Szurkolj Londonban !

A Katari Olimpiai Bizottság elnöke pénteken bejelentette, hogy Doha pályázik a 2020-as nyári olimpia rendezési jogáért. A katari főváros azt követően jelentkezett hivatalosan, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az országra nyáron jellemző hatalmas hőségre való tekintettel engedélyezte, hogy sikeres kandidálás esetén szeptember 20. és október 20. között kerüljön sor az ötkarikás játékokra.

"Azzal hogy lehetőséget kaptunk a kandidálásra, egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy valami különlegeset alkossunk" - mondta a helyi olimpiai szervezet vezetője. Katar 2022-ben a labdarúgó-világbajnokságnak ad otthont. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) szeptember 1-ig kell elküldeni a hivatalos jelentkezéseket, eddig Doha mellett Isztambul, Róma, Tokió és Madrid jelezte pályázati szándékát. A NOB 2013. szeptember 7.-én jelöli ki a 2020-as játékok végső helyszínét.

Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága hétfőn bejelentette, hogy nem pályázik a 2020-as nyári játékok megrendezésére. Az amerikai városok közül ugyan New York, Chicago, Los Angeles, Minneapolis, Dallas, Tulsa és Las Vegas is érdeklődött a kandidáció iránt, de mégsem lesz amerikai pályázó a 2020-as nyári játékokra. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) szerint ugyanis nincs elég idő arra, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által megszabott, jövő csütörtökön lejáró határidőig versenyképes pályázatot készítsenek el.

Az eddigi hivatalos bejelentések alapján a 2020-as ötkarikás esemény megrendezéséért Róma, Tokió, Madrid és Isztambul akar harcba szállni, de a dél-afrikai Durban, valamint Katar fővárosa, Doha is fontolgatja a kandidálást. A NOB 2013 szeptemberében, Buenos Airesben jelöli ki a játékok helyszínét. Az már korábban eldőlt, hogy jövőre Londonban, 2016-ban pedig Rio de Janeiróban lesz a nyári olimpia.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy Isztambul pályázik a 2020-as nyári olimpia rendezési jogáért.A Boszporusznál található török metropolisz most ötödször jelentkezik az ötkarikás játékok megrendezésére, miután 2000-ben, 2004-ben, 2008-ban és 2012-ben is alulmaradt a versenyben. "Izgatottak vagyunk, mert ezúttal elérhetjük a célunkat" - mondta magabiztosan a kormányfő. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) szeptember 1-ig kell elküldeni a hivatalos jelentkezéseket, egyelőre az biztos, hogy Isztambul mellett Róma, Tokió és Madrid is kandidálni fog, továbbá Katar fővárosa, Doha is fontolgatja jelentkezését. A NOB hét évvel a játékok előtt, 2013-ban jelöli ki a 2020-as nyári olimpia helyszínét.

Madrid polgármestere, Alberto Ruiz-Gallardón megegyezett a két legnagyobb politikai párttal, így a spanyol főváros szinte biztosan pályázni fog a 2020-as nyári olimpia rendezési jogának elnyeréséért. A metropolis vezetője szerdai sajtótájékoztatóján a szocialista (PSOE) és a konzervatív (PP) párt szóvivőivel jelent meg, s elmondta, hogy a városi közgyűlés elé bocsátja a pályázat ügyét. Ruiz-Gallardón bejelentette, hogy igen esetén sincs szándék olimpiai beruházások elindítására még az előtt, hogy a NOB, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2013. szeptember 7-én dönt a 2020-as helyszínről, már csak azért sem, mert a polgármester közlése szerint Madridban 80 százalékban már most készen állnak egy leendő nyári játékokhoz szükséges létesítmények.    

A testület jövő szerdán szavaz majd, de a két fél megegyezése után a voksolás gyakorlatilag formalitásnak tekinthető. Madrid sorozatban harmadik pályázatára készül, miután a 2012-es és a 2016-os játékokért is versenyben volt. A 2020-as játékok rendezéséért eddig Isztambul és Róma jelentkezett be hivatalosan. A kandidálóknak szeptember 1-ig kell leadniuk jelentkezésüket.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerdán döntött a 2018-as téli olimpia helyszínéről. A dél-koreai Pjongcsangot választó voksolás után nincs megállás a lobbiban, hiszen a 2020-as nyári játékokra pályázó városok vezetői már most megkezdték a háttér munkát a rendezési jog elnyeréséért. Eddig egyedüliként csak az olasz főváros, Róma jelezte hivatalosan rendezési szándékát, mostantól viszont várható, hogy még többen „fedik fel a kártyáikat”.

A korábban többször is sikertelenül kandidáló Isztambul már jelezte részvételi szándékát, amit egyes NOB tagok a szervezet durbani kongresszusán meg is erősítettek. A török metropolisz a 2000-es olimpiára kandidált először, majd ezt követően sorozatban három alkalommal is sikertelenül kampányolt a rendezésért.

A szeptember elsejei hivatalos jelentkezési határidőig még vélhetően több város is jelentkezik majd, de a korábban –a cunami pusztítása és gazdaságra gyakorolt negatív hatása ellenére is – bizakodó Tokió nem biztos, hogy beszáll a versenybe. A NOB két év múlva, 2013. szeptember hetedikén, a bizottság buenos airesi közgyűlésén dönt majd a 2020-as olimpia helyszínéről.

Első hallásra nemes ötletnek tűnt az, hogy a második világháborúban az atombomba támadások okán világszerte ismertté vált két japán város, Hirosima és Nagaszaki közösen pályázzon olimpiai rendezésre. A kezdeti lelkesedést és a semleges szemlélők jóváhagyó bólogatását aztán hamarosan lehűtötte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentése, amely emlékeztetett az Olimpiai Charta azon pontjára, amely szerint egy olimpiát csak egyetlen város rendezhet meg.

Persze korábban is volt már példa több város bevonására az olimpián (pl. legutóbb Vancouver-Whistler, vagy 2008-ban Peking és Quingdao, valamint Hongkong is együtt rendezett). Ezen pályázatok különlegessége volt viszont, hogy egy főpályázó volt csak, a többiek úgynevezett társrendező (co-host) státuszban szerepelhettek. Ez a felállás a NOB vezetői szerint már működőképes lehetett volna a két japán város esetében is, feltéve, hogy egyikük vállalja az áldozatot és a jóval kisebb publicitást és rangot kínáló társrendezői státuszt. A kisebb méretű és harmad annyi lakossal rendelkező Nagaszaki azonban nem vállalta ezt az alárendeltséget, így végül tavaly áprilisban kilépett az első ránézésre tökéletes békeüzenettel kecsegtető pályázatból.

Nagaszaki visszalépését követően Hirosima előbb úgy döntött, hogy tovább folytatja a pályázati folyamatot és versenybe száll a 2020-as olimpia megrendezésért. Ez a lelkesedés azonban végül náluk is véget ért, a gazdasági racionalitás (és talán a Japánt sújtó idei földrengés és cunami) és az alacsony fokú társadalmai támogatottság miatt végül a kandidáció törlése mellett döntöttek. A Hirosima élére idén tavasszal került polgármester, Kazumi Matsui már nem támogatta olyan lelkesen az olimpia gondolatot, mint elődje, Tadatoshi Akiba, így vasárnap a város vezető testülete határozatban rögzítette a pályázati folyamat végét.

Amúgy már a házi belső pályáztatásnál sem lett volna könnyű dolga Hirosimának, hiszen a 2016-os olimpiáért is harcba induló Tokióval is meg kellett volna küzdenie (egy ország csak egyetlen várost jelölhet a pályázat során). Japán korábban háromszor rendezett már olimpiai játékokat (1964-Tokió, 1972-Sapporo, 1998-Nagano).

Közösen próbál meg visszakerülni az olimpiai programba a softball és a baseball. A két sportági szakszövetség pénteki bejelentése alapján a 2020-as játékokra terveznek visszakerülni az olimpiai programba, amelynek érdekében „költségcsökkentő” elgondolásokat is kidolgoztak. A szövetségek ugyanis a korábbi különélés után most azzal lobbiznának az ismételt olimpiai tagság érdekében, hogy vállalják azt, hogy egyazon létesítményt használva (nem kellene két külön stadion) rendeznék sportáguk versenyeit

A két sportág a NOB 2005-ös döntése értelmében a pekingi olimpia után került le az ötkarikás programból. A softball és a baseball sorsa sokáig összefonódott, hiszen a „kiszavazás” után egy ideig közösen lobbiztak a visszakerülés érdekében. A két labdás sportág egysége azonban tavaly augusztusban megtörni látszott, a Nemzetközi Softball Szövetség (ISF) ugyanis ekkor bejelentette, hogy visszautasítja a baseball-osok javaslatát, amely egy újabb közös kandidációról szólna. A Magyarországon talán kevéssé ismert softballosok akkortól kezdve már egyedül (ráadásul a sportág férfi változatát is nyomva) szerettek volna hatni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéshozóira. „Mindig is különálló sportágként azonosítottuk magunkat és ezen a gyakorlaton nem szeretnénk változtatni, még akkor sem, ha egyesek azt akarják sugallni, hogy az olimpiai családba történő visszatérésünk csak a baseball-al közösen lehetséges” – nyilatkozta akkoriban atározottan az ISF elnöke, Don Porter.

A négy olimpián (1996-2008) is szerepelt sportágat amúgy annak idején 1991-ben valóban önállóan vették fel az olimpiai programba. A londoni játékok programjáról azonban a baseball mellett a softball is kiesett, így tavaly a két sportág közösen próbálkozott a „visszajutással”, de akkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékesei végül a hetes rögbi és a golf mellett döntöttek, melyek a 2016-os rió-i olimpián már részei lesznek az olimpiai programnak. A softballosok fő érve sportáguk önállósodása mellett az volt, hogy velük ellentétben a baseball az utóbbi időben –főleg az MLB botrányai miatt- igencsak érintett lett a dopping ügyekben, amely az ő olvasatukban az olimpiáról kikerülés fő okozója volt és egyben a softball-t is magával rántó tényezővé vált.

A békülésre nem kellett sokat várni, fél év elteltével úgy tűnik a felek belátták, hogy csak közösen van esélyük az ötkarikás tagságra. A következő lehetőség egyébként három év múlva, 2013-ban adódik majd a nyári olimpia sportági bővítésre, a NOB akkor szavaz ugyanis a 2020-as nyári játékok versenyprogramjától.

Dél-Afrikát már régóta esélyesnek tartják egy nyári olimpia megrendezésére, de az afrikai kontinens más országa is érdeklődnek az esetleges rendezés iránt. A közelmúltban Marokkó is bejelentkezett a játékokért, most pedig a kenyai miniszterelnök is arról beszélt, hogy országa képes lehet az ötkarikás versenyek megrendezésére. Raila Odinga akkor nyilatkozott erről, amikor az országban vendégszereplő brazil Palmeiras labdarúgó csapatának játékosait látogatta meg. „Afrikában egyetlen ország sem szerzett annyi olimpiai aranyérmet, mint mi, így teljes joggal pályázhatunk egy esetleges rendezésre.” – mondta a miniszterelnök.

Kenya sportolói az 1956-os melbourne-i olimpián mutatkoztak be az ötkarikás játékokon, azóta pedig összesen 75 érmet (közte 23 aranyat) nyertek sportolóik, főként a közép- és hosszútávfutók. Az érmek nagy része természetesen atlétikában (68) született, a maradék hét medáliát pedig ökölvívóiknak (utoljára 1988-ban) köszönhetik a kenyaiak. A lehetséges kenyai pályázó természetesen a főváros Nairobi lehetne, igaz a hivatalos pályázatig még hosszú lehet számára is az út. A közelmúltban a kenyai főváros ugyan érdeklődött a 2014-es és a 2018-as Nemzetközösségi Játékok megrendezése iránt is, de hivatalos pályázatot egyik esetben sem nyújtott be. Tavaly ráadásul az atlétikai Afrika-bajnokság megrendezése kapcsán is gondok akadtak, az eseményt az előzetesen tervezetthez képest néhány hónapos csúszással tudták csak megrendezni Nairobiban.

A Róma-2020 pályázati bizottság vezetője, Mario Pescante a napokban azt nyilatkozta, hogy (a japán nagykövettől) úgy tudja, a Japánt ért földrengés és cunami miatt Tokió hamarosan visszavonja majd pályázatát. Az első hallásra logikusnak tűnő hírt azonban szinte azonnal cáfolták az érintettek. A Japán Olimpiai Bizottság például kijelentette, hogy szó sincs az esetleges visszalépésről, sőt gőzerővel dolgoznak tovább annak érdekben, hogy Tokió 1964 után másodszor is házigazdája lehessen a nyári játékoknak.

„Az olimpiai bizottság továbbra is támogatja a 2020-as pályázatot, nem módosítottunk a korábbi terveken.” – mondta az AP hírügynökségnek Yashuiro Nakamori a szervezet sajtó kapcsolatokért felelős vezetője. A bizottság jövő héten kedden tart majd ülést a földrengés miatt kialakult helyzet elemzésére, de az már most biztosnak tűnik, hogy az esetleges visszalépésről júliusig biztosan nem határoznak majd. Akkor (egészen pontosan a július hatodikai durbani szavazáson) dönt ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2018-as téli olimpia helyszínéről. Bennfentesek úgy vélik, hogy amennyiben a dél-koreai Pyeongchang városa nyeri el a rendezést, akkor a 2020-ra a japán fővárosban olimpiát álmodók reményei és esélyei (a NOB földrészeket érintő rotációs politikája miatt) erősen lecsökkenhetnek.

A tokiói pályázat illetékesei fontosnak tartották megjegyezni, hogy a tervezett olimpiai helyszínek egyikén sem történtek komolyabb károk. Igaz viszont, hogy az erre a hétre éppen Tokióba tervezett műkorcsolya világbajnokságot kénytelenek voltak lemondani a japánok.

A 2020-ban rendezendő olimpia ugyan még időben nagyon messze, az esemény megrendezésére pályázó városok azonban már gőzerővel dolgoznak a kandidáció előkészítésén. Az előzetes esélylatolgatások alapján Tokió is a favoritok közé tartozhatna, ám a közelmúltban bekövetkezett fölrengés átírhatja a japán fővárosba olimpiát álmodók terveit. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, az olasz Mario Pescante beszélt erről az egyik olasz rádiónak, ahol elmondta, hogy a napokban találkozott az olaszországi japán nagykövettel, aki sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Tokió vélhetően nem fogja tudni folytatni kampányát az olimpiáért.

Az olasz fővárosban rendezett maratoni futóversenyen találkozott a két funkcionárius, ami azért is volt érdekes, mert Pescante a közelmúltban fogadta el a felkérést a szintén a 2020-as játékokra pályázó Róma kandidációjának vezetésére. Székfoglalójában akkor az olasz sportvezető azt is kifejtette, hogy szerinte (a 2016-os rendezésre is pályázó, de Rio de Janiero és Madrid mögött csak harmadikként végző) Tokió lehet a legnagyobb ellenfelük. A Világbank napokban publikált jelentése alapján Japánnak öt évre lesz szüksége a természeti katasztrófa által okozott károk eltűntetésére, amely a becslések szerint 235 milliárd dollárjába kerül majd az országnak. Tokió várható visszalépése után az olasz sportvezető Isztambult és a leendő dél-afrikai pályázót (nagy eséllyel Durbant) tartja a római pályázat legkomolyabb ellenfelének.

A Nemzetközi Olimpiai bizottság 2013 szeptemberében a szervezet buenos airesi kongresszusán dönt majd a 2020-as nyári játékok rendező városáról.