Szurkolj Londonban !

Kettővel csökkent a Londonban potenciálisan résztvevő országok száma. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis múlt heti döntésével felfüggesztette Ghána tagságát, illetőleg mostantól már nem ismeri el külön államként a Holland-Antillákat. A ghánai olimpiai mozgalmat megosztó eseményekről már korábban írtunk blogunkban, a NOB Végrehajtó Bizottsága pedig az események hatására a kizárás mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy Ghána nem kaphat támogatást a különböző olimpiai alapokból, emellett sem sportvezetői, sem pedig sportolói nem vehetnek részt az olimpiai játékokon és az ahhoz kapcsolódó eseményeken. A szankció persze feloldható még a londoni olimpia előtt, de ehhez az kell, hogy a ghánai kormány biztosítsa a helyi olimpiai bizottság függetlenségét, annak munkájába pedig nem avatkozik be a továbbiakban a politika. Ghána eddig négy érmet szerzett az olimpiákon, a 2008-as pekingi olimpián atlétikában és ökölvívásban összesen kilenc sportolóval vett részt. A kizárás egyébként a legérzékenyebben a ghánai labdarúgó válogatottat érintheti, amely harcban lehet(ett volna) az olimpiai kvalifikációért.

A Holland-Antillákat érintő változásokról is írtunk már olimpiai érdekességekkel foglalkozó blogunkban, amelynek kapcsán szintén várható volt a NOB mostani döntése. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) már korábban megszüntette az Antillák hivatalos elismerését, sportolói pedig holland színekben indulhatnak a jövőben. Hasonló konklúzióra jutott a NOB is ebben a kérdésben, amely január közepétől már nem ismeri el a Holland-Antillákat. Arról még végső döntés nincs, hogy a szigetország sportolói milyen színekben indulhatnak a londoni olimpián. Egyelőre az látszik valószínűnek, hogy a korábban (Jugoszlávia és kelet-Timor esetében) alkalmazott módszer szerint Churandy Martináék az olimpiai zászló alatt versenyezhetnek majd Londonban. A korábbi 205 tagország helyett így már csak 202 nemzeti olimpiai bizottság nevezése várható a 2012-es olimpiára, hiszen korábban – szintén politikai okokból - Kuvait is a felfüggesztés sorsára jutott. Veszélybe kerülhet még India sportolóinak olimpiai részvétele is, hiszen a NOB feléjük is figyelmeztető jelzéseket küldött mostani határozatával. Az ok a fentiek tükrében nem meglepő: az indiai kormány egyes döntéseivel ugyanis veszélyezteti a helyi olimpiai bizottság autonómiáját.

A kis országok bevonulása mindig üde színfoltját képezi az olimpiai megnyitóknak. A Holland Antillák is inkább egzotikuma, mint sportolói eredményessége okán került a figyelem középpontjába korábban, Londonban azonban lehet, hogy mégsem találkozunk az ország versenyzőivel. A korábban Hollandia kötelékébe tartozó autonóm szigetközösség ugyanis októberben felbomlott, a legújabb jogi szerkezet szerint pedig már az anyaország önkormányzati régiója lesz, így – sportszervezeti fogalmak szerint - megszűnik önállóan létezni. A helyzet természetesen a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is állásfoglalásra készteti, amely a tervek szerint 2011 januárjában nyilatkozik majd hivatalosan is a Holland Antillák olimpiai státuszával kapcsolatban. „A legfőbb célunk az, hogy az Olimpiai Chartával szinkronban lévő döntést hozzunk, amely figyelembe veszi a sportolók érdekeit. A döntésben nyilván szerepet játszik majd a 2012-es londoni olimpia, de emellett figyelni szeretnénk a régió sportéletének fejlesztési lehetőségeire is.” – vetítette előre egyelőre semleges hangnemben a lehetséges döntést a NOB egyik illetékese.

A Holland Antillák 1950-tól tagja a nemzetközi olimpiai mozgalomnak, első ötkarikás szereplésére pedig rögtön az 1952-ben Helsinkiben rendezett olimpián sor került (labdarúgó csapatuk 2-1-re kikapott Törökországtól). Ezt követően 1960-ban vettek részt ismét a játékokon, majd a moszkvai olimpia bojkottja mellett minden további nyári olimpián küldtek sportolókat a játékokra. Az ország egyetlen olimpiai érmét egy szörfös szerezte, Jan Boersma az 1988-as szöuli olimpián lett bronzérmes. A pekingi olimpián három sportoló képviselte a Holland Antillákat, az úszó Rodion Davelaar és a sportlövő Philip Elhage mellett az atléta Churandy Martina (a képen lent) volt jelen a kínai fővárosban. Utóbbi ráadásul nem is szerepelt rosszul, hiszen a 200 méteres síkfutásban a világrekordot futó Usain Bolt mögött 19,82-vel a második helyen ért célba. Mégsem kapott azonban ezüstérmet, mert a versenybírók kizárták őt pályaelhagyás miatt. A kanyarban ugyanis átlépett a mellette lévő pályára, és hiába a fellebbezés, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság végül helyt adott az ítéletnek, amely elvette Martinától az érmet.

A fentebb leírt pekingi szereplés kapcsán három nemzetközi sportági szövetség lehet érintett az ügyben, akik közül a sportlövők és az úszók egyelőre nem foglalkoznak az „Antillák-kérdéssel”, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) azonban már elébe ment a NOB döntésének is. A szervezet ugyanis törölte a Holland Antillákat tagjai sorából, az ország sportolói pedig – így Churandy Martina is – a jövőben már holland színekben versenyeznek majd. „A helyzet egyértelmű, az Antillák sohasem volt állam, csak egy autonóm terület, a sportolók korábban sem rendelkeztek külön útlevéllel, mindig is holland útlevelük volt csak.” – nyilatkozta az IAAF főtitkára, Pierre Weiss, majd hozzátette, hogy őket nem érdekli a NOB vonatkozó döntése, ezért is határoztak már most ebben az ügyben.