Szurkolj Londonban !

A helyszínen szeretné megtekinteni a londoni olimpia cselgáncstornáját Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az 59 éves államfő kedden, a mexikói G20-csúcstalálkozón beszélt olimpiai látogatásának tervéről, miután találkozott David Cameron brit miniszterelnökkel. A feketeöves dzsúdós Putyin - a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség tiszteletbeli elnöke - 2003 óta nem járt a szigetországban.

A kétszeres olimpiai bajnok cselgáncsozót, David Douillet-t nevezték ki az új sportminiszternek hazájában, Franciaországban. Az 1996-os atlantai és a 2000-es sydney-i játékok nehézsúlyú bajnoka, aki nem mellesleg négyszeres világbajnok is, Chantal Jouannót követi a poszton, akit beválasztottak a szenátusba, így átadja a munkát. A 42 éves Douillet június óta államtitkárként a külföldön élő franciák ügyeinek intézését felügyelte. Mostantól az egyik legfontosabb feladata a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság előkészületeinek koordinálása lesz. A franciáknál az utóbbi időben nagy hagyománya van annak, hogy egykori sikeres sportolókat neveznek ki erre a fontos posztra. Korábban ugyanis a montreali gátfutó olimpiai bajnok Guy Drut (2005 -2007) és a kétszeres egyéni olimpiai bajnok kardvívó Jean-Francois Lamour (2002-2007) is betöltötte a sportminiszteri posztot.

Bár még több mint egy év van hátra a londoni olimpia kezdetéig, bizonyos sportágakban már javában zajlik az olimpiai kvalifikációs időszak. Így vannak ezzel a cselgáncsozók is, akiknél a közelmúltban rendezett isztambuli Európa-bajnokság már a kvalifikációs időszak felét jelenti. A párizsi világbajnokságon gyűjthető pontokkal ugyan még sok minden megváltozhat, de érdemes megnézni, hogy jelenleg hogy állnak versenyzőink a londoni részvételért folytatott harcban.

A cselgáncs londoni olimpiai kvalifikációs rendszere két tizenkét hónapos ciklusból áll, az első az isztambuli Európa-bajnoksággal ért véget. Minden versenyző az elmúlt tizenkét hónapban szerzett öt legmagasabb pontszámának ötven százalékát viszi tovább magával, ehhez adódik majd a most kezdődő tizenkét hónap öt legjobb eredménye, utóbbiakat viszont már nem felezik meg. A kvalifikáció első évében a jelenleg doppingügy miatt felfüggesztett Ungvári Attila (73 kg) gyűjtötte a legtöbb pontot (340), de kérdés, hogy miként zárul le az ügye. A jelenlegi állás szerint a hölgyeknél a kétszeres vb-ezüstérmes Mészáros Anett (70 kg), Joó Abigél (78 kg), Karakas Hedvig (57 kg) és Csernoviczki Éva (48 kg) lenne olimpiai résztvevő, a férfiaknál pedig a háromszoros Európa-bajnok Ungvári Miklós (66 kg), Bor Barna (+100kg), Csoknyai László (81kg) és Burján László (60 kg) lehet főként bizakodó.

A magyar cselgáncsozók jelen állás szerint 8-10 (a rangsor mellett különböző kompenzációs listák is készülnek majd, így nem lehet pontos létszámot becsülni) versenyzővel lehet kint a londoni olimpián, igaz a kvalifikációs időszak legfontosabb része majd csak most következik. Az alábbiakban a judoinfo.hu által összeállított világranglistát közöljük, ahol a magyarok helyezései (zárójelben a januári állapot) is láthatóak. A pontok esetében a zárójeles érték azt mutatja, amennyivel az olimpiai kvalifikációs rangsor összeállításakor kalkulálni lehet.

FÉRFIAK

60 KG
1. Risod Szobirov (üzbég) 2096 pont
2. Hiroaki Hiraoka (japán) 1318
3. Georgij Zantaraja (ukrán) 1242
32. (21.) BURJÁN LÁSZLÓ (UTE) 272 (80)

66 KG
1. Hashbataar Tsagaanbaatar (mongol) 1578
2. Morisita Dzsunpej (japán) 1250
3. Alim Gadanov (orosz) 1226
6. (6.) UNGVÁRI MIKLÓS (MTK-Erzsébetváros) 888 (290)
83. (135.) GORJÁNÁCZ ZSOLT (UTE) 68 (32)
222. (223.) UNGVÁRI ZOLTÁN (Ceglédi VSE) 8 (4)
222. (–) JURACSEK LÁSZLÓ (KSI SE) 8 (4)

73 KG
1. Vang Ki Csun (dél-koreai) 1728
2. Akimoto Hirjuki (japán) 1260
3. Dirk Van Tichelt (belga) 1080
6. (8.) UNGVÁRI ATTILA (Ceglédi VSE) 860 (340)
60. (62.) TARABA SÁNDOR (UTE) 132 (66)
100. (–) UNGVÁRI MIKLÓS (MTK-Erzsébetváros) 60 (30)
201. (171.) HERÉDI ÁKOS (Margitszigeti AC) 14 (4)
204. (193.) HORVÁTH ERVIN (Koroncó-Tutti) 12 (6)

81 KG
1. Kim Dzse Bum (dél-koreai) 1840
2. Leandro Guilheiro (brazil) 1170
3. Ivan Nyifontov (orosz) 950
24. (31.) CSOKNYAI LÁSZLÓ (Paksi Atomerőmű SE) 368 (148)
36. (28.) IFJ. NAGYSOLYMOSI SÁNDOR (Kecskeméti JC) 266 (78)
81. (78.) KRIZSÁN SZABOLCS (KSI SE) 88 (26)
99. (107.) BÜRGÉS MILÁN (Szegedi JSE) 60 (24)
151. (–) TÓTH KRISZTIÁN (KSI SE) 28 (14)

90 KG
1. Ono Takasi (japán) 1580
2. Kirill Gyenyiszov (orosz) 1268
3. Nisijama Daiki (japán) 1168
48. (43.) MADARÁSZ TAMÁS (Debreceni SC-SI) 156 (38)
87. (75.) LEDÉNYI LEVENTE (Honvéd-Kipex) 62 (20)
157. (–) VÉR GÁBOR (Honvéd-Kipex) 14 (7)
176. (–) NAGY ISTVÁN LEVENTE (Debreceni SC-SI) 8 (4)

100 KG
1. Anai Takamasza (japán) 1716
2. Henk Grol (holland) 1132
3. Makszim Rakov (kazah) 1098
42. (43.) HADFI DÁNIEL (Honvéd-Kipex) 204 (70)
44. (45.) FARKAS BÁLINT (TFSE) 198 (82)

+100 KG
1. Teddy Riner (francia) 2080
2. Iszlam el-Sehabi (egyiptomi) 1490
3. Andreas Tölzer (német) 1248
9. (8.) BOR BARNA (Paksi Atomerőmű SE) 678 (254)

NŐK

48 KG
1. Fukumi Tomoko (japán) 1938
2. Aszami Haruna (japán) 1710
3. Alina Dumitru (román) 1126
6. (8.) CSERNOVICZKI ÉVA (Ippon Judo Tatabánya) 900 (274)

52 KG
1. Nakamura Miszato (japán) 2140
2. Nisida Juka (japán) 1830
3. Munkhbaatar Bundmaa (mongol) 1070
64. (51.) MAROS BARBARA (KSI SE) 86 (24)
138. (116.) SZABÓ KATINKA (Leányvár-Egerági Üstökös SE) 6 (0)

57 KG
1. Macumoto Kaori (japán) 2210
2. Telma Monteiro (portugál) 1630
3. Sabrina Filzmoser (osztrák) 1164
5. (4.) KARAKAS HEDVIG (Miskolci VSC) 802 (210)
83. (69.) BACZKÓ BERNADETT (KSI SE) 40 (0)
130. (–) SZABÓ KATINKA (Leányvár-Egerági Üstökös SE) 16 (8)

63 KG
1. Ueno Josie (japán) 2170
2. Emane Gevrise (francia) 1760
3. Claudia Malzahn (német) 1068
63. (–) BACZKÓ BERNADETT (KSI SE) 74 (37)
83. (66.) GÁSPÁR ESZTER (Miskolci VSC) 42 (9)
104. (65.) SZABÓ FRANCISKA (Leányvár-Egerági Üstökös SE) 30 (0)
145. (126.) KÁKONYI NINETTA (UTE) 6 (0)

70 KG
1. Lucie Decosse (francia) 2072
2. (2.) MÉSZÁROS ANETT (Honvéd-Kipex) 1366 (338)
3. Vang Je Szul (dél-koreai) 1216

78 KG
1. Jang Hsziu-li (kínai) 1510
2. Kayla Harrison (amerikai) 1198
3. Audrey Tcheumeo (francia) 1172
10. (11.) JOÓ ABIGÉL (KSI SE) 740 (280)

+78 KG
1. Tacsimoto Megumi (japán) 1650
2. Szugimoto Mika (japán) 1330
3. Lucija Polavder (szlovén) 1300

Szerdáról csütörtökre virradóra öngyilkosságot követett el az osztrákok olimpiai ezüstérmes (2004-Athén) cselgáncsozója, Claudia Heill. A 29 esztendős, Bécsben élő sportoló az osztrák cselgáncs szövetség tájékoztatása szerint hatodik emeleti lakásának erkélyéről esett ki. A tájékoztató leszögezi, hogy az esetnek a sportolóhoz közel állók szerint sem voltak előjelei. „Claudia egy életvidám fiatal hölgy volt, akinek tervei, elképzelései voltak az életről, amelyet teljes mértékben a sport uralt. Együtt érzünk a családdal. Az osztrák cselgáncs sportot pótolhatatlan veszteség érte. Megőrizzük Claudiát emlékezetünkben.” – nyilatkozta Hans Paul Kutschera, a szervezet elnöke.

A két Európa bajnoki ezüst-, valamint három bronzéremmel rendelkező Heill a profi pályafutását a pekingi olimpián elért ötödik helyezését követően 2009-ben fejezte be, majd az utóbbi két évben már edzőként dolgozott. Az utóbbi hónapokban már a Bécsújhelyi Főiskolán folytatott sporttudományos tanulmányaira koncentrált. A 2010-es bécsi cselgáncs Európa-bajnokság egyik nagyköveteként is dolgozott, ahol marketing ügyek intézését bízták rá.

Az egykori versenyzőt ma hajnalban 3.15-kor találták meg, az első információk szerint búcsúlevelet nem hagyott hátra.

Szombaton 84 esztendős korában elhunyt az olimpiatörténet egyik legendás krónikása, az amerikai filmrendező és producer Bud Greenspan. A régóta Parkinson kórban szenvedő filmes fiatalabb korában a Metropolitan Opera kórusában is szerepelt, majd később egy new yorki rádióállomásnál ismerkedett meg közelebbről a sport világával. Az olimpiai témájú filmek mellett baseball és ökölvívás témájú alkotásokat is készített pályafutása során. Az olimpiák világa felé az 1964-ben készült „Jesse Owens visszatér Berlinbe” című filmalkotással mozdult el. Első Emmy-díját 1976-ban a „The Olympiad” című 22 órás sportfilm összeállításért kapta, amelyet később 80 országban mutattak be. Ezt követően számos olimpia hivatalos filmjét is ő készíthette el. Filmes pályafutása elismeréseként 1985-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdemérmét vehette át Juan Antonio Samaranch-tól, majd 2004-ben az amerikai Olimpiai Hírességek Csarnokába is beválasztották. Greenspan rendkívül széles és négy évtizedet felölelő olimpiai munkásságának egyik legismertebb eleme a „16 days of glory” sorozat, amely négy olimpia legdrámaibb és legérdekesebb történéseit dolgozza fel. A filmek egyes részei az Interneten –igaz csak angol nyelven – megtalálhatóak, ezek közül egyik személyes kedvencemet, a japán cselgáncsozó Jasuhiro Jamasita sikerét bemutató epizódot linkeltem be:

Egyetlen olyan cselgáncsozó van mindössze a világon, aki öt olimpiai éremmel rendelkezik. A japán (a sportág hagyományait ismerve ez talán nem akkora meglepetés) Ryoko Tani-ról van szó, aki 1992-ben Barcelonában még 17 éves sem volt, amikor az ott megszerzett ezüstérmével minden idők legfiatalabb olimpiai érmese lett a sportágban. Atlantában újra ezüst-, majd 2000-ben és 2004-ben már aranyérem volt az időközben súlycsoportja (48 kg) legjobbjává fejlődő Tani jutalma. A csodás pályafutás méltó lezárása lehetett volna a pekingi olimpia, ahol azonban nem sikerült honfitársa, az egyetlen háromszoros olimpiai bajnok dzsudoka, Tadahiro Nomura nyomaiba lépnie. Ezt megelőzően Tani a nagy versenyeket tekintve ugyan 12 éven keresztül veretlen volt, de a pekingi elődöntőben a román Dumitru ellen veszített, igaz végül még így is bronzérmes lett, hiszen a kisdöntőben legyőzte az orosz Bogdanovát. A most már 35 esztendős Tani eredetileg a londoni játékokig tervezte sportolói karrierjét, de már az idei tokiói világbajnokságot (hazai pályán !) is kihagyta, ami már ekkor jelezte, hogy talán a sport már nem annyira fontos az életében. A nem mellesleg hétszeres világbajnok Tani a visszavonulásáról szóló hír végül október közepén hozta nyilvánosságra, amelynek elsődleges oka az volt, hogy júliusban bekerült a japán parlamentbe, a kettős terhelést (politika és élsport) pedig már nem tudta megfelelő módon ellátni, így inkább a politikai pálya mellett döntött.

Befejezi aktív pályafutását a japánok kétszeres olimpiai bajnok dzsúdósa, Ayumi Tanimoto. A női 63 kg-os súlycsoport athéni és pekingi bajnoka mögött sikerekben gazdag pályafutás áll, amelynek során világbajnoki címet nem szerzett ugyan, de így is méltó módon tudta lezárni. Tanimoto volt az olimpiák történetében az első cselgáncsozó, aki két egymást követő olimpián tudott úgy győzni, hogy a torna valamennyi mérkőzését ippon-nal nyerte meg. A sportágától persze ezt követően sem szakad el, hiszen továbbra is klubja alkalmazásával áll majd edzőként. A 29 esztendős, elsősorban remek válldobásairól híres sportoló az utóbbi években sérülésekkel (hát és térd) küzdött és a korábbi sikerei miatt – saját bevallása szerint – már nem érzett magában elég motivációt a nemzetközi színtéren történő szerepléshez. Tanimoto jobb térdét tavaly áprilisban műtötték meg, így nem versenyezhetett az idei tokiói világbajnokságon, ahol a japánok így is kettős győzelmet arattak a női 63 kg-os súlycsoportban és nem mellesleg fölényesen nyerték meg (10 aranyérem a 16 súlycsoportban) a sportági éremtáblázatot is. Tanimoto legszebb akcióit az alábbi videóban csodálhatjuk meg:

Hosszú ideig az amerikai birkózó Chris Taylor volt minden idők legsúlyosabb olimpiai szereplője. Az 1972-es müncheni olimpián a szabadfogás szupernehézsúlyában bronzérmet szerző sportoló 196 centiméter magas volt és emellett 187 kilogrammos versenysúllyal rendelkezett. A későbbi győztes szovjet Alekszander Medvegy csak vitatott bírói döntéssel győzte le őt a müncheni olimpia első körében, így lett végül bronzérmes. Az amerikai birkózó meglehetősen korán, 1979-ben, két évvel visszavonulása után, mindössze 29 esztendős korában hunyt el. Taylor rekordja egészen a 2008-as pekingi olimpiáig volt érvényben, ahol egy Guam-ról érkezett cselgáncsozó, bizonyos Ricardo Blas jr. döntötte meg, aki félelmetes testméretei miatt már kis korában megkapta a „Kis hegység” (Little mountain)becenevet.

Az óceániai bajnok Blas a pekingi torna első fordulójában (a grúz Lasha Gujejiani-tól) és ezt követően a vigaszágon is vereséget szenvedett (az amerikai Daniel McCromick ellen), így helyezetlenül zárt. Annak idején Blas édesapja is szerepelt az ötkarikás játékokon, aki a szöuli olimpia cselgáncs versenyein szerzett 19. helyezést és később a Guami Olimpiai Bizottság elnöke is lett egyben. A kisebbik Blas a kínai fővárosban 210 kilogrammos súllyal szerepelt. Az új súlyrekord mellett ő lett minden idők legnehezebb zászlóvivője is, hiszen a megnyitón ő vihette a hat sportolót nevező 170.000 lakossal rendelkező Guam nemzeti zászlaját. A hazájában nagy tisztelettel kísért, mindössze 24 esztendős Ricardo Blas a tervek szerint a londoni olimpián is szeretne indulni.

Hetvenhat esztendős korában, pénteken Utrechtben elhunyt Anton Geesink, olimpiai bajnok holland cselgáncsozó. A legendás sportember több hete kórházban feküdt és három hete az intenzív osztályon ápolták, betegségének okát azonban egyelőre nem közölték. Az európai dzsúdó sport talán legnagyobb egyénisége volt, 1952 és 1967 között 21 aranyérmet nyert az Európa-bajnokságokon, és elsőként győzte le világbajnokságon a japánokat 1961-ben. Három esztendővel később, az 1964-es tokiói olimpián a 15.000 hazai szurkoló nagy megdöbbenésére a holland óriás a toronymagas esélyes japán Kaminaga Akiót múlta felül az abszolút kategóriában. Geesink 1987 óta volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, aki azon kevés sportoló közé tartozott, akiről (Utrechtben) még életében szobrot emeltek (ld. kép balra). A tokiói olimpiáról viszonylag kevés mozgókép maradt fent a neten is, de Geesink döntője természetesen megvan és az alábbiakban látható: