A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó, illetve etikai bizottsága egyelőre nem döntött, hogy indítanak-e eljárást a NOB-tag Schmitt Pál lemondott köztársasági elnök ellen plágiumügye miatt. Jacques Rogge NOB elnök, a végrehajtó bizottság quebeci ülésén kijelentette: további információkra, dokumentumokra van szükség ahhoz, hogy tisztán, becsületesen tudjanak dönteni. Hozzátette: tiszteletben tartják Schmitt Pálnak a védelemhez való jogát, és reméli, gyorsan lezárják az ügyet.
Amennyiben eljárást indítanak Schmitt ellen, és elmarasztalják, akkor - jegyzi meg az AP amerikai hírügynökség - a figyelmeztetéstől a kizárásig terjedhet a szankció. Az 1983 óta NOB-tag, vívóként kétszeres olimpiai bajnok Schmitt Pál - aki a NOB sport és környezetvédelmi bizottságának elnöke egyben - április 2-án mondott le államfői tisztségéről plágiumügye miatt, azt követően, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa március 29-én visszavonta doktori címét.
A Chicago Tribune internetes kiadásában Philip Hersh április elején a plágiumra hivatkozva több cikkben is szorgalmazta Schmitt Pál kizárását a NOB-ból. Azzal is érvelt, hogy Schmittnek az Európai Parlament és a NOB által kiadott hivatalos életrajzában az szerepelt, hogy megszerezte a PhD fokozatot, holott csak egyetemi doktor volt. Hersh szerint a lemondott magyar elnök többet ártott az olimpiai szervezetbe vetett bizalomnak, mint egy doppingoló, ezért ha nem mond le, a NOB-nak ki kell őt zárnia a tagjai közül.
2012. máj 27. 14:22
Még nincs döntés Schmitt plágium ügyében
2010. április 25. 21:24
Olimpiai bajnokok a Parlamentben
Vasárnap rendezték meg az országgyűlési választások második fordulóját Magyarországon, amelyen a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is akadtak olyan olimpiai bajnokok, akik versenybe szálltak a mandátumért. Így adott az alkalom arra, hogy megnézzük, hogy hazánkban (és külföldön) korábban mely ismert bajnokok voltak aktívak a politikai életben is:
A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Gyarmati Dezső 1990 és 1994 között, egy cikluson keresztül volt tagja a magyar országgyűlésnek, akkor a Magyar Demokrata Fórum (MDF) színeiben politizált. Érdekesség, hogy amíg Gyarmati Dezső a párt országos lis
tájának 19. helyén még éppen mandátumhoz jutott, addig a listán mögötte egy hellyel álló olimpiai bajnok labdarúgó kapus, Grosics Gyula viszont már nem jutott be a parlamentbe.
tájának 19. helyén még éppen mandátumhoz jutott, addig a listán mögötte egy hellyel álló olimpiai bajnok labdarúgó kapus, Grosics Gyula viszont már nem jutott be a parlamentbe. Az öttusázó olimpiai bajnok Török Ferenc (a képen) szintén a rendszerváltás utáni első szabad választások során (1990) került be a magyar parlamentbe, ezt követően négy éven keresztül a Szabaddemokraták Szövetségének (SZDSZ) képviselője volt. Az ügyvédként is tevékenykedő egykori sportoló később kétszer (1994, 1998) is képviselő-jelölt volt a választásokon, de ekkor már nem került be az országgyűlésbe.
A mostani parlamenti választások során három egykori sportoló próbálkozott a mandátum megszerzésével, közülük először jutott képviselői helyhez a FIDESZ-KDNP országos listájáról a párbajtőröző olimpiai bajnok dr. Schmitt Pál, valamint a korábban már Győr város polgármesteri tisztjét is betöltő szöuli olimpiai bajnok Borkai Zsolt. Az egykori kitűnő tornász 1994-ben MDF-es jelöltként már próbálkozott a mandátum megszerzésével, de akkor sikertelenül tette, most viszont a FIDESZ-KDNP területi listájáról bejutott az országgyűlésbe. Bár nem olimpiai bajnok, de szintén a magyar parlament tagja lett az ötszörös kenu világbajnok Bohács Zsolt is, aki Szegeden a jelenlegi polgármestert megelőzve szerezte meg a legtöbb szavazatot.
A sportolók karrier utáni politikai szerepvállalása amúgy más országokban sem újdonság, számos egykori klasszis próbálta ki magát az arénák, pályák izzadsága után a politikai hadszíntéren is. A britek egykori kitűnő középtávfutója, a kétszeres olimpiai bajnok Sebastian Coe 1992-ben a konzervatív párt színeiben került be a brit parlamentbe, amelynek öt éven keresztül tagja is volt. Az egyik legismertebb olimpiai bajnok politikusnak az oroszok ritmikus gimnasztikázója (2004-Athén egyéni összetett 1. hely) Alina Kabaeva számít, aki 2007-től kezdődően tagja az orosz parlamentnek.
Az Egyesült Oroszország nevű párt színeiben mandátumhoz jutó, szépségkirálynői babérokra is törő Kabaevát hírbe hozták emellett már Vlagyimir Putyinnal is, a pletykák szerint gyermekkel is megajándékozta a befolyásos politikust.
A finnek négyszeres olimpiai bajnok atlétája, Lasse Viren szintén sikeres volt a politikai pályán, 1999-ben és 2003-ban is mandátumot tudott szerezni a konzervatív Nemzeti Koalíció Párt színeiben. Igaz nem országos szinten, de szintén szerepet vállalt a politikában az ausztrálok csodaúszója, Dawn Fraser. A női úszók közül (Egerszegi Krisztinán kívül) ő az egyetlen, aki egyazon versenyszámban három egymást követő olimpián tudott győzni, majd pályafutása ellentmondásos befejezése után 1988-ban Új-Dél-Wales állam parlamentjébe jutott be független jelöltként. A kubaiak ökölvívó klasszisa, az olimpiai eredményességet tekintve Papp Lászlóval egy lapon említett Teofilo Stevenson is része volt a parlamenti munkának, aki tíz éven keresztül szolgálta a nemzeti ügyet.
A téli olimpikonok között is akadnak olyan olimpiai bajnokok, akik később politikai pályát is befutottak, az északi összetettben 1948-ban St. Moritzban győztes finn Heikki Hasu például közéjük tartozik. A tízszeres világbajnok és (két különböző párral) jégtáncban háromszoros olimpiai bajnok Irina Rodnyina szintén részese az orosz politikai életnek. Az oroszok gyorskorcsolyázó olimpiai bajnoka (500 méter – 2006 Torinó), Szvetlana Zsurova (a képen) pályafutása befejezése után szintén politikai pályára lépett, a 2007 végén lezajlott választások után be is került az állami dumába, ahol helyettes szóvivőként is számítanak a munkájára.
2010. április 06. 10:06
Makray Katalin 65 éves
Furcsa dolog ez. A kitűnő tornászt, Makray Katalint két helyről ismerhetik a leginkább a sportrajongók, de egyik sem (amúgy kiváló) sportolói pályafutásához köthető. Az olimpia ezüstérmes tornásznő ugyanis sokak számára inkább a 70-es, 80-as évek népszerű TV Torna sorozatából lehet ismerős, a fiatalabb generációk képviselői pedig a MOB elnök Schmitt Pál feleségeként ismerhetik őt a leginkább. A napokban 65. születésnapját ünneplő tornász legnagyobb egyéni sikerét az 1964-es tokiói olimpián érte el, ahol a felemáskorlát szerenkénti döntőjébe harmadikként került be a cseh Vera Caslavska és a szovjet Polina Asztahova mögött, de a később kilencszeres olimpiai bajnokként minden idők legeredményesebb tornászává váló Larissza Latinyina előtt. A fináléban Caslavska rontott (leesett a szerről), így mindenki egy hellyel előrébb került és így lett végül Makray Katalin ezüstérmes. A magyar női csapattal 1964-ben és négy évvel később is az ötödik helyen végzett.
"Egy kicsi mozgás mindenkinek kell,
A karosszékből álljanak most fel,
Ez a kis torna néhány percen át,
Ne tessék félni, senkinek sem árt"
Ez a kis torna ugye jól esett,
Mindenki frissebb, fiatalabb lett,
Mozgásra öt perc, nem is nagy idő.
És minden este ismételhető."
A karosszékből álljanak most fel,
Ez a kis torna néhány percen át,
Ne tessék félni, senkinek sem árt"
Ez a kis torna ugye jól esett,
Mindenki frissebb, fiatalabb lett,
Mozgásra öt perc, nem is nagy idő.
És minden este ismételhető."
A most harmincas korosztály talán teljes egészében nem emlékszik a fenti szövegre, de a lenti retro-videó alapján már sokaknak beugrik, hogy miről is szól a dolog. A TV Torna sorozatot annak idején a Telesport szerkesztőségének ötlete alapján Bérczy István és Müller Katalin kezdték el, majd később Makray Katalin is bekapcsolódott, aki lányaival (Gréta, Petra, Alexa) együtt szerepelt a műsorban és lett sok magyar háztartásban mindennapi vendég. „Évente egyszer voltak a felvételek, általában tavasszal, akkor rögzítettük az egész éves adagot. Közel tíz éven keresztül csináltuk a műsort, majd amikor Alexa, a legidősebb lányom 18 éves lett, bejelentette, hogy már nem szeretné tovább csinálni, ekkor döntöttünk úgy, hogy vége.”- nyilatkozta a máig emlékezetes szereplésről az ünnepelt.
A legelső műsor 1975. március 4-én került adásba a Magyar Televízióban, eleinte még csak kedden és pénteken jelent meg a képernyőkön, '76-tól viszont már minden este a programban szerepelt. A gyakorlatokat két egykori tornászbajnok, Kertész Alíz és Sárkány István állították össze. Természetesen folyamatosan kaptak az alkotók olyan nézői leveleket, hogy vágják ki a főcímből azt a részt, amikor a nagypapa lóg a csilláron, mert a gyerekek kipróbálták, és leszakadt a csillár. A műsor a Magyar Televízió egyik legnézettebb adása volt annak idején, és mintegy 15 évig ment, 1975-től egészen 1989-ig. A tévétorna annyira népszerű volt annak idején, hogy még paródiája is készült...
Ami a másik közismert pozíciót illeti, a Magyar Olimpiai Bizottság jelenlegi elnökével, de az akkoriban még sikeres vívóként szereplő Schmitt Pállal a tatai edzőtáborban ismerkedett meg Makray Katalin 1962-ben. A kezdeti sportszerelem után pedig négy év múlva már össze is házasodtak, azóta pedig három leánygyermek és hat unoka a „termés”. Boldog születésnapot Katalin !
Az olimpiai játékok történetének különlegességeivel foglalkozó blog. Érdekességek, számok a puszta hírek mögül mind a téli, mind pedig a nyári olimpiákról.
Utolsó kommentek