Szurkolj Londonban !

A házigazdák számára a londoni olimpia egyik leginkább várt eseménye a férfi toronyugrók küzdelme lesz, ahol a fiatal, a 17. születésnapját éppen a múlt héten ünneplő, de már világ- és Európa-bajnok Thomas Daley-ért szurkolnak majd az angolok. A roppant tehetséges versenyző három évvel ezelőtti feltűnése óta valóságos média személyiség lett Nagy-Britanniában, akitől természetesen aranyérmet (és a kínai műugró klasszisok legyőzését) várnak 2012 nyarán.

A rá nehezedő sportszakmai nyomás miatt nem vár könnyű feladat Daleyre a következő egy évben, amelyet ráadásul nehezít édesapja pénteken este bekövetkezett halála is. Robert Daley-nél öt évvel ezelőtt diagnosztizálták az agytumor nevű betegséget, amely a kezelések hatására egy időre tünetmentessé vált. A daganat 80%-ának eltávolítása ellenére azonban idén februárban ismét jelentkeztek a betegség jelei, amelyek a végletekig legyengítették a 40 esztendős apuka szervezetét. „Az ő bátorsága és rákbetegséggel szembeni harcban felvállalt küzdelme volt az, amely megmutatta, hogy milyen erő rejtőzhet egy szülőben. Az ő szellemisége is segítette fiát abban, hogy még jobb sportolóvá váljon. Amikor a brit olimpiai csapat egy év múlva bevonul majd az Olimpiai Stadionba, akkor tudjuk, hogy az ő szelleme is velünk lesz majd, aki örökké motiválni fogja a brit olimpiai csapat tagjait.” – szól a Brit Olimpiai Szövetség (BOA) szombati szomorú hangvételű közleménye.

Robert Daley betegsége ellenére fia valamennyi versenyén jelen volt, kivételt a legutóbbi Nemzetközösségi Játékok jelentették csupán, ahova már nem tudott személyesen elutazni. Utoljára a múlt hónapban Sheffieldben rendezett versenyen látta fiát versenyezni, ahol Tom Daley szinkron partnerével, Peter Waterfielddel először tudott győzni a műugrók World Series névre hallgató sorozatának versenyén. A fájdalmasan korán búcsúzó Robert Daley feleségét, Debbiet és három fiát (Tom mellett Williamet és Bent) hagyta hátra. Élete nagy álma pedig nem teljesülhetett, hiszen jövőre nem nézheti majd tehetséges fiát a londoni játékok toronyugró versenyein.

Hihetetlen érdeklődés mutatkozik a londoni olimpia atlétikai versenyeinek azon napja iránt, amikor a férfiak 100 méteres síkfutó versenyének döntőjét rendezik. A szervezőbizottság tájékoztatása szerint ugyanis a közelmúltban lezárult jegy-lottón 1,8 millió (!) jegyigény érkezett az augusztus 5-én esedékes atlétikai döntők idejére. A 80.000 néző befogadására alkalmas Olimpiai Stadion felét szponzorok, a kiemelt vendégek (VIP) és a televíziós társaságok részére tartják fenn, így csupán 40.000 szerencsés „külsős” lehet ott rajtuk kívül a nagy esélyes jamaikai Usain Bolt futása során.

A jegylottó végeredményeit ugyan a szervezőbizottság majd csak június elején hirdeti ki, de az érintett szerencsések bankszámláiról már ezt megelőzően is elkezdik a szervezők levonni a „megnyert” jegyek összegét. Ezen eljárás ellen ugyan többen tiltakoznak, de a jelentkezési fázisban ez mindenki számára világos volt, így tudni lehetett, hogy a megfelelő pénzösszeget időben rendelkezésre kell bocsátani. A britek számára nem volt meglepetés, hogy a férfi 100-hoz közeli hisztéria övezte a férfi toronyugrás fináléját is, ahol a jegyek iránt hasonló mértékű túljelentkezés volt a fiatal brit tehetség, Thomas Daley szereplése miatt.

A tavalyi Európa-bajnokságon bronzérmet szerző Fazekas Róbert olimpiai „B” szintet jelentő 64,06 méteres eredménnyel a második helyen végzett férfi diszkoszvetésben a csehországi Turnovban rendezett atlétikai viadalon. A szombathelyiek 2002-es Eb-győztesét, illetve 2003-as világbajnoki másodikját - akinek ez volt az első versenye a szezonban - csak az EB-címvédő Piotr Malachowski tudta legyőzni. A lengyel nehézatléta ezúttal 64,51 méteres dobással győzött. A viadalon Kővágó Zoltán 62,55 méterrel az ötödik, Savanyú Péter pedig 57,55-tel a nyolcadik lett.

Az atlétáknál korábban Pars Krisztián „A” szintet dobott kalapácsvetésben, míg a maratoni futó Kovács Tamás, a hétpróbázó Farkas Györgyi, a gyalogló Madarász Viktória (20 km) és a súlylökő Márton Anita is teljesítette már a gyengébbik szintet, mellyel egy számban egy országból egy versenyző indulhat az olimpián. Férfi diszkoszvetésben Fazekas mostani szereplése még nem jelenti azt, hogy ő szerepel az olimpián, hiszen amennyiben valaki (erre Kővágónak van a legnagyobb esélye) megdobja az „A”-szintet, akkor ő utazhat a játékokra.

Hiába kapott hivatalos levél formájában garanciákat a walesi, a skót és az észak-ír labdarúgás irányító testülete a FIFA-tól, mégis vonakodik attól, hogy játékosokat delegáljon a 2012-es londoni olimpián szereplő brit labdarúgó csapatba. Azért nem akarják elengedni játékosaikat, mert nem szeretnének precedenst teremteni az olimpiára nevezendő csapattal. Ez ugyanis az ő vélekedésük szerint alááshatná speciális jogállásukat a nemzetközi labdarúgásban, ahol külön szövetségként, külön csapattal indulhatnak el minden jelentős nemzetközi tornán.

Angol források úgy tudják, hogy a FIFA főtitkára, Jerome Valcke személyesen írt levelet a három érintett tagszövetség vezetőjének, amelyben garanciát vállal arra vonatkozóan, hogy a londoni olimpia egyedi alkalom lehetne és az eddig kivívott jogok nem kerülnek veszélybe ezáltal. Sokan úgy vélték, hogy a június elsejétől a FIFA alelnökeként dolgozó észak-ír Jim Boyce lehet a közvetítő ezügyben, aki azonban a mostani fejlemény kapcsán is elmondta, hogy nincsen köze hozzá. „Teljesen egyértelművé tették nekem a skót és a walesi, de különösen az észak-ír szövetség vezetői, hogy ők már döntöttek a kérdésben, így fel sem vetődött, hogy komolyan lobbizzak az ügyért a FIFA-n belül.” – mondta Boyce a levél kapcsán, majd hozzátette, hogy szóban már a FIFA elnöke, Sepp Blatter is nyilatkozott az ügyről, aki azt ígérte a három érintettnek, hogy az ötkarikás szereplés esetén sem „esik bántódásuk”.

A helyzetet bonyolítja, hogy bár a szövetségek nem engedik el játékosaikat, többen, így a walesi Garreth Bale és Aaron Ramsey (különösen azért, mert az olimpiai tornán U23-as játékosok szerepelnek túlnyomórészt) is szívesen játszana Londonban. Kérdés, hogy ezt megtehetik-e saját szövetségük határozott tiltása ellenére. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy a mostani levél megírását a FIFA, a brit labdarúgó szövetség, az érintett tagországok szövetségei vagy netán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lobbija ihlette-e meg.

Az olimpiákon rendre a nagyhatalmak aratják a legtöbb diadalt. Ezek közé befurakodhat természetesen területére nézve kis ország is, szerencsére Magyarország ide soroltatik. Ám vannak valóban „apró” olimpiai állomok, amelyek lehetnek akár több milliós országok, de ötkarikás sikerekben nem bővelkedik a „dézsájuk”. Ezúttal ilyen fajta esetekből gyűjtöttem tesztkérdéseket egy csokorral a nyári játékok históriájából.

1. Ki szerezte a független Kazahsztán első olimpiai aranyérmét?

   1. Jurij Melnyicsenko – birkózó 2. Alekszandr Parigin – öttusázó 3. Vaszilij Zsirov - ökölvívó

2. Xeno Müller és a Gier-testvérek, Svájc bajnokai Atlantában. De melyik sportágban?

   1. Kerékpározás     2. Vívás      3. Evezés     4. Kajak-kenu

3. Athén egyetlen címvédője volt vitorlázásban a Hagara-Steinacher osztrák páros. Melyik hajóosztályban?

   1. Csillaghajó      2. 470-es osztály     3. 49-es osztály     4. Tornádó

4. Ki szerezte Új-Zéland egyetlen aranyérmét Barcelonában?

   1. Robert Waddell – evezés     2. Blyth Tait – lovaglás     3. Barbara Kendall – szörf

5. Mely ország színeiben szerzett olimpiai aranyérmet Hassiba Boulmerka és Nouria Menah-Benida?

   1. Egyiptom     2. Algéria     3. Szíria     4. Marokkó

6. Hány aranyérmet szereztek Dél-Amerika országai Sydneyben?

   1. ötöt     2. hármat    3. Egyet sem     4. egyet

7. Chile mindkét aranyérmét azonos sportágban szerezte Athénban. Melyikben?

   1. Atlétika    2. Tékvandó    3. Tenisz     4. Ökölvívás

8. Ki szerezte a SZU felbomlása után a független Litvánia első aranyérmét?

   1. Virgilijus Alekna    2. Daina Gudzineviciute    3. Romas Ubartas

A helyes megfejtéseket a henry73@t-online.hu e-mail címre várom.

A hétpróbázó Farkas Györgyi az idei világbajnokságra, illetve a jövő évi olimpiára is biztosította helyét, miután 6059 ponttal nyerte meg a hétpróbát az atléták Debrecenben rendezett összetett magyar bajnokságán. A magyar szövetség tájékoztatása szerint a Bp. Honvéd többpróbázójának egyéni csúcsa - amely londoni „B”-szintet is jelent egyben - minden idők harmadik legjobb magyar eredménye ebben a versenyszámban.

Az atlétáknál korábban Pars Krisztián „A” szintet dobott kalapácsvetésben, míg a maratoni futó Kovács Tamás, a gyalogló Madarász Viktória (20 km) és a súlylökő Márton Anita is teljesítette már a gyengébbik szintet, mellyel egy számban egy országból egy versenyző indulhat az olimpián.

A Csanádi Árpád Olimpiai Baráti Kör újabb rendezvényén csütörtökön ismét rangos vendég teszi tiszteletét. Az idei év negyedik összejövetelén ugyanis Kovács Iván, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó lesz a vendégünk.

Időpont: 2011. május 26. (csütörtök) 16.30 órai kezdettel

Helyszín: Csanádi Iskolában (Budapest, XIV. ker. Őrnagy u. 5-7.)

A programra a belépés ingyenes, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel látnak.

Az egyik svéd rádiónak nyilatkozva Carolina Klüft bejelentette, hogy a londoni olimpia után befejezi sportolói pályafutását. Klüft a női hétpróba egyik korszakos alakjának számít, a még csupán 28 esztendős sportoló azonban vélhetően így sem lesz aranyesélyes a londoni játékokon, mert 2008 márciusában, nem sokkal a pekingi olimpia előtt – sokakat meglepve, de főként sorozatos sérülései miatt - a hétpróbáról a számára sokkal kevesebb sikert hozó távolugrásra és hármasugrásra váltott.

„Itt lesz az ideje lassan annak, hogy valami mást csináljak az életemben. Olyan régóta atletizálok már, hogy nem is nagyon volt időm mással foglalkozni eddig. Sok egyéb dolgot is csinálhatnék.” – nyilatkozta Klüft, aki a 2003-as párizsi világbajnokságon kezdte el sikersorozatát. Ezt követően ugyanis hétpróbában megnyerte az athéni olimpiát, illetve a 2005-ös (Helsinki) és a 2007-es (Oszaka) szabadtéri világbajnokságot is. Utóbbi versenyen érte el az egyéni csúcsának számító 7032 pontos teljesítményt, amelynél csak a világrekorder Jackie Joyner-Kersee tudott jobbat ebben a számban.

„Azt hiszem, egy időre elegem van a sportból, így valami teljesen mással szeretnék foglalkozni. Azt hiszem, hogy az embereket tudnám motiválni, de ezt sok egyéb területen is meg lehet tenni, nem csak a sportban edzőként.” – jelezte Klüft, hogy jövőre totális változás várható az életében. A Radiosportennek adott interjúban azt is elmondta, hogy már nem motiválják úgy az edzések, mint korábban, de ettől függetlenül a svédek 4x100-as váltójában még szeretne ott lenni a brit fővárosban rendezendő olimpián, előbb azonban az idei tegui világbajnokságon próbálkozna ismét a távolugrás-hármasugrás duplával.

Hivatalosan is eldőlt, hogy Nagy-Britannia dél-nyugati csücskében, Cornwall-nál lép először brit földre a 2012-es londoni nyári olimpiára érkező fáklyaváltó. Az olimpiai láng útja ezúttal – a korábbi rossz tapasztalatok, különösen a pekingi fáklyaváltót kísérő atrocitások miatt – nem lesz nemzetközi. A görögországi Olympiában fellobbanó olimpiai láng ugyanis egyből a szigetországba érkezik és 2012. május 19-én megkezdi hetven napos, 12.000 kilométeres vándorútját. „Az olimpiai láng az ország minden szegletében feltűnik majd és mindenhol kiemelt figyelmet kap.” – mondta a bejelentés során Sebastoan Coe, a londoni szervezőbizottság elnöke. Az útvonal tervet úgy készítették el a britek, hogy a szigetország lakosságának 95%-a alig egy órányi utazásra lehessen a fáklya útvonalától, így szinte mindenki – amennyiben akarja – személyesen élhesse át a váltófutás hangulatát.

Az olimpiai fáklyát a tervek szerint hozzávetőlegesen 8000 futó viszi majd és juttatja el többek között Cardiff, Liverpool, Belfast, Dublin és Glasgow érintésével a július 27-ei londoni megnyitó színhelyére. Cornwall ezúttal Doverrel futott nagy versenyt az „elsőségért”, de az 1948-as londoni olimpiával ellentétben most nem a legendás doveri sziklák fogadják majd elsőként a fáklyát. A fáklya a tervezett 70 napos túrából 66 napon lesz „aktív” és a tervek szerint naponta 12 órát halad végső célja felé.

A hétfőn nyilvánosságra került világranglista alapján biztossá vált, hogy a rotterdami világbajnokságon helytálló Tóth Krisztina és Póta Georgina is indulhat a jövő évi londoni olimpia asztalitenisz-tornáján. Tóthnak ez lesz az ötödik ötkarikás verseny, míg Póta a második olimpiájára készülhet. A nemzetközi sportági szövetség legfrissebb rangsorában Tóth Krisztina a 35., Póta Georgina pedig a 40. helyen szerepel, de mivel országonként és nemenként csak két-két sportoló szerezhetett egyéni olimpiai kvótát, így a most részvételi jogot szerzett 28 játékos rangsorában Tóth a 19., Póta pedig a 22., azaz mindketten olimpiai indulási jogot szereztek.

Ahhoz, hogy a magyar nők csapatban is résztvevői lehessenek a londoni játékoknak, a későbbiekben Lovas Petrának (a világranglista jelenlegi 51. helyezettjének) is kvótához kell jutnia, de ő egyesben már biztosan nem indulhat. A részvételi jog kiharcolására Lovasnak (és a magyar férfi válogatott tagjainak is) még két lehetőségük lesz: jövő tavasszal előbb Luxemburgban rendezik az európai, majd pedig Katarban a végső, úgynevezett világ selejtezőt.

A magyar sportolók közül eddig ketten szereztek biztos olimpiai részvételi jogot, a sportlövő Sidi Péter még tavaly kvalifikálta magát, a kalapácsvető Pars Krisztián pedig a közelmúltban Japánban dobta túl az induláshoz szükséges „A”-szintet. Emellett még további három atlétánknak (Márton Anita, Kovács Tamás, Madarász Viktória) van meg az ún. olimpiai „B”-szintje. Ez adott esetben szintén részvételi jogot érhet, amennyiben az adott versenyszámban más magyar versenyző nem teljesíti az „A”-szintet.