Szurkolj Londonban !

Édesapja vigyáz majd Hayley Chapman ausztrál sportlövőre a londoni olimpián. David Chapmannek azonban nem ez lesz a fő feladata, hiszen maga is szerepel az egy hét múlva kezdődő játékokon. A 20 éves Hayley elmondta: abszolút nem zavarja, hogy apja a mellette lévő szobában lakik majd. "Fantasztikus a kapcsolatunk, és csak szerencsésnek mondhatom magam, hogy az egyik családtagom velem lehet. Szeretem a jelenlétét, amikor mondjuk együtt mehetünk reggelizni vagy látom őt sétálni az olimpiai faluban" - jegyezte meg a versenyzőnő. Hayley és a szintén sportlövő David Chapman az első ausztrál apa-lánya kettős az olimpiák történetében.

Különleges helyzettel lesznek kénytelenek szembesülni a londoni olimpia sportlövő versenyének helyszínén az angolok. Nem várt veszéllyel kell szembenéznie a londoni olimpia szervezőinek. A múlt héten a brit fővárosban rendezett sportlövő Világkupa verseny során (az olimpiára épült létesítmény területén) éjszakánként rókák tettek látogatást. A BBC jelentése szerint a verseny igazgatója, Peter Underhill állítása szerint a városba tévedt rókák csak területük megvédésére indították esti akcióikat.

"Már itt voltak a rókák, mielőtt a létesítmény felépült volna. Most éjszakánként bejönnek a területre és ami eléjük kerül, azt szétrágják" - mondta Underhill. Az egykori katonai területen kialakított olimpiai helyszínen a világ legjobb sportlövői sem zavarták a rókákat, akik a televíziós kábelektől kezdve az összes lehetséges hozzáférhető eszközt megrágták. Bár a területen a verseny ideje alatt is rengeteg lőfegyver volt, nem kellett tartaniuk attól, hogy ezek veszélyesek lehetnek rájuk. A londoni olimpia után a sportlövők központját a tervek szerint elbontják, így a rókák augusztus végére visszakaphatják "otthonukat".

Gurisatti Gyula a második helyen végzett a sydneyi parasportlövő Világkupán a pisztolyosok 50 méteres versenyében, és ezzel megszerezte a londoni paralimpiai részvételhez szükséges kvótát. A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) szerdai tájékoztatása szerint a sportoló másodikként jutott be a döntőbe, ahol sikerült megőriznie ezt a pozíciót. „Nagyon nehéz verseny volt, mert fújt a szél, és a döntőre még jobban felerősödött. Óriási teher nehezedett a vállamra, tudtam, hogy meg kell őriznem a második helyet a kvótaszerzéshez, és volt még tíz sorozat, végig magam mögött kellett tartani a többieket, egy gyenge lövéssel elszálltam volna. Hihetetlenül boldog vagyok, sok kis versenyt nyertem már, de komoly viadalon, éles helyzetben többször megremegett a kezem, ezúttal végig bírtam a nyomást”- mondta a viadal után Gurisatti Gyula. A másik magyar induló, Dávid Krisztina rendkívül balszerencsés körülmények között, szétlövéssel maradt le a nyolcas fináléról, és kilencedik lett.

Ugyan lemaradt a jövő évi londoni olimpiáról, de nem vonul vissza, hanem célba veszi a 2016-os riói játékokat Igaly Diána, a női skeet athéni ötkarikás bajnoka. A Magyar Hírlap szerdai száma arról írt, hogy a 46 éves sportlövő nem igazán csalódott amiatt, hogy nem sikerült londoni kvótát szereznie, hiszen korábban három évet kihagyott, és elmondása szerint "egyszerűen nem voltak meg a feltételek a kijutáshoz, az igazi sikerhez. Persze hatalmas öröm lett volna, ha sikerül" - nyilatkozta Igaly. "Büszkén mondhatom, hogy várakozáson felüli eredményt értem el. Az Európa-bajnokságon mindössze egy korong, a belgrádi világbajnokságon pedig két korong hiányzott az ünnepléshez."

Arról örömmel számolt be, hogy a korábbi lőtérgondok megoldódtak, Budaörsön rendszeresen lőhet, és újra elkezdhette az utánpótlás-nevelést.  Athén olimpiai bajnokát az sem tántorítja el, hogy Londonban nem versenyezhet. A folytatással kapcsolatban kijelentette: "Sok erőt ad, hogy ennyien aggódnak értem, szeretném nekik is bebizonyítani, hogy érdemes. Ha semmi sem áll az utamban, akkor ki merem mondani: Rióban gondolkodom."

Nem lesz ott a londoni olimpián Igaly Diána, a női skeet athéni ötkarikás bajnoka, miután az utolsó kvótaszerző verseny, a belgrádi koronglövő-világbajnokság pénteki napján a 24. helyen végzett. A hosszú kihagyás után idén visszatért magyar lövő a 75 lövéses alapverseny első két sorozatában nagyon jól szerepelt, az első és a második szériában is csak egyet-egyet hibázott, így kedvező pozícióból várhatta a záró kört. A harmadik kör aztán már nem úgy sikerült, mint a korábbiak, négy korongot is elhibázott, a 69 találatos teljesítmény pedig ezúttal nem volt elég a kvalifikáció megszerzéséhez.

A kvótához 72 korongra volt szükség a szerb fővárosban. A szám másik magyarja, Pongrátz Bianka 64 koronggal a 47. lett. Az európai koronglövők számára a vb az utolsó lehetőség az olimpiai részvétel biztosítására, ám minden számban csupán egyetlen sportoló szerezhet kvótát. Magyarország eddigi egyetlen Londonba kijutott koronglövője a dupla trapos Bognár Richárd. Szombaton éppen a férfi dupla traposok versengenek egymással, melyben még Gerebics Roland szerezhet kvótát.

Bognár Richárd londoni olimpiai indulási jogot szerzett, miután a maribori koronglövő Világkupa-versenyen döntőbe jutott a dupla traposok között. A tavalyi világbajnokságon ötödik helyen végző magyar sportlövő a 150 lövéses alapversenyt 145 találattal zárta és ezzel holtversenyben harmadikként került be a délutáni hatos fináléba. A VK-viadalon minden számban két kvótát osztanak ki, s mivel a döntőbe került versenyzők közül négy már korábban kivívta az ötkarikás szereplés jogát, Bognár a finálé végeredményétől függetlenül kvalifikálta magát a londoni játékokra.  A magyar sportlövők közül korábban a puskás Sidi Péternek, illetve a pisztolyos Csonka Zsófiának sikerült biztosítania helyét a jövő évi nyári játékokon.

A 27 éves magyar versenyző az ötödik helyen zárta a müncheni Világkupa viadalt, ám az előtte végzők közül csak a bolgár Maria Grozdeva szerezhetett még kvótát, így Csonkáé lett a másik ötkarikás indulási jog, amelyet ebben a versenyszámban Münchenben kiosztottak. Csonka szombaton, az alapverseny első napját még a kilencedik helyen fejezte be, ám vasárnap remek teljesítménnyel, holtversenyben az első helyen került be a döntőbe 584 körös teljesítménnyel.

A pécsi születésű versenyző a fináléban is jól kezdett, ám néhány apró hiba miatt hátrébb került, de így is megszerezte a kvótát. A tavalyi légfegyveres Európa-bajnokságon ezüstérmes Csonka így Athén (2004) és Peking (2008) után a harmadik olimpiájára készülhet. A sportlövők közül ezt megelőzően Sidi Péter biztosította helyét a jövő évi londoni olimpián, ő tavaly szintén Münchenben, a világbajnokságon harcolta ki a részvételt.

Az utóbbi időben a para sportolók közül többen is próbálkoztak azzal, hogy az ép sportolók között is helyet kapva szerepelhessenek a nyári olimpiai játékokon. A fizikai képességekben meglévő hátrányok ledolgozása csak keveseknek, a világ legjobb para sportolóinak sikerül és az is csak különleges körülmények között. A közelmúltban az amerikai futó Marla Runyan, a lengyel asztaliteniszező Natalia Partyka és a dél-afrikai úszónő Natalie Du Toit szerepelt sikeresen az olimpián is. Pekingre nem sikerült szintidőt futnia az egyik legismertebb para sportolónak, a 400 méteres síkfutó Oscar Pistoriusnak, aki viszont az idei vb-n ott lehet majd a mezőnyben és Londonra is jó eséllyel kvalifikálhat. Hasonlóra készül most a 46 esztendős kerekes székben ülő Jonas Jacobsson is, aki 16 aranyérmével (összesen 25 érmével) a paralimpiai játékokat tekintve a legeredményesebb férfi sportolónak számít.

A svéd sportlövő a közelmúltban engedélyt kapott a Nemzetközi Sportlövő Szövetségtől (ISSF) arra, hogy elinduljon a férfi légpuskások 50 méteres számában a Világkupa versenyeken, ahol londoni olimpiai kvóta is szerezhető. Jacobsson már az 1980-as paralimpián Arnhemben részt vett, azóta pedig rendre sikeresen szerepel ezeken a versenyeken, 1984-től kezdve pedig mindig aranyérmet szerez. Jacobsson idén már két Világkupa viadalon is elindult, ráadásul a dél-koreai Chagwonban már döntős is volt, ahol végül a nyolcadik helyen zárt - igaz az ötödik sorozatban még csak mindössze 0,2 körre volt a kvótát érő helyektől.

„Most csak az olimpiai kvóta megszerzése érdekel, semmi más. Ez még csak a második versenyem volt a Világkupában, így a döntős szereplés jónak mondható. Sokszor nyertem már a paralimpián, de most szükségem van új kihívásokra, ezért versenyzek az ép sportolók között.” – nyilatkozta a koreai verseny után Jacobson, aki optimistán tekint a jövőbe saját londoni szereplését illetően.  „Egyeztettünk a Nemzetközi Paralimpiai Bizottsággal és abban maradtunk, hogy Jacobson megfelel a szabályainknak ebben a versenyszámban, így részt vehet az ISSF által szervezett versenyeken. Ha sikerül kvótát szereznie, akkor ott lehet Londonban is. Várjuk őt vissza további Világkupa versenyekre is.„– mondta Gary Anderson az ISSF elnökhelyettese.

A tervek szerint a svéd sportlövő a következő két Világkupa fordulón, az Egyesült Államokban (Ft. Benning) és Németországban (München) is ott lesz majd a mezőnyben. Érdekesség, hogy Jacobson a 2008-as esztendőben az év sportolója címet is elnyerte a Svenska Dagbladet című svéd újság szavazásán, ami olimpiai évben különösen rangos elismerés. Igaz a svédek egyetlen aranyat sem nyertek Pekingben (amire húsz éve nem volt példa), így a sportlövő három paralimpiai aranyérme igencsak felértékelődött.

A mindössze 22 esztendős magyar sportlövő, Karmacsi Ildikó az ötödik helyen végzett a női légpuskások között a dél-koreai Csangvonban zajló sportlövő Világkupa-versenyen. A hír így szól, amelyről a sportág ismerői egyből tudják, hogy egyben azt is jelenti, hogy a magyar sportoló közel állt a londoni kvóta megszerzéséhez. Ezen a versenyen ugyanis három kvóta került kiosztásra, de mivel a Karmacsi előtt végző négy lövő közül még senki nem rendelkezett ilyennel, így továbbra is Sidi Péter az egyetlen magyar sportoló, akinek biztos a londoni szereplése.

Karmacsi a 40 lövéses alapversenyt 396 körrel zárta, amivel hét társával együtt állt a hatodik helyen végzett. Mivel ebben a sportágban nyolcas döntőket rendeznek, így a döntős helyekért nyolc versenyzővel (!) szétlövést rendeztek. A mini-döntőnek is beillő extra sorozatot a magyar sportoló jól bírta idegekkel (51.2 kör), így a döntő nyolcas lőállása lett az övé. A finálé elején sem remegett meg a keze, ahol mindössze két kilencest lőtt (9.9; 9.7 kör), a tíz lövést pedig végül 101.9 körös eredménnyel zárva ötödik lett. A fiatal sportlövő számára ez volt élete legjobb felnőtt Világkupa eredménye, de kvótához ez sem volt elég számára. Az alapversenyben Karmacsinál mindössze egy körrel gyengében szereplő Joó Éva (395 kör) a 24. helyen fejezte be a versenyt.

Ha egy világbajnok, aki mellesleg a sportág legnagyobb olimpiai éremesélyese erős kritikát fogalmaz meg saját sportága országos szakszövetségének működésével kapcsolatban, akkor erre bizony érdemes felfigyelni, mit több, rengeteg valóságalapot kell feltételezni a történtek hátterében. Márpedig Sidi Péter, aki kis hazánk első londoni kvalifikációs „jegyét” harcolta ki tavaly egy gyönyörű sportlövő vb-címmel, nemrégiben ezt tette meg. Fő érve az volt, hogy nem működik megfelelően a Magyar Sportlövő Szövetség, nincs koncepciója a sportág felélesztésére és nagyobb népszerűsítésére, legfőképpen pedig nem dolgozott ki hatékony stratégiát arra nézve, hogy minél több lövészünk legyen ott Londonban, s folytassa azt a hegemóniát, ami Prokopp Sándor óta Igaly Diánáig bezáróan fényes medálokat hozott országunknak.

Ilyenkor egy magára valamit is adó sportági szövetség mélyen magába néz. Számot vet a közelmúlttal, igyekszik okokat találni például arra, miként fordulhat elő, hogy egy rangos verseny órákon keresztül áll, mert áramszünet lett az otthont adó létesítményben, ami pedig egy olyan hatalmas koncentrációt kívánó sportban, mint a céllövészet, felettébb megzavarja még a kezdő versenyzőt is. De nem, Krzyzewsky Miklós elnök úr, nagy jogászi fortéllyal inkább visszatámad, fegyelmi tárgyalással fenyegetőzik, igyekszik megfélemlíteni, amolyan „mea culpára” kényszeríteni a „vezérbikát”. Nagy valószínűséggel attól tart, hogy ez a kirakatember, ha sokáig morgolódik, biztos, hogy híveket toboroz maga köré, netán palotaforradalmat kiált ki, ezáltal pedig ő, az elnök belebukik a küzdelemre, lemondásra kényszerül, márpedig a megszerzett hatalmat senki sem ereszti ki könnyen a kezéből. Igen, sajnos ez a jellemző, nem csak sportlövők háza táján, de számos más – ha nem éppen mindegyik - sportági szakszövetségben.

Az apparátus foggal-körömmel ragaszkodik nagy nehezen, karriervágya, hataloméhsége révén kiépített pozícióihoz, nehezen, vagy egyáltalán nem tűri az ésszerű és reális „alulról jövő” kritikát, és önbírálat helyett támadásba lendül, vagy ami rosszabb „rá se ránt” az esetre, nem törődik vele, léggömbként gyorsan kilyukasztja, hogy ne emelkedhessen magasabbra. Jó lenne tehát, ha a sportlövők honi vezetése inkább jó alaposan megtárgyalná Sidi Péter észrevételeit, bevonná őt is az esetleges megoldások keresésébe, és nem holmi fegyelmi ügyekkel dobálózna. Mert az lenne a cél, hogy a puskás fiatalember mellé még néhány érem – és pontesélyest „felépítsenek”, minden háttértámogatást megadva, hogy London után majd ne szégyenfoltként emlékezzenek a magyar sportlövők teljesítményére.