Szurkolj Londonban !

Tíz hónappal visszavonulása után a folytatás mellett döntött Libby Trickett, az ausztrálok háromszoros olimpiai bajnok úszója. A 25 éves sportoló tavaly a számára viszonylag sikertelen római világbajnokság után - egy ezüst- és két bronzérmet szerzett - hosszabb pihenőre vonult, majd decemberben közölte: felhagy a versenysporttal. „Nemrég a csendes-óceáni bajnokságot nézve született meg bennem a döntés. Szeretnék elindulni a 2012-es londoni játékokon is” - jelentette ki szerdán. Trickett - lánykori nevén Lenton - 2004-ben, Athénban egy (4x100 m gyors), Pekingben pedig két (100 m pillangó, 4x100 m vegyes) aranyérmet nyert, ezen kívül a vb-ken nyolcszor állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. A 2007-es melbourne-i világbajnokságon összesen öt elsőséget gyűjtött.

A háromszoros olimpiai bajnok James Tomkins befejezi sikerekben gazdag pályafutását. A bejelentésnek megadta a módját a veterán evezős, aki 45. születésnapján, csütörtökön jelentette be a végleges elhatározást. A csodás karriert a háta mögött tudó ausztrál sportember hat olimpián (1988-2008) vett részt, ahol összesen négy érmet (három arany- és egy bronz) nyert, ezen felül pedig hét világbajnoki cím gazdájának is vallhatja magát. Tomkins az 1992-es barcelonai olimpián szerezte meg első aranyérmét, ahol a kormányos nélküli négyes (a legendás „Oarsome Foursome”) tagjaként ért fel a csúcsra, majd Atlantában ismét ebben a számban ünnepelhetett. A 2000-es olimpiára már átült a kormányos nélküli kettesbe, ahol bronzérmes volt, igaz négy évvel később Athénban már ebben a számban is (Drew Ginn-el közösen) aranyérmet szerzett. A pekingi olimpián, 43 évesen is ott ült az ausztrálok hajójában, ezúttal a végül hatodik helyen végzett nyolcasnak volt tagja. A kínai fővárosban ráadásul pályafutása csúcspontjaként az a megtiszteltetés is érte, hogy országa zászlaját vihette a megnyitóünnepségen.

„Az evezős sport egyik legendája vonul vissza ezennel. Ő és csapattársai korszakos egyéniségek voltak nem csak az ausztrál, de a nemzetközi evezős életben is. Megérdemli azt, hogy a valaha volt legjobba evezősök között emlegessék a nevét” – búcsúztatta Tomkinst az ausztrál válogatott jelenlegi edzője, Noel Donaldson. Tomkins pályafutásából a hat olimpiai szereplés emelhető ki, rajta kívül ugyanis csupán a cseh Jiri Ptak, a román Elisabeta Lipa, a kanadai Lesley Thompson, az észt Jüri Jaensson, a szintén cseh Vaclav Chalupa volt képes ilyen hosszú ötkarikás karriert felmutatni ebben a sportágban. Ráadásul tette mindezt úgy, hogy valamennyi olimpiáján pontszerző helyen végzett, hiszen élete első ilyen jellegű versenyén (1988-Szöul) is az ötödik helyen zárt az ausztrál nyolcassal.

Négy éves eltiltása után kedden Észtországban tért vissza az atlétikai pályára az amerikai sprinter, Justin Gatlin. Az egykori világ- és olimpiai bajnok atléta a Rakvere-ben rendezett verseny 100 méteres síkfutó számát nyerte meg 10,24-os időeredménye azonban meglehetősen közepesnek számít. A 9,85-ös egyéni legjobbal rendelkező Gatlin az előfutamhoz képest egy tizedet javított a fináléra, így sikerrel tért vissza az atlétikai pályára. Gatlin a jövőjére vonatkozó terveket firtató kérdéseket azonban egyelőre elhárította, az viszont biztos, hogy a hétvégén Tallinban is rajthoz áll majd. A 28 éves sprinter idén júliusban kapta vissza a versenyzési engedélyt, ugyanakkor nem volt könnyű dolga versenyt találnia.

A nagy európai versenyek szervezők között ugyanis van egy hallgatólagos megegyezés, amely szerint olyan sportolókat nem hívnak meg, akik korábbi doppingügyük miatt ártottak a sportágnak. Az észtországi szervezők nem tagjai az elit klubnak, így ők tárt karokkal várták őt. Gatlint visszaesőként 2008 januárjában - 2006-ig visszamenőleg - négy évre tiltotta el egy háromtagú bizottság, amelynek határozatát egy hónappal később megtámadta az atléta. A fellebbezés célja az volt, hogy a büntetést az első doppingvétségeknél szokásos két évre csökkentsék, miután a sportoló 2001-es első lebukása után bebizonyosodott, hogy a tiltott anyag egy olyan gyógyszerrel került a szervezetébe, amelyet gyermekkora óta tartó betegsége miatt szedett. A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) azonban 2008 júniusában helybenhagyta az eltiltást, így Gatlin nem indulhatott a pekingi olimpián, büntetése pedig csak idén nyáron járt le.

A tudományos életben már régóta ismert fogalom a brain drain, vagyis az „agyelszívás” jelensége. A tehetséges tudósok külföldre áramlását mi magyarok is ismerjük (ld. még Nobel-díjas tudósaink amerikai sikerei), de a sportban is jelen van ez, igaz jóval kisebb mértékben. A gyarmatokról felfrissített és világbajnoki címet nyerő francia, vagy a korábban Európa-bajnokságot nyert holland labdarúgó csapat is jó példa minderre. Az utóbbi időszakban az atlétika világában is elindult a honosítások folyamata (igaz már korábban is akadt ilyenre példa – ld. a kenyaiból dánná váló Wilson Kipketer, vagy az amerikai színekben futó egykori kenyai Bernard Lagat esetét), amelyet az utóbbi években főleg a spanyolok és a franciák táplálnak nagy lendülettel. Nem kapott ugyan nagy nemzetközi visszhangot, Kamerunban ugyanakkor sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy kétszeres olimpiai bajnok hármasugrójuk, Francoise Mbango Etone hazát váltott és a jövőben francia színekben versenyez tovább. (Forrás: www.athleticsafrica.com)

Az olimpiák történetében mindössze egyetlen olyan vitorlázó van, aki négyszeres olimpiai bajnoknak mondhatja magát. Az 1948 és 1960 között zsinórban négy olimpián is győztes dán Paul Elvström babérjaira törhet a londoni olimpián Ben Ainslie (a képen jobbra). A brit vitorlázó Sydneyben (laser), Athénban (finn dingi) és Pekingben (finn dingi) is győzött, majd a három olimpiai bajnoki címe után a vitorlázó sport más kategóriáiban is kipróbálta magát. A világtörténelem egyik legősibb sport trófeájáért a vitorlázók Amerika Kupája (America’s Cup) győzelemért is harcba szálló 33 esztendős vitorlázó figyelme az utóbbi két évben a match racing (a mezőnyverseny helyett csupán két hajó küzdelmét hozó futamok) felé fordult. Ainslie az egyik atyja és szellemi vezére volt a Team Origin névre hallgató projektnek, melynek legfőbb célja, hogy helyreállítsa a britek tekintélyét a vitorlázó sport Formula-1-ének is hívott Amerika Kupája sorozatban.

Két évvel az olimpia előtt azonban - korábbi ígéretéhez híven - Ainslie ismét beül a finn dingi hajóba, hiszen a hazai rendezésű olimpián sem akar lemaradni az aranyéremről. Korunk egyik vitorlázó zsenije már a nyáron indul angliai versenyeken, hogy bebizonyítsa, hogy szigetországi fő riválisainál (Ed Wright és Giles Scott) még mindig jobban kezeli az egyszemélyes olimpiai hajóosztályt. Ainslie döntését valószínűleg az is megkönnyítette, hogy az idén lezajlott Amerika Kupája verseny (az amerikai BMW Oracle legyőzte a címvédő svájci Alinghit) folytatása egyelőre bizonytalan, a következő kiírás várhatóan csak 2013-ban vagy 2014-ben esedékes. A brit vitorlázó visszatérése amúgy nem egyedi, hiszen már a pekingi olimpia előtti években is kacérkodott a nagyobb hajókkal és a kínai fővárosban nyújtott teljesítménye bizonyította, hogy a két projekt összeegyeztethető számára.

A labdarúgás történetében eddig mindössze három olyan labdarúgó van, akik olimpiai és világbajnoki döntőben egyaránt gólt tudott szerezni. Magyar szempontból kifejezetten büszkék lehetünk ebben a vonatkozásban, hiszen két honfitársunk is elmondhatja mindezt magáról. Az uruguay-i Pedro Cea (1924-olimpia, 1930-vb) mellett ugyanis Puskás Ferenc (1952-olimpia, 1954-vb) és Czibor Zoltán (1952-olimpia, 1954-vb) (ld. képen) is elérte azt, hogy a két nagy focitorna fináléjában is eredményes volt.

A görög gazdaság általában negatív előjellel tűnik fel a sajtóban, az utóbbi időszakban rendre túlköltekező görög büdzséről utoljára idén májusban hallottunk, amikor az EU csak igen masszív beavatkozás árán tudta elkerülni a görög államcsődöt (és ezzel járóan még ki tudja mit). Az utóbbi hetekben felvetették annak lehetőségét is, hogy az újabb pénzügyi krízis oka nem más, mint a 2004-es athéni olimpia…

A közelgő labdarúgó világbajnokság kapcsán is vannak olimpiai vonatkozású érdekességek. A labdarúgás történetében eddig mindössze tizenkét olyan játékos (ld. a cikk legalján lévő lista) van, aki olimpián és világbajnokságon egyaránt győzni tudott. Most azokat a játékosokat tekintjük át, akik olimpián már győztek és most történelmet írhatnak, hiszen ott szerepelnek a dél-afrikai vb-re nevezett, a szövetségi kapitányok által a napokban 23 fősre leszűkített keretek valamelyikében.

Időbeli vizsgálatunkat az 1992-ben győztes spanyol csapattal kezdjük. A Barcelonában győztes, a többek között Canizares, Luis Enrique vagy éppen Josep Guardiola fémjelezte generációból mostanra már mindenki kiöregedett, így a Vicente del Bosque által irányított EB-címvédő együttes dél-afrikai keretében most már egyiküket sem találjuk meg.

Lesznek az olimpiáról ismerős arcok egy másik afrikai résztvevő csapatban is, méghozzá a 2000-es olimpián győztes kameruni válogatottból. A Sydney-ben rendezett olimpia döntőjében Kamerun a rendes játékidőben 2-2-es döntetlent ért el Spanyolország ellen, majd a büntetők során 5-3-ra győzött, így zsinórban második afrikai csapatként nyert olimpiát labdarúgásban. Az akkori döntőben a rendes játékidőben és a büntetőpárbajban is betalált Samuel Eto’o, aki mellett a jelenleg a török Ankaragücü csapatát erősítő, az olimpiai tornán annak idején hatból öt meccsen pályára lépő Geremi is elmondhatja magáról, hogy az akkori csapatból most is itt van a Paul Le Guen edző által összeállított kameruni vb-keretben. Bár afrikai csapat még sohasem nyert vb-t (sőt a legjobb négy közé sem jutott be), de ettől függetlenül a Kanu-Eto’o-Geremi hármas is esélyes a történelmi tett végrehajtására. (Az egri Nagy Barnabásnak köszönjük az alábbi pontosítást: a kameruni csapat mostani kapusa, Idriss Carlos Kameni is ott volt annak idején Sydneyben, sőt mi több, a büntetőrúgásokkal véget ért döntőben 16 évesen ő hárította a spanyol Amaya büntetőjét, amivel Kamerun végül megnyerte az olimpiai bajnoki címet.)

A pekingi olimpián győztes együttesnek ismét tagja volt a mostani vb-keretben már csapatkapitánynak számító Mascherano (6/0). Az akkori csapatból a Nigéria elleni döntő egyetlen gólját szerző Angel di Maria (6/2), a mostanra már Aranylabdás, BL-győztes szupersztárrá avanzsált Lionel Messi (5/2), a kapus Sergio Romero (4/0) és a brazilok elleni elődöntőben két gólt szerző Sergio Agüero (5/2) is duplázhat a dél-afrikai vb-n.

Az egységsugarú tévénézőnek a Neocitran reklámból, a sportot közelebbről figyelőknek azonban nagyszerű versenyeiről, kitűnő eredményeiről és szimpatikus, szerény egyéniségéről marad örökre emlékezetes Vörös Zsuzsanna, aki kedden bejelentette visszavonulását. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok, most 33 éves öttusázó 2004-ben az athéni olimpián érte el legnagyobb sikerét, amelyről aranyéremmel tért haza, így hazánk első és egyetlen női öttusa olimpiai bajnokát tisztelhetjük személyében.

Misa mackó, Cobi vagy Hodori ábrája sok olimpia barát számára lehet ismerős, hiszen ők mindannyian egy-egy nyári olimpia kabalafigurái voltak. Jóval kevésbé ismertek viszont a paralimpiai játékok kabalafigurái, amelyek ugyan szintén gondos művészeti tervezés után kerültek kialakításra, de mégsem annyira közismertek, mint az olimpiai kabalák. Most a nyári paralimpiai játékok (1980 óta meglévő) kabala figuráit mutatjuk be:

Az 1996-ban az Egyesült Államokban rendezett nyári olimpia kabalafigurája (Izzy) sokak számára közismert, a paralimpiai kabala állatot viszont meglepő módon - az üzleti szempontokat mindig szem előtt tartó amerikai szervezőknek - nem sikerült igazából pénzzé tenniük. Érdekes ugyanakkor, hogy a paralimpiai sportok számára ezt követően létrehozott Blazesports program azóta is (ugyanezzel a sasos logóval) üzemel, méghozzá a sérült sportolók számára igencsak sikeres módon. A főnixként szárnyaló madár amúgy Atlanta város jelképének is számít.

1992 – Barcelona

1988 – Szöul

1980 – Arnhem