Szurkolj Londonban !

Már korábban is rebesgették a szándékot, de hivatalossá csak most, a 2018-as téli játékok helyszínének kijelölése után vált, hogy a svájci St. Moritz megpályázza a 2022-es téli ötkarikás játékok rendezési jogát. A korábban két téli olimpiának (1928, 1948) is otthont adó téli üdülőközpontnak a fennálló szabályok miatt már házi válogatón is át kellett esnie, hiszen az Olimpiai Charta szabályai miatt egy országból csak egy város pályázhat. Mivel Genf is érdeklődött a tizenegy év múlva sorra kerülő versenyek iránt, így a Svájci Olimpiai Bizottságnak kellett döntést hoznia a pályázó város kilétéről.

Bár most St. Moritz kiválasztásra került ugyan, a kandidáció hivatalos útra tereléséről csak 2012. április 27-én születik végső döntés. A svájciak már korábban sem titkolták, hogy mire készülnek, így sejthető volt, hogy a helyszínről szóló döntésben érdekelt NOB-tagjaik nem is München pályázatát támogatták a 2018-as rendezésre. A földrészek közötti – hallgatólagos – rotációs elv miatt ugyanis egymás után aligha kapta volna meg két európai város a téli olimpia rendezését. A svájciak hetven év elteltével szeretnének ismét házigazdák lenni és most a nagyvárost a központba állító (Genf) pályázat helyett inkább a téli sportközpontokra (Davos, St. Moritz) épülő pályázatban gondolkoznak.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy Isztambul pályázik a 2020-as nyári olimpia rendezési jogáért.A Boszporusznál található török metropolisz most ötödször jelentkezik az ötkarikás játékok megrendezésére, miután 2000-ben, 2004-ben, 2008-ban és 2012-ben is alulmaradt a versenyben. "Izgatottak vagyunk, mert ezúttal elérhetjük a célunkat" - mondta magabiztosan a kormányfő. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) szeptember 1-ig kell elküldeni a hivatalos jelentkezéseket, egyelőre az biztos, hogy Isztambul mellett Róma, Tokió és Madrid is kandidálni fog, továbbá Katar fővárosa, Doha is fontolgatja jelentkezését. A NOB hét évvel a játékok előtt, 2013-ban jelöli ki a 2020-as nyári olimpia helyszínét.

Egy 29 esztendős fiatalember halála miatt robbantak ki zavargások még a múlt héten Londonban. Az immáron harmadik napja tartó erőszakos cselekmények sokak szerint aggasztóak az alig egy év múlva sorra kerülő olimpia előtt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetői azonban úgy tűnik, hogy nem aggódnak emiatt. „Ez a londoni hatóságok  feladata és hatásköre, mi pedig teljes mértékben megbízunk bennük, hogy megfelelően kezelik a helyzetet” – nyilatkozta a szervezet egyik szóvivője.

„Az emberek csodálatos olimpiát élhetnek majd át jövőre” – igyekezett megnyugtatni a kedélyeket London város polgármestere, Boris Johnson, aki hamarosan szabadságát is megszakíthatja, amennyiben nem áll helyre a rend a brit fővárosban. Bár a randalírozók egyelőre még az olimpia biztonságát nem veszélyeztetik, a szerdára tervezett Anglia-Hollandia barátságos labdarúgó mérkőzést miattuk mondták le a szervezők.

A 2018-as téli olimpiát a dél-koreai Pjongcsang városa rendezheti meg. A néhány nappal ezelőtt Durbanben született döntés után az ország sportvezetői közül többen felvetették, hogy néhány eseményt Észak-Koreában is meg lehetne rendezni. A régóta politikai konfliktusban álló két ország között a hét év múlva sorra kerülő olimpia hozhatna közeledést – legalábbis ebben bíztak mindkét oldalon. A közeledést azonban gyorsan lehűtheti a NOB elnökének, Jacques Rogge-nak csütörtöki nyilatkozata: „A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpia rendezését egyetlen városnak és egyetlen országnak ítéli oda. A rendezés két ország közötti megosztása nem elfogadott az Olimpiai Charta szerint” – nyilatkozta Rogge, aki ugyanakkor jelezte, hogy a koreai béketeremtés lehetősége nem kerül le a napirendről.

Az Olimpiai Charta megváltoztatása ugyan nem szerepel a tervek között, az esetleges közös koreai csapat ugyanakkor a NOB-elnök szerint is járható út lehet Észak- és Dél-Korea számára. Korábban is előfordult, hogy a két Korea együttesen vonult fel az olimpiai megnyitóünnepségen, Sydney és Athén után azonban Pekingben már ismét külön csapattal vonultak be a stadionba. „A közös bevonulásnak ismét szimbolikus értéke lehet és talán a közös csapat indítását is sikerülhet tető alá hozni” – adott útmutatót a koreai szervezők számára Rogge. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábban sem támogatta két ország közös olimpiai pályázatát, sőt a 2020-as rendezésben gondolkozó – szintén komoly békeüzenetet hordozó – Hirosima–Nagaszaki közös kandidáció esetében sem engedett két japán várost elindulni és ragaszkodott az egy pályázat, egy rendező város alapelvhez. 

Szombaton reggel három új taggal bővült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a szervezet durbani kongresszusán. A spanyol Jose Perurena Lopez, az argentin Gerardo Werthein és az új-zélandiak szörfös olimpiai bajnoka, Barbara Kendall csatlakozott a bizottsághoz. A három új tag ideiglenes felvételéről már áprilisban határozott a NOB, de csak most vált véglegessé tagságuk. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak jelenleg egyetlen magyar tagja van, a köztársasági elnök Schmitt Pál személyében, míg Aján Tamás a NOB tiszteletbeli tagja.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága a dél-afrikai Durbanben tartott ülésén határozott úgy, hogy a hódeszkások programjába bekerül a párhuzamos műlesiklás és a slopestyle, és utóbbi versenyszám a síakrobaták küzdelmeiben is helyet kap. A slopestyle-ban az indulóknak úgy kell végigmenniük a pályán, hogy az azon elhelyezett különböző akadályokon minél több trükköt mutatnak be, a pontozóbírák pedig ezeket a mutatványokat értékelik. A NOB áprilisban hat új versenyszámot vett fel a programba, így a női síugrást, a férfi és női síakrobaták félcső-, a sílövők vegyescsapat-, valamint a szánkósok és műkorcsolyázók csapatversenyét.

"A slopestyle nagyon népszerű, és gyorsan fejlődik" - mondta Jacques Rogge, a NOB elnöke. "Fiatal, elhivatott sportolók űzik, s biztos vagyok benne, hogy szép jövő áll előtte." A 2020-as nyári olimpián való bemutatkozásért harcoló 12 sportág közül a NOB nyolcat választott ki, amelyeknek maradt esélyük arra, hogy kilenc év múlva debütálhassanak az ötkarikás seregszemlén. A baseball, a softball, a karate, a falmászás, a wakeboard, a fallabdázás, a görkorcsolya, valamint a tradicionális kínai küzdősport, a wushu még reménykedhet abban, hogy 2020-ban helyet kap az olimpiai programban. A szörf, a tánc, a bowling és a netball azonban lekerült a napirendről.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság július hatodikán a dél-afrikai Durban városában dönt arról, hogy a három, még versenyben maradt pályázó közül melyik város rendezheti meg a 2018-as téli olimpiát. A szavazás előtt már javában zajlik a lobbi harc a németországi München, a franciaországi Annecy, valamint a dél-koreai Pyeongchang városai között. Az ilyen nagy téttel bíró szavazások előtt rendre felvetődik a korrupció árnyéka és sajnos ez a helyzet most is. „Átlátható a folyamat, átláthatóak és szigorúak a szabályok. A NOB Etikai Bizottságának minden eszköze megvan arra, hogy felderítse az esetleges visszaéléseket, igaz kizárni így sem tudja, hogy valaki etikai vétséget kövessen el.” – nyilatkozta a München érintettsége okán kiemelt figyelmet kapó német NOB-tag, Thomas Bach.

Bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöki posztját is betöltő Bach csak általánosságban beszélt, a Süddeutsche Zeitung csütörtöki száma konkrétabb információt is tartalmazott, amely szerint jelenleg is eljárás folyik három NOB-tag ellen. Az újság a FIFA egykori elnökét, Joao Havelange-ot, az Afrikai Labdarúgó Szövetség elnökét, Issa Hayatou-t és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökét, Lamine Diackot nevezte meg név szerint. „Erről nem tudok mit mondani. Ha történt bármilyen visszaélés, azzal az Etikai Bizottság foglalkozik.” – hárította el udvariasan a felvetést Thomas Bach.

Közeleg a helyszínről szóló szavazás, így két dolog is közrejátszhat ebben a legújabb hírben. Egyrészt nem zörög a haraszt, ha…, másrészt pedig ilyenkor hajlamosabb a magát hátrányosabb helyzetben érző fél esetleg „mocskos” módszerekhez is nyúlva előrébb lépni. Hogy itt éppen melyik esetről van szó? Döntsön róla az Etikai Bizottság…

Alig egy évvel ezelőtt, 2010. április 21-én hunyt el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egykori elnöke, a spanyol Juan Antonio Samaranch. A NOB-ot 21 éven keresztül irányító sportvezető számos ponton mozdította előre az olimpiai mozgalmat, ő volt az például, aki kemény kézzel lépett fel a szervezetet körbelengő korrupcióval kapcsolatban is. A 2002-es téli olimpia helyszínének kijelölése kapcsán kitört botrány (tíz NOB-tag bizonyítottan komoly pénzeket és szolgáltatásokat fogadott el Salt Lake Citytől szavazatáért cserébe, így kénytelen volt lemondani tagságáról) ugyanis a Samaranch-éra végén robbant ki, amely után a NOB új rendszert vezetett be az olimpia rendezésére pályázó városok elbírálására.

Korábban a NOB-tagok korlátlanul utazhattak a kandidáló városokba (ez volt a megkörnyékezés legjobb lehetősége), ezt követően azonban a szervezet által felállított kis létszámú és megbízható szakemberekből felállított ún. Szemlebizottság látogathatta csak meg a helyszíneket. Ezen szabály ellen emelt szót az ifj. Juan Antonio Samaranch, aki a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) elnökhelyetteseként 2001 óta maga is tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. „Most már 2011-et írunk és nem 2000-t, sok minden megváltozott azóta, így szükség lenne az akkori döntések felülvizsgálatára. Az olimpiai rendezésre pályázó városok látogathatósága egy olyan kérdés, amellyel érdemes lenne újra foglalkozni” – nyilatkozta az apja örökségét a jelek szerint cseppet sem tisztelő 51 esztendős sportdiplomata a német dpa hírügynökségnek.

A jelenlegi rendszer szerint a NOB-tagoknak (akik nem tagjai a Szemlebizottságnak) csak egyetlen lausanne-i meghallgatáson van lehetőségük meghallgatni a jelölteket. „Sok esetben ez alapján nehéz megalapozott döntést hozni, hiszen csak jelentéseket és fotókat, prezentációkat látunk, de a leendő helyszíneket nem tudjuk személyesen is megtekinteni.” – ad elfogadható szakmai indokot is az érvrendszeréhez az ifjabbik Samaranch.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság legközelebb a 2018-as téli olimpia helyszínéről dönt majd. A dél-koreai Pyeongchangot, a németországi Münchent, valamint a franciaországi Annecy városát is érintő végső prezentációt május 18-án tartják meg Lausanne-ban, a szavazásra pedig július hatodikán a dél-afrikai Durban városában kerül sor.

A jövőre esedékes londoni olimpia szervezése számtalan beszámoló és elemzés alapján jó úton halad, így a korábbi (például a 2004-es athéni játékokat megelőző) aggodalmakkal úgy tűnik, hogy nem kell foglalkozni. A létesítmények időre és megfelelő minőségben elkészülhetnek majd, így minőségi kiszolgálásban lesz része nem csak a sportolóknak, de a brit fővárosba nagy számban várt nézőknek is.

Van egy tényező azonban, ami Denis Oswald, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság londoni koordinációs bizottságának vezetője szerint még javításra szorulna. A svájci sportdiplomata ugyanis aggodalmának adott hangot amiatt, hogy kevés lesz a fedett lelátó a 2012-es nyári játékokon. „A nemzetközi sportági szövetségek a takarékosság jegyében szinte kivétel nélkül az épülő létesítmények dizájnjából vettek vissza, mi pedig kénytelenek voltunk ezeket a módosításokat elfogadni, hiszen nem volt más választásunk.” – mondta a NOB elnökének, Jacques Rogge-nak londoni találkozásuk alkalmával Oswald. A média képviselői a jelenlegi megvalósítási tervek szerint is védve lesznek az időjárás (erős napsütés, eső, szél) ellen, ugyanakkor a nézők nagy része számára jelen állás szerint nem építenek ki plusz „védelmi funkciókat”.

A nyári dél-afrikai kongresszuson három új taggal bővülhet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A szervezet július elején a dél-afrikai Durbanban rendezi meg soros kongresszusát, ahol a legfontosabb kérdés a 2018-as téli olimpia helyszínének kijelölése lesz. A szavazás mellett egy másik fontos napirendi pont lesz a szervezet bővítése is, amelynek köszönhetően a jelenlegi 110-ről 113-ra nőhet a szervezet tagjainak száma. Április elején Londonban ugyanis – egyelőre időlegesen – felvételt nyert a tagok közé a spanyol Jose Perunrena, az argentin Gerardo Werthein és az új-zélandiak egykori olimpiai bajnok szörföse, Barbara Kendall. Amennyiben a három tag véglegesítésre kerül, a 2018-as téli játékok helyszínéről szóló voksolásnál ők még nem szavazhatnak.