Szurkolj Londonban !

Bár most még minden szem a 2012-es nyári olimpiára szegeződik, a háttérben már javában zajlik a lobbi harc a 2020-as nyári olimpia megrendezéséért is. A versenyben maradt három város (Madrid, Isztambul és Tokió) közül most utóbbi hallatott magáról, amikor bejelentette a tervezett játékok mottóját. A "Fedezd fel a reggelt!" kifejezés a szervezőbizottság vezetője, Cunekacu Takeda szerint "globális inspirációt és dinamikus innovációt" sugároz.

A felkelő nap országaként is ismert Japán 1964-ben rendezett már egyszer nyári olimpiát, akkor szintén a főváros volt a kandidáló. Tokió már a 2016-os játékokért is harcban volt, de akkor elveszítette a párharcot Rio de Janeiróval szemben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jövő szeptemberben Buenos Airesben dönt majd a 2020-as játékok helyszínéről.

A törökországi Isztambul városa most harmadszor pályázik olimpia rendezésére. A 2020-as nyári játékokra kandidáló törökök két vesztes pályázatuk után most próbálnak fajsúlyosabb támogatókat is megnyerni maguknak. Első körben egy kilencszeres olimpiai bajnokot, az amerikai Mark Spitzet győzték meg arról, hogy érdemes a török város mellél állnia. A korábbi kiváló amerikai úszó azt követően beszélt a pályázatról, hogy részt vett a török olimpiai bizottság által szervezett, a Boszporusz öblét átszelő 6,5 kilométeres úszóversenyen.

"A verseny során mutatott szervezési munkák számomra egyértelműen jelezték, hogy a törökök komolyan gondolják az olimpiai kandidációt. Azért érkeztem Törökországba, hogy jelezzem, hogy én teljes mellszélességgel Isztambul pályázata mellett állok" - nyilatkozta a 41 ország 1200 úszója részvételével rendezett verseny után Spitz. Amolyan kezdeti ajándékként a török szervezők az egyik legnépszerűbb helyi futball csapat, a Galatasaray nevével ellátott törölközővel lepték meg a 62 esztendős egykori klasszist. "Törökország még sohasem rendezhetett olimpiát, de jó esélye van arra, hogy 2020-ban házigazda lehessen" - nyilatkozta Spitz.

A török város a nyolc év múlva sorra kerülő játékok kapcsán Madriddal és Tokióval küzd meg a rendezésért. A helyszínéről a végső döntést a NOB jövő ősszel Buenos Airesben hozza meg.

A francia AFP hírügynökségnek adott nyilatkozatában a szokottnál is keményebb hangot ütött meg Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. A belga sportvezetőt a 2020-as játékokra pályázó Isztambulról kérdezték, aki a kérdésre válaszolva jelezte, hogy támogatja a törökök ambícióit, de csak abban az esetben, ha arra az évre nem pályáznak a labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére is. „A NOB jelenlegi szabályai nem teszik lehetővé, hogy valaki az olimpia rendezésének évében egy másik jelentős sportrendezvénynek is a házigazdája legyen” - mondta Rogge, aki saját bevallása szerint is igencsak elcsodálkozott, amikor a törökök Eb rendezési terveiről hallott. A törökök a 2016-os foci Eb-re is pályáztak már, de akkor elbuktak a franciákkal szemben, jelen állás szerint ők az egyetlenek, akik jelezték igényüket a 2020-as kontinenstorna megrendezésére.

A törököknek persze még van bőven idejük a sportdiplomácia rejtelmeinek tanulmányozására, a 2020-as nyári játékokról ugyanis csak jövőre, Buenos Airesben dönt majd a NOB-tagság, az Eb-helyszínt pedig várhatóan csak 2014-ben jelöli ki az UEFA. Az viszont bizonyos, hogy a párhuzamos kandidáció nem segíti Isztambul pozícióit a rendezésért folytatott harcban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság május 23-án a kanadai Quebec városában tart „előválogatót” a 2020-as rendezésre pályázó városok közül. Isztambul mellett Tokió, Madrid, Doha, valamint Azerbajdzsán fővárosa, Baki vezetői várják a pályázatokat értékelő bizottság jelentését.

Lemondott tisztségéről Mario Pescante, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) olasz alelnöke azt követően, hogy az olasz kormány nem támogatta Róma pályázatát a 2020-as nyári játékok megrendezésére. Pescante - aki továbbra is NOB-tag marad - a római pályázatot előkészítő bizottság vezetője volt, és úgy nyilatkozott: nagy csalódottságot érez, mert egy olyan országot képvisel, amely idő előtt "bedobta a törölközőt".

Mario Monti miniszterelnök a múlt kedden jelentette be, hogy a gazdasági válság miatt felelőtlenség lenne az adófizetők pénzét az ötkarikás projektre költeni. Az előzetes kalkulációk szerint a római rendezés 12,5 milliárd dollárba került volna. A múlt szerdai határidőig Tokió, Madrid, Isztambul, Doha és Baku jelentkezett a 2020-as eseményre. A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben határoz a helyszínről. Előtte, még idén májusban eldől, mely jelentkezők nyerik el a hivatalos pályázó státuszát, s melyek esnek ki a további versengésből.

Szerdán lejárt a hivatalos jelentkezési határidő, ameddig bezárólag öt város jelezte, hogy megrendezné a 2020-as nyári olimpiát. Róma „last minute” visszalépése után öt város maradt csak versenyben a 2020-as nyári olimpia megrendezéséért folytatott versenyben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdáig várta a hivatalos szándéknyilatkozatokat, a határidő lejárta után pedig eldőlt, hogy nyolc év múlva a Baku, Doha, Isztambul, Madrid, Tokió ötösfogatból kerül ki a rendező város. A pályázati folyamat első fázisában a NOB illetékesei idén május 23-án Quebecben döntenek arról, hogy az öt jelentkező (applicant city) város közül melyek lesznek azok, amelyek a hivatalos pályázó (candidate city) elnevezést is megkapják és tovább folytathatják a küzdelmet a rendezésért. A végső döntést a helyszínről a NOB 2013 szeptemberében Buenos Airesben esedékes kongresszusa hozza meg.

Egyelőre nehéz lenne még egyértelmű esélyest megnevezni, de ha csak a gazdasági potenciált nézzük, akkor az olajban és földgázban gazdag régió miatt mind az azerbajdzsáni Baku, illetve Doha is a favoritok között lehet. Isztambul korábban háromszor is elbukott már a pályázati folyamatban, most azonban negyedszer is nekiveselkednek a nagy feladatnak. A nagy számok törvényében bízik a spanyol főváros Madrid is, amely sorozatban harmadszor próbálkozik, igaz a fokozódó munkanélküliség és a spanyol állam növekvő hiánya nem biztos, hogy jó ajánlólevél. Legutóbb Tokió harmadik lett a szavazáson (a 2016-os játékokért vívott harcban) Rio de Janeiro és Madrid mögött, a tavalyi természeti katasztrófa után megbicsaklott pályázatot azonban sikerült talpra állítani. A japán város az egyetlen, amely az öt pályázó közül rendezett már korábban (1964) nyári játékokat.

A szerdán lejáró határidő előtt egy nappal Mario Monti miniszterelnök bejelentette, hogy az olasz kormány nem támogatja Róma pályázatát a 2020-as nyári olimpia megrendezésére. Monti a keddi kabinetülést követően azt mondta, hogy a gazdasági válság közepette felelőtlenség lenne az adófizetők pénzét az ötkarikás projektre költeni. Az előzetes kalkulációk szerint a római rendezés 12,5 milliárd dollárba kerülne.  A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdáig várja a jelentkezőktől a hivatalos pályázatokat, amelyeknek kötelező eleme a kormánygarancia.
Az olasz fővároson kívül Tokió, Madrid, Isztambul, Doha és Baku kandidált a 2020-as eseményre. A NOB 2013-ban Buenos Airesben dönt a leendő helyszínről.

Németország meglehetősen régen (1972) rendezett utoljára olimpiai játékokat. Figyelembe véve az ország gazdasági erejét, valamint a nemzetközi sportéletben betöltött vezető szerepét, lassan tényleg „kijár” már egy olimpia neki. Bár a 2018-as téli játékokra kandidáló München pályázata nem volt sikeres, a nagy bevétellel és presztízsnövekedéssel járó ötkarikás rendezés máshol is beindította a városvezetők fantáziáját. A német olimpiai bizottság vezetője, Thomas Bach arról beszélt, hogy Berlin mellett most már az észak-német kikötőváros, Hamburg is potenciális jelölt lehet a jövőbeni rendezésre.

„Az esetleges nyári olimpiai pályázatról majd csak 2015 környékén kellene döntenünk, addig ráérünk kiválasztani, hogy melyik német várost támogatjuk a jelöltek közül” - mondta a sportvezető, aki arról is beszélt, hogy a jövőbeni stratégia sok mindentől függ: „Mely országok mely városai pályáznak 2020-ra? Melyik tartomány mennyire támogatja a saját városát? A helyi lakosság valóban az olimpia rendezése mellett van? Ki viseli majd a rendezés költségeit? Ezekben a kérdésekben csak 2013-ban fogunk tisztábban látni és akkor tudunk megalapozott döntéseket hozni.”

Mivel a 2020-as nyári játékok rendezéséért zajló harcba német város nem kapcsolódott be, így a következő lehetséges olimpia a 2024-es lehet csupán a németek számára. Hamburg egyszer - a 2012-es évre vonatkozóan - már jelezte rendezési igényét, de akkor Lipcsével szemben elbukta a hazai „válogatót”. Ezt követően a város vezetői arról határoztak, hogy 2016-ra vagy 2020-ra is kandidálnak majd, de ebből végül nem lett valóság. A hamburgi városvezetés annak idején viszont úgy döntött, hogy tovább fejleszti a város sportéletét és infrastruktúráját, a jövőbeni olimpiai pályázatok koncepciója pedig változatlan lesz. Ezek szerint a játékok központi eleme a kikötőváros arculatát meghatározó víz lesz, ahol az olimpiai falut is nagy óceánjáró hajókon képzelik el megvalósítani.

Másodszor is nekifut az olimpiarendezésre vonatkozó pályázatának az azeri főváros Baki, amely az ország egyik szimbólumát választotta logójának. Az ötödik század óta Azerbajdzsán egyik fő exportcikke a kézzel készített szőnyeg. Talán nem véletlen, hogy a 2020-as nyári olimpia megrendezésére pályázó ország vezetői is ezt az évszázados szimbólumot felhasználva akarnak hatást gyakorolni a döntéshozókra. A főváros Baki (régebbi nevén Baku) pályázata az előzetes esélylatolgatások alapján nem tartozik ugyan a favoritok közé, de az ország (el)ismertségének növeléséhez nagyban hozzájárulhat. Nála fajsúlyosabb pályázók is akadnak a jelentkezők között, így Doha, Isztambul, Madrid, Róma vagy éppen Tokió is joggal kalkulálhat azzal, hogy alig másfél év múlva megkapja a felhatalmazást a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB) a 2020-as nyári játékok megrendezésére.

Az azeri olimpiai bizottság elnökhelyettese, Csingiz Huseynadze is jelen volt az új logó bemutatásánál, ahol elmondta, hogy alig 30 évvel az ország függetlenségének elnyerése után a 2020-as olimpia jó lehetőséget kínálna számukra arra, hogy a nemzetek sorában még előkelőbb helyet vívjanak ki maguknak. A pályázat szlogenje (Together we can) is arra utal, hogy az egykoron a Szovjetunió részének számító terület ma már szuverén, önálló állam, amely saját céljaiért képes összefogással kiállni. Az ország területének kétharmadán hatalmas olaj-tartalékok vannak, így Azerbajdzsán - bár kevesen gondolnák - a világ egyik legdinamikusabban fejlődő állama, pénzügyi helyzetét tekintve pedig jelen helyzetben stabilabb, mint a szintén olimpiarendezésről álmodó Olaszország vagy Spanyolország.

Az azeriek bíznak abban, hogy a NOB a helyszínek kiválasztásánál tovább folytatja az utóbbi évek gyakorlatot, amely szerint (2016 - Rio de Janeiro, 2018 - Pjongcsang) rendre olyan helyszíneket jelöl ki a játékokra, amelyek új piacokat nyitnak meg az olimpiai mozgalom előtt. Baki már pályázott a 2016-os játékokra is, de akkor nem tudott bekerülni a második körbe. A város vezetői ugyanakkor bíznak benne, hogy ilyen szempontból is követik majd Riót, amely 2012-ben még szintén gyengének találtatott az első körben, de a következő nyári játékok rendezését már elnyerte. A pályázat logójának bemutatásakor jelen voltak az ország legjobban szereplő olimpikonjai, így a sportlövő, 2000-ben olimpiai bajnoki címet szerző Zemfira Meftahegyinova is, aki egykoron Igaly Diána nagy ellenfele volt a skeetesek mezőnyében.

Hat város jelezte hivatalosan a múlt csütörtök éjféli határidőig a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), hogy pályázik a 2020-as nyári játékok megrendezésére. A NOB pénteki tájékoztatása szerint Baku, Doha, Isztambul, Madrid, Róma és Tokió száll versenybe. A bizottság kétlépcsős folyamat végén, 2013. szeptember 7-én választja majd ki a házigazdát. A hivatalos jelentkezést 2012. február 15-ig kell leadni a NOB-hoz, majd a bizottság jövő májusában választja ki azokat a városokat, amelyek hivatalos pályázói maradnak a játékoknak és a kandidációs folyamat második szakaszba „léphetnek”.

Bár több amerikai város (New York, Chicago, Las Vegas) is jelezte érdeklődését, a közelmúltban az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) arról döntött, nem kíván versenybe szállni a a 2020-as nyári olimpiai játékok rendezéséért. A hír rövid és tömör volt, amely már régen feledésbe merült volna, ha időközben nem derül ki, hogy az USOC-ot megkerülve Las Vegas mégis jelezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hogy pályázni szeretne. Az augusztus 26-ai keltezésű levél komoly botrányt kavart a tengerentúlon, amely a hivatalos út és az eddigi szokásrendszer megkerülését jelenti.

A levél még a szeptember elsejei hivatalos határidő előtt érkezett meg a NOB Lausanne-ban található központjába, viszont – értelemszerűen - nem tartalmazta a nemzeti olimpiai bizottságtól ilyenkor szükséges támogatói nyilatkozatát. Az USOC a hírek szerint azért nem támogatta egyetlen városa pályázatát sem, mert továbbra sem született megállapodás a szervezet és a NOB között az olimpiai bevételek megosztásának régóta húzódó kérdésében. Az eset kapcsán Las Vegas kérvényezte a NOB-nál azt, hogy a jövőben olyan városok is pályázhassanak olimpia rendezésére, amelyeket saját nemzeti olimpiai bizottságuk nem támogat ebben a kérdésben. A „bűn városának” képviselői jelezték, hogy levelüket azért írták meg még a szeptemberi előzetes határidő lejárta előtt, mert ezzel szeretnék életben tartani az esetleges amerikai pályázatot a 2012. február 15-ei határidőig, amikor a végleges kandidáció beadása válik esedékessé.

A hírek szerint a NOB már visszautasította a Las Vegasból érkezett kérést és az USOC sem tervez változtatni korábbi döntésén, amely szerint egyetlen városának pályázatát sem támogatja a 2020-as nyári játékokra. Az amerikaiak pályázati kedvét az is csökkentheti, hogy a közelmúltban Chicago elbukott a 2016-os nyári olimpiáért zajló csatában, ráadásul az USA a 2022-es labdarúgó vb rendezési jogát sem nyerte el a FIFA-tól. A 2020-as nyári olimpia rendezésére eddig hivatalosan öt város, Róma, Tokió, Isztambul, Madrid és Doha adta be jelentkezését.