Szurkolj Londonban !

Elhunyt Mark Lenzi, az 1992-es barcelonai olimpia férfi 3 méteres műugróversenyének bajnoka. A 43 évet élt amerikai sportoló halálát az Indiana Egyetem jelentette be, ugyanakkor az okot nem közölte. Édesanyja annyit árult el egy lapnak, hogy fiát az elmúlt két hétben kórházban kezelték, miután alacsony vérnyomás miatt elájult. Az 1 méteren 1991-ben világbajnoki ezüstérmes Lenzi a sportág meghatározó alakjának számított az 1990-es években. Ő volt az első ugró, aki egy gyakorlatára 100-nál magasabb pontszámot kapott, s ő az eddigi utolsó amerikai férfi műugró, aki olimpiai bajnok lett, illetve ötkarikás érmet szerzett.

A bizonytalanság oka: a brit fővárosban, a leendő versenyhelyszínen rendezett kvalifikációs Világkupa vasárnapi zárónapján, az úgynevezett pótkvalifikáción a négy próbálkozó egyike sem került a legjobbak közé. Egészen pontosan a két női toronyugró közül Kormos Villő a 12., Reisinger Zsófia pedig a 14. lett, míg a 3 méteres műugrásban próbálkozó Gondos Flóra a 9., Barta Nóra pedig a 10. helyen végzett.

A ráadásviadalon azok állhattak rajthoz, akik a hétközi selejtezőkön egyéni számukban nem jutottak be a középdöntőbe, vagyis a legjobb 18 közé, ami közvetlen ötkarikás kvótát jelentett volna. Márpedig Kormos csak a 19., Reisinger a 28., Gondos a 29., Barta pedig a 30. pozícióban zárt. "A "pótvizsgán" szerepeltek közül a műugrók esélyei jobbak az olimpiai indulásra" – mondta el Haász Katalin szakági vezető a helyszínről az MTI-nek.

"A toronyugrók, Kormos és Reisinger kevésbé bizakodhatnak, Gondosnak és Bartának viszont londoni kvalifikációt érhet a mostani helyezése a mi számításaink szerint – jelentette ki a szakember. - Végleges választ azonban csak június 9-e után kaphatunk, aznapra kell az érintett országoknak eljuttatniuk a nemzetközi szövetséghez, a FINA-hoz azt a listát, amelyen szerepel, hogy kvalifikáltjaik közül kiket mely számokba neveznek. Például az is számít a kvótás esélyeinket illetően, hogy a szinkronpárosok tagjai közül ki áll majd rajthoz Londonban egyéniben is, vagy hogy éppen kiket léptetnek vissza. A beérkezett lajstromok alapján igazolja majd vissza a FINA, hogy kik jogosultak az olimpiai részvételre. Remélem, számunkra kedvező végeredmény születik, s a pótnapi helyezésével mindkét női műugrónk befér a londoni kvótások közé."

A házigazdák számára a londoni olimpia egyik leginkább várt eseménye a férfi toronyugrók küzdelme lesz, ahol a fiatal, a 17. születésnapját éppen a múlt héten ünneplő, de már világ- és Európa-bajnok Thomas Daley-ért szurkolnak majd az angolok. A roppant tehetséges versenyző három évvel ezelőtti feltűnése óta valóságos média személyiség lett Nagy-Britanniában, akitől természetesen aranyérmet (és a kínai műugró klasszisok legyőzését) várnak 2012 nyarán.

A rá nehezedő sportszakmai nyomás miatt nem vár könnyű feladat Daleyre a következő egy évben, amelyet ráadásul nehezít édesapja pénteken este bekövetkezett halála is. Robert Daley-nél öt évvel ezelőtt diagnosztizálták az agytumor nevű betegséget, amely a kezelések hatására egy időre tünetmentessé vált. A daganat 80%-ának eltávolítása ellenére azonban idén februárban ismét jelentkeztek a betegség jelei, amelyek a végletekig legyengítették a 40 esztendős apuka szervezetét. „Az ő bátorsága és rákbetegséggel szembeni harcban felvállalt küzdelme volt az, amely megmutatta, hogy milyen erő rejtőzhet egy szülőben. Az ő szellemisége is segítette fiát abban, hogy még jobb sportolóvá váljon. Amikor a brit olimpiai csapat egy év múlva bevonul majd az Olimpiai Stadionba, akkor tudjuk, hogy az ő szelleme is velünk lesz majd, aki örökké motiválni fogja a brit olimpiai csapat tagjait.” – szól a Brit Olimpiai Szövetség (BOA) szombati szomorú hangvételű közleménye.

Robert Daley betegsége ellenére fia valamennyi versenyén jelen volt, kivételt a legutóbbi Nemzetközösségi Játékok jelentették csupán, ahova már nem tudott személyesen elutazni. Utoljára a múlt hónapban Sheffieldben rendezett versenyen látta fiát versenyezni, ahol Tom Daley szinkron partnerével, Peter Waterfielddel először tudott győzni a műugrók World Series névre hallgató sorozatának versenyén. A fájdalmasan korán búcsúzó Robert Daley feleségét, Debbiet és három fiát (Tom mellett Williamet és Bent) hagyta hátra. Élete nagy álma pedig nem teljesülhetett, hiszen jövőre nem nézheti majd tehetséges fiát a londoni játékok toronyugró versenyein.

Hihetetlen érdeklődés mutatkozik a londoni olimpia atlétikai versenyeinek azon napja iránt, amikor a férfiak 100 méteres síkfutó versenyének döntőjét rendezik. A szervezőbizottság tájékoztatása szerint ugyanis a közelmúltban lezárult jegy-lottón 1,8 millió (!) jegyigény érkezett az augusztus 5-én esedékes atlétikai döntők idejére. A 80.000 néző befogadására alkalmas Olimpiai Stadion felét szponzorok, a kiemelt vendégek (VIP) és a televíziós társaságok részére tartják fenn, így csupán 40.000 szerencsés „külsős” lehet ott rajtuk kívül a nagy esélyes jamaikai Usain Bolt futása során.

A jegylottó végeredményeit ugyan a szervezőbizottság majd csak június elején hirdeti ki, de az érintett szerencsések bankszámláiról már ezt megelőzően is elkezdik a szervezők levonni a „megnyert” jegyek összegét. Ezen eljárás ellen ugyan többen tiltakoznak, de a jelentkezési fázisban ez mindenki számára világos volt, így tudni lehetett, hogy a megfelelő pénzösszeget időben rendelkezésre kell bocsátani. A britek számára nem volt meglepetés, hogy a férfi 100-hoz közeli hisztéria övezte a férfi toronyugrás fináléját is, ahol a jegyek iránt hasonló mértékű túljelentkezés volt a fiatal brit tehetség, Thomas Daley szereplése miatt.

A március 8-13. között zajló torinói műugró Európa-bajnokságon olimpiai kvóták is szerezhetőek, az egyéni számok győztesei ugyanakkor nem saját maguknak, hanem országuknak szerezhettek londoni indulási jogot. Az első olimpiai kvóta a női toronyugrók szerda délutáni döntőjében került kiosztásra. A versenyszámot az a Bátki Noémi nyerte meg, aki a délelőtti selejtezőben csupán a 9. helyen végzett, de a fináléra minden ugrása összeállt. A tavalyi budapesti Európa-bajnokság ezüstérmese pályafutása legnagyobb sikerét érte el, amivel Olaszországnak olimpiai kvótát szerzett a londoni játékokra. A Budapesten született, de szüleivel három éves korában külföldre költöző Bátki kapcsán érdekesség, hogy edző-édesanyja az a Nagy Ibolya, aki a barcelonai olimpián még magyar színekben indult szintén műugrásban. Az ezüstérem az orosz Julia Koltunováé lett, aki tavaly az utolsó –rontott – ugrásával veszítette el az aranyérmet, most viszont inkább a döntő elején volt bizonytalan. A két német döntős közül végül a fiatalabbik (Maria Kurjo) lett a bronzérmes, aki kihasználta azt, hogy a negyedik sorozatban honfitársnője, az addig vezető Nora Subschinksi nagyot rontott. A délelőtti selejtezőben volt magyar induló is, Kormos Villő azonban a tavalyi hazai rendezésű EB-hez hasonlóan most is minimális különbséggel (2,45 pont) maradt le a 12-es döntőről.

Alig másfél évvel a londoni olimpia kezdete előtt bejelentette visszavonulását a műugró sport elmúlt évtizedének egyik legnagyobb klasszisa, a kínai Kuo Csing Csing. A tízszeres világbajnok, emellett pedig négyszeres olimpiai bajnoknak is számító sportoló az egyik kínai hírügynökségnek nyilatkozva jelentette be  döntését. A még mindig csupán 29 esztendős versenyző már korábban is gondolt a visszavonulásra, eredetileg a pekingi játékok után szerette volna abbahagyni az élsportot. Ezt a döntését aztán a két aranyérmet hozó kínai olimpia után felülbírálta és még a római világbajnokságon is duplázott, hiszen három méteren, valamint a három méteres szinkron versenyszámban is győzött. „Egyértelművé tette számunkra, hogy nem szeretne többet edzeni és versenyezni sem, így nem lesz ott a londoni olimpián. Mostantól már nem tagja a nemzeti válogatottnak, mi pedig elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a döntését” – nyilatkozta a hírt fájó szívvel kommentálva a kínai válogatott edzője, Zhou Jihong. Kuo utoljára a 2009-es nemzeti bajnokságon versenyzett, ahol pályafutása ötödik bajnoki címét is begyűjtötte. „Úgy érzem, hogy mindent elértem pályafutásom során, a londoni olimpia abszolút nem foglalkoztat. Meg kell adni az esélyt más tehetségeknek is a bizonyításra.” – nyilatkozta Kuo az egyik shanghaji újságnak. A Kínában nemzeti hősnek számító Kuo magánélete is rendszeres téma az ázsiai országban, a műugrás egyik korszakos egyéniségének számító versenyző így a medencén kívül is a figyelem középpontjában marad. Annál is inkább, mert egyes hírek szerint idénre tervezi esküvőjét a Hong Kongi Olimpiai Bizottság elnökének (Timothy Fok) fiával, Kenneth Fok-kal, amely az év esküvője címre is esélyes lehet a világ legnépesebb országában.

A nyári olimpiák történetében számtalan rekordot tartanak nyilván. A valaha volt legsúlyosabb olimpikonról már korábban írtunk, most nézzük kor alapján a legfiatalabb olimpiai bajnokot. A nyári olimpiák történetének legfiatalabb egyéni aranyérmesét Marjorie Gestring-nek hívják, aki 1936-ban Berlinben 13 évesen és 268 naposan nyerte meg a női műugrás aranyérmet. Az amerikai olimpiai válogatón még kikapott ugyan a Katherine Rawlstól, de a német városban őt is, és a toronyugrás kétszeres olimpiai bajnokát (1932, 1936), Dorothy Poynthon-Hillt is legyőzte. Mivel a második világháború miatt az 1940-es és az 1944-es nyári olimpia is elmaradt, így a los angelesi illetőségű Gestringnek nem volt lehetősége a bajnoki cím megvédésére. Az 1948-as londoni olimpián az akkor már 25 éves Marjorie szeretett volna ugyan ismét elindulni, de ez a visszatérési kísérlete végül nem járt sikerrel, hiszen az amerikai válogató versenyen ekkor csupán a negyedik helyet szerezte meg. Marjorie Gestringet 1976-ban iktatták be az Úszó Hírességek Csarnokába, majd 1992-ben hetven éves korában hunyt el. Marjorie Gestring korabeli ugrásairól és edzéseiről az alábbi videón kaphatunk egy kis ízelítőt.

A műugró sport egyik kiemelkedő klasszisát tisztelhetjük Greg Louganis személyében. A négyszeres olimpiai bajnok amerikai ugró pályafutásában van egy különleges epizód, amely az 1988-as szöuli olimpia műugró (3 méter) versenyéhez köthető. A selejtező során ugyanis az egyik ugrásánál beverte a fejét a deszkába (ld. videó), de sérülése szerencsére nem volt annyira súlyos, így folytatni tudta a versenyt. Érdekesség, hogy az ekkor, az olimpia alatt elvégzett orvosi vizsgálatokon fény derült arra, hogy Louganis HIV fertőzött, amit a versenyző és edzője (Ron O’Brien) már hat hónappal korábban tudott, de titkolták a világ elől, így nem kis veszélybe sodorták a többi versenyzőt  a vízbe jutó véren keresztül. Ráadásul a Louganis sebét ellátó orvos kesztyűt sem viselt az ápolás során...

Louganis életéről később könyv is készült (Breaking the surface címmel), amely öt héten keresztül vezette a New York Times eladási listáját. A korábban több filmben is szereplő, nagy kutyabarát hírében álló Louganis jelenleg agility versenyeken vesz részt leghűségesebb társával, így az idén januárban immáron ötvenedik születésnapját ünneplő legenda továbbra sem szakadt el a sporttól.

Az amerikai csapat moszkvai bojkottja miatt ugyan az 1980-as náyri olimpián nem vehetett részt, de Greg Louganis ezt követően az 1984-es los angelesi és az 1988-as szöuli olimpián is megnyerte a műugrás (3 méter) illetve a toronyugrás (10 méter) versenyszámot. A los angelesi játékokról készült videófilm hűen adja át az amerikai klasszis képességiet és egyben remek reklám a műugró sportnak is:

Életének 81. évében életet veszítette a mexikói műugró, Joaquin Capilla. Az olimpiai érmek számát tekintve ország legeredményesebb sportolójának számító versenyző az elmúlt hét szombatján szívének leállása miatt hunyt el. A hírt az 1956-ban toronyugrásban olimpiai aranyérmet szerző sportoló felesége, Carmen jelentette be. Capilla 19 évesen a londoni olimpián (1948) kezdte meg sikereit, amikor a toronyugrásban bronzéremmel zárt. Négy évvel később Helsinkiben egy hellyel előrébb végzett, majd újabb egy év elteltével már aranyéremmel zárt Melbourne-ben. Élete harmadik olimpiáján ráadásul műugrásban is bronzérmes lett, így végül négy éremmel zárta sikerekben gazdag olimpiai pályafutását, amelyet ezen kívül a Pán-Amerikai Játékokon szerzett négy további aranyéremmel egészített ki. Hazájában később edzőként is segítette a műugró sportot, amellyel utódait, a szintén olimpiai érmes Carlos Giront, Jesus Menát, Fernando Platast és Paola Espinosat is motiválta. Mexikó egyik legismertebb és legsikeresebb sportolójaként később filmekben is szerepeket kapott.