Szurkolj Londonban !

A sikertelen müncheni pályázat után a németek nem pályáznak a 2022-es téli játékokra, erről döntött a Német Olimpiai Bizottság. Nagyon bíztak a németek München kandidációjának sikerében, ám a bajor főváros öt hónappal ezelőtt alulmaradt Pjongcsanggal szemben a 2018-as olimpiáért vívott harcban. A vereség megviselte a müncheni vezetőket, hiszen komoly sportdiplomáciai hátterük miatt végig bíztak a végső sikerben. Egy ideig élt aztán az a gondolat, amely szerint München az elveszített pályázat után 2022-re ismét próbálkozik majd, de végül a józanabbul gondolkodók kerekedtek felül. A Német Olimpiai Bizottság (DOSB) öt hónappal a müncheni vereség után ugyanis úgy döntött, hogy egyetlen várossal sem pályázik a 2022-es téli olimpia megrendezésére.

A döntés hátterében az a tény állhat, hogy a müncheni pályázat mellett álló politikai vezetők éppen újraválasztás előtt állnak, így nem tudnak hosszabb távú elkötelezettséget vállalni az újabb kandidáció mellett. A német sportélet vezetői azonban nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a 2026-os téli olimpiát ismét megpróbálják majd Németországba csábítani. Ebben az esetben azonban lehet, hogy a mostani pályázatban - a földeket tulajdonló gazdák ellenállása miatt - sok akadályt jelentő Garmisch-Partenkirchen helyett Berchtesgarden lehet majd München társa a pályázat alkalmával.

Múlóban a csalódás Németországban - München város vezetői ismét téli olimpia rendezésében gondolkoznak. Hétfőn rendezték meg a München-2018 olimpiai pályázat záró eseményét, ahol a dél-koreai Pjongcsang városa ellenében elbukott kandidáció ellenére is remek hangulat uralkodott. Az eseményen - vélhetően nem csak az elfogyasztott sörök miatt – ismét szóba került a lehetséges újabb pályázat, amelyről a pályázat vezetői egységesen pozitívan nyilatkoztak. A Német Olimpiai Bizottság (DOSB) elnöke, Thomas Bach és München polgármestere, Christian Ude is annak a véleményének adott hangot, hogy újra meg kell próbálni a bajor fővárosba csábítani a téli játékokat.

„Ezt a kincset nem szabad elásnunk. Az itt meglévő értékekkel továbbra is próbálkoznunk kell” - utalt Bajorország remek földrajzi fekvésére és természeti szépségeire is Bach, aki az újabb megcélzandó olimpia időpontja kapcsán viszont nem mondott konkrétumokat. „Az ötlet továbbra is a kalapban marad, a koncepció pedig változatlan lesz. Mi nem a jelenért dolgoztunk már eddig sem, hanem a jövőért” - tette hozzá a polgármester. Az esemény keretein belül a müncheni kandidáció két „arcának” számító Katarina Witt és a paralimpiai bajnok Verena Bentele is külön elismerésben részesült. „Sok szív van itt, amely a közös folytatás mellett dobog” - ütött meg optimista hangot az aranyérem átvétele után az annak idején a „kommunizmus legszebb arcának” becézett kétszeres olimpiai bajnok műkorcsolyázó.

A 2018-as téli olimpiát a dél-koreai Pjongcsang városa rendezheti meg. A néhány nappal ezelőtt Durbanben született döntés után az ország sportvezetői közül többen felvetették, hogy néhány eseményt Észak-Koreában is meg lehetne rendezni. A régóta politikai konfliktusban álló két ország között a hét év múlva sorra kerülő olimpia hozhatna közeledést – legalábbis ebben bíztak mindkét oldalon. A közeledést azonban gyorsan lehűtheti a NOB elnökének, Jacques Rogge-nak csütörtöki nyilatkozata: „A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpia rendezését egyetlen városnak és egyetlen országnak ítéli oda. A rendezés két ország közötti megosztása nem elfogadott az Olimpiai Charta szerint” – nyilatkozta Rogge, aki ugyanakkor jelezte, hogy a koreai béketeremtés lehetősége nem kerül le a napirendről.

Az Olimpiai Charta megváltoztatása ugyan nem szerepel a tervek között, az esetleges közös koreai csapat ugyanakkor a NOB-elnök szerint is járható út lehet Észak- és Dél-Korea számára. Korábban is előfordult, hogy a két Korea együttesen vonult fel az olimpiai megnyitóünnepségen, Sydney és Athén után azonban Pekingben már ismét külön csapattal vonultak be a stadionba. „A közös bevonulásnak ismét szimbolikus értéke lehet és talán a közös csapat indítását is sikerülhet tető alá hozni” – adott útmutatót a koreai szervezők számára Rogge. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábban sem támogatta két ország közös olimpiai pályázatát, sőt a 2020-as rendezésben gondolkozó – szintén komoly békeüzenetet hordozó – Hirosima–Nagaszaki közös kandidáció esetében sem engedett két japán várost elindulni és ragaszkodott az egy pályázat, egy rendező város alapelvhez. 

Korábban többször is előfordult már, hogy Észak-Korea és Dél-Korea sportolói közösen vonultak fel egy olimpia megnyitó ünnepségén. A koreai-félsziget két országa közötti katonai konfliktus ellenére időnként a közeledés jelei is megfigyelhetőek, amelyhez komolyan hozzájárulhatnak az olimpiai játékok is. A múlt héten derült ki, hogy Pjongcsang rendezheti a 2018-as téli olimpiai játékokat, melynek kapcsán már sokan az esetleges újabb észak-déli békítést látják.

Hétfőn rögvest publikáltak is egy felmérést Dél-Koreában, amely szerint a helyi lakosság 57,5%-a támogatná (30,5% ellenezné) azt az ötletet, hogy a hét év múlva sorra kerülő téli olimpián közös csapattal szerepeljen a két ország. Az egyik dél-koreai politikus, Sohn Hak-Kyu még ennél is messzebb menne, aki szerint Észak-Korea akár társrendezőként is szerepet vállalhatna a játékokban: „A 2018-as téli olimpia fordulópontot hozhat a megosztott Koreai-félsziget életében.” – nyilatkozta Sohn, akinek az ötletét egyelőre szélesebb körű társadalmi konszenzus nem segíti, hiszen a felmérésben az emberek 73,3%-a ez ellen foglalt állást. A két koreai csapat a 2000-es és a 2004-es nyári olimpia megnyitóján közösen vonult fel, ugyanakkor 2008-ban Pekingben és a tavalyi Ázsia Játékokon ismét külön zászló alatt vett részt a megnyitó ünnepségeken.

Szerdán este a dél-afrikai Durbanben eldőlt, hogy a dél-koreai Pjongcsang városa rendezheti meg a 2018-as téli olimpiai játékokat. A koreai város már az első fordulóban megszerezte a NOB-tagok szavazatainak többségét, így harmadik próbálkozásra elnyerte a rendezési jogot. A koreai metropolisz 2003-ban Prágában 56-53 arányban maradt alul Vancouverrel szemben, a 2007-es guatemalai NOB-döntés során pedig Szocsitól kapott ki 51-47-re. Mindkét szavazás különlegessége az volt, hogy ők kapták ugyan a több voksot az első körben, de az átszavazások miatt (Salzburg kiesése után) a végső szavazási körben mégis alulmaradtak.

Most viszont már ők számítottak az elsőszámú esélyesnek, még akkor is, ha az erős gazdasági lobbi és a téli sport hagyományok miatt Münchent komoly ellenfélnek várták. A szerdai prezentációk során mindhárom pályázó (a harmadik helyen végző Annecy is) saját előnyeit hangsúlyozta, de vélhetően a verseny már a korábbi lobbiharc során eldőlt a városok között. Ázsiában eddig kétszer rendeztek téli olimpiát (1972-Sapporo, 1998-Nagano), de most először nem Japán lesz majd a házigazda. Pjongcsang 63 szavazatot kapott, Münchent 25-en, Annecyt pedig csupán 7-en favorizálták ezúttal a NOB-tagok közül.

Bár a téli olimpiák magyar szempontból nem kifejezetten sikeresek, a hazai nézők mégis szeretik a téli sportokat, így cseppet sem mindegy, hogy a Szocsi utáni következő ötkarikás seregszemlére hol kerül sor. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a dél-afrikai Durban városában szerdán szavaz arról, hogy a három pályázó közül melyik lesz végül 2018-ban olimpiai házigazda. Két európai (München, Annecy) és egy ázsiai város (Pjongcsang) már bő másfél éve versenyez a szavazatokért, a hosszú lobbi harc utolsó felvonása pedig július hatodikán délelőtt egy utolsó prezentációval zárul le. Az utolsó protokolláris eseményen a 45 perces előadások után a még bizonytalan NOB-tagok (van, lehet még ilyen?) kérdéseket tehetnek fel a három város kandidációját vezető kis létszámú csapatoknak, majd megkezdődik a várva várt szavazás.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 110 tagja közül ilyen-olyan okok miatt ezúttal nyolcan nem szavaznak, ráadásul az érintett országok NOB-tagjai sem vehetnek részt az első fordulós voksoláson, ahol így maximálisan csak 96 szavazat érkezhet. A győzelemhez abszolút többség kell, amely vélhetően csak a második szavazási körben jön majd össze. Az utóbbi két alkalommal ez a kör különösen fájdalmas volt a dél-koreai Pjongcsang számára, hiszen a koreaiak hiába kapták a legtöbb szavazatot az első fordulókban, az „átszavazások” után előbb Vancouverrel, majd Szocsival szemben is elbukták a rendezés lehetőségét. Az új koreai téli sport központnak megálmodott Pjongcsang azonban nem adta fel, harmadszor is próbálkozik és ezt a kitartást látva sokan őket gondolják a legnagyobb esélyesnek. Mellettük szólhat a – téli sportok szempontjából – még kiaknázatlan hatalmas ázsiai piac és a nagymértékű (91%) lakossági támogatás, ugyanakkor ellentáboruk a két Korea közötti lezáratlan katonai és politikai konfliktusra, valamint a téli sport hagyományok hiányára is előszeretettel hivatkozik.

A pjongcsangi pályázat legfőbb ellenfelének München-t gondolják. A németek elég régen rendeztek utoljára olimpiát, 1972-ben éppen a bajor főváros volt a házigazda, igaz akkor nyári olimpiának. A német metropolisz lehet az első, amely téli és nyári olimpiát is rendez, igaz hegyek hiányában nyilván nem egyedül tenné. Társrendezőként az a Garmisch-Partenkirchen is segíti ugyanis a müncheni kandidációt, amely 1936-ban maga is rendezője volt téli olimpiának. Az elsősorban a havas sportok központjának tervezett kisváros egy ideig gátja is volt a pályázatnak, hiszen a helyi gazdák vonakodtak átengedni földjeiket olimpiai felhasználásra. A helyzetet végül hosszas tárgyalások után megoldották, de az olimpia ellenes „Nolympia” mozgalom hangjai így is messzire szóltak – kérdés, a döntéshozók ebből mit hallottak meg. A müncheniek mellett szólhat az a tény, hogy évek óta számos téli sportág bázisát adják sportszakmai, rendezési, és nem utolsó sorban anyagi szempontból is. A téli sportági szövetségek nagy részét német szponzorok működtetik és kis túlzással elmondható, hogy a máshol érdektelenségbe fulladó Világkupa versenyek Németországban mindig telt házzal működnek. A téli sportokban is sikeres németek ráadásul azt vallják, hogy nyolcvan év után ismét „kijárna” nekik egy olimpia. Ebből a szempontból igazuk van, ugyanakkor talán hiba volt kijelenteni azt, hogy sikertelenség esetén 2022-re is pályáznának, számos NOB-tag így talán könnyebben adja majd voksát egy ázsiai rendezés mellé.

Minden előzetes elemzés a harmadik helyre sorolja Annecy-t a versenyben, ugyanakkor az erős lobbi erővel rendelkező franciákat sem szabad leírni, hiszen nevető harmadikként akár ők is befuthatnak az érdekek és ellenérdekek sajátos elegyére épülő szavazás során. A kandidációs folyamat elején költségvetési gondokkal és alacsony hazai támogatottsággal rendelkező pályázat éléről tavaly év végén távozott Edgar Grosprion, az új vezetés azonban jobb politikai kapcsolatait felhasználva igyekezett hajrázni. A Münchenhez hasonlóan szintén az alpesi régió hagyományaival kampányoló Annecy számára ugyanakkor talán nem jelent jót, hogy Nicolas Sarkozy államelnök nem utazik el Durbanbe, így a három kandidáló közül egyedül ők nem lesznek képviselve a legmagasabb szinten. A pekingi olimpia előtt bojkottra buzdító politikus ugyanakkor nem túl népszerű a NOB-tagok körében, így Sarkozy döntése abszurd módon még lehet, hogy használ is a franciáknak. A környezetvédelmet és a „takarékos” olimpiát hirdető Annecyt sokan outsidernek tartják a szavazáson, de ha az első kört netán túléli, akár még meglepetést is okozhat. A tervezett helyszínek nagy távolsága miatt kapott NOB-kritika alapján átalakították a létesítmények körét, az új tervet pedig májusban a Lausanne-ban tartott utolsó nagy prezentáción is igyekeztek hangsúlyozni. Mindez azonban lehet, hogy kevés lesz, hiszen a hangulatos alpesi síközpontokban kevés ötcsillagos szálloda található, a NOB funkcionáriusai számára pedig lehet, hogy ez lesz a legdöntőbb érv a franciák ellen.

A 2018-as téli olimpia helyszínéről szóló szavazás persze ennél sokkal bonyolultabb döntés lesz, a fentiek ismeretében 96 ismeretlenes egyenletrendszernek is tekinthető. Jelenleg nincs a földön olyan ember, aki meg tudná mondani a végeredményt, ráadásul a titkos szavazás magában hordozza még a bennfentesek súlyos tévedési lehetőségét is. Ki gondolta volna például, hogy a 2016-os nyári olimpia esetén a toronymagas favorit Chicago már az első körben kiesik és az itthon fő esélyesnek beállított magyar-horvát labdarúgó EB-rendezés nulla szavazata is igazi hidegzuhanyként ért bennünket. A lényeg viszont az, hogy szerdán  délután öt óra környékén az egyenletrendszer megoldása is ismertté válik. A NOB belga elnöke, Jacques Rogge ugyanis ekkor húzza majd elő a 2018-as téli olimpiát rendező város nevét abból a bizonyos borítékból.

A francia elnök, Nicolas Sarkozy nem utazik el jövő héten a dél-afrikai Durban-be, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dönt a 2018-as téli olimpia helyszínéről. A hír meglehetősen kellemetlenül érinti Annecy városát, amely a pályázat során a németországi München és a dél-koreai Pyeongchang ellenfeleként reménykedik a NOB tagjainak kedvező döntésében. A két rivális helyszín ráadásul a legfelsőbb szinten képviselteti magát a július hatodikai döntés alkalmával, hiszen a német elnök Christian Wulff és a dél-koreai államfő, Lee Myung-bak is ott lesz a helyszín kijelölésének napján a dél-afrikai városban.

A francia pályázat az utóbbi egy évben különböző nehézségekkel küzdött (alacsony költségvetés, kevés szállodai kapacitás Annecy és a társrendező Chamonix környékén, a korábbi vezető Edgar Grospiron lemondása), amelyet folyamatosan próbált ledolgozni, többek között a francia sportminiszter Chantal Jouanno segítségével. Sarkozy mostani bejelentése viszont nem jön jól a kandidációnak, ugyanakkor a bennfenteseteket nem érte váratlanul, hiszen éppen a francia elnök volt az, aki a pekingi olimpia előtt a kínai emberi jogi helyzetre hivatkozva a megnyitó bojkottjára szólított fel. Később ugyan Nicolas Sarkozy is ott volt a Madárfészek Stadionban, de megítélésén ez már nem nagyon tudott változtatni olimpiai berkekben.

Az is elképzelhető persze, hogy Sarkozy egyszerűen csak óvatos és szeretné elkerülni elődje, Jacques Chirac blamáját, aki a győzelem szinte biztos tudatában utazott reprezentálni a NOB 2005-ös szingapúri ülésére, ahol a 2012-es nyári játékok helyszínéről döntöttek. Ott végül a Tony Blair vezette London lett a befutó, Chirac pedig lógó orral volt kénytelen távozni…

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság július hatodikán a dél-afrikai Durban városában dönt arról, hogy a három, még versenyben maradt pályázó közül melyik város rendezheti meg a 2018-as téli olimpiát. A szavazás előtt már javában zajlik a lobbi harc a németországi München, a franciaországi Annecy, valamint a dél-koreai Pyeongchang városai között. Az ilyen nagy téttel bíró szavazások előtt rendre felvetődik a korrupció árnyéka és sajnos ez a helyzet most is. „Átlátható a folyamat, átláthatóak és szigorúak a szabályok. A NOB Etikai Bizottságának minden eszköze megvan arra, hogy felderítse az esetleges visszaéléseket, igaz kizárni így sem tudja, hogy valaki etikai vétséget kövessen el.” – nyilatkozta a München érintettsége okán kiemelt figyelmet kapó német NOB-tag, Thomas Bach.

Bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöki posztját is betöltő Bach csak általánosságban beszélt, a Süddeutsche Zeitung csütörtöki száma konkrétabb információt is tartalmazott, amely szerint jelenleg is eljárás folyik három NOB-tag ellen. Az újság a FIFA egykori elnökét, Joao Havelange-ot, az Afrikai Labdarúgó Szövetség elnökét, Issa Hayatou-t és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökét, Lamine Diackot nevezte meg név szerint. „Erről nem tudok mit mondani. Ha történt bármilyen visszaélés, azzal az Etikai Bizottság foglalkozik.” – hárította el udvariasan a felvetést Thomas Bach.

Közeleg a helyszínről szóló szavazás, így két dolog is közrejátszhat ebben a legújabb hírben. Egyrészt nem zörög a haraszt, ha…, másrészt pedig ilyenkor hajlamosabb a magát hátrányosabb helyzetben érző fél esetleg „mocskos” módszerekhez is nyúlva előrébb lépni. Hogy itt éppen melyik esetről van szó? Döntsön róla az Etikai Bizottság…

Továbbra is az NBC televíziós társaság közvetítheti az olimpiát az Egyesült Államokban, hozta meg döntését kedden délután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A NOB eredetileg tavaly akarta megnevezni a leendő közvetítő társaságot, de akkor a gazdasági válság miatt – a bevételek maximalizálása által vezérelve – egy évvel eltolta a jogok értékesítését. A június elejére Lausanne-ba összehívott tárgyalásra három pályázó érkezett, melyek közül hétfőn előbb a Rupert Murdoch médiamogul által birtokolt Fox mutatta be pályázatát, kedden reggel a Disney érdekeltségi körbe tartozó ESPN, majd kora délután pedig az NBC következett. A három média csoport bemutatója és a konzultációk után a pályázók lezárt borítékban adták meg végső ajánlatukat. Bár eredetileg a NOB csak a következő két olimpia (2014-Szocsi, 2016-Rio de Janeiro) jogait szerette volna értékesíteni, de a tárgyalások során végül a többek által javasolt módon „hozzácsapta” a 2018-as és 2020-as olimpiák jogait is.

Az NBC végül 4,38 milliárd dollárért nyerte el a jogokat, a részletes bontás szerint Szocsiból 775 millió dollárért, Rio de Janeiróból pedig 1,226 milliárd dollárért közvetíthet a társaság. A július hatodikán (Annecy, München és Pyeongchang közül) kijelölendő helyszínen sorra kerülő 2018-as téli olimpiáért 963 millió dollárt, míg a 2020-as nyári játékokért 1,418 milliárd dollárt fizet majd a társaság. A Comcast cég, valamint az olimpiai szponzorok közé tartozó General Electric által tulajdonolt társaság 1988 óta minden nyári, 2002 óta pedig minden téli játékokról közvetített, a jelenleg is érvényes szerződésük a 2012-es londoni játékok után jár majd le. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mi lehetünk ebben az évtizedben az olimpiai játékok közvetítői az Egyesült Államokban.” – nyilatkozta boldogan a Comcast elnöke, Brian Roberts.

A most létrejött megállapodás a NOB elnök Jacques Rogge számára is megnyugtató, aki ezzel fontos bevételi forrásokat generált a szervezet számára azok után is, hogy utolsó elnöki mandátuma 2013 után lejár majd. Az NBC most először tudott Dick Ebersol nélkül olimpiai közvetítési jogot elnyerni, 1988-tól kezdve a legendás vezető nyolc alkalommal vitte sikerre a céget, májusi lemondása után azonban ezúttal már az utód, Mark Lazarus nevéhez fűződik a győzelem.

Az NBC 1995-ben öt olimpia (2000-2008) jogát nyerte el 3,5 milliárd dollárért, 2003-ban pedig 2,2 milliárd dollárt fizetett a 2010-es és 2012-es játékok közvetítési jogaiért. A tavalyi vancouveri olimpiáról viszont hiába közvetített 835 órában az amerikai csatorna, mégis 233 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el. A mostani pályázatban a vesztes felek elismerték, hogy a számukra még gazdaságilag ésszerű határig elmentek az árajánlatnál, de tovább már nem. Az NBC azonban úgy tűnik presztízskérdést csinált az olimpiai közvetítési jogokból, így talán erőn felül vállalva is túllicitálta riválisait. Az NBC a korábbi, a lényeges eseményeket - akár felvételről is - a főműsoridőbe koncentráló stratégiáját az élő közvetítések erőltetésének irányába akarja elmozdítani.

Vasárnap este fellégezhettek a München-2018 pályázati bizottság vezetői, hiszen számukra pozitív eredménnyel ért véget az egyik társpályázó helyszín, Garmisch-Partenkirchen népszavazása. A bajor kisváros gazdái az utóbbi egy évben folyamatosan a figyelem középpontjában voltak, mivel eleinte vonakodtak átengedni földjeiket a hét év múlva tervezett téli olimpia idejére, majd miután erről megegyeztek a müncheni szervezőkkel, tovább folytatták olimpia ellenes kampányukat.

A helyzet ugyan a tárgyalóasztal mellett feloldásra került, de a végső megnyugvás érdekében vasárnap mégis referendumot tartottak, ahol a 26.000 lakossal rendelkező város lakói arról nyilváníthattak véleményt, hogy támogatják-e azt, hogy amennyiben München nyeri el a 2018-as téli játékok rendezését, akkor náluk legyenek az alpesi sí versenyek. Az olimpia mellett voksolók 58,07%-os többségbe kerültek (közel 60%-os részvételi arány mellett), így – bár az azt ellenzők is nagy számban voltak – az utolsó akadály is elhárult azt amúgy komoly esélyesnek gondolt müncheniek elől.

Bár a 2018-as téli olimpia rendezési jogának elnyerésére a most harmadszor kandidáló dél-koreai Pyeongchang a favorit, könnyen elképzelhető, hogy az utóbbi években számos nagy téli világversenyt (idén például éppen Garmischban alpesi sí világbajnokságot) rendező bajorok lesznek a befutók a Nemzetközi Olimpiai Bizottság július hatodikai durbani szavazása alkalmával.