Szurkolj Londonban !

Soha egyetlen úszó sem szerepelt még hat nyári olimpián, ennek a ténynek az átírására készül az elnyűhetetlen Dara Torres. A jelenleg már 43 esztendős amerikai úszó ugyanis ismét edzésbe állt, hogy a londoni nyári olimpián is ott lehessen. A komolyabb térdműtéte után lábadozó Torres az egyik reggeli televíziós showban nyilatkozott a visszatérésről, ahol elmondta, hogy a térde még fáj ugyan, de már öt hete ismét edzésbe állt. Torres számára nem újdonság, hogy olyan versenyzők ellen fog medencébe szállni, akik akár a gyermekei is lehetnének. A már az 1984-es los angelesi olimpián is szerepelt amerikai úszónő ugyanis Pekingben 41 évesen is érmes volt (három ezüstérmet szerzett) és eddig mind az öt olimpiáján (1984, 1988,1992, 2000, 2008) dobogóra tudott állni.

Az amúgy négyszeres olimpiai bajnok Torresnek egy gyermeke is van (2006-ban született meg Tessa Grace névvel kislánya), emellett pedig egyike azon 13 úszónak, akik eddig öt olimpián is részt vettek. A jelenleg is aktív úszók közül egyébként még másoknak is van esélye a hatodik olimpiai szereplésre. A törökök hátúszója, Derya Büyükuncu ugyan nem volt itt a budapesti EB-n, de a 34 esztendős úszónő (ha jól tudom, még nem vonult vissza véglegesen) akár még Londonban is ott lehet. A svéd Lars Frölander viszont szerepelt a budapesti nagymedencés EB-n is (3. hely 4x100-as gyorsváltóval), a 36 esztendős úszónak pedig nem titkolt célja, hogy a londoni olimpián is részt vegyen, így hasonló rekordot érhetne el, mint a nőknél Torres. Az öt olimpián is szerepelt úszók listáján egyébként olyan ismert nevek is megtalálhatóak, mint a brit Mark Foster, a szlovák Martina Moracvoca, az orosz, majd később spanyol színekben versenyző Nina Zsivanyevszkaja vagy a dán Mette Jacobsen és bár közülük bármelyik visszatérhet még a medencék világába, meglepetés lenne, ha Torreshez csatlakoznának ilyen szempontból.

Szingapúrban 2010. augusztus 14-26. között 12 napon át ugyanabban a 26 sportágban (nemzetközi szövetségi besorolás szerint) versengtek a fiatalok, amelyek a 2012. évi londoni Nyári Olimpián is szerepelnek, igaz, csak 201 versenyszámban (Londonban 300 lesz), amelyekből - a NOB jóvoltából – jónéhány, újonnan kitalált vegyes csapatversenyt rendeztek. Azoknak, aki nem tudták figyelemmel kísérni a magyar sportolók szereplését, készítettem egy rövid sportágankénti összefoglalót az eseményekről, az első rész után következzen a második, az összefoglaló végén pedig az éremtáblázat Szingapúrból.

Két ökölvívónknak eleve adott volt a „pontszerzés”, hisz súlycsoportonként maximum 6-6 versenyző jutott ki a szingapúri versenyekre. Harcsa Zoltán a 75 kg-osok mezőnyében győzelemmel jutott a 4 közé, ott azonban vereséget szenvedett 1 évvel idősebb ausztrál ellenfelétől, majd a bronzmeccsen jó teljesítményt nyújtva nyert. Nem kis bravúrt sikerült végrehajtania a szupernehézsúlyú Zsigmond Józsefnek, aki XXI. századi olimpiatörténeti eredményt ért el azzal, hogy 2 leléptetéses vereséggel sikerült megcsípnie a 4. helyet. Szerencsés kézzel fogott ágat, így mérkőzés nélkül jutott a 4 közé, ahol aztán – számomra kissé – gyáva boksza nem ért érmet számára. Ilyen módon 4 közé kerülni legutóbb a XX. század eleji kétes olimpiáin volt példa, igaz St. Louisban a „népes mezőnyben” akkor az érmet ért, érhetett, remélem nem hasonló célok vezérlik a mostani versenyformával a NOB vezetőit! A szereplés kivívása dicséretet érdemel, de az ilyen mezőnyökkel vívott versenyeknek sok sportértéke nincs!

Szingapúrban 2010. augusztus 14-26. között 12 napon át ugyanabban a 26 sportágban (nemzetközi szövetségi besorolás szerint) versengtek a fiatalok, amelyek a 2012. évi londoni Nyári Olimpián is szerepelnek, igaz, csak 201 versenyszámban (Londonban 300 lesz), amelyekből - a NOB jóvoltából – jónéhány, újonnan kitalált vegyes csapatversenyt rendeztek. A résztvevő sportolók számát 3500 főben határozták meg (a tényleges 3522 lett), valamennyi, a NOB-ba felvételt nyert 204 országot bevonva (Kuvaitból csak egyéni indulók vehették részt az olimpiai bizottságuk felfüggesztése miatt) és az egyes sportágakban a 14-18 éves korosztályok képviselőiből válogattak a nemzetközi szövetségek döntéshozói.

A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) szerint a tesztelések során - így a szingapúri ifjúsági olimpián is - kiválóan vizsgázott a rendszer, ezért a 2012-es londoni olimpián lézerpisztolyokra cserélik a légpisztolyokat az öttusaversenyeken. Az új technológia – az eddigi tapasztalatok alapján – Klaus Schormann, a szövetség elnöke és Albert herceg, az UIPM tiszteletbeli elnöke szerint is tökéletesen bevált. A lézeres fegyverekkel a lövészet költségei jelentősen, mintegy kétharmadnyival csökkennek, emellett sokkal biztonságosabbá is válik a futással kombinált utolsó szám, amelyet ezek után olyan helyeken is meg lehet majd rendezni, ahol eddig nem.

„Az új technikával szélesebb lesz a sportág bázisa, bármely országból érkezhetnek majd versenyzők – nyilatkozta Schormann az ifjúsági olimpia honlapjának. – Parkokban, vagy akár bevásárlóközpontokban is lehet majd versenyeket rendezni.” Albert herceg hangsúlyozta, hogy komoly fejlődést jelent a sportágnak a lézerfegyverek bevezetése. „Nagyon fontos szempont, hogy sokkal egyszerűbb a fegyverek szállítása, nincs probléma a repülőtereken sem. Ez a jövő útja” – nyilatkozta a monacói uralkodó. (Forrás: MTI)

Borisz Onyiscsenko nevét egy életre megtanulta a sportvilág az 1976-os montreali olimpián. No nem azért, mert a szovjet öttusázó Mark Spitzhez, Keleti Ágneshez, vagy Michael Phelpshez hasonló tettet vitt volna véghez, hanem azért, mert az ő neve az olimpiákat tekintve a csalással fonódik össze azóta is. A montreali olimpia idején már 39 esztendős Onyiscsenko persze nem volt nyeretlen kétéves a sportágban, hiszen korábban szerzett már három olimpiai érmet is (1968-csapat 2. hely, 1972-csapat 1. hely, egyéni 2.hely), így vélhetően egy egyéni aranyéremmel szerette volna lezárni sportolói pályafutását, amihez minden eszközt be akart vetni.

A montreali öttusa verseny első száma után a szovjetek a negyedik helyen álltak csupán, de nagyon bíztak benne, hogy a vívásban sikerül felzárkózniuk, ami az egyik legerősebb számuk volt. Egyénileg Onyiscsenko volt az egyik legjobb a mezőnyben, így nem csoda, ha az angol Adrian Parker elleni asszóban folyamatosan ő adta a tusokat. Ennek ellenére azonban a brit csapat versenyzői (főleg a következő asszóra készülő Jim Fox) tiltakozásuknak adtak hangot, mert úgy érezték, hogy több esetben is úgy jelzett a gép találatot, hogy a szovjet vívó nem érte el ellenfelét. Mindezt megerősítette a magyar mérkőzésvezető, Székely Tibor is, aki magához kérette a fegyvert és mivel nem talált rajta mindent rendben lévőnek, így egy új (immáron szabályos) párbajtőrt adott Onyiscsenkonak. A szovjet vívó így is nyerte az asszót, de utólag kiderült, hogy a párbajtőrét olyan módon preparálta (ld. kép), hogy az olyan esetben is jelezhessen, amikor nem volt ténylegesen találat. A szovjet csapatot és Onyiscsenkot egyéniben is kizárták az olimpiáról az eset következtében. Érdekesség, hogy végül éppen a csalásra fényt derítő brit csapat nyerte meg az 1976-os montreali olimpia öttusa csapat versenyét.

Két évvel a londoni olimpia előtt bejelentette visszatérését az amerikai tornász, Paul Hamm. Az athéni olimpia egyéni összetett bajnoka (és kétszeres ezüstérmese) érdekes döntést hozott. Az elmúlt években inkább már a civil életre hangoló Hamm ugyanis a Chicagóban ígéretesen induló pénzügyi karrierjét hagyta ott ismét a tornasport kedvéért, hogy álmát, a londoni szereplést megvalósíthassa. Az amerikai tornász a pekingi olimpia előtt is hosszabb kihagyása után harcolta ki a csapattagságot az Egyesült Államokban, de a kézfejének sérülése és a sérülékeny válla miatt végül mégsem tudott ott lenni a kínai fővárosban.

„Szörnyű volt elviselni ezt az érzést, hogy így búcsúzok el az olimpiáktól. Nem akartam így befejezni a pályafutásomat. Ugyanakkor, ahogy a tornasport most halad, tudom, hogy a csapat sikeréhez még mindig tudok érdemben hozzátenni és várhatóan éremért is küzdhetek majd. A munkahelyem is nagyon tetszett, de ez az életforma és pozíció még várhat újabb két évet„ –nyilatkozta visszatérése kapcsán a 28 éves amerikai tornász. Hamm nem szerspecialistaként tervezi a visszatérést, hanem minden szeren készül, első nagy versenyének pedig a Tokióban, 2011 októberében sorra kerülő világbajnokságot nevezte meg. Az amerikai tornász mostani formájáról egy rövid kisfilm is megtekinthető az alábbi linken.

Idén októberben Indiában rendezik meg a Nemzetközösségi Játékokat. Az október 3-14 között sorra kerülő rendezvény egyik csúcspontja lehetett volna a háromszoros olimpiai bajnok Usain Bolt szereplése. A jamaikai csodafutó (sokak szerint jelen korunk legnagyobb atlétája) viszont nem indul a versenyen. A 100-on és 200 méteren is világcsúcstartó jamaikai futó edzője, Glen Mills elmondta, hogy tanítványa a 2011-es világbajnokság (Bolt idén a Gyémánt Liga versenyen indult is a leendő vb-helyszínen a koreai Daegu-ban) és a két év múlva sorra kerülő olimpia miatt hagyja ki a brit nemzetközösség tagországai számára fontos versenyt. Bolt négy évvel ezelőtt sérülés miatt nem vehetett részt a versenyen, az indiai szervezők nagy bánatára nem lesz ott Új-Delhiben. Bolt egyébként a jövő héten esedékes jamaikai bajnokságot is kihagyja, Mils szerint ennek nincs köze a 23 éves futó közelmúltban összeszedett (emiatt nem indult a new yorki versenyen sem) Achilles-sérüléséhez…Háááát?

Az egységsugarú tévénézőnek a Neocitran reklámból, a sportot közelebbről figyelőknek azonban nagyszerű versenyeiről, kitűnő eredményeiről és szimpatikus, szerény egyéniségéről marad örökre emlékezetes Vörös Zsuzsanna, aki kedden bejelentette visszavonulását. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok, most 33 éves öttusázó 2004-ben az athéni olimpián érte el legnagyobb sikerét, amelyről aranyéremmel tért haza, így hazánk első és egyetlen női öttusa olimpiai bajnokát tisztelhetjük személyében.

Hosszan tartó, súlyos betegség után életének 78. évében elhunyt Kovácsi Aladár olimpiai és világbajnok öttusázó. Kovácsi Aladár még húszéves sem volt, amikor Benedek Gáborral és Szondy Istvánnal nagy meglepetésre csapatban olimpiai aranyérmet nyert Helsinkiben, az 1952-es nyári játékokon. Ezt követően két világbajnokságon – 1955-ben a svájci Macolinben és 1958-ban a nagy-britanniai Aldershotban – szerepelt sikerrel: a válogatottal első, illetve második lett, ráadásul előbbi versenyen egyéniben is a dobogó harmadik fokára állhatott. Itthon a téli öttusában is jeleskedett, ötször nyert bajnokságot. Párbajtőrben szintén a válogatott keret tagja volt. Orvosi diplomájának megszerzése után, 27 évesen vonult vissza, és nyugdíjba vonulásáig szülész-nőgyógyász hivatásának élt. Az utóbbi időszakban felesége, Ferencz Éva énekesnő pályáját segítette. Több éve súlyos betegsége miatt kórházi kezelésre szorult, egészségi állapota hullámzó volt, de több alkalommal betegen is részt vett a bajnokok találkozóin.

(Forrás: MTI)