaus államelnöktől a legrangosabb állami elismerést vehette át, ezt követően viszont többször is voltak gondjai a szívével.

A napokban jelent meg dr. Hencsei Pál huszonegyedik sportkönyve, az „Olimpiai kuriózumok”. A szerző vegyészmérnök, éveken át kémiát oktatott a Műegyetemen, 1996 óta foglalkozik sporttörténettel. A könyv alcíme – Érdekességek harmadszor – arra utal, hogy ebben a témában két előzménye volt az új könyvnek: az 1998-ban megjelent „Olimpiai érdekességek”, valamint a 2005-ben kiadott „Ötkarikás érdekességek”.

Az új könyvben számos olyan érdekességről olvashatunk a magyarok olimpiai szerepléséről, amelyek eddig még sehol nem jelentek meg. Többek között megtudhatjuk, hogy kik voltak azok a NOB-tagok, akik az aranyérmet átadták  olimpiai bajnokainknak, milyen mérkőzéseket vezettek a magyar játékvezetők az olimpiákon, milyen mez- és sapkaszámmal szerepeltek játékosaink a csapatsportágakban, sportolóink közül kik hagytak ki büntetőt labdarúgásban és vízilabdázásban, milyen csalások és tévedések történtek az olimpiákon. A könyv magánkiadásban jelent meg 500 példányban, beszerezhető a szerzőtől (phencsei@gmail.com).