Szurkolj Londonban !

Az ősi rivális Pakisztánhoz hasonlóan az indiai olimpiai csapatnak is merész céljai vannak a 2012-es londoni olimpiára. Az indiai kormány ugyanis rögzítette „elvárásait” a leendő olimpiai csapattal szemben. A tervek szerint az ázsiai ország küldöttsége 10-12 érmet szeretne szerezni a brit fővárosban, ami azért is számít merész elképzelésnek, mert az indiaiak Pekingben is csupán három éremmel zártak. Ráadásul a 2008-as produkció így is történetük legjobb ötkarikás szereplését jelentette. A lécet persze nem véletlenül tették ennyire magasra az indiai sportolók számára, a 2011-es Nemzetközösségi Játékok például már jelezte, hogy azért van valóságalapja az elvárásoknak. Az Új-Delhiben rendezett versenyen ugyanis a házigazdák (101 éremmel, közte 38 arannyal) az éremtáblázat második helyén zártak Ausztrália mögött. „Kiválasztottunk néhány fő sportágat, ezekre összpontosítjuk az erőforrásainkat” – nyilatkozta a sportminisztérium titkára, Rahul Bhatnagar a tervekről. Indiának persze nem lesz könnyű dolga mindezt elérni, hiszen ellentétben a Nemzetközösségi Játékokkal (ahol rendezőként minden számban nevezhettek sportolókat), Londonra kőkemény kvalifikációs kritériumokat kell teljesíteni a kijutáshoz is.

India az 1900-ban Párizsban rendezett olimpián szerepelt először, azóta sportolói összesen 20 érmet (közte kilenc aranyat) szereztek, ennek tükrében is elég „meredek” a mostani célkitűzés. A kilenc aranyérem egyébként szinte kivétel nélkül a gyeplabdázók nevéhez fűződik, csupán a sportlövő Abhinav Bindra pekingi győzelme volt az első olyan ötkarikás arany, amit nem csapatsportágban szereztek India legjobbjai. A pekingi olimpián az indiai sportolók birkózásban (Sushil Kumar) és az ökölvívásban (Vijender Kumar) szereztek még két bronzérmet. Utóbbi sportoló számos profi ajánlatot utasított vissza az elmúlt években annak érdekében, hogy továbbra is amatőr maradjon, így ott lehessen a londoni olimpián. A fenti sportágak mellett tollaslabdában (Saina Nehwal), női ökölvívásban (Mary Kom) és sportlövészetben számítanak éremre az indiaiak. Utóbbi sportágban Tejaswini Sawant és a blogunkban korábban már bemutatott Gagan Narang is esélyes lehet, akár a győzelemre is. Ja, mellesleg India a riói olimpiára már 7-8 aranyéremmel számol… Ha figyelembe vesszük az ország naponta hatalmas mértékben gyarapodó lakosságát, akkor talán nem is annyira irreálisak ezek az elképzelések.

Kettővel csökkent a Londonban potenciálisan résztvevő országok száma. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis múlt heti döntésével felfüggesztette Ghána tagságát, illetőleg mostantól már nem ismeri el külön államként a Holland-Antillákat. A ghánai olimpiai mozgalmat megosztó eseményekről már korábban írtunk blogunkban, a NOB Végrehajtó Bizottsága pedig az események hatására a kizárás mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy Ghána nem kaphat támogatást a különböző olimpiai alapokból, emellett sem sportvezetői, sem pedig sportolói nem vehetnek részt az olimpiai játékokon és az ahhoz kapcsolódó eseményeken. A szankció persze feloldható még a londoni olimpia előtt, de ehhez az kell, hogy a ghánai kormány biztosítsa a helyi olimpiai bizottság függetlenségét, annak munkájába pedig nem avatkozik be a továbbiakban a politika. Ghána eddig négy érmet szerzett az olimpiákon, a 2008-as pekingi olimpián atlétikában és ökölvívásban összesen kilenc sportolóval vett részt. A kizárás egyébként a legérzékenyebben a ghánai labdarúgó válogatottat érintheti, amely harcban lehet(ett volna) az olimpiai kvalifikációért.

A Holland-Antillákat érintő változásokról is írtunk már olimpiai érdekességekkel foglalkozó blogunkban, amelynek kapcsán szintén várható volt a NOB mostani döntése. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) már korábban megszüntette az Antillák hivatalos elismerését, sportolói pedig holland színekben indulhatnak a jövőben. Hasonló konklúzióra jutott a NOB is ebben a kérdésben, amely január közepétől már nem ismeri el a Holland-Antillákat. Arról még végső döntés nincs, hogy a szigetország sportolói milyen színekben indulhatnak a londoni olimpián. Egyelőre az látszik valószínűnek, hogy a korábban (Jugoszlávia és kelet-Timor esetében) alkalmazott módszer szerint Churandy Martináék az olimpiai zászló alatt versenyezhetnek majd Londonban. A korábbi 205 tagország helyett így már csak 202 nemzeti olimpiai bizottság nevezése várható a 2012-es olimpiára, hiszen korábban – szintén politikai okokból - Kuvait is a felfüggesztés sorsára jutott. Veszélybe kerülhet még India sportolóinak olimpiai részvétele is, hiszen a NOB feléjük is figyelmeztető jelzéseket küldött mostani határozatával. Az ok a fentiek tükrében nem meglepő: az indiai kormány egyes döntéseivel ugyanis veszélyezteti a helyi olimpiai bizottság autonómiáját.

India sportolói eddig kilenc olimpiai bajnoki címet szereztek. A legtöbbször (8) természetesen a férfi gyeplabda csapatuk tudott felállni a dobogó legfelső fokára és bármennyire is meglepő volt, csak a 2008-as pekingi olimpián ünnepelhették az első egyéni olimpiai bajnokukat. Az indiai Abhinav Bindra két évvel ezelőtt a férfi légpuskások 10 méteres számában lett olimpiai bajnok, amellyel 28 év elteltével tudott ismét aranyérmet szerezni a milliárdos lakossággal rendelkező ázsiai országnak. Ennek a sikernek is volt magyar vonatkozása, hiszen Bindra edzéseit éveken keresztül az a Szucsák László irányította, aki időközben már távozott az indiai válogatott mellől. A magyar szövetségi kapitány által korábban elindított munka azonban úgy tűnik, hogy újabb sikerekben bontakozhat ki, Bindra szerint ugyanis honfitársa, Gagan Narang lehet a következő, aki világbajnokságon és olimpián szerezhet sikert Indiának. A Chennai városában született, 27 esztendős Narang szerdán a Delhiben zajló Nemzetközösségi Játékokon megnyerte a férfi légpuskások 10 méteres versenyszámát, az alapversenyben elért maximálisa 600 körös, majd az új világcsúcsot jelentő 703,6 körös összesített eredménnyel éppen olimpiai bajnok honfitársát szorítva le a dobogó második fokára. Az idei müncheni világbajnokságon bronzérmet szerző Narang egyébként részese annak az indiai állami programnak, amely Olympic Gold Quest néven fut és amely azt tűzte ki célul, hogy az általa támogatott 21 kiemelkedő tudású sportembert olimpiai győzelemhez segíti.