Szurkolj Londonban !

Látogatást tesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökénél, Jacques Rogge-nál szerdán Schmitt Pál államfő, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke, Borkai Zsolt, a MOB jelenlegi elnöke, Győr polgármestere, valamint Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára. A 10:15 órakor kezdődő lausanne-i találkozó célja, hogy Schmitt Pál bemutassa a nemzetközi ötkarikás mozgalom vezetőjének a magyar tagszervezet új elnökét.

A felek tárgyalnak egymással a NOB és a MOB közötti kapcsolatok fejlesztéséről és erősítéséről, valamint az idei pályázati rendszerek lehetőségeiről. A két olimpiai bajnok, Borkai Zsolt és Czene Attila tájékoztatást ad Jacques Rogge-nak a magyar sporttörvény változtatásairól és az állami finanszírozási rendszer átalakításáról is.

Kettővel csökkent a Londonban potenciálisan résztvevő országok száma. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis múlt heti döntésével felfüggesztette Ghána tagságát, illetőleg mostantól már nem ismeri el külön államként a Holland-Antillákat. A ghánai olimpiai mozgalmat megosztó eseményekről már korábban írtunk blogunkban, a NOB Végrehajtó Bizottsága pedig az események hatására a kizárás mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy Ghána nem kaphat támogatást a különböző olimpiai alapokból, emellett sem sportvezetői, sem pedig sportolói nem vehetnek részt az olimpiai játékokon és az ahhoz kapcsolódó eseményeken. A szankció persze feloldható még a londoni olimpia előtt, de ehhez az kell, hogy a ghánai kormány biztosítsa a helyi olimpiai bizottság függetlenségét, annak munkájába pedig nem avatkozik be a továbbiakban a politika. Ghána eddig négy érmet szerzett az olimpiákon, a 2008-as pekingi olimpián atlétikában és ökölvívásban összesen kilenc sportolóval vett részt. A kizárás egyébként a legérzékenyebben a ghánai labdarúgó válogatottat érintheti, amely harcban lehet(ett volna) az olimpiai kvalifikációért.

A Holland-Antillákat érintő változásokról is írtunk már olimpiai érdekességekkel foglalkozó blogunkban, amelynek kapcsán szintén várható volt a NOB mostani döntése. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) már korábban megszüntette az Antillák hivatalos elismerését, sportolói pedig holland színekben indulhatnak a jövőben. Hasonló konklúzióra jutott a NOB is ebben a kérdésben, amely január közepétől már nem ismeri el a Holland-Antillákat. Arról még végső döntés nincs, hogy a szigetország sportolói milyen színekben indulhatnak a londoni olimpián. Egyelőre az látszik valószínűnek, hogy a korábban (Jugoszlávia és kelet-Timor esetében) alkalmazott módszer szerint Churandy Martináék az olimpiai zászló alatt versenyezhetnek majd Londonban. A korábbi 205 tagország helyett így már csak 202 nemzeti olimpiai bizottság nevezése várható a 2012-es olimpiára, hiszen korábban – szintén politikai okokból - Kuvait is a felfüggesztés sorsára jutott. Veszélybe kerülhet még India sportolóinak olimpiai részvétele is, hiszen a NOB feléjük is figyelmeztető jelzéseket küldött mostani határozatával. Az ok a fentiek tükrében nem meglepő: az indiai kormány egyes döntéseivel ugyanis veszélyezteti a helyi olimpiai bizottság autonómiáját.

Kilenc év múlva rendezik ugyan, de aki majd akkor az események középpontjában akar lenni, annak már most igen komoly tervekkel kell készülnie rá. A 2020-as nyári olimpiáról van szó, amelynek rendezésében – az ötkarikás játékok volumenét és gazdaságélénkítő erejét figyelembe véve  - nem csoda, hogy sok város vezetői gondolkoznak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a napokban közzétette a hivatalos menetrendet, amely részletesen leírja a pályázati folyamatot. A NOB tagországai között a szervezet felméri az előzetes igényeket, amelynek alapján az egyes országok 2011. május 16-ig kell, hogy megnevezzék, hogy mely városuk (egy ország csak egy várossal indulhat) pályázik hivatalosan is az eseményre. A pályázati folyamatba bekerülő városok ezt követően 2011. július 29-ig kell, hogy nyilatkozzanak arról, hogy mely időpontban (a normál nyári időablakban vagy azon kívül) tervezik megrendezni a játékokat - ennek okát egy korábbi postunkban már ismertettük. A jelentkező városok végső jóváhagyása ezt követően, szeptember elsején esedékes.

Jövő februárban a NOB egy technikai szemináriumot szervez a pályázók számára, majd pedig 2012 májusában a pályázó város (applicant city) kategóriából kiválasztja a tényleges jelölteket (candidate city). Ez utóbbi azért fontos, mert így a végül versenyben maradt városok már megfigyelőként a helyszínről követhetik figyelemmel a 2012-es londoni olimpia előkészületeit és lebonyolítását. A városoknak 2013 januárjáig kell beadni a hivatalos dokumentumokat, amelyeket a NOB Szemlebizottsága a 2013 márciusában és áprilisában esedékes helyszíni látogatása során ellenőriz. Bár korábban Budapest is jelezte pályázati szándékát, az elmúlt hónapokban ez ügyben nem történt előrelépés, így vélhetően nem lesz magyar olimpiai pályázat. Komoly érdeklődőből (Doha, Dubai, Isztambul, Madrid, Róma, Tokió) azonban így sincsen hiány. A konkrét helyszínről a NOB 125 ülésszakán, 2013 szeptember hetedikén Buenos Airesben határoz majd a szervezet, amely a tervek szerint a jelenleg is regnáló elnök, a belga Jacques Rogge utolsó nagy döntése lesz.

Az utóbbi hetekben a birkózó Kiss Balázs és az úszó Szepesi Nikolett kapcsán többször szóba került a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon döntése, amely szerint olyan sportoló nem indulhat el a londoni olimpián, aki az azt megelőző olimpiai ciklusban dopping vétség miatt hat hónapnál hosszabb eltiltást kapott. A NOB vasszigorral tartja is magát az általa hozott részvételi feltételekhez, ezt most a 400 méteres síkfutás olimpiai címvédőjének, LeShawn Merritt-nek az esetében is megmutatta. A saját állítása szerint potencianövelő szereket szedő (a tiltott anyag ebben volt) amerikai atléta esetéről blogunkban már korábban (jóval a Kiss-Szepesi ügy kirobbanása előtt !!) írtunk, az akkori döntés pedig úgy néz ki, hogy megváltoztathatatlan. „A szabály él – nyilatkozta a NOB alelnöke, Thomas Bach a Reuters hírügynökségnek – A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak megvan a joga ahhoz, hogy a részvétel feltételeit meghatározza. Ez a szabály pedig egyértelműen leírja az eseteket. Ez nem további büntetés a sportolók számára, hanem a részvétel egyik feltétele.”  A NOB Sportolói Bizottsága egyelőre teljes mellszélességgel a tiltás mellett áll ki.

Az eset nem csak Merritt-et és a két magyar sportolót érinti kellemetlenül, így – a néhány esetben nyilvánvalóan indokolatlanul szigorú - szabály elleni lobbi több frontos harcot indított. Merritt egyelőre nem akarja annyiban hagyni a harcot (szerinte és tanácsadói szerint a szabályozás ellentétes a WADA kódexével) és bár eltiltása csak 2011 júniusában jár le (így indulhatna az amerikai olimpiai válogatón), ezügyben már most a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordul jogorvoslatért. A végső szót tehát még nem mondták ki, de ha Merritt esetében mégis arról döntenek, hogy indulhat Londonban, az precedens értékű lehet a „hasonló cipőben járók” számára is. Az amerikai úszó Jessica Hardyt már a pekingi olimpián sem engedték elindulni, de a doppingvétségért kapott eltiltása átnyúlt a mostani olimpiai ciklusra, így –amolyan halmozati büntetésként - Londonban sem indulhat. Izgalommal várjuk, az egyelőre körön kívülre került amerikai sportolók mire jutnak az egyelőre hajthatatlannak látszó NOB elleni harcban…

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság acapulcói üléséről már korábban is írtunk, ahol a konkrét döntések mellett természetesen rengeteg tárgyalás is zajlott a háttérben. Az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) vezetője, Larry Probst (a képen balra) a mexikói ülést arra is kihasználta, hogy négyszemközt beszélgessen a szervezet tagjaival. Az amerikai sportdiplomata azt szerette volna kideríteni, hogy milyen problémák vezettek ahhoz, hogy a korábban rendre fontos feladatokat kapó amerikaiak tavaly (most éppen Chicago városa révén) szégyenszemre már a szavazás első körében kiestek a 2016-os nyári olimpia rendezéséért zajló koppenhágai szavazáson. „Drasztikus változások zajlanak az utóbbi hónapokban. A NOB és Amerika viszonya korábban meglehetősen fagyos volt, de ezen a területen fontos elmozdulást észlelünk mi is és szerencsére a mozgalom fontos döntéshozói is.” – mondta Probst az AP hírügynökségnek. - „Számomra ez egy nagyon hasznos hétvége volt, mert rengeteg befolyásos emberrel tudtam beszélni és sok információt szereztem arról, hogy ők miként gondolkoznak és milyen terveik vannak.” A közelmúltban az USOC vezetői a hasonló jellegű rendezvényeken rendre „láthatatlanok” maradtak vagy el sem utaztak rájuk, Probst azonban személyes jelenlétével is jelezte az amerikai közeledési szándékot.

Az USOC vezetője többek között tárgyalt Carlos Nuzman-nal, a 2016-os riói olimpia szervezőbizottságának vezetőjével, a német Thomas Bach-hal, akit sokan Jacques Rogge egyik legkomolyabb utódjelöltjének tartanak valamint azzal a puerto ricói Richard Carrion-nal is, aki a NOB nevében tárgyalni fog az amerikai televíziós közvetítési jogokról. „Szeretnénk hosszabb távon is csatlakozni a nemzetközi vérkeringéshez, legyen szó akár sporteseményekről, akár csak hasonló informális megbeszélésekről. Hosszú távon gondolkozunk, nem csak néhány hónapra tervezünk” – jelezte Probst, hogy a korábbi izolációs és „mi majd megmondjuk a világnak, hogy mi a jó” - attitűd már egyre kevésbé jellemző az amerikai olimpiai mozgalomban. Probst november elején részt vett az Ázsia Játékokon Kínában (ami szokatlan egy amerikai sportdiplomatától), jövő év elején pedig Oroszországba érkezik majd tárgyalni. A közeledés jele volt még az is Acapulcóban, hogy az USOC együttműködési megállapodást írt alá a brazilokkal arról, hogy nagy volumenű csereprogramokat indítanak, amelyek segítségével közösen készülhetnek és hatékonyabban használhatnak ki edzőközpontokat a két ország sportolói.

A NOB elnöke, Jacques Rogge elégedetten vette tudomásul az amerikaiak megváltozott hozzáállását és bízik benne, hogy az olimpiai bevételek (amelyek generálásában a nagy multinacionális szponzorcégek révén az Egyesült Államok vastagon benne van) elosztása körüli vitában is rendeződik majd a helyzet. Ez utóbbi volt alighanem a korábbi feszültségek kulcsa is, a NOB ugyanakkor tavaly Koppenhágában jelezte, hogy ha keménykednek vele, akkor előveszi az „aduászt”, az olimpia helyszínek kijelölésének jogával élve pedig az igencsak kedvező pozícióban lévő Chicago városát büntette meg.

Összeférhetetlenségre hivatkozva a NOB Etikai Bizottsága elmarasztalta a 2018-as téli olimpia megrendezésére pályázó Pyeongchang városát. A sorozatban harmadszor kandidáló koreai város ugyanis etikailag kifogásolható szponzori szerződést kötött a közelmúltban. A pályázati bizottság vezetője, Yang-Ho Cho által vezetett cég (Korean Air) ugyanis a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) hivatalos szponzora lett a közelmúltban. A november elején megkötött szerződés eredetileg két évre szólt, amelynek értelmében a koreai légitársaság a rövidpályás gyorskorcsolyázók Világkupa sorozatának is a névadója lett volna. A NOB figyelmeztetésének hatására a szerződés létrejöttének időpontját eltolták (na persze ez sokat nem változtat a tényen…), amely majd csak 2011. július 6-a, vagyis a helyszín kijelöléséről szóló durbani döntés után válik hatályossá. Érdekesség, hogy egy hasonló (igaz nem téli sportágat érintő szerződést) viszont nem bolygatnak a NOB-nál: egy másik koreai cég (Samsung) ugyanis a jelenleg Új-Zélandon zajló evezős világbajnokság főszponzora lett. Ez a támogatói szerződés azért mehetett át az Etikai Bizottság szűrőjén, mert Denis Oswald, a Nemzetközi Evezős Szövetség (FISA) elnöke úgy döntött, hogy a megállapodás létrejöttének érdekében lemond a szavazati jogáról, így ő nem fog beleszólni a 2018-as téli olimpia helyszínének kijelölésébe.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozata értelmében a svéd NOB tag, Gunilla Lindberg vezeti majd a 2018-as téli olimpia hivatalos Szemlebizottságát. A 11 főből álló testület feladata a NOB tagok felé a döntés megfelelő előkészítése lesz, hiszen a helyszíneket részletesen bejáró tagok tapasztalatai és az általuk elkészítendő jelentés sokat nyomhat az elbírálásnál. A svéd sportdiplomata megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik a feladathoz, hiszem korábban a NOB Végrehajtó Bizottságában és a szervezet alelnökeként is dolgozott, sőt a torinói olimpia előtt is részt vett a helyszínek szakmai feltérképezésében. A nyolc év múlva esedékes téli olimpia kapcsán a NOB jövő nyáron, 2011. július hatodikán hoz majd döntés a szervezet Durbanban rendezendő 112. kongresszusán. A Szemlebizottság egyik legfontosabb feladata a helyszínek személyes meglátogatása lesz, amelyet az előzetesen menetrend szerint 2011. február 8. és március 5. között ejtenek majd meg a három, még versenyben maradt városban (München, Annecy, Pyeongchang).

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) érdemérmét kapta meg posztumusz Nodar Kumaritasvili grúz szánkós, aki halálos balesetet szenvedett a vancouveri téli olimpia nyitónapján. Az elhunyt sportoló édesapja a NOB, a grúz nemzeti olimpiai bizottság és a Nemzetközi Szánkó Szövetség (FIL) képviselőinek jelenlétében vette át a kitüntetést. A 21 éves Kumaritasvili a február 12-i edzésen, 145 km-es sebességgel száguldva kirepült a whistleri pályáról, és egy oszlopnak csapódott. Helikopterrel kórházba szállították, de az életét már nem tudták megmenteni. A FIL 10 ezer euróval támogatja Kumaritasvili családját, szülővárosában, Bakurianiban pedig szánkópályát neveznek el róla. (Forrás: MTI)

A NOB Végrehajtó Bizottságának acapulcói kongresszusán több fontos kérdés mellett a nyári olimpiák időrendjével kapcsolatban is rendeztek vitát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlásai szerint a nyári játékokra pályázó városoknak a július 15-augusztus 31 közötti időintervallumban érdemes megjelölniük a tervezett olimpia rendezését. A kandidálók ezt rendre be is tartják, igaz a közelmúltban akadt egy „renitens” is, aki miatt a téma most magas prioritással került napirendre. A 2016-os olimpiára pályázó Doha ugyanis a Közel-Keleten uralkodó pokolian meleg időjárás miatt nem nyáron, hanem októberben tervezte volna az eseményt. A NOB erre hivatkozva Dohát lehúzta a pályázók második körös listájáról, amely természetesen nem váltott ki osztatlan elismerést a dohai rendezésért harcolóktól. A döntés azért is volt különösen kellemetlen, mert a technikai értékelésben Doha a harmadik helyen állt a kandidáció végső fázisában és megelőzte ebben a vonatkozásban a későbbi győztes Rio de Janeiro-t is.

A mostani tárgyalások és megbeszélések alapján az tűnik jó megoldásnak, hogy lehet ugyan pályázni a fenti időablakon kívüli rendezésre is, de a pályázóknak már sokkal hamarabb színt kell vallaniuk az időpontot illetően is, elkerülve a Doha-2016 kandidáció során tapasztalt kellemetlen közjátékot. A NOB azt szeretné elérni, hogy innentől kezdve hivatalossá váljon az a kérés, hogy a pályázóknak a jelentkezési folyamat elején rögzíteniük kell a kívánt időpontot, amelyet – ha kívül esik a fenti ajánláson - még idejében lehet mérlegelni és engedélyezni. A döntést azért is fontos meghozni, mert a 2020-as nyári olimpia rendezéséért minden valószínűség szerint Dubai is harcba száll majd, ahol hasonló jellegű problémák merülhetnek fel, mind Doha esetében. Legutóbb egyébként a 2000-es nyári olimpia esett kívül a fenti időszakon, az ausztrálok tíz évvel ezelőtt szeptember 15-e és október elseje között rendezték meg a nyári játékokat.

Bár nem ennyire égető kérdés, de a téli olimpiákra is vonatkozna ez a fenti szabályozás, hiszen egy déli féltekén lévő város (az időjárás miatt) elvileg az európai nyári időszakban rendezhetne csak versenyeket, ami alapvetően boríthatná fel az évtizedek óta jól bevált versenyrendszert a téli sportok világában, ezt pedig a NOB illetékeseinek is idejében mérlegelniük kell.

Bár hétfőre ígérték, mégsem született végleges döntés a 2014-es téli olimpia új sportágainak ügyében. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Végrehajtó Bizottságának mexikói ülésén ugyanis elnapolták a kérdést és várhatóan csak jövőre kap végleges választ minden érdekelt lobbi csoport arra a kérdésére, hogy végül melyikük képviselői lehetnek ott Szocsiban. Ahogy már korábban is írtunk róla, a szakértők a legnagyobb esélyt a női síugrás programba kerülésére látták, a korábbi kétszeri negatív döntés után azonban most sem született még számukra pozitív ítélet. Bár a hölgyek a vancouveri olimpia előtt még a Kanadai Legfelsőbb Bíróságig is elmentek keresetükkel, akkor nem mentek vele sokra, mert végül nem indulhattak az idén februári olimpián. A NOB indoka az volt, hogy a sportág még túlságosan új és a nemzetközi élmezőnynek erősödésre, szélesedésre van szüksége. A mostani határozat is arról döntött, hogy megvárják a 2011-es oslói világbajnokságot és az ottani verseny minőségének függvényében döntenek végül. „Azt mondták nekem, hogy pozitívan viszonyultak a sportágunkhoz, így nekem is így kell tennem – mondta az AP hírügynökségnek telefonon nyilatkozó amerikai Lindsey Van, aki tavaly a női síugrás első világbajnoka lett – Nem mondtak nemet, így azt gondolom, hogy továbbra is jó irányba haladunk. Számomra a kedd is olyan nap lesz, mint a többi, hiszen most is fel fogok kelni és edzeni fogok. Ugyanott vagyunk, ahol előtte, de továbbra is optimistának kell maradnunk.” A női síugrók helyzetét könnyítheti, hogy a NOB nagy erőket mozgósít a női egyenjogúsítás érdekében és mivel a téli programban már csak a síugrás és az északi összetett sportágban nincsen női verseny, így várhatóan az első lehetséges alkalommal (ha a minimális kritériumoknak megfelelnek) a gyengébbik nem síugró küzdelmei felkerülhetnek a programba. A hölgyek amúgy már 2005 óta versenyeznek a Kontinentális Kupa keretein belül és a tervek szerint a 2011/12-es szezontól kezdődően már Világkupa versenyeket is rendeznek számukra – utóbbi szintén a programra kerülés egyik kritériumának számít.

A női síugrás mellett további hat sportág képviselői is reménykednek még a téli programbővítésében, egyelőre azonban a snowboard és sí slopestyle versenyek, a sí félcső, a biatlon vegyes váltó valamint a szánkó és műkorcsolya csapatversenyek sorsáról sem született döntés Acapulcóban. Valamennyi említett szakágban lesznek világbajnoki versenyek jövőre, így a NOB Végrehajtó Bizottsága jövő áprilisra tolta el a végső döntés időpontját ebben a kérdésben. Egy konkrét döntés született csupán a sportági bővítés ügyében, hiszen a nyolc programra került sportági javaslat közül az alpesi sízők csapatversenye biztosan nem kerül fel a 2014-es téli játékok versenyszámai közé. A vancouveri olimpia után sokat kritizált női jégkorong és a most először programba került síkrossz is terítéken volt az acapulcói tanácskozáson, de mindkét sportág maradhat az olimpiai családban. Figyelemre méltó döntés is született hétfőn, amely szerint a Végrehajtó Bizottság felhatalmazta a NOB elnökét, Jacques Rogge-ot, hogy jövő áprilisban egy személyben (!) döntsön a fentebb leírt hét sportág olimpiai programba kerüléséről.