Szurkolj Londonban !

A XXI. században valamennyi sportágban igen magas fokú specializáció alakult ki, így szinte elképzelhetetlen, hogy valaki két egymástól teljesen különböző sportban is a világ legjobbjai közé tudjon bekerülni. Ellenpélda persze akad, de egyre kevesebb. Ennek a körnek a bővítését vette most a fejébe az ausztrálok korábbi kiváló gátfutója, Jana Pittman, aki a 2016-os nyári olimpián már evezősként szeretne részt venni a nyári játékokon. A 400 méteres gátfutásban 2003-ban és 2007-ben (ekkor már férjezett nevén, Jana Rawlinsonként) is a világ legjobbjának bizonyuló Pittman a Sydney Daily Telegraph értesülései szerint lábsérülése ellenére is alkalmas lehet arra, hogy új sportágában is nagy eredményeket érjen el.

„Teszteltük már őt a hajóban. Ez neki és nekünk is egy komoly kihívás lehet, hiszen keveseknek sikerül zökkenőmentesen az átmenet” - nyilatkozta az ausztrál evezős szövetség egyik vezetője, Peter Shakespear. Pittman atléta karrierjének egy lábsérülés vetett véget (ezért nem is tudott kijutni a londoni játékokra), de még érez magában annyi erőt, hogy világszinten sportoljon, ezért döntött a váltás mellett. Kiváló példa éppenséggel van is előtte, hiszen a korábban szintén gátfutó Kim Crow is sikeresen oldotta meg az első hallásra eléggé élesnek tűnő váltást, aki 2010-ben és 2011-ben is világbajnoki ezüstérmes kétpárevezősben.

A 2016-os olimpia jegyében a brazil nemzeti zászló színeibe „öltözik” a londoni olimpia idején a Waterloo Bridge. London város polgármestere, Boris Johnson a napokban tárgyalt Rio de Janeiro állam kormányzójával, a megbeszélések után pedig bejelentette, hogy a londoni olimpia idején brazil színekre „festik” a Waterloo Bridge-t. Az első dél-amerikai olimpia szervezői még tavaly augusztusban írtak alá szerződést arról, amely szerint a 2016-os játékokat jövőre a közismert londoni híd tőszomszédságában található Somerset House épületében szeretnék majd népszerűsíteni.

„Szeretnénk segíteni Riónak abban, hogy megfelelő módon népszerűsíthessék városukat és a világ már a londoni játékok idején is a brazíliai esemény felé fordulhasson” - nyilatkozta a brit főváros polgármestere. A brazil tervek szerint az olimpia idején a Waterloo Bridge-n különböző fény-bemutatókat rendeznek majd, illetve Brazíliára utaló nagyméretű képeket vetítenek majd ki, az így kialakított speciális „brazil-felületet” pedig a várakozásaik szerint a játékok ideje alatt közel ötmillió ember láthatja majd.

Külön irodát nyit Lausanne-ban a közeljövőben a Nemzetközi Fallabda Szövetség (WSF), amely régóta szeretné bejuttatni sportágát az olimpiák programjába. Aligha véletlen, hogy éppen a szervezet vezetői éppen azt a svájci várost választották, amely egyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság otthonául is szolgál. „Amióta a szövetség elnöke lettem, azóta többször jártam már Lausanne-ban. Szeretnénk szorosabb kapcsolatot kialakítani az olimpiai mozgalom vezetőivel, emiatt lesz fontos az új irodánk helyszíne. A szövetség és a squash család vezetői a következő két évben sok időt fognak tölteni ebben a városban, hiszen szeretnénk folytatni az olimpiai kampányunkat” - nyilatkozta a WSF élére 2008-ban megválasztott elnök, N Ramachandran.

A fallabdázás a legutóbbi két lehetséges alkalommal sem kapott elegendő szavazatot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaitól, így sem a 2012-es londoni, sem pedig a 2016-os riói olimpiai programjára nem tudott felkerülni. A következő cél a 2020-as, később kijelölendő helyszínen sorra kerülő nyári olimpia, melynek helyszínéről és sportági bővítéséről 2013-ban Buenos Airesben rendez szavazást a NOB. Riválisból nem lesz hiány, hiszen jelen állapot szerint a baseball, a karate, a görkorcsolyázás, a softball, a hegymászás, a wakeboard és a wushu sportok vezetői is szeretnének sportáguk számára olimpiai tagságot kiharcolni.

Ugyan lemaradt a jövő évi londoni olimpiáról, de nem vonul vissza, hanem célba veszi a 2016-os riói játékokat Igaly Diána, a női skeet athéni ötkarikás bajnoka. A Magyar Hírlap szerdai száma arról írt, hogy a 46 éves sportlövő nem igazán csalódott amiatt, hogy nem sikerült londoni kvótát szereznie, hiszen korábban három évet kihagyott, és elmondása szerint "egyszerűen nem voltak meg a feltételek a kijutáshoz, az igazi sikerhez. Persze hatalmas öröm lett volna, ha sikerül" - nyilatkozta Igaly. "Büszkén mondhatom, hogy várakozáson felüli eredményt értem el. Az Európa-bajnokságon mindössze egy korong, a belgrádi világbajnokságon pedig két korong hiányzott az ünnepléshez."

Arról örömmel számolt be, hogy a korábbi lőtérgondok megoldódtak, Budaörsön rendszeresen lőhet, és újra elkezdhette az utánpótlás-nevelést.  Athén olimpiai bajnokát az sem tántorítja el, hogy Londonban nem versenyezhet. A folytatással kapcsolatban kijelentette: "Sok erőt ad, hogy ennyien aggódnak értem, szeretném nekik is bebizonyítani, hogy érdemes. Ha semmi sem áll az utamban, akkor ki merem mondani: Rióban gondolkodom."

A golf két évvel ezelőtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság koppenhágai kongresszusán került fel (pontosabban vissza) a nyári olimpiák programjába. A 2016-os, Rio de Janeiróban sorra kerülő játékokon a jelenlegi profi mezőny legjobbjai is részt vehetnek. A döntés idején, két évvel ezelőtt az ifjú Rory McIlroy azt nyilatkozta, hogy amennyiben eljut oda, akkor brit színekben venne részt az olimpián. Az már akkor is évszázados tehetségnek kikiáltott, immáron 22 esztendős észak-ír játékos azóta a világ legjobbjai közé került, idén júniusban pedig megnyerte a US Opent. Ezzel párhuzamosan most már jóval többen figyelnek a véleményére és arra a nyilatkozatára, amely szerint lehet, hogy mégis Írország színeiben játszana Rióban.

„Ha őszinte akarok lenni - ami általában vagyok - akkor bármit is mondok ezügyben, valakit biztosan megbántok. Így most azt tudom csak mondani, hogy még nem tudom mi lesz. Öt év múlva lesz csak az olimpia, addig bőven lesz időm eldönteni, mit akarok” - mondta McIlroy, aki azért szembesül ezzel a dilemmával, mert szűkebb hazája, Észak-Írország nem nevezhet külön csapattal a játékokra, csak Nagy-Britannia részeként. „Az olimpia hatalmas népszerűséget fog hozni világszerte a golfnak, így óriási rang lesz megnyerni a játékokat” - tette hozzá a sokak szerint az új Tiger Woodsnak számító észak-ír játékos, aki jelenleg a negyedik helyet foglalja el a golfozók világranglistáján.

Több sportág olimpiai rangját (kosárlabda, jégkorong) is pozitívan befolyásolta az a döntés, amely lehetővé tette, hogy profi művelői is részt vehessenek az ötkarikás játékokon. Ebbe az irányba mozdult el az eddig a téma felvetéssel mérséklet intenzitással foglalkozó Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (AIBA) is. A szervezet elnöke, Wu Ching-Kuo ugyanis hétfőn bejelentette, hogy elindítanak egy programot (AIBA Professional Boxing - APB), amelynek hozadéka az lehet, hogy a 2016-os nyári olimpián a sportág profijai is ott lehetnek a riói ringekben.

Az olimpiai ökölvívó torna eddig kizárólag az amatőr státuszú bokszolók számára volt nyitott, ez azonban hamarosan megváltozhat. Míg az amatőrök iránti figyelem jelentősen csökkent, addig a profi boksz mérkőzések bevételei és televíziós közvetítései rekordokat döntögettek, emellett pedig az AIBA sem mehet el tétlenül. „Az APB programon keresztül szeretnénk elérni, hogy a profik is eljuthassanak az olimpiára. Ha minden a tervek szerint megy, ez már 2016-ban megvalósulhat” – mondta Wu. A várhatóan 2013-ban útjára induló új versenyrendszer pontos rendszerét az év végére ígérik kidolgozni az AIBA illetékesei.

Más ütő, hasonló célok. Így is össze lehetne foglalni az oroszok egykori kitűnő teniszezőjének, Jevgenyij Kafelnyikov-nak jövőbeni céljait. A Sydneyben, 2000-ben olimpiai bajnoki címet szerző orosz ugyanis a frissen az olimpiai programba kerülő golfban szeretné kiharcolni az olimpiai szereplés lehetőségét. „Még öt év van addig. Ez elegendőnek tűnik ahhoz, hogy magas szintre jussak ebben a sportban” – nyilatkozta a 37 esztendős Kafenyikov, aki öt héten keresztül a világranglista élén is állt.

Az erős alapvonal ütései miatt „Kalasnyikov” becenévvel is illetett orosz sportoló számára hatalmas önbizalmat adhat, hogy a közelmúltban megnyerte az orosz golfbajnokságot. „Ezt követően döntöttem el, hogy megpróbálok golfozóként kijutni az olimpiára” – nyilatkozta a kétszeres Grand Slam győztes (1996-Roland Garros, 1999-Ausztrál Open) egykori teniszező, aki tudja, hogy nem lesz könnyű dolga. „Minden nap legalább négy órát kell edzenem ahhoz, hogy sikeres lehessek. Profi munkára és felkészülésre van szükségem, de érzek magamban erőt és szándékot arra, hogy valóra váltsam álmaimat” – tette hozzá

Továbbra is az NBC televíziós társaság közvetítheti az olimpiát az Egyesült Államokban, hozta meg döntését kedden délután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A NOB eredetileg tavaly akarta megnevezni a leendő közvetítő társaságot, de akkor a gazdasági válság miatt – a bevételek maximalizálása által vezérelve – egy évvel eltolta a jogok értékesítését. A június elejére Lausanne-ba összehívott tárgyalásra három pályázó érkezett, melyek közül hétfőn előbb a Rupert Murdoch médiamogul által birtokolt Fox mutatta be pályázatát, kedden reggel a Disney érdekeltségi körbe tartozó ESPN, majd kora délután pedig az NBC következett. A három média csoport bemutatója és a konzultációk után a pályázók lezárt borítékban adták meg végső ajánlatukat. Bár eredetileg a NOB csak a következő két olimpia (2014-Szocsi, 2016-Rio de Janeiro) jogait szerette volna értékesíteni, de a tárgyalások során végül a többek által javasolt módon „hozzácsapta” a 2018-as és 2020-as olimpiák jogait is.

Az NBC végül 4,38 milliárd dollárért nyerte el a jogokat, a részletes bontás szerint Szocsiból 775 millió dollárért, Rio de Janeiróból pedig 1,226 milliárd dollárért közvetíthet a társaság. A július hatodikán (Annecy, München és Pyeongchang közül) kijelölendő helyszínen sorra kerülő 2018-as téli olimpiáért 963 millió dollárt, míg a 2020-as nyári játékokért 1,418 milliárd dollárt fizet majd a társaság. A Comcast cég, valamint az olimpiai szponzorok közé tartozó General Electric által tulajdonolt társaság 1988 óta minden nyári, 2002 óta pedig minden téli játékokról közvetített, a jelenleg is érvényes szerződésük a 2012-es londoni játékok után jár majd le. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mi lehetünk ebben az évtizedben az olimpiai játékok közvetítői az Egyesült Államokban.” – nyilatkozta boldogan a Comcast elnöke, Brian Roberts.

A most létrejött megállapodás a NOB elnök Jacques Rogge számára is megnyugtató, aki ezzel fontos bevételi forrásokat generált a szervezet számára azok után is, hogy utolsó elnöki mandátuma 2013 után lejár majd. Az NBC most először tudott Dick Ebersol nélkül olimpiai közvetítési jogot elnyerni, 1988-tól kezdve a legendás vezető nyolc alkalommal vitte sikerre a céget, májusi lemondása után azonban ezúttal már az utód, Mark Lazarus nevéhez fűződik a győzelem.

Az NBC 1995-ben öt olimpia (2000-2008) jogát nyerte el 3,5 milliárd dollárért, 2003-ban pedig 2,2 milliárd dollárt fizetett a 2010-es és 2012-es játékok közvetítési jogaiért. A tavalyi vancouveri olimpiáról viszont hiába közvetített 835 órában az amerikai csatorna, mégis 233 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el. A mostani pályázatban a vesztes felek elismerték, hogy a számukra még gazdaságilag ésszerű határig elmentek az árajánlatnál, de tovább már nem. Az NBC azonban úgy tűnik presztízskérdést csinált az olimpiai közvetítési jogokból, így talán erőn felül vállalva is túllicitálta riválisait. Az NBC a korábbi, a lényeges eseményeket - akár felvételről is - a főműsoridőbe koncentráló stratégiáját az élő közvetítések erőltetésének irányába akarja elmozdítani.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly tervezte értékesíteni a 2014-es és a 2016-os olimpiai játékok televíziós közvetítési jogait az Egyesült Államokban, ám az akkori rossz (számára kevesebb bevétellel kecsegtető) gazdasági helyzet miatt a tender elhalasztása mellett döntött. A NOB által a jövő hónapban véglegesítendő értékesítésnél valamennyi nagy piaci szereplő érdekelt lesz, legalábbis ebben bíznak a szervezet gazdasági vezetői.

A NOB részéről megszólaló és egyben a tárgyalásokat vezető Richard Carrion az AP hírügynökségnek nyilatkozva ugyanis elmondta, hogy véleménye szerint legalább kettő, de reményei szerint három TV-társaság is ott lesz a június 6-7 között sorra kerülő aukción. Jelenleg a tender technikai részleteinek a pontosítása zajlik, annak érdekében, hogy júniusban már csak a fő feltételek (így nagyrészt az ár) képezze a tárgyalások alapját.

Mivel nyolc év óta ez lesz az első alkalom, hogy olimpiai közvetítési jogokat lehet elnyerni, így az amerikai televíziós piac is élénken érdeklődik a Szocsiban és Rio de Janeiro-ban sorra kerülő játékok közvetítései iránt. Az előzetes hírek alapján az NBC és az ABC-ESPN csoport biztosan, a Fox pedig valószínűleg harcba indul, a CBS ugyanakkor várhatóan ezúttal nem száll be a versenybe. A mostani tenderben a TV-társaságoknak van lehetőségük arra, hogy a 2018-as téli illetve 2020-as nyári játékokra is tegyenek árajánlatot, igaz azok helyszínéről még nem született döntés. A NOB nem lesz köteles azonnal választani a megadott árak alapján, a kiírás szerint a döntést esetleges szoros verseny esetén egy újabb fordulóval finomíthatja. Carrion elmondás szerint azonban a szervezet legkésőbb a július elején Durbanben esedékes kongresszusig szeretné lezárni a projektet.

Legutóbb 2003-ban az NBC volt a befutó, amely akkor 2,2 milliárd dollárt fizetett a 2010-es és 2012-es játékok amerikai közvetítési jogáért, a versenyben pedig akkor az ESPN-t győzte le. Az NBC 1988 óta valamennyi nyári játékokról, 2002-től kezdve pedig valamennyi téli olimpiáról közvetített. Az üzletet az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) is kiemelt figyelemmel kezeli, ez lesz ugyanis az első próbája az USOC és a NOB között megkötött új üzleti szerződésnek, amely szerint a nemzeti olimpiai bizottság (a sokak által horribilisen magasnak tartott) 13%-ost részesedést kap a megkötésre kerülő TV-s szerződésből.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2009. októberi koppenhágai kongresszusán fontos kérdésekben döntöttek a szervezet tagjai. A 2016-os nyári olimpiai játékok helyszínének kijelölése mellett szavaztak arról is, hogy melyek legyenek ezen olimpia új sportágai. A szavazást megelőző sportági lobbi harcból végül a golf és a rögbi került ki győztesen, így mindkét sportág részese lehet a Rio de Janeiróban sorra kerülő játékoknak. Utóbbi sportág vezetőjének, Bernard Lapasset-nak nagy szerepe volt abban, hogy a rögbi hét fővel játszott változata (az ún. hetes rögbi) fennmaradt a listán. A rugby sport így 1924-et követően tudott visszakerülni az olimpiai programba. Ez a döntés egy adminisztratív dolgot is magával vonhatna, hiszen az olimpiai sportági szakszövetségek vezetői rendre NOB-tagságot is kapnak.

A francia sportvezető lehetne minden kétséget kizáróan az, aki a rugby sport részéről ezt a posztot betölthetné a NOB-nál, de elmondása szerint Lapasset nem ragaszkodik ehhez – az amúgy nagy presztízzsel és személyes elismeréssel járó – pozícióhoz. „Számomra nem fontos a tagság ténye, hiszen a legfőbb feladatom úgyis az, hogy erősítsem a sportág és a NOB kapcsolatát, függetlenül az általam betöltött pozíciótól. Másfél éve nyertük el az olimpiai tagságot, így viszonylag újkeletű a kapcsolat, amelyet napi szinten gondozni kell. Tagja vagyok néhány NOB bizottságnak amúgy is és azért, mert nem vagyok tagja a szervezetnek, az még nem jelenti azt, hogy nem vagyok részese a folyamatoknak.” – mondta el indokait a 64 esztendős Bernard Lapasset, aki 2007 óta irányítja a Nemzetközi Rögbi Szövetség (IRB) ügyeit.