Négymillió rubelt, azaz nagyjából 100 ezer eurót (körülbelül 29 millió forint) kap a kormánytól minden olyan orosz sportoló, aki aranyérmet nyer az idei londoni olimpián. Vlagyimir Putyin miniszterelnök bejelentése szerint a második helyezettek teljesítményét 2,5 millió (18,3 millió forint), a bronzérmesekét pedig 1,7 millió rubellel (12,4 millió forint) honorálja majd az állam.
Az olimpikonok pénzdíjairól szóló döntést a sportminisztérium és a pénzügyi tárca, valamint az ország olimpiai bizottsága közösen hozta meg. Oroszország versenyzői a 2008-as pekingi játékokon 23 arany-, 21 ezüst- és 28 bronzérmet nyertek, ezzel az összesített éremtáblázaton a házigazda Kína, valamint az Egyesült Államok mögött a harmadik helyen zártak.
2012. február 03. 21:06
Nagy pénzt kapnak az olimpiai bajnok oroszok
2011. augusztus 10. 22:45
Kolobkov vezeti az orosz csapatot Londonban
A sportolóként öt olimpián szerepelt Pavel Kolobkovot választották ki arra a feladatra, hogy jövő nyáron Londonban vezesse az orosz olimpiai küldöttséget. A rangos poszt (chef de mission) betöltésére az orosz miniszterelnök, egyben az Orosz Olimpiai Bizottság elnöki tisztét is betöltő Alexander Zsukov kérte fel a 41 esztendős ex-sportolót.
Kolobkov az 1988-as szöuli olimpián még szovjet színekben szerepelt először az olimpián, ahol a párbajtőrözők csapatversenyében rögtön bronzérmes lett. Négy évvel később Barcelonában egyéni ezüst- és csapat bronzérem, Atlantában újabb csapat ezüstérem volt a termés számára. A sportolói pályafutás csúcsára a 2000-es olimpián ért fel, amikor egyéniben olimpiai bajnok lett, négy évvel később Athénban pedig egyéni bronzéremmel zárta le ötkarikás karrierjét. A sikeres vívó civilben is közel maradt a sporthoz, tavaly nevezték ki az orosz sportminiszter helyettesévé. „Azt gondolom, hogy logikus döntés született, hiszen több olimpiáról van tapasztalatom versenyzőként, amit most vezetőként is tudok majd hasznosítani” – nyilatkozta az ötszörös világbajnok Kolobkov.
Sportvezetőként nem lesz várhatóan könnyű dolga, hiszen igencsak nagyméretű csapatot kell majd kordában tartania és vezetnie. Az orosz csapat legutóbb Pekingben 455 sportolóval vett részt és bár a kvalifikációs versenyek java része még hátravan, vélhetően Londonban is hasonlóan nagy sportolói küldöttséggel indulhatnak majd.
2011. június 18. 07:56
Pljuscsenko indulhat a 2014-es olimpián
Mégis indulhat a hazai rendezésű téli olimpián a férfi műkorcsolyázás elmúlt éveinek klasszisa, az orosz Jevgenyij Pljuscsenko. Az orosz műkorcsolya szövetség tájékoztatása szerint a korábbi háromszoros világbajnok visszakapta a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetségtől (ISU) az amatőr versenyzői státuszt, így részt vehet a 2014-es, Szocsiban rendezendő olimpián.
A 28 éves műkorcsolyázó Torinóban olimpiai bajnok lett, tavaly februárban azonban egy három éves kitérő után visszatérve nem tudta legyőzni az amerikai Evan Lysaceket és végül ”csak” ezüstérmet szerzett Vancouverben. Pljuscsenko ezt követően sérülés miatt lemondta a torinói világbajnokságon történő részvételt. A baj csak az, hogy az orosz korcsolyázó mindezt úgy tette, hogy időközben (a megfelelő engedély nélkül) részt vett a Kings on Ice nevű profi show műsorban, így az ISU akkor döntött, hogy az érvényben lévő versenyszabályzat miatt eltiltja Pljuscsenkot a szervezet rendezvényein történő indulástól.
Az orosz műkorcsolyázó és stábja ugyan a rendelkezésére álló 21 nap alatt nem fellebbezett a nemzetközi Sportdöntőbíróságon (CAS), de később levélben kérte a szövetséget arra, hogy állítsák vissza amatőr státuszát, ami az ötkarikás indulás alapvető feltétele. Ez most a korábbi optimista nyilatkozatoknak megfelelően teljesült, így Pljuscsenko tovább álmodhat arról, hogy hazai jégen lesz ismét olimpiai bajnok.
2011. február 10. 10:03
Dúsgazdag üzletember az orosz olimpiai bizottságban
Oroszország egyik leggazdagabb üzletembere, Vlagyimir Lisin került az Orosz Olimpiai Bizottság alelnöki pozíciójába. Az 54 esztendős Lisin a Forbes amerikai gazdasági magazin listáján a leggazdagabb orosznak számít, 15,8 milliárd dollárra becsült vagyonának nagy részét a Novolipetsk nevű acélipari cégéből szerezte. Kinevezése utáni legfontosabb feladata az lesz, hogy az orosz sportolók számára pénzügyi forrásokat mozgósítson, amelyek segíthetik az ország sportolóinak felkészülését a londoni és a riói nyári olimpiára. Az új alelnök egyben a nyári olimpiai sportágakért felelős vezetői szerepkört is megkapta. Egy olyan szervezetért felel majd, amely az elmúlt hat évben (2005. februári megalakulása óta) 300 millió rubelt „hajtott fel” a nyári sportágak számára. Az orosz sportolók ugyan 72 éremmel (közte 23 arannyal) a pekingi éremtáblázaton a harmadik helyen végeztek, de így is alaposan visszaestek az athéni 92 éremhez (27 arany) képest. Ennek a visszaesésnek és a kínai sport előretörésének megállítását várják Lisintől.
Lisin egyébként egy „hasonszőrű” embert vált a poszton, hiszen a korábbi alelnöke, Szergej Bogdancsikov is dúsgazdagnak mondható, aki a Rosneft nevű olajtársaság vezetőjeként inkább a 2014-es, Szocsiban rendezendő téli olimpia felé irányítja majd a szponzorok figyelmét. Lisin amúgy egyszerű kétkezi munkásként kezdte pályafutását egy szénbányában, majd Szibériában acélmunkásként is dolgozott. Kitörését a kilencvenes évek eleji változásoknak köszönhette, amikor is akkori főnökét miniszternek nevezték ki. Lisinnak az olimpiai mozgalomban is van már múltja, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik szakbizottságának is tagja. Kedvenc sportága a sportlövészet, nem csoda, ha tengernyi vagyonából a Moszkva mellett található Lisyia Nora-ban Európa egyik legmodernebb sportlövő központját hozta létre.
2010. augusztus 28. 07:05
Az oroszok szórják a pénzt ?
Az olimpiai pénzügyek sokszor okoznak botrányt a játékok kapcsán, ez úgy tűnik, különösen igaz lesz majd a 2014-es téli olimpia és Szocsi esetében. A HVG legfrissebb számában a lap moszkvai tudósítójának, Poór Csabának a cikkében az oroszok labdarúgó világbajnoki rendezési tervei mellett a négy év múlva esedékes téli olimpia pénzügyei is terítékre kerülnek, a cikk vonatkozó részét idézzük szó szerint:
„A szocsi játékok várható összköltségvetéséről, amelyet a rendezési jog három évvel ezelőtti elnyerésekor még 12 milliárd dollárra becsültek, eltérő számok forognak az orosz sajtóban. A Dmitrij Kozak miniszterelnök-helyettes által nemrég idézett hivatalos kormányzati adatok még mindig csak 185 milliárd rubelről, azaz hatmilliárd dollárról szólnak. Ehhez képest a pénzügyminisztérium szerint egyedül az állami támogatás több mint 500 milliárd rubel, a regionális fejlesztési minisztérium pedig június elején arról számolt be, hogy az összköltség megközelíti az ezermilliárd rubelt, vagyis csaknem húszszor több lehet az idei, vancouveri téli olimpia rendezési költségeinél.
Egyes beruházásokat a reális érték több tízszeresére áraztak be –állítják elemzések, amelyek előszeretettel idézik példaként az útépítéseket. Akad olyan, alagutakkal és hidakkal tarkított szakasz, amelynek métere 150-200 ezer dollárba kerülne, márpedig – mint az Esquire amerikai férfi magazin orosz nyelvű kiadásának munkatársai kiszámolták – ennyi pénzből aszfalt helyett libamájból 22, elegáns szőrméből csaknem öt, Henessy konyakból pedig majdnem 14 centi vastag réteg kerülhetne az útfelületre.”
2010. július 06. 10:04
Szórták a pénzt az oroszok Vancouverben
Az orosz nemzeti csapat (saját mércéjével mérve) nagyon gyengén szerepelt a vancouveri téli olimpián, amiről már korábban is írtunk. Az okok felkutatása és a felelősök keresése persze azóta is zajlik, az AP hírügynökség cikke alapján egy (f)okkal közelebb kerültünk a nyomozás végéhez. Kiderült ugyanis, hogy a közvetlen olimpiai felkészülésre közel 186 millió dollárt fordító oroszoknál is szépen folyt el a pénz, a jogtalan kifizetések mértéke a milliós nagyságrendet éri el. A Vedomosti nevű napilap hétfői számában különösen a sportminiszterre, Vitalij Mutko-ra nehezedik nagy nyomás, aki a vizsgálat szerint igencsak bőkezűen szórta a pénzt az olimpia idején. Mutko ugyanis húsz napos vancouveri tartózkodása során összesen 97 adag reggelit számolt el, ám az összesen 4500 dollárba kerülő, kora reggeli „lukulluszi lakomák” oka egyelőre tisztázatlan.
A vizsgálat azt is kiderítette többek között, hogy Mutko felesége, valamint Jevgenyij Pljusenko egyik barátnője is állami költségen élvezte a kanadai szervezők vendéglátását. A vancouveri pénzszórás persze nem csak egy személyhez köthető, az orosz küldöttség csak az olimpia 16 napja alatt összesen 8000 dollárnyi (!) parkoló cédulát halmozott fel, ami ismerve az olimpiai szállítási rendszert (amely ingyenes és gyors a versenyzőknek és sportvezetőknek is) legalább akkora bravúrnak számít, mint Nikita Krjukov győzelme a férfi sífutók sprint versenyében. A vancouveri éremtermést (3 aranyérem, összesen 15 érem) nézve kijelenthetjük, hogy az oroszok 12,4 millió dollárt fordítottak minden egyes vancouveri medáliára, hozzávetőlegesen ötször többet, mint tették azt a nyolc aranyat és huszonkét érmet hozó torinói olimpia idején.
2010. február 26. 11:44
Az első fehérorosz arany
Már eléggé előkelő helyen állt Fehérorszország azon a listán (többek között a mieinket megelőzve), amely az eddig aranyérem nélkül álló téli olimpiai nemzeteket sorolja. Négy ezüst- és négy bronzérem után azonban Vancouverben megtört számukra a jég és a 32 éves Alexej Grisin révén megszerezték első aranyérmüket. Az eddig aranyérem nélkül álló országok közül a 2010-es olimpián csak Szlovákia tudta még első győzelmét megszerezni, a biatlonos Anasztazija Kuzmina révén.
Az olimpiai játékok történetének különlegességeivel foglalkozó blog. Érdekességek, számok a puszta hírek mögül mind a téli, mind pedig a nyári olimpiákról.
Utolsó kommentek