Szurkolj Londonban !

Nem lesz több salzburgi olimpiai pályázat a közeljövőben, erről döntött a napokban az osztrák város vezetősége. Gabi Burgstaller, Salzburg polgármestere elmondta, hogy azonnali hatállyal meg is szüntetik az olimpiai pályázatok elkészítésére létrehozott bizottságot, mivel úgy látják, hogy nincs esélyük az olyan gazdag városok ellen, mint például az orosz állam és Vlagyimir Putyin által is támogatott, a 2014-es téli játékok rendezését három éve elnyerő Szocsi. Az osztrákok négy hónapon keresztül elemezték az eddigi történéseket és arra a következtetésre jutottak, hogy túl naivak voltak akkor, amikor azt gondolták, hogy egy ilyen kis városnak is van esélye a téli olimpiára. A keménykezű polgármester azt is elmondta, hogy amíg ő lesz a város vezetője, addig Salzburg többször nem is pályázik a rendezésre. A téli sportágakban kifejezetten erős Ausztria eddig kétszer (1964-ben és 1976-ban, mindkét alkalommal Innsbruck révén) rendezett téli játékokat, Salzburg pedig sikertelenül pályázott a 2010-es, valamint a 2014-es játékok megrendezésére is. A 2006-os téli olimpiára vonatkozóan Klagenfurt révén szintén volt egy eléggé halovány próbálkozásuk a sógoroknak.

Az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair múlt héten megjelent önéletrajzi könyvében („The journey”) a londoni olimpiával kapcsolatos kandidációról is tesz említést. Blair könyvében elismeri, hogy a pályázati folyamat során voltak olyan pillanatok, amikor kételkedett a győzelemben és attól félt, hogy az ősi rivális franciák Párizs révén legyőzik őket. A 2005. júliusi szavazás végül London 54-50-es sikerét hozta a francia fővárossal szemben, a sikert pedig Blair véleménye szerint az olasz Silvio Berlusconi-nak (is) köszönhetik az angolok. Az öt évvel ezelőtti szingapúri szavazás előtt maga Blair is fontos lépést (amely azóta követendő példává, hagyománnyá vált a pályázó városok, nemzetek között) tett, hiszen hivatalban lévő elsőszámú politikai vezetőként személyesen lobbizott London sikeréért. Az utolsó órákban számos NOB taggal különbeszélgetést folytató Blair szerint azonban ez is kevés lehetett volna: „Egy olyan személy volt a végső folyamatban, aki sokat segített nekünk: Silvio Berlusconi” – írja Blair.

A szavazás előtti év augusztusában Blair személyes látogatást tett Berlusconinál Szardínia szigetén, hiszen tudta, hogy Olaszország kulcsszereplő lehet a lobbi harc során. Berlusconi azt kérdezte tőle, hogy valóban ennyire fontos-e az angoloknak a győzelem. Amikor pedig megkapta az igenlő választ, csak ennyit mondott: „Te a barátom vagy. Nem ígérhetek semmit, de megnézzük, hogy miben segíthetek.” Blair szerint ez tipikus Berlusconis viselkedés volt, hiszen míg más politikusok ígérgetnek (és végül nem tesznek semmit), addig ő nem bíztatta semmivel, ám valójában mégis segített. Az olaszoknak a döntés során öt tagjuk is volt a NOB-ban (a legtöbb, a svájciakkal holtversenyben), és „bár nem tudom, hogy miként szavaztak, de…”- írja talányosan Blair a szavazásról.

A szoros verseny miatt három átszavazó is a franciák javára dönthette volna el a versenyt, így az sem kizárt, hogy végül tényleg az olasz NOB-tagok voksain múlhatott a 2012-es nyári olimpia rendezésének kérdése. Blair arról is ír, hogy a kabinet iroda előzetesen nem volt biztos a sikerben, így végül csak a pályázati biztos Tessa Jowell tanácsára döntött úgy, hogy személyes tekintélyét is kockára téve vállalja a szingapúri utazást. „Mi lesz akkor, ha veszítünk, pláne akkor, ha a franciákkal szemben?”- szólt a politikusi dilemma az utazás előtt. Az egykori brit miniszterelnök szerint London még a két közvetlen favorit között sem volt bent a helyszínről döntő NOB kongresszus kezdetekor, de a labdarúgó David Beckham és az egykori olimpiai bajnok középtávfutó, Sebastian Coe (aki az amerikai Barbara Cassani-t váltotta a pályázati bizottság élén) személyes kampányának is nagy része volt a győzelmükben.

A közel tíz fontba kerülő könyvben Blair részletesen leírja, hogy miként találkozott néhány nap leforgása alatt 40 NOB taggal is. A segítőitől külön lapokon kapott információkat az egyes szavazókról, amelyek az illetők karrierjét, pályafutását, személyes preferenciáit írták le. Blair említ egy olyan esetet is, amikor véletlenül az egyik NOB-tagot olimpiai bajnok gerelyhajítónak titulálta, holott ő műkorcsolyázóként szerepelt, de a szintén jelen lévő Sebastian Coe roppant diplomatikusan korrigálta a kínosnak induló helyzetet. Az akkori francia elnök, Jacques Chirac később érkezett meg csupán a szingapúri szavazásra, ahol személyesen is beszélt a hallgatóságnak (ellentétben az inkább a háttérben dolgozó Blair-el, aki végül videó üzenetben szólt csak a tagokhoz nagy plénum előtt), de ez sem vezetett eredményre, hiszen végül London lett a befutó. Blair egyébként a végső szavazás előtt a G8 csúcstalálkozóra utazott el a skóciai Gleneagles-be, ott értesült a számára és országa számára is örömteli hírről.

Egy olimpia – legyen az nyári vagy akár téli – nem mindenki számára örömteli esemény, így a közelgő játékok megrendezésére pályázó városok, régiók mindegyikének kell belső ellenzékkel is számolnia. A 2018-as téli olimpia rendezésére pályázó müncheniek gondjairól már korábban is írtunk, a kezdetben kicsinek tűnő akadály azonban az elmúlt hetekben egész mozgalommá kezdte kinőni magát. „Az olimpia ellenes aláírás gyűjtési akciónk kifejezetten sikeresen zajlik – mondja a képen látható Axel Doering, a garmischpartenkircheni környezetvédelmi szövetség egyik vezetője – az emberek egymás kezéből tépik ki a listát, hogy ők is aláírhassák azt.” 

Bár az olimpia elleni tiltakozásnak már külön honlapja is van, a komolyabb civil kampányt egyelőre még nem tervezik elindítani, előbb várnak a helyi városi vezetés döntésére. Amennyiben (az amúgy 1936-ban már olimpiát rendezett) Garmisch-Partenkirchen vezetői nem tesznek hivatalos lépéseket, akkor a „Nolympia-2018” más úton veszi majd fel a küzdelmet az ötkarikás mozgalom Bajorországba érkezése ellen. Kezdetnek egyelőre megelégedtek azzal, hogy 18 indokot adtak arra, hogy miért ne ők legyenek a rendezők nyolc év múlva. A két fő rivális, a franciaországi Annecy és a dél-koreai Pyeongchang pedig köszöni szépen az érveket…

Jól tudjuk, hogy a nagy, világszintű események megszervezéséhez időben hozzá kell látni. Mindez a mondat hatványozottan érvényes az olimpiai rendezésekre. A játékok rendezési jogát hét évvel korábban ítélik oda a NOB illetékesei, de a „Tapogatózás” már jóval korábban elkezdődik az esélyekről. Ennek apropóján most az ukránok is bejelentkeztek a téli olimpiára. Viktor Janukovics ukrán elnök csütörtökön Lembergben (Lvivben) azt javasolta, hogy az ország olimpiai bizottsága pályázzon a 2022-es téli olimpia rendezésére, melynek helyszíne a Kárpátok lenne.

Janukovics az ukrán elnöki hivatal mellett működő Régiók Tanácsa kihelyezett ülésén közölte: "Ennek a kezdeményezésnek a felkarolásával elkezdünk annak érdekében dolgozni, hogy országunk hivatalosan kandidáljon a téli olimpia Kárpátokban történő rendezésére". Az persze más kérdés, hogy a 2012-es labdarúgó EB körüli mizéria mennyire segíti az esetleges ukrán esélyeket. Mint ismeretes, az ukránok Lengyelországgal közösen rendezik a két év múlva sorra kerülő kontinenstornát, de az ukrán stadionok építése és az infrastruktúra fejlesztések hónapok óta az UEFA kritikájának kereszttüzében vannak.