Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Vancouver 2010 - 15. nap összefoglaló

Az olimpia utolsó előtti versenynapján ismét hét számban avattak bajnokot Vancouverben. A házigazda Kanada három aranyérmet szerzett és ezzel megnyerte az olimpia éremtáblázatot.

Sífutás – női 30 km klasszikus stílus
Szombaton rendezték a vancouveri olimpia utolsó női sífutó versenyét, ahol a 30 km-es klasszikus stílusú versenyen a kétszeres világbajnok Justyna Kowalczyknak köszönhetően lengyel győzelem született. A futamról hiányzott a továbbra is betegséggel küzdő svéd Anna Haag, illetve a sprint verseny selejtezőjének bemelegítése során emlékezetes balesetet szenvedő szlovén Petra Majdic is. A tömegrajtos indítás sajátosságai miatt a táv első felében minden nagy esélyes együtt haladt az élmezőnyben, közülük csak a finnek 2007-es világbajnoka, Virpi Kuitunen maradt le tíz kilométer után. A verseny különlegessége volt, hogy az olimpiák történetében most először volt lehetőség arra, hogy minden kör végén (5000 méterenként) lécet lehetett cserélni, a nehéz hóviszonyok és a zuhogó eső miatt pedig ezzel a lehetőséggel az esélyesek közül többen is éltek. A mezőny élén 20 km után jöttek a komolyabb események, ekkor a norvégok fantasztikus formában lévő sportolója, a Vancouverben három aranyérmet is szerző Marit Björgen egy léccsere után úgy döntött, hogy megpróbál mindenki leszakítani. Egyedüliként az összetett Világkupát vezető Kowalczyk tudott vele menni, de öt-hat másodperces hátrányát neki is csak fogcsikorgatva sikerült tartania. A kör végére aztán visszaért a lengyel Björgenre és innentől kezdve ők ketten együtt haladtak egészen a befutóig. A célegyenesbe fordulva Kowalczyk vezetett és minden idők egyik legszorosabb 30 km-en látott befutója után végül minimális különbséggel (háromtized másodperccel) győzött. A harmadik helyre a finn Aino-Kaisa Saarinen jött be, aki az utolsó öt kilométeres kör előtt kockáztatott, hiszen kiment lécet cserélni, a nehéz emelkedőn azonban sikerült végül ledolgoznia az ekkor összeszedett 15 másodperces hátrányát. Justyna Kowalczyk lett a lengyel sport második téli olimpiai bajnoka, ezt megelőzően legutóbb még 1972-ben (a síugró Wojciech Fortuna révén) szereztek aranyérmet. Marit Björgen három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmével a vancouveri olimpia legeredményesebb versenyzője lett, ráadásul ő lett mindössze a kilencedik olyan versenyző, aki egy téli olimpián öt érmet is tudott szerezni. Kowalczyk győzelme azt is jelentette, hogy a lengyel sífutó egy ezüst- és egy bronzérem után teljessé tette olimpiai éremkollekcióját Vancouverben.
 
Bob - négyesek
Szombaton este lezajlott a bob versenyek utolsó futama is, a férfi négyesek küzdelmeiben ezúttal amerikai aranyérem született. Az első nap után már vezető amerikai négyes (Steve Holcomb, Steve Mesler, Curtis Tomasevicz, Justin Olsen) a harmadik futamot követően már 45 századmásodperces előnnyel állt az élen. Bár a negyedik futamban nem ők voltak a leggyorsabbak, előnyükből így is megőriztek 38 századmásodpercet, és ezzel 62 év szünet (1948-St. Moritz) után nyertek ismét bobos aranyérmet az Egyesült Államoknak. Holcomb sikere nem volt meglepetés, hiszen az amerikai az „éjjeli vonat” névre hallgató bobbal megnyerte az idei Világkupát és tavaly pedig világbajnok is lett. Az ezüstérem a négyszeres olimpiai bajnok André Lange vezette németeké lett, akik az utolsó futam előtti kilenc századmásodperces hátrányukat végül egy százados előnnyé tudták átalakítani, így megelőzték a végül a bronzéremnek is örülő Lyndon Rush által kormányzott kanadai négyest. Az Egyesült Államok ezzel megszerezte a 36. érmét is Vancouverben, amivel beállította a németek (2002-es) vonatkozó rekordját. Holcombék sikerével egyben a rekorddöntés is biztossá vált, hiszen ez Egyesült Államok férfi jégkorong csapata ott van a vasárnap esti fináléban, így ott is mindenképpen érmet szerez.
 
Gyorskorcsolya - férfi csapatverseny
Szombaton a gyorskorcsolya versenyek a két csapat üldözéses futammal fejeződtek be, ahol hatalmas meglepetésre a hazaiak örülhettek a férfiak döntőjét követően, miután csapatuk legyőzte az Egyesült Államok hármasát. A Mathieu Giroux, Lucas Makowsky, Denny Morrison összeállítású csapat a fináléban mindössze 21 századmásodperces előnnyel lett olimpiai bajnok a richmondi ovál pályán. Az elődöntőben meglepetésre vereséget szenvedő, de előzetesen a versenyszám toronymagas esélyesének számító (amúgy két vancouveri olimpiai bajnokkal felálló) Hollandia a „B”-döntőben a norvég csapattal találkozott. A futam érdekessége volt, hogy a végül a bronzérmet megszerző hollandok jobb időt mentek, mint a későbbi győztes kanadaiak, 3:39,95-ös idejük ráadásul új olimpiai rekordnak is számít. Az ezüstérmes amerikai csapatban szereplő Chad Hedrick immáron ötödik különböző olimpiai számban lett érmes gyorskorcsolyázásban, erre korábban mindössze hárman (Eric Heiden, Clas Thunberg, Roald Larsen) voltak képesek ebben a sportágban.
 
Gyorskorcsolya - női csapatverseny
A hölgyek mezőnyében sokkal esélyesebbnek számított a kanadai csapat, a három olimpiai érmessel felálló hazaiak azonban itt még az elődöntőbe sem tudtak bejutni és végül csak az ötödik helyen végeztek. A fináléba a német és a japán csapat jutott be, közöttük pedig minden idők egyik legszorosabb befutója döntött az aranyéremről. Az ázsiaiak nagyszerűen mentek, a hat körös verseny utolsó 400 métere előtt még több mint egy másodperccel vezettek is, ám a hajrában a Daniela Anschütz, Stephanie Beckert, Katrin Mattscherodt összeállítású hármas káprázatos hajrával visszahozta a sírból az aranyérmet. A németek mindössze két századmásodperccel győztek, így a döntő futamban ezúttal nem nevezetett, de szintén csapattag Anni Friesinger immáron a harmadik olimpiai bajnoki címének örülhetett. A női verseny „B” döntőjében a nap meglepetését okozó lengyelek legyőzték azt az amerikai válogatottat, amely éppen a kanadaiak ellen győzött bravúrral a negyeddöntőben. Az amerikaiak dolgát ebben a futamban különösen az nehezítette meg, hogy Catherine Raney-Norman az utolsó körre nagyon elfáradt, így leszakadt, ám mivel ebben a versenyben a csapat utolsóként célba érkező tagjának időeredménye számít, így az Egyesült Államok lecsúszott a dobogóról.
 
Alpesi sí – férfi műlesiklás
Az olimpia utolsó alpesi sí versenyszáma a férfiak műlesiklása volt szombaton, amely az olasz Giuliano Razzoli győzelmét hozta. A 25 éves versenyző már előzetesen is az éremesélyesek közé tartozott, de figyelembe véve a pálya állapotát és az időjárási nehézségeket, sokan őt tartották a legnagyobb favoritnak is. Az idén Zágrábban is futamot nyerő Razzoli az első futamban nagyszerűen síelt, és a legjobb időt produkálta. Előnyét aztán a második futamban is sikerült megőriznie, így 1992 (Alberto Tomba sikere) után ő lett az első, aki hazájának olimpiai bajnoki címet szerzett a férfiaknál alpesi sízésben. A második helyen a horvát Ivica Kostelic végzett, akit előzetesen szintén a favoritok közé soroltak, és aki ezzel második vancouveri, pályafutása során pedig összességében immáron harmadik olimpiai ezüstérmét szerezte. Kostelic az első futam után csak a negyedik helyen állt, de végül meg tudta előzni a szám olimpiai címvédőjét, az osztrák Benjamin Raich-et. A harmadik helyen a svéd André Myhrer végzett, köszönhetően a második futamban nyújtott nagyszerű síelésének, amivel a 10. helyről küzdötte fel magát a dobogóra. A férfi alpesi sí versenyeken a negatív szenzációt az osztrákok szereplése okozta, most fordult elő ugyanis először, hogy nyugati szomszédaink (amikor indultak a játékokon) egyetlen érmet sem szereztek alpesi síben a férfiak mezőnyében. A szlalom címvédője, Benjamin Raich különösen csalódott lehetett, hiszen jó pozícióból, a harmadik helyről vághatott neki a második futamnak, de végül egy helyet hátracsúszott. Razzoli sikere azért okozott különösen nagy örömet az olasz táborban, mert a Torinóban még öt aranyérmet szerző csapatuknak most az olimpia utolsó előtti napjáig kellett várnia az első olimpiai bajnoki cím megszerzésére. A svédek 22 év elteltével (1988-Calgary, vagyis a legutóbbi kanadai téli olimpia után) tudtak ismét férfi alpesi sízésben olimpiai érmet szerezni.
 
Snowboard – férfi parallel óriás-műlesiklás
Kanadai győzelem született a snowboardosok utolsó vancouveri versenyében, a férfiak parallel óriás-műlesikló futamában is. A döntőben Jasey Jay Anderson csapott össze az osztrák Benjamin Karl-al, és bár a négyszeres világbajnok kanadai az első futamban 76 századmásodperccel lassabb volt ellenfelénél, a másodikban meg tudta előzni az osztrákot, és ezzel megszerezte első olimpiai aranyérmét. A bronzérem végül a veterán francia versenyzőé, a 37 éves Mathieu Bozzetto-é lett, aki az orosz Sztanyiszlav Detkovot győzte le a kisdöntőben.
 
Curling – férfi döntő
Az olimpia utolsó előtti napján véget értek a férfi curling torna küzdelmei is. A döntőben a házigazdák csapata számított esélyesnek Norvégia ellen, a kanadai csapat ennek megfelelően kezdett és az ötödik end után már 3-0-ra vezetett. Mindkét csapatban remekül játszott ekkor az első két ember, kevés kockázatvállalás mellett pedig nem is születhetett sok pont. A norvégok első megnyert endje a hatodik volt, amellyel Ulsrudék 3-2-re felzárkóztak. A következő endet azonban ismét Kanada nyerte 2-0-ra, és ezzel visszaállt a három pontos hazai vezetés. A következő két játékrész után 6-3-ra változott az eredmény, a 10. endet így már le sem játszották a csapatok. A kanadai csapat (Kevin Martin, John Morris, Marc Kennedy, Ben Hebert, Adam Enright) sikerével így az is eldőlt, hogy a nőkhöz (és a svédek duplázásához) hasonlóan az erősebbik nem küzdelmeiben is címvédésre került sor az olimpiai curling tornán (igaz a kanadai férfi csapat négy éve más összeállításban nyert). Ez volt immáron Kanada 13. aranyérme Vancouverben, ráadásul a 25. hazai érem a játékok során, mindkettő új kanadai rekordnak számít. A bronzmérkőzésen a svájci válogatott visszavágott Svédországnak az Európa bajnoki vereségért, és egy izgalmas mérkőzésen megszerezte a harmadik helyet. A kilencedik end után még 4-3-ra a svédek vezettek ugyan, de a skip, Ralph Stöckli hibátlan játékával a svájciak 2-0-ra megnyerték a befejező játékrészt, így végül ők állhattak fel a dobogóra.
 
0 Tovább

Vancouver 2010 - 13. nap összefoglaló

Az olimpia tizenharmadik napján hat versenyszámban avattak bajnokot Vancouverben. Tovább zajlik a versenyfutás a német, a kanadai és az amerikai csapat között az éremtáblázat élén.

Sífutás – női váltó
A férfiak váltóversenye után egy nappal a hölgyek 4x5 km-es futamát rendezték meg a sífutóknál. Az első váltásnál még nem igazán dőlt el semmi, hiszen öt csapat szinte egyszerre ért oda az öt kilométer végére. A legnagyobb esélyesek közül egyedüliként a finn váltó hiányzott (első emberük, Pirjo Muranen 45 másodperces hátrányt szedett össze), ott voltak viszont némi meglepetésre az élen a Kikkan Randall személyében egy világbajnoki ezüstérmes sízővel rajtoló amerikaiak. A második kör során viszont teljesen szétrázódott a mezőny. Az élen a norvég Therese Johaug és az olasz Marianna Longa haladtak, míg a lengyel váltó egyetlen kiemelkedő sízője, Justyna Kowalczyk 38 másodperces lemaradását behozva átvette a vezetést, sőt elsőként váltott féltávnál. A lengyel váltó harmadik tagja, Paulina Maciuszek azonban nem tudta tartani a lépést az élen haladókkal, a norvégok első szabad stílusú futója, Kristin Steira innentől kezdve pedig végig vezette a harmadik öt kilométert, ahol csak az olasz Sylvia Rupil tudott vele menni. Ők ketten váltottak az élen, míg a parádés öt kilométert produkáló Charlotte Kallának köszönhetően a svéd, a finn és a német váltó 16-18 másodperces hátránnyal jött ekkor. Az utolsó körben a kétszeres vancouveri bajnok Marit Björgen futott a norvégoknál, és ahogy az várható volt, rögtön az elején ott is hagyta az olaszok utolsó emberét, Sabina Valbusát, simán nyerve a váltóversenyt Norvégiának. Az ezüstéremért volt nagy csata a hajrában, ahol az olaszok végül leszorultak a dobogóról, mert a Claudia Nystad vezette németek és az Aino Kaisa Saarinennt a végére tartalékoló finnek is megelőzték őket. Mostani sikerével Marit Björgen lett az első sportoló Vancouverben, aki három aranyéremmel rendelkezik, Kristin Steirának pedig négy olimpiai negyedik helyezése után összejött végre az éremszerzés az ötkarikás játékokon. A Vibeke Skofterud – Therese Johaug – Kristin Steira – Marit Björgen összeállítású norvégok 1968 és 1984 után most nyerték meg harmadszor az olimpián a női 4x5 km-es váltóversenyt. Az összesítésben szerzett hat olimpia érmével (3-2-1 megoszlásban) Marit Björgen most már minden idők legjobb norvég női sportolója lett az olimpiákon.
 
Északi összetett – nagysánc
Az olimpia csütörtöki napján befejeződtek az északi összetettezők küzdelmei. Nem indult jól a versenynap, hiszen az eredetileg kiírt időpontban az időjárás miatt közel harminc ugró után félbe kellett szakítani az ugrás sorozatot. Egy órával később sem volt jobb a helyzet, a sorozat majdnem rendben lement, de a végére irreálissá váló szélviszonyok miatt pont a legjobbak (Magnus Moan, Felix Gottwald, Jason Lamy Chappuis) kerültek hátrányba, így az ő aranyérem szerzési esélyeik el is szálltak ezzel. Az ugrás során az osztrák Bernhard Gruber volt a legjobb (134 méterre repült), aki több mint fél perces előnnyel indulhatott a 10 kilométeres sífutó távra. Az ugró rész során az amerikai Johnny Spillane lett a második, míg a szintén kitűnő sífutónak számító honfitársa, Bill Demong a hatodik. A futás során Grubert viszonylag hamar utolérte az összedolgozó két amerikai, de Spillane és Demong ezután sem állt le, hanem folyamatosan olyan tempót diktált, hogy a Hannu Manninen által vezetett üldözőbolynak ne legyen esélye a győzelemre. Gruber némileg meglepő módon tartotta a lépést a két amerikaival, így aztán bebiztosította magának az érmet. A hajrában végül a tavaly Liberecben világbajnoki címet is nyerő Demong bizonyult erősebbnek, és megnyerte az Egyesült Államok első olimpiai aranyérmét északi sízésben. A végül másodikként célba érő Johnny Spillane pedig elmondhatja magáról azt, hogy mindhárom északi összetett versenyben dobogós volt és immár a harmadik ezüstjét szerezte Vancouverben. Bernhard Gruber számára is tökéletesen alakult a nap, az osztrák versenyző ugyanis a csapatban szerzett olimpiai bajnoki cím után most egyéniben egy bronzéremmel zárta a játékokat. Az olimpia előtt egy éves kihagyása után visszatérő Hannu Manninen jött be végül a negyedik helyre, így nem sikerült neki egyéni olimpiai érmet szereznie – ez utóbbi volt visszatérése fő motivációja.
 
Szabadstílusú sízés – férfi síakrobatika
Fehérorosz győzelmet hozott a szabadstílusú sí versenyek utolsó versenyszáma, a férfi síakrobatika döntője. A 12-es finálé után a 2001-es világbajnok Alexej Grisin lett az olimpiai bajnok, aki Salt Lake Cityben harmadik, Torinóban pedig negyedik lett, ezúttal viszont nem talált legyőzőre. Az amerikai Jeret Peterson, a szakági világkupa 2005-ös győztese lett az ezüstérmes, hiába mutatott be három szaltó során öt csavart is, míg a bronzérem azé a kínai Liu Csung-Csingé lett, aki Világkupa versenyen eddig mindössze két alkalommal tudott dobogóra állni. A döntő első sorozata után még vezető kanadai Kyle Nissen másodszorra hibázott egy könnyebb ugrás során, így végül visszacsúszott az ötödik helyre. Grisin sikere azt jelenti, hogy hosszas várakozás, valamint négy ezüst- és négy bronzérem után Fehéroroszország végre megszerezte első olimpiai aranyérmét a téli játékok történetében. Ezzel Fehéroroszország lett a 35. ország, amely már rendelkezik olimpiai bajnoki címmel a téli olimpiákon.
 
Női jégkorong
Az előzetes esélyeknek megfelelően a két legerősebb válogatott, Kanada és az Egyesült Államok került be női jégkorong torna döntőjébe. A magyar idő szerint pénteken hajnalban rendezett fináléban a házigazdák együttese végül 2-0-ra verte meg az ezúttal mérsékelt teljesítményt nyújtó amerikai csapatot. A magyar származású Shannon Szabadossal a kapujában felálló hazaiak Marie-Philip Poulin révén kétszer is betaláltak az első harmadban, és mivel több gól már nem született a mérkőzésen, így Kanada sorozatban harmadszor nyerte meg az olimpiai aranyérmet. Ezzel a sikerrel a kanadai olimpiai küldöttség már a nyolcadik aranyérmét szerezte meg Vancouverben, erre pedig soha korábban nem volt még példa (az eddigi rekord a 2006-os és 2002-es hét aranyérem volt). A kanadai csapattal most egymás után harmadszor lett olimpiai bajnok négy játékos (Becky Kellar, Jayna Hefford, Jennifer Botterril, Hayley Wickenheiser) is. A bronzmérkőzésen a torinói ezüstérmes Svédország a legutóbbi két olimpián egyaránt a negyedik helyen végző Finnországgal találkozott. A finnek szereztek vezetést Heidi Pelttari góljával a 25. percben, Maria Rooth azonban nyolc perccel később emberelőnyből egyenlített. Michelle Karvinen megint a finneknek szerzett vezetést, viszont Danijela Rundqvist egyenlített, így hosszabbítás döntött az éremről. A ráadás harmadik percében Karoliina Rantamäki-nek köszönhetően Finnország végül kiharcolta a győzelmet (3-2) és ezzel 1998 után ismét bronzérmet szerzett a női jégkorong tornán.
 
Műkorcsolya - nők
A világbajnoki címvédő dél-koreai Kim Ju Na nyerte meg a hölgyek műkorcsolya versenyét. Kim már a rövidprogram után is majdnem öt ponttal vezetett, a kűr során viszont még növelte előnyét. A koreai versenyző 16 pontot javított a szabadkorcsolyázás eddig elért legmagasabb pontszámán, és összesített pontszámával is új rekordot (228,56) állított fel. A rövidprogramhoz képest nem változott a sorrend a dobogón, hiszen a 2008-as világbajnok japán Mao Asada végzett a második helyen, míg a bronzérmes a hazai színekben versenyző, és néhány nappal ezelőtt elhunyt édesanyját gyászoló kanadai Joannie Rochette lett. A magyar színeket képviselő és negyedik olimpiáján szereplő Sebestyén Júlia négy helyet rontva helyezésén végül a 17. helyen zárta a vancouveri olimpiát. A hazájában nemzeti hősnek számító Kim Ju Na Dél-Korea első aranyérmét szerezte meg a műkorcsolyázók között, ráadásul a gyorskorcsolya és a rövidpályás gyorskorcsolya után ez volt mindössze a harmadik sportág, ahol az ázsiai ország aranyérmet tudott nyerni. Az orosz csapat legjobbja, Alena Leonova csak a kilencedik helyen végzett, így eldőlt, hogy 1960 után először a szovjet/orosz műkorcsolyázók aranyérem nélkül zárták a téli olimpiát. A legjobb európai műkorcsolyázó a finn Laura Lepistö lett, aki a hatodik helyen zárta a nők versenyét.
 
Alpesi sí – női óriás-műlesiklás
A szerdai ködös időjárás miatt félbeszakadt program után csütörtökön sikerült befejezni a női alpesi sízők óriás-műlesikló versenyszámát, ahol a második futamra került sor.  Az esélyesek közül az amerikaiak már szerdán elszálltak, mivel Lindsey Vonn kiesett, Julia Mancusot pedig éppen honfitársa bukása miatt futam közben megállították, majd másodszorra már gyengébben teljesített. Az osztrák női sízők ellenben remekül álltak, a második futam előtt az első négyből három síző Ausztria színeiben versenyzett. Az első futam után a hatodik helyen álló, tavaly junior világbajnoki címet szerző Viktoria Rebensburg remek időt síelt a második futamban, amivel átvette a vezetést. Ezt követően a pálya felső részére leszállt a köd, alaposan megnehezítve ezzel a hátralévő öt versenyző dolgát. A szlovén Tina Maze mindössze négy századmásodperccel kapott ki Rebensburgtól, a két osztrák síző, Eva-Maria Brem és Kathrin Zettel viszont jócskán elmaradt a némettől. A francia Taina Barioznak szintén nem volt esélye a dobogóra állni, az utolsóként induló Elisabeth Görglnek azonban több mint három tizedmásodperces előnye volt. Ez a második időmérő pontig azonban már nála is hátránnyá vált, így hiába jött Görgl remekül a pálya alsó részen, végül a lesikláshoz hasonlóan ismét csak harmadik lett. Ezzel pedig eldőlt, hogy hatalmas meglepetésre a mindössze 20 éves Viktoria Rebensburg lett az új olimpiai bajnok. Az osztrákokon továbbra is ül az átok női óriás-műlesiklásban, hiszen továbbra is ez az egyetlen olyan olimpiai versenyszám, amit még sohasem tudtak megnyerni a téli játékokon.
 
0 Tovább

Az első triplázó: Marit Björgen

Az olimpia 13. napján megszületett az első háromszoros bajnok, a sífutó Marit Björgen személyében. A 29 éves norvég versenyző a 2005-ös oberstdorfi világbajnokságon tette le igazán a névjegyét, ahol három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett. A korábbi kétszeres összetett Világkupa győztes versenyző az elmúlt két évben nem tudott ott lenni a közvetlen élmezőnyben, alig-alig tudott versenyt nyerni. Az idei évre azonban eltérő, a korábbiaknál sokkal kevésbé intenzív edzésekkel készülő Björgen Vancouverben immáron három aranyéremmel rendelkezik (klasszikus stílusú sprint, 15 km-es üldözéses verseny, 4x5 km-es váltó), emellett pedig a 10 km-es szabad stílusú versenyen is szerzett már egy bronzérmet, így akár az egész olimpia legeredményesebb versenyzője is lehet majd. Az összesen hat éremmel (3 2 1 megoszlásban) rendelkező Björgen minden idők legsikeresebb norvég női olimpikonja lett, megelőzve az eddig három aranyéremmel rendelkező Sonia Henie-t. Utoljára az 1998-as olimpián volt példa arra, hogy valaki sífutásban három aranyérmet szerezzen (Akkor Björn Dahlie és Larissza Lazutyina triplázott Naganóban)

0 Tovább

Vancouver 2010 - 7. nap összefoglaló

Az olimpia hetedik napján csak négy versenyszámban avattak bajnokot Vancouverben. Norvégia ismét két aranyérmet gyűjtött így feljött az éremtáblázat második helyére.

Sífutás – 15 km-es női üldözéses verseny
Az olimpia hetedik napján győztest hirdettek a női sífutók 15 km-es üldözéses versenyszámában, ahol a táv első 7,5 kilométerét klasszikus, a második felét pedig szabad stílusban tették meg a versenyzők. A hatvannyolc fős mezőny az első kilométereken még együtt haladt ugyan, két kilométer után azonban a sprintverseny győztese, a norvég Marit Björgen többször is ritmust váltott és fél távig leszakította a mezőny java részét. A léccsere után már csak heten maradtak az élen, a világbajnoki címvédő lengyel Justyna Kowalczyk, a svéd Anna Haag, az olasz Marianna Longa, a finn Aino Kaisa Saarinen, valamint Björgen két honfitársnője, Kristin Steira és Therese Johaug. Meglepetésre a leszakadók között ott volt az üldözéses verseny címvédője, az észt Kristina Smigun is, aki még a klasszikus rész során fel is adta a versenyt. Szintén nem bírta a tempót a 10 kilométeres szabad stílusú verseny győztese, a svéd Charlotte Kalla, aki később a számára kedvezőbb technikájú részben sem tudta ledolgozni hátrányát az élen haladókkal szemben, sőt végül egy perc feletti hátránnyal a nyolcadik helyre jött csak be a célba.
 
A szabad stílusú rész első köre után Saarinen és Longa is lemaradt, sőt később a léccsere során öt másodperces hátrányt összeszedő Johaug sem bírta már a Björgen által diktált tempót. A norvégok 29 éves klasszisának irama aztán a többieknek is sok volt, Björgen két kilométerrel a cél előtt, az utolsó nagy emelkedőn elment Kowalczykéktól is, ettől kezdve pedig már csak a második hely kérdése volt nyitott. A célban a norvég síző végül 8,9 másodperccel előzte meg a kitűnően hajrázó Haagot, míg Kowalczyk és Steira között célfotó döntött. Győzelmével Marit Björgen lett az első olyan versenyző, aki a vancouveri olimpián két aranyérmet szerzett és egyben ő az első olyan versenyző is, akinek már három érme van ezen az olimpián. Érdekesség, hogy Björgenen kívül már kilenc olyan sportoló is van már, aki két éremmel rendelkezik. A svéd Anna Haag élete első olimpiai érmét szerezte meg, míg a végül harmadikként záró Kowalczyk ismét dobogóra állhatott. Kristin Steirát továbbra sem fogadja kegyeibe a sors, a torinói játékokon három versenyszámban is a negyedik helyen végző norvég ezúttal mindössze 8 centiméterrel csúszott le a dobogóról.
 
Alpesi sí – férfi szuperóriás-műlesiklás
A pénteki napon rendezték meg a második férfi alpesi sí versenyt, a szuperóriás-műlesiklás volt azonban az első olyan férfi szám, amit az eredeti időpontjában sikerült megtartani. A győzelmet a norvégok korábbi összetett Világkupa győztese, Aksel Lund Svindal szerezte meg, aki az időjárás miatt romló pálya tetején még három tizedmásodperces hátrányban volt az addig vezető amerikai Bode Miller mögött, ám a második időmérő pontnál már ő volt a gyorsabb. Svindal a befutónál 28 századmásodperccel előzte meg az aranyéremről ezúttal is lemaradó amerikai sízőt. A norvég síző két összetett Világkupa győzelem, és három világbajnoki arany után olimpiai bajnok lett, ráadásul ezzel a nagy előd, a szuperóriás-műlesiklást korábban három olimpián (1992, 2002, 2006) is megnyerő Kjetil André Aamodt örökébe is lépett. A négyszeres világbajnok Bode Millernek csak nem akar sikerülni az aranyérmek az olimpián, a lesiklásban elért bronzérme és a nyolc évvel ezelőtt Salt Lake Cityben szerzett két ezüstérme után ugyanis megint leszorult a dobogó tetejéről, ezúttal 28 századmásodperccel. A verseny legnagyobb meglepetése azonban mégsem ez, hanem a hármas rajtszámmal induló amerikai Andrew Weibrecht szereplése volt, aki Millertől mindössze három századmásodperccel lemaradva végül a harmadik helyen fejezte be a futamot. A nagy esélyesek közül elsősorban a két svájci, Carlo Janka és Didier Cuche eredménye okozott csalódást, előbbi a nyolcadik, utóbbi mindössze a tízedik helyet szerezte meg. Az osztrák sízők számára is csalódást okozott a verseny, legjobbjuk, Benjamin Raich ugyanis csupán a 14. helyen végzett. A futam krónikájához sajnos az is hozzátartozik, hogy a 29-es rajtszámmal induló svéd Patrick Järbyn egyik léce beakadt egy kapuba, ezt követően pedig óriásit bukott. A 41 éves versenyző nem is mozdult az esés után, végül mentőhelikopterrel szállították el a pályáról.
 
Skeleton - nők
A női szkeletonosok versenye is befejeződött szombaton hajnalban a téli olimpián. Az aranyérmet a brit Amy Williams szerezte meg, aki a két német versenyzőt, Kerstin Symkowiakot és Anja Hubert előzte meg. A hazaiaknak nagy csalódás volt Mellissa Hollingsworth záró napi szereplése, hiszen a kanadai versenyző az utolsó futam előtt még a második helyen állt, de a végén nagyot hibázott, amivel az ötödik helyre csúszott vissza. Az első nap és a harmadik futam után is vezető Williamsnek a negyedik futamban egy biztonsági menet is elég volt, hiszen a skeletonban fölényesnek mondható 56 századmásodperces előnnyel tudott végül győzni. Amy Williams sikere azt is jelenti, hogy a britek is megszerezték első érmüket a vancouveri olimpián és ezzel most már 26 ország rendelkezik éremmel, ami a torinói rekordot jelentő szám beállítását jelenti. A brit skeletonos egyben 30 év után az első egyéni aranyérmet szerezte meg Nagy-Britanniának.
 
Skeleton - férfiak
Kanadai aranyéremmel zárult a férfi szkeletonosok olimpiai versenye. A csütörtöki első futam után még a Világkupában vezető lett Martins Dukurs vezetett ugyan a versenyben, de a következő három futamot a hazaiak versenyzője Jon Montgomery nyerte meg, ráadásul az utolsó futamban Dukurs hibázott - újabb 25 századmásodpercet veszített riválisával szemben - így visszacsúszott végül a második helyre. A harmadik helyen az orosz Alexander Tretyakov végzett, míg Martins Dukurs testvére Tomass Dukurs lett a negyedik. A torinói olimpiát követően ismét kanadai aranyérmest avattak férfi szkeletonban, négy évvel ezelőtt ráadásul kettős kanadai siker született Duff Gibson és Jeff Pain révén. Jon Montgomery szerezte a házigazdák negyedik vancouveri aranyérmét, amivel az eddig remekül szereplő Kanada a negyedik helyre jött fel az olimpiai éremtáblázaton. Lettországban nagyon sokan keltek korán szombaton hajnalban, hogy országuk történetének első téli olimpiai bajnokát köszönthessék, de végül csalódniuk kellett, hiszen a három futam után még vezető Martins Dukurs végül nem tudott győzni, hét századmásodperccel kikapott kanadai vetélytársától.
0 Tovább

Björgen az első duplázó

Ha egy üzlet beindul - szokták erre mondani. Marit Björgen szerdán három érem után végre aranyérmet ünnepelhetett a téli olimpián. A sprintverseny megnyerése után aztán a 15 km-es üldözéses futamban sem volt ellenfele, a 29 éves norvég sífutónő fölényesen győzött. Ezzel ő lett a vancouveri téli olimpia első olyan versenyzője, aki két aranyérmet nyert + ő az első, akinek három érme is van már a 2010-es olimpiáról.

0 Tovább

Vancouver 2010 - 5. nap összefoglaló

Az olimpia ötödik napján hét versenyszámban avattak bajnokot Vancouverben. Megszerezte első aranyérmét a norvég, az osztrák és az orosz küldöttség is, a három arannyal gazdagodó amerikaiak viszont átvették a vezetést az éremtáblázaton.

Alpesi sí – női lesiklás
Ha néhány nap csúszással is, de szerdán végre a női alpesi sízők is bemutatkozhattak a vancouveri téli olimpián, ahol elsőként a lesikló versenyt rendezték meg számukra. A győzelmet a papírformának megfelelően az amerikai Lindsey Vonn szerezte meg honfitársnője, a korábbi olimpiai bajnok Julia Mancuso és az osztrák Elisabeth Görgl előtt. A negyvenöt tagú mezőnyből Görgl érte el az első igazán jó időeredményt, amelyhez már viszonyítani lehetett a többiek futamát is. A torinói olimpián óriás-műlesiklásban győztes amerikai Julia Mancuso jött ezután, aki nagyszerű síeléssel kilenc tizedmásodpercet vert az osztrák sízőre. Nem sokkal később jött aztán az a Lindsey Vonn, akit mindenki az olimpia legfőbb esélyesének tartott és nem csak ebben a versenyszámban. A pályán található összes ellenőrző ponton jobb volt Vonn időeredménye, mint Mancusoé. A közel egy másodperces fórból a célban maradt még ötvenhat századmásodperc, ami végül az aranyérmet jelentette az olimpia előtti napokban sípcsontsérüléssel bajlódó amerikai versenyzőnek. Vonn győzelmét talán még a torinói bronzérmes Anja Pärson akadályozhatta volna meg, ám a svéd klasszis az utolsó ugratón közel hatvan méteres repülés után hatalmasat bukott és végül nem ért célba, igaz legalább a saját lábán hagyhatta el a pályát. Az esélyesek közül a német Maria Riesch rajtolt utolsóként, ám a Pärson bukása miatt sokat várni kényszerülő német ezúttal nem ment jól, végül pedig csak a 8. helyen ért célba. A mezőnynek Berecz Anna személyében magyar indulója is volt, aki végül két versenyzőt megelőzve (nyolcan kiestek) a 35. helyen zárta első vancouveri versenyét. Az olimpiák történetében korábban szinte mindig európai síző nyerte meg a női lesiklást (1992 - Kerrin Lee-Gartner (Kanada) volt eddig az egyetlen kivétel), így amerikai síző most először győzött az ötkarikás játékokon ebben a klasszikus számban. Amerikában nagy elvárásokkal tekintettek Lindsey Vonn olimpiai szereplése elé, a kétszeres világbajnok síző nevére utalva már előzetesen is VONNcouver-ként emlegette a helyi sajtó az olimpia helyszínét. Úgy tűnik nem hiába, az első szám után Vonn mérlege ugyanis rögtön egyből egy.
 
Sífutás – férfi klasszikus stílusú sprint
Az olimpia ötödik napján sprint versenyeket rendezték a sífutók számára. A klasszikus stílusú futamok szereplőit szikrázó napsütés fogadta, a pálya azonban nem ígérkezett ezúttal sem könnyűnek, elsősorban a hosszú célegyenes várható gyötrelmei miatt. A férfi elődöntők nagy meglepetését az okozta, hogy a sprint szakágat idén uraló svéd Emil Jönsson (bár futamában harmadikként zárt), nem került be a legjobbak közé, így érem nélkül fejezte be a versenyt. A svédek számára szintén csalódás volt az olimpia címvédő (igaz a sprinterek mezőnyéből már lassan kiöregedő) Björn Lind szereplése, aki már a negyeddöntőben búcsúzott. Meglepetésre egy kínai versenyző is odaért viszont a legjobb harminc közé, Sun Quinghai ugyanakkor a negyeddöntőből már szintén nem tudott továbbjutni. A férfiaknál hatalmas meglepetésre kettős orosz siker született, hiába szerepelt ugyanis a finálé hatos mezőnyében három norvég sífutó is, végül már a célegyenes bejárata előtt eldőlt, hogy mindenképpen orosz győztest avatnak. Az utolsó 200 méterre ugyanis már csak Nikita Krijukov és junior világbajnok honfitársa, Alekszander Panzinszkij maradtak az élen. Az 1600 méteres táv selejtezőjét megnyerő, majd a döntőben is végig vezető fiatalabbik orosz a célban mégsem örülhetett igazán, mert az utolsó ötven méteren honfitársa megelőzte őt, így Krijukov lett végül az olimpiai bajnok.  A norvég csapatból egyedül a tavalyi libereci világbajnokságon három aranyérmet gyűjtő Petter Northug tudott valamelyest elmenni az élen haladókkal, de az utolsó métereken reménytelen helyzetét látva már ő is kiengedett, igaz a harmadik helyet így is megszerezte, amivel pályafutása első olimpiai érmének örülhetett. Honfitársa, a világbajnoki címvédő Ola Vigen Hattestad meglepetésre csak a negyedik helyen zárta a versenyt. Az orosz olimpiai küldöttség ezzel a győzelemmel megszerezte első vancouveri aranyérmét. A mindössze 20 éves Panzinszkij minden idők legfiatalabb sífutó olimpiai bajnoka lehetett volna, de így sem lehet szomorú az ezüstéremmel, hiszen az oroszok 1998 után tudtak ismét sífutásban kettős győzelmet aratni.
 
Sífutás – női klasszikus stílusú sprint
A női sífutók mezőnyére 1400 méteres pálya várt a klasszikus stílusú sprintben. Bár a selejtezők általában papírforma eredményekkel érnek véget, most már a selejtező előtti bemelegítésnél fontos dolgok történtek, hiszen a szlovén Petra Majdic egy éles kanyarban megcsúszott és szerencsétlen módon beleesett egy szakadékba. Az öt métert eső szlovén versenyző megütötte magát és bordasérülései miatt ekkor úgy tűnt, hogy még a selejtezős részvétele is veszélybe kerül. A szervezők döntése értelmében végül a selejtező rajtlistájának végére rangsorolt Majdic fájdalomcsillapítókkal tudta vállalni a futamot, sőt be is jutott a negyeddöntőbe. A selejtezőt megnyerő norvég Marit Björgen a negyeddöntőben és az elődöntőben is kitűnően ment, sima futamok után került be a fináléba. Az előzetes esélyekkel ellentétben a finnek nem tudtak a döntő közelébe sem kerülni, Aino Kaisa Saarinen és Virpi Kuitunen is meglehetősen korán kiesett. A selejtező és a negyeddöntők közötti másfél órás szünetet kihasználva Majdicot „összedrótozták”, aki óriási fájdalmak és szenvedés közepette nem csak a negyeddöntőből, de (negyedik helyen szerencsés vesztesként) az elődöntőből is továbbjutott. A döntőben aztán ismét a sport igazi csodáját láthattuk, amely olyan befutót hozott, ahol mindhárom dobogós teljesen elégedett volt teljesítményével. A versenyszámot végül a norvég Marit Björgen nyerte nagy fölénnyel az erősen kezdő, ám a végére elfáradó lengyel Justyna Kowalczyk előtt. Björgen ezzel két ezüst- és egy bronzérem után végre aranyérmet nyert az ötkarikás játékokon, a lengyel sífutó pedig így is egyéni legjobbját érte el a torinói harmadik helyezése után. Az igazi siker azonban a harmadik helyen végző Petra Majdic-é volt, aki több bordájának zúzódása ellenére is megszerezte az érmet, majd célba érkezése után kis híján elájult és ölben kellett levinni a pályáról. A később kórházba szállított Majdicnak nem tört el ugyan a bordája, de az esti eredményhirdetés során úgy kellett felsegíteni a dobogóra, ez utóbbi tény pedig nem túl jó előjel a szlovén sportoló számára a további vancouveri szereplést illetően. A finálé legszomorúbb tagja talán a svéd Anna Olsson lehetett, aki végig ott volt az élmezőnyben, de végül leszorult a dobogóról és a negyedik helyen végzett. A norvégok Torinóban hatalmas csalódást okozva nem nyertek egyetlen aranyérmet sem sífutásban, most azonban megtört a jég, Marit Björgen aranyérme Norvégia első vancouveri, összesítésben pedig immár a 99. téli ötkarikás győzelmét jelentette.
                        
Snowboard – félcső - férfiak
Nem született meglepetés a férfi snowboardosok félcső versenyszámában, ahol a még mindig csak 23 éves amerikai, a vörös haja miatt csak „repülő paradicsom”-nak becézett Shaun White megvédte olimpiai címét. A vancouveri olimpia egyik legbiztosabb aranyesélyesének tartott White már az első futamban olyan előnyt produkált, amiből sejteni lehetett, hogy senki nem fogja tudni megelőzni. A második menetben azonban az amerikai snowboardos mégsem biztonsági sorozatot mutatott be, már olimpiai bajnokként még az elsőnél is jobb pontszámot szerzett. A snowboard sportág eddig meglehetősen rövid olimpiai történetében White már a harmadik olyan versenyző (a svájci Philipp Schoch és a szintén amerikai Seth Wescott után), aki meg tudta védeni olimpiai bajnoki címét. A második helyen a finn Peetu Piiroinen végzett, a harmadik pedig a szintén amerikai Scott Lago lett ezúttal.
 
Szánkó - páros
Címvédés született a szánkósok páros versenyében is, ahol az osztrák Andreas Linger és Wolfgang Linger Torino után Vancouverben is aranyérmet szerzett. Lingerék az első futam után már egy tizedmásodperccel vezettek, ezt az előnyt pedig növelni tudták a második futam során. A lettek párosa, Andris Sics és Juris Sics elsősorban remek első futamuknak köszönhetően ezüstérmet szerzett, a harmadik hely pedig Salt Lake City olimpiai bajnokaié, a német Patric Leitner – Alexander Resch párosé lett. A torinói olimpián szenzációsan szereplő osztrák olimpiai küldöttség eddig Vancouverben nem remekelt, az olimpiai megnyitón az osztrák zászlót vivő Linger testvérek révén azonban már a kanadai városban is van olimpiai bajnokuk. A téli olimpiák történetében most másodszor fordult elő címvédés, a Hans Rinn – Nobert Hahn páros 1976-ban és 1980-ban szerzett két olimpiai bajnoki címe után. Lettország eddig egy bronzéremmel (a szintén szánkós Martins Rubenis révén 2006-ban) rendelkezett a téli olimpiákon, így a mostani ezüstérem egyben az ország legjobb téli olimpiai szereplését is jelenti.
 
Gyorskorcsolyázás – férfi 1000 méter
A téli olimpiák történetében először került sor címvédésre a férfi gyorskorcsolyázók 1000 méteres versenyszámában, miután a torinói aranyérmes amerikai Shani Davis Vancouverben is legyőzhetetlen volt. A négy évvel ezelőtt első színes bőrűként egyéni téli olimpiai bajnoki címet szerző sportoló egyedüliként tudott 1:09-en belüli időt teljesíteni, amivel az 500-on győztes dél-koreai Tae-Bum Mo-t és a szintén amerikai Chad Hedrick-et előzte meg. Az eredetileg mind az öt számban indulási joggal rendelkező amerikai gyorskorcsolyázó a játékok előtt néhány nappal jelentette be, hogy kihagyja a 10.000 méteres versenyt, hogy figyelmét jobban tudja azon számokra összepontosítani, ahol esélye lehet a győzelemre. Úgy tűnik, hogy megérte, mert Shani Davis győzött az 1000 méteren, ráadásul másik erős száma, az 1500 méter még hátravan az olimpián. Hedrick bronzérme azért is különleges, mert ezzel immáron a negyedik olimpiai távon tudott érmet gyűjteni (csak 500-on nem nyert még ötkarikás medált).
 
Rövidpályás gyorskorcsolyázás – női 500 méter
Második aranyérmét is megszerezte Kína a vancouveri téli olimpián (ezzel már most ugyanannyi aranynál jár, mint Torinóban összesen), miután a rövidpályás gyorskorcsolya versenyek során rendezett női 500 méteres versenyben Vang Meng győzött. Az olimpia előtt sérüléssel küzdő, de a játékok idejére már kondícióját és robbanékonyságát is visszanyerő kínai hölgy a legrövidebb távon szokatlan fölénnyel nyerte a versenyt, hiszen több mint hat tizedmásodperccel verte meg a 20. születésnapját éppen a döntő napján ünneplő kanadai Marianne Saint-Gelais-t és a végül harmadik helyen végző olasz Arianna Fontana-t. Vang a selejtezőben, majd a negyed- és az elődöntőben is olimpiai csúcsot ért el, és bár a fináléban már nem javított a rekordon, így is jogosan ünnepelhetett a célban. Az ebben a számban induló Huszár Erika még a szombati selejtező során kiesett. Bár férfi 1000 méteren nem most osztottak aranyérmet, Knoch Viktor révén azonban mégis érdekeltek voltunk ezen a napon is a rövidpályás gyorskorisok mezőnyében, a magyar versenyző azonban kiesett a versenyből.


 

 

0 Tovább

Vancouver 2010 - 3. nap összefoglaló

Az olimpia harmadik napján hat versenyszámban avattak bajnokot Vancouverben. Ezúttal a két aranyérmet szerző svájciaknak volt jó napjuk, páros műkorcsolyázásban viszont megszakadt a szovjet/orosz dominancia.

Alpesi sízés – férfi lesiklás
Eredetileg szombatra, az olimpia első napjára tervezték a férfiak lesikló versenyét, de az időjárás miatt csak két nap csúszással lehetett megrendezni az első alpesi sí versenyt a 21. téli olimpiai játékokon. A győzelmet némiképp talán meglepetésre az ebben a versenyszámban harmadik számú svájci sízőnek tartott Didier Défago szerezte meg, aki a tavalyi duplázásán (egy héten belül nyerte meg az egyaránt klasszikusnak számító wengeni és kitzbüheli versenyt) kívül mindössze egyetlen Világkupa futamot nyert meg. Az egykori kanadai sízőről, Dave Murray-ről elnevezett pályán azonban most ő volt a leggyorsabb, különösen a pálya második szakaszában síelt szenzációsan, és ez elég volt neki a győzelemhez. Amúgy szokatlanul szoros versenyt láthatott a közönség, mivel az első három helyezett egy tizedmásodpercen belüli időeredményt síelt. Az ezüstérem az összetett Világkupa korábbi kétszeres győzteséé, Aksel Lund Svindalé lett, aki mindössze hét századmásodperccel volt lassabb Défagónál. A háromszoros világbajnok norvég síző azonban így is élete első olimpiai érmét szerezte meg. A harmadik ezúttal Bode Miller lett, aki Salt Lake Cityben szerzett már két ezüstérmet az olimpián. Az amerikai síző is csak mindössze kilenc századdal kikapott Défagótól, de ezzel is ő lett az első amerikai síző 1994 óta, aki lesiklásban érmet szerzett az olimpián. A verseny egyik nagy esélyesének számító, és a lesikló szakági Világkupát vezető Didier Cuche számára nem jött össze az érem, a svájci versenyző az utolsó időmérő pontnál még csak hat századra volt honfitársától, Défagótól, azonban az utolsó néhány száz méteren három tizedet kapott, és így végül az osztrák Mario Scheiber és a kanadai Erik Guay mögött csak hatodik lett. Igaz, januári balesete miatt Cuche most törött ujjal versenyzett az olimpián. Az alpesi sízésben az olimpiák történetének második legeredményesebb nemzetének számító svájciak elég sokat vártak az újabb lesikló sikerre, legutóbb még 22 évvel ezelőtt Pirmin Zurbriggen tudott nekik ebben a szakágban aranyérmet szállítani. A 32 éves Défago mostani sikerével minden idők legidősebb lesikló olimpiai bajnoka lett, leszorítva a vonatkozó rangsor éléről az 1998-as bajnok francia Jean-Luc Crétiert.
 
Sífutás – női 10 km
Hétfőn a sífutók számára is elkezdődtek az olimpiai küzdelmek Whistlerben, ahol elsőként a női 10 km-es szabad stílusú versenyre került sor. A győzelmet az a Charlotte Kalla szerezte meg, aki a szezon valamennyi ilyen típusú versenyén dobogós volt (egyet megnyert, kettőn pedig második lett), így várható volt, hogy jól fog szerepelni. Az első olimpiáján szereplő, mindössze 22 esztendős Kalla ezzel a svéd csapat első érmét szerezte a vancouveri játékokon. A második helyre a 10 km-es verseny címvédője, (igaz Torinóban klasszikus stílusban rendeztek futamot) az észt Kristina Smigun-Vaehi érkezett be, aki kislánya születése miatt két év kihagyás után csak tavaly év végén tért vissza a mezőnybe. Smigun hátránya mindössze 6,6 másodperc volt Kalla mögött a célban. A bronzérem az előzetesen az aranyéremre is esélyesnek gondolt norvég Marit Björgené lett, aki ezzel már harmadik olimpiai érmét szerezte pályafutása során, igaz aranyérme továbbra sincs. A norvég sífutó majdnem tíz másodperccel maradt le Smiguntól is, de így is megelőzte a legnagyobb favoritot, a végül csak ötödikként záró lengyel Justyna Kowalczykot. A 78 tagú mezőny egyetlen magyar indulója, a két gyermekes édesanyaként első olimpiáján szereplő Viczián Vera a 75. helyen érkezett be a célba. A futam érdekessége volt, hogy a pálya rossz állapota miatt a Világkupa sorozat legjobbjai ezúttal nem a mezőny végén, hanem alacsony rajtszámmal (10-33-ig) indultak.
 
Sífutás – férfi 15 km
A svájci csapat volt a hétfői nap legsikeresebb nemzete, hiszen Défago aranyérme után alig egy órával ismét ünnepelhettek. A férfiak 15 kilométeres szabad stílusú sífutó versenyében ugyanis az összetett Világkupa tavalyi győztese, Dario Cologna végzett az élen, méghozzá hatalmas fölénnyel. Az eddig egyenkénti indítású futamot még sohasem nyerő Cologna jól kezdett, majd a táv második felében lépett el igazán riválisaitól. Az ezüstérmet az olasz Pietro Piller Cottrer szerezte meg, aki szokásához híven nagyon erősen ment a táv első felében, ám az utolsó öt kilométeren nem bírta Cologna iramát futni. A bronzéremért hatalmas küzdelem alakult ki a versenyzők között, végül a cseh Lukas Bauer lett a harmadik, másfél másodperccel megelőzve a svéd Marcus Hellnert és néggyel a francia Vincent Vittoz-t. A nap meglepetése volt, hogy a nagy sífutó nemzetnek számító norvégok egyetlen futóval sem kerültek be a legjobb huszonöt közé, az előzetesen szintén esélyesnek tartott Petter Northug is két percet kapott a győztestől. A nehéz vaxolási körülmények között a svájciak valószínűleg nagyon eltaláltak valamit, hiszen négy futójuk is legjobb húsz közé került végül. Dario Cologna a svájci sport első olimpiai bajnoki címét szerezte meg sífutásban. A versenyszám egyetlen indulója, az élete harmadik olimpiáján szereplő Tagscherer Zoltán hét és fél perces hátránnyal a 81. helyen végzett a 95 fős mezőnyben.
 
Snowboard cross – férfi
Hétfőn a sífutók mellett a snowboardosok is elkezdték a küzdelmeket az olimpián, ahol rögtön címvédésre került sor. A férfiak snowboard cross versenyszámában a Torinóban aranyérmet szerző amerikai Seth Wescott nyerte meg ugyanis a szám második olimpiai aranyérmét is. A döntőben a kanadai Mike Robertson vezetett sokáig, azonban 300 méterrel a vége előtt Wescott megelőzte őt. Robertson így is elégedett lehet az ezüstérmével, mivel az idei Világkupa sorozatban még döntős helyezése sem volt. A bronzérmet a francia csapat eredetileg talán leggyengébb emberének számító Tony Ramoin szerezte meg. A negyeddöntők során számtalan meglepetés született, a nagy esélyesek legtöbbje (köztük a selejtezőt megnyerő ausztrál Pullin, a francia testvérpár, Xavier és Paul Henry de la Rue is) még az elődöntőbe sem jutott be. A snowboard sportágban Wescott mindössze a második olyan sportoló, aki meg tudta védeni olimpiai bajnoki címét, korábban csak a svájci Philipp Schoch volt képes minderre, aki 2002-ben és 2006-ban is győzött.
 
Műkorcsolyázás – páros
Negyvenhat éves szériát megszakítva Vancouverben kínai siker született a műkorcsolyázók páros versenyében. Az utóbbi évtizedekben rendre szovjet vagy orosz párosok nyerték meg ezt a versenyszámot az olimpián, most azonban még a dobogóról is leszorultak a képviselőik, hiszen a Kavaguti-Szmirnov páros csupán a negyedik helyen végzett. A három év kihagyás után visszatérő, az előző két olimpián egyaránt bronzérmes Sen Hszüe, Csao Hong-po duó győzött a kűr során parádés programot bemutató Pang Csing, Tung Csien páros előtt. A kétszeres világbajnok, az olimpia előtt sok problémával küzdő német Szavcsenkó-Szolkowy kettős ezúttal sokat hibázott, de még így is a dobogó harmadik fokára állhatott fel.  
 
Gyorskorcsolya – férfi 500 méter
Totális ázsiai fölényt hozott a férfi gyorskorcsolyázók 500 méteres versenyszáma. A versenyzőket némiképp megzavarhatta az a tény, hogy az első futam közbeni jégfelújítás során nem működött megfelelő a jeget javító Rolba, így a futam közel másfél órát csúszott. A kanadai szervezőknek különösen azért volt kínos az eset, mert az eddigi napokon minden tökéletesen ment, most azonban éppen a NOB-elnök Jacques Rogge jelenléte mellett „égtek” a verseny szervezői. Az eddigi eredmények alapján az aranyéremre kevéssé esélyes Mo Te Bum viszont felborította a papírformát és a két futam (hiszen a legrövidebb számban a pályaelőnyök nagyobb szerepe miatt két futamból áll a verseny) alapján hat századmásodperces előnnyel megnyerte az olimpiát a két japán, Nagasima Keicsiro és Kato Dzsodzsi előtt. A dél-koreaiak most már nem csak a rövidpályás gyorskorcsolyázásban uralják a terepet, hanem megszerezték első olimpiai bajnoki címüket a sportág hagyományos változatában is. Az amerikai Shani Davis (a sportág első színes bőrű olimpiai bajnoka) a gyengébben sikerült első futam után visszalépett és inkább a számára több sikerrel kecsegtető 1000 illetve 1500 méteres versenyre koncentrál majd.



 
0 Tovább

Szurkolj Londonban !

blogavatar

Az olimpiai játékok történetének különlegességeivel foglalkozó blog. Érdekességek, számok a puszta hírek mögül mind a téli, mind pedig a nyári olimpiákról.

Utolsó kommentek