Tavaly év végén érkeztek az első hírek arról, hogy Japánból két város, az 1945-ös atombomba támadások után általában együtt emlegetett Hiroshima és Nagasaki szeretné közösen megpályázni a 2020-as nyári olimpiai játékokat. A kezdeti lelkesedés és a semleges szemlélők (közte jómagam is) jóváhagyó bólogatását aztán hamarosan lehűtötte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentése, amely emlékeztetett az Olimpiai Charta egyik pontjára, amely szerint egy olimpiát csak egyetlen város rendezhet meg.

 

Persze korábban is volt már példa több város bevonására az olimpián (pl. legutóbb Vancouver-Whistler, vagy 2008-ban Peking és Quingdao, valamint Hongkong is együtt rendezett). Ezen pályázatok különlegessége volt viszont, hogy egy pályázó volt csak, a többiek úgynevezett társrendező (co-host) státuszban szerepelhettek. Ez a felállás a NOB vezetői szerint már működőképes lehetett volna a két japán város esetében is, feltéve, hogy egyikük vállalja az áldozatot és a jóval kisebb publicitást és rangot kínáló társrendezői státuszt. A jóval kisebb méretű és harmad annyi lakossal rendelkező Nagasaki azonban nem vállalta el az alárendeltséget, így végül kilépett az első ránézésre tökéletes békeüzenettel kecsegtető pályázatból.

 

Nagasaki visszalépését követően Hiroshima úgy döntött, hogy tovább folytatja a pályázati folyamatot és versenybe száll a 2020-as olimpia megrendezésért. Igaz már a házi belső pályáztatásnál sem lesz könnyű dolga, hiszen a 2016-os olimpiáért is harcba induló Tokióval is meg kell küzdenie (egy ország csak egy várost jelölhet egy pályázat során) Japán korábban háromszor rendezett már olimpiát (1964-Tokió, 1972-Sapporo, 1998-Nagano). A horishimai pályázat amúgy nincsen könnyű helyzetben, az utóbbi hetekben a város vezetésben éles tárgyalások zajlottak arról, hogy vajon képesek-e előteremteni az 1 millió jenbe kerülő pályázathoz szükséges forrásokat. A városi vezetés megosztott, de jelen állás szerint a 65 évvel ezelőtt atombonba sújtotta város nagyon akarja az olimpiai játékokat.