Szurkolj Londonban !

Tizenöt évnyi versenyzés után befejezi aktív pályafutását a németek tizenkétszeres paralimpiai bajnok sífutója Verena Bentele. A vancouveri paralimpia nagy sztárja volt a német sífutó és biatlonos, Verena Bentele, aki a kanadai városban megszerzett öt aranyérmével már tizenkétszeres paralimpiai bajnoknak mondhatja magát. A másfél évtizedes aktív sportolói pályafutás az ötkarikás játékokon még 1998-ban Naganóban (1 aranyérem) kezdődött, majd Salt Lake City (4) és Torinó (2) után Vancouverben teljesedett ki. A 29 esztendős vak sportolónő a közelmúltban még részt vett a 2018-as müncheni téli olimpia kampányában is, most pedig hétfőn jelentette be, hogy befejezi sportolói pályafutását.

„Szocsi 2014, vagy a karrier befejezése. Az utóbbi napokban és hetekben már csak ezen jártak a gondolataim. Természetesen egy kicsit szomorú vagyok a visszavonulásom miatt, de azért persze jó érzésekkel hagyom abba az élsportot” - nyilatkozta Bentele, aki már a privát életre is gondolt döntésekor, hiszen mostantól egy, a németországi iskolai spotot segítő alapítványnál dolgozik majd. 

A 2014-es szocsi téli játékokon már orosz színekben versenyez majd An Hjun Szo háromszoros olimpiai bajnok dél-koreai rövidpályás gyorskorcsolyázó. A helyi média úgy tudja, hogy a honosítási eljárás már a célegyenesben jár. A 25 éves An Hjun Szo a 2006-os torinói téli olimpián három számban győzött, egyben pedig bronzérmet szerzett a férfiaknál. 2002 és 2007 között 18 alkalommal lett világbajnok. 2009-ben térdsérülés miatt kihagyta a vb-t, később pedig nem tudta kiharcolni a vancouveri olimpián való részvétel jogát.  

A július óta Oroszországban készülő gyorskorcsolyázó állampolgárság-váltásával arra reagál, hogy szerinte hazájában, a Koreai Köztársaságban nem megfelelően támogatták, s ezért is maradt le a 2010-es játékokról. Ha hamarosan leteszi az esküt Oroszországban, akkor a nemzetközi szövetség szabálya szerint kétéves eltiltás vár rá, utána azonban - így Szocsiban is - versenyezhet.

Kizárták a kínai rövidpályás gyorskorcsolya válogatottból az utóbbi időben italozás miatt többször botrányba keveredett négyszeres olimpiai bajnok Vang Meng-et. A 26 esztendős Vangot eltiltották a nemzetközi versenyeken való részvételtől - áll a kínai spo-rt főhivatal közleményében. Vangot már július 24-én felfüggesztették, amikor Csingtao városban az edzőtáborban szóváltásba került csapatvezetőjével, aki bírálta, amiért késő éjszaka, részegen tért vissza öt másik csapattársával. A vita Vang Csun-luval dulakodásba torkollott, majd a történteket követően a sportoló szállásán a berendezésnek esett. Sebeit mindkét kezén tíz öltéssel varrták össze.

Vangot a történtekről szóló kínai összeállításban lobbanékony alkatnak írják le, aki 2007-ben egyszer már hat hónapra kikerült a válogatottból, miután bírálta edzőjének taktikáját az Ázsiai Téli Játékokon. Idén júniusban egy éjszakai randalírozás ismét ráirányította elsősorban az online közvélemény figyelmét. A kilenc éves korától gyorskorcsolyázó Vang Meng Kína legsikeresebb téli olimpiai sportolója, a vancouveri játékokon három aranyérmet szerzett, 2006-ban Torinóból egy aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot vitt haza. 2010-ben az év női sportolójának választották hazájában.

Utah állam rendőrsége arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy kedden hajnalban holtan találták Jeret Peterson-t, aki Salt Lake City melletti út közelében lőtte főbe magát. A 29 esztendős sportoló nem sokkal előtte tárcsázta a rendőrség számát, hogy bejelentse, mire készül. Peterson egy búcsúlevelet is hagyott hátra maga után, melynek tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A sportolónak korábban is akadtak gondjai, amelyeket nem tudott megoldani, így a vancouveri ezüstérme után elismerte, hogy már kétszer is megpróbált saját kezűleg véget vetni életének.

Peterson a 2006-os torinói olimpiai játékok helyszínén alkoholos állapotban okozott kisebbfajta botrányt az amerikai csapat szállásán, amely után hazaküldték. Egy héttel ezelőtt Idaho államban ittas állapotban történő vezetésért le is tartóztatták, ahonnan csak 500 dolláros óvadék ellenében szabadult. Peterson három olimpián vett részt, 2002-ben kilencedik, 2006-ban hetedik helyen végzett, mielőtt Vancouverben a síakrobatikában ezüstérmet szerzett volna.

Április elején eldőlt, hogy az európai szabvány szerinti pályán rendezik meg a 2014-es téli olimpia jégkorong tornáját. „A döntés már nem volt annyira egyértelmű, mint évekkel ezelőtt lett volna.” – mondta az eset kapcsán Rene Fasel, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) elnöke. A szervezet szakemberei a vancouveri olimpiáról pozitív visszajelzéseket kaptak az amerikai szabványnak megfelelő keskenyebb pályáról (60x26 méter) is, így mostantól az IIHF mindkét méretet elismeri és elfogadja nemzetközi találkozók esetében. Szocsiban viszont marad a nálunk is megszokott 60x30 méteres pálya, amely elsősorban azon csapatok részére lehet jó, amelyekben többségében vannak az Európában szereplő játékosok.

Az IIHF döntése azt is jelenti egyben, hogy mostantól az Egyesült Államokban és Kanadában rendezendő jégkorong világeseményeknél a szervezőket nem kérik majd meg arra, hogy szélesítsék ki a pályát az európai sztenderdeknek megfelelőre. A döntéssel viszont az is együtt jár, hogy innentől kezdve az európai tornák esetében sem kell védeni az itt megszokott méreteket, így egyértelművé válik az egyes eseményekre pályázó városok, országok számára, hogy milyen létesítményeket kell biztosítaniuk. A Szocsiban három év múlva rendezendő téli olimpián 12 férfi és 8 női jégkorong válogatott vehet majd részt.

Az újkori olimpiák története folyamatosan növekvő adat- és információ halmaz, amelyben ugyan egyre nehezebb eligazodni, de szerencsére mindig találunk benne magyar vonatkozású részleteket is. Bár a téli sportokat tekintve nem vagyunk nagyhatalom, a most ajánlott könyvben mégis előfordulnak magyar érdekeltségű sztorik is. Az egykori NBC kommentátor, David Wallachinsky három évtizede kutatja az ötkarikás játékok történetét, amelyről téli és nyári olimpiákra külön választva jelentkezik aktuális kiadásával. Az Olimpiatörténészek Nemzetközi Társasága (ISOH) elnevezésű szervezetnek is tagja a nagy tekintélyű amerikai sporttörténész, akinek könyveiben ugyan akadnak hibák (melyik lexikon jellegű műben ne lennének?), de két évente megjelenő könyvei mégis alapműnek tekinthetők a témával foglalkozók számára.

A „The complete book of the Winter Olympics – 2010 edition” című angol nyelvű könyv tavaly a vancouveri olimpia előtt jelent meg és 320 oldalban foglalja össze a téli sportágak 1924 óta íródó olimpiai történetét. Az eredmények és érdekes történetek mellett a könyv egyedüli hátránya, hogy bár 2010-es kiadást jelez, csak 2006-ig tartalmazza az eredmények. A könyvkiadás egyik paradoxona ez, hiszen a könyv iránt az olimpia előtti hetekben nyilvánul meg nagy kereslet, de így pár hét múlva idejét múlt is lesz egyben, hiszen hiányoznak belőle a 2010-es adatok. Ennek pótlásával sajnos meg kell várnunk a 2014-es, Szocsiban rendezendő olimpiát és a következő művet…

Az olimpia történet veteránjának számító Wallechinsky az ő nevével összekapcsolt könyvének újabb kiadásaiban már egy fiatalabb kollégájával (Jaime Lucky) dolgozik együtt. Az Internet világában a csatolt képen szereplő borítóval ellátott könyv könnyen megrendelhető Magyarországon is, hiszen számos on-line könyváruház kínálatában elérhető.

Pontosan egy évvel a vancouveri téli olimpia megbyitója után könyv jelent meg a játékokról a Globe and mail című újság szerzőjének, Gary Mason-nek a tollából A „Patriot Hearts: Inside the Olympics That Changed a Country” – címmel megjelent könyvben sok téma terítékre kerül, többek között a grúz szánkós Nodar Kumaritashvili ügye is, aki a megnyitó előtti órákban egy edzésen szenvedett halálos balesetet. A 21 esztendős szánkós az egyik kanyarban elveszítette uralmát sporteszköze felett, majd a pályáról kirepülve egy oszlopnak ütközött.  „A család 150.000 kanadai dollárnak megfelelő kártérítést kapott a biztosítási díjakból” – nyilatkozza a most megjelent könyvben a szervezőbizottság akkor vezetője, John Furlong.

A kanadai sportvezető arról is beszélt a könyvben, hogy mennyire nehezen dolgozták fel ők maguk is a kialakult tragikus helyzetet. „Minden létező rosszra felkészültünk és volt vészforgatókönyvünk is rá. Készültünk egy esetleges repülőgépes merényletre, tüntetésekre, komolyabb sérülésekre és még mustárgázzal elkövetett támadásra is. A grúz szánkós halálhírére azonban meg sem tudtam mozdulni, annyira letaglózott. Legvadabb álmaimban sem gondoltam ilyen kezdésre, hogy a megnyitó napján éppen egy sportoló fog elhunyni, ráadásul ilyen tragikus körülmények között.” – nyilatkozta a 304 oldalas könyvben a családjával 1974-ben Írországból Kanadába emigrált sportvezető.

A vancouveri olimpia megnyitója előtti órákban szomorú esemény történt a szánkósok egyik edzésén. A sportág versenyzői a grúz Nodar Kumaritashvili halálos balesetének egy éves évfordulójára emlékeztek szombaton az oroszországi Paramonovo-ban rendezett Világkupa versenyen. A 21 esztendős szánkós a roppant gyors és veszélyes kanadai pálya egyik utolsó kanyarjában veszítette el uralmát szánkója felett, majd a pályáról kirepülve egy beton oszlopnak ütközve hunyt el. „Egy évvel ezelőtt a sportág történetének egyik legszomorúbb napját éltük meg.„ – nyilatkozta a megemlékezés során a Nemzetközi Szánkó Szövetség (FIL) elnöke, Josef Fendt. Kumaritashvilira otthonában, Bakurianiban is emlékeztek, ahol családja mellett a grúz sport vezetői is ellátogattak a tragikus sorsú versenyző sírjához.

Sajnos az oroszországi Világkupa hétvége is tartogatott egy balesetet, amelynek során a kanadai Brendan Hauptman komolyabb mellkasi sérüléseket és zúzódásokat szenvedett el az újonnan átadott paramonovoi pályán. „Szerencsére már rendben van, a csapat többi részével fog tudni hazautazni. Igaz, a szezon így is véget ért számára.” – nyilatkozott versenyzője állapotáról a kanadaiak főedzője, Wolfgang Staudinger.

Az év elején rendre napvilágot látnak az előző évről szóló különböző értékelések, elemzések, így van ez a sport világában is. A napokban került publikálásra az Egyesült Államok száz legnézettebb tavalyi televíziós sporteseményét tartalmazó lista. A listát hagyományosan a Super Bowl (az amerikai futball bajnokság döntője) vezeti, amelyet 106,5 millió néző tekintett meg tavaly.  A lista élmezőnyében további NFL találkozók szerepelnek, a vancouveri téli olimpia évében azonban ötkarikás események is odakerültek az élmezőnybe. A legnézettebb NFL-en kívüli esemény címét rögtön a vancouveri megnyitóünnepség vitte el, amelyet február 12-én 32,6 millió tekintett meg az Egyesült Államokban, igaz ez is csak a lista hetedik helyéhez volt elegendő. A százas listára amúgy összesen 18 olimpiai közvetítés került fel, közülük is kiemelkedik a férfi jégkorong torna döntőjében rendezett USA-Kanada összecsapás (27,6 millió néző – 19. hely) és az olimpiai záróünnepség (21,4 millió néző – 58. hely).

Bár a labdarúgás az USA-ban is fokozatos növeli népszerűségét (különösen úgy, hogy a Landon Donovan vezette amerikai csapat továbbjutott csoportjából Dél-Afrikában), a foci vb-finálé, a Spanyolország-Hollandia találkozó azonban így is csak a 40. helyet szerezte meg 24,3 millió nézővel. A legnézettebb száz sportadást tartalmazó listán (az amerikai foci népszerűségét jól demonstráló módon) összesen 65 (!) NFL mérkőzés található (a legjobb 25-ben húsz). Az olimpiai adások növekvő népszerűsége ugyanakkor nem jön most rosszul a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, az idei év elején ugyanis a NOB a korábbi halasztások után végre értékesítené a 2014-es és a 2016-os olimpiák - az Egyesült Államokra vonatkozó - közvetítési jogait. A londoni nyári olimpiát még –sorozatban hetedszer – az NBC televíziós csatorna közvetíti majd, de a következő olimpiákat már vélhetően új társaságok vihetik majd el.

A téli olimpia sokak számára felejthetetlen megrendezése mellett pénzügyileg is kielégítő eredménnyel zárt a vancouveri olimpia szervezőbizottsága (VANOC). Kanadában ez utóbbi tényező is roppant fontos, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az 1976-os montreali olimpiát követően a quebeciek három évtizeden keresztül (!) fizették a játékok által felhalmozott adósságokat. A vancouveri olimpia sem volt amúgy pénzügyileg nyereséges, a közelmúltban publikált mérlegadatok szerint azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pótlólagos pénzügyi forrásainak köszönhetően végül mégis nullszaldóssá vált a költségvetés. A NOB tavaly augusztusban jelezte, hogy hajlandó akár pénzügyileg is segíteni a kanadai szervezőket, amennyiben gondok támadnának a 2003-2010 közötti időszak pénzügyi egyensúlyával. Pontos adatok nincsenek a NOB által kifizetett összegekről, de a becslések 485 millió dollárra teszik a végül a kanadai szervezőkhöz vándorolt összeget. Ezen felül a VANOC természetesen részesült a szponzorok számára létesült TOP program bevételeiből is, amely 175 millió dollárt juttatott számukra, igaz ennek nagy része nem készpénz, hanem egyéb szolgáltatások formájában érkezett. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a kanadai szervezők is fizettek a NOB-nak, 74 millió dollárjukba került ugyanis az olimpiai szimbólumok kereskedelmi hasznosításának lehetősége.

A vancouveri olimpia teljes költségvetése végül 1,86 milliárd dollárt tett ki, amely magasabb, mint az előzetesen kalkulált (1,61 milliárd dollár) összeg. Ez az összeg nem tartalmazza a biztonsági kiadásokat (900 millió) illetve a létesítmények építésére (580 millió) fordított összegeket sem, mert ezek az állami költségvetést terhelték. A gazdasági válság által okozott pénzügyi nehézségek mellett a szervezők számára extra kiadásokat jelentett például az olimpia első napjainak időjárása, amelynek következtében teherautókkal és helikopterekkel kellett havat szállítaniuk a snowboard versenyek helyszínére. A pénzügyi zárójelentés szerint ez a projekt összesen 5 millió dollárjába került a vancouveri szervezőknek. A költségvetés nagy részét (740 millió) a helyi szponzorok adták össze, az általuk biztosított támogatás több mint fele (431 millió) készpénzként, a fennmaradó rész pedig szolgáltatás formájában jelentkezett. Az olimpia logójával ellátott termékek által generált bevétel 54,6 millió dolláros volt, míg a kanadai kormány és a tartományi vezetés által biztosított 187,8 millió dolláros hozzájárulás is sokat segített a pénzügyi egyensúly megteremtésében. A jegybevételek (270 millió) csupán a VANOC költségvetésének 14%-át tették ki, dacára annak, hogy a 1,54 millió eladható belépő 97%-a gazdára talált a játékok ideje alatt. Érdekesség – de egyben nem túlságosan meglepő-, hogy a jegybevételek 40%-át (111,9 millió) a jégkorong torna mérkőzései generálták. A megnyitó és a záróünnepség jegyei is kiemelt bevételt (61,5 millió) generáltak. Az olimpia egyik legnagyobb haszonélvezője végül a Kanadai Olimpiai Bizottság (COC) lett, amely a sikeres rendezés mellett a számára igencsak kedvező kereskedelmi szerződések alapján (a kontraktus maximális értékének megfelelő) 110 millió dolláros bevételt is elkönyvelhetett. British Columbia tartomány sem bánkódhat az olimpia miatt,hiszen a tartományi kormányzat korábban publikált jelentései alapján a régió 2,5 milliárd dolláros forgalomnövekedést regisztrálhatott, amely csak a 2010-es első három hónapjában 851 millió dolláros extra pénzt pumpált a helyi gazdaságba.