Szurkolj Londonban !

A világ különböző aukciós portáljain időnként felbukkannak az olimpiákkal kapcsolatos tárgyak is. Így történt ez a közelmúltban is, amikor az 1936-os berlini olimpia előtti fáklyaváltó egyik értékes ereklyéje cserélt gazdát. A II. világháború előtti utolsó nyári olimpia egyben első is volt olyan szempontból, hogy ekkor előzte meg a nyári olimpiát először olimpiai fáklyafutás (ami akkor Magyarország területén is áthaladt), így az akkor használt fáklyáknak különös értéke van a gyűjtők szemében. Nem véletlen tehát, hogy a Csehországban lebonyolított aukció folyamán 28.100 dollárt (hozzávetőlegesen 5,5 millió forintot) fizetett az önmagát felfedni nem kívánó új tulajdonos a relikviáért. A Karlovy Vary-ban lezajlott aukció azért jöhetett amúgy létre, mert az eredeti tulajdonos adóssággal küzdött, aki most a 840 dolláros kikiáltási árhoz képest jóval magasabb összegért vált meg a 74 évvel ezelőtt használt fáklyától.

A nyári olimpiák történetében számtalan rekordot tartanak nyilván. A valaha volt legsúlyosabb olimpikonról már korábban írtunk, most nézzük kor alapján a legfiatalabb olimpiai bajnokot. A nyári olimpiák történetének legfiatalabb egyéni aranyérmesét Marjorie Gestring-nek hívják, aki 1936-ban Berlinben 13 évesen és 268 naposan nyerte meg a női műugrás aranyérmet. Az amerikai olimpiai válogatón még kikapott ugyan a Katherine Rawlstól, de a német városban őt is, és a toronyugrás kétszeres olimpiai bajnokát (1932, 1936), Dorothy Poynthon-Hillt is legyőzte. Mivel a második világháború miatt az 1940-es és az 1944-es nyári olimpia is elmaradt, így a los angelesi illetőségű Gestringnek nem volt lehetősége a bajnoki cím megvédésére. Az 1948-as londoni olimpián az akkor már 25 éves Marjorie szeretett volna ugyan ismét elindulni, de ez a visszatérési kísérlete végül nem járt sikerrel, hiszen az amerikai válogató versenyen ekkor csupán a negyedik helyet szerezte meg. Marjorie Gestringet 1976-ban iktatták be az Úszó Hírességek Csarnokába, majd 1992-ben hetven éves korában hunyt el. Marjorie Gestring korabeli ugrásairól és edzéseiről az alábbi videón kaphatunk egy kis ízelítőt.

A kilencvenes évek végén robbant ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik legnagyobb botránya a 2002-es téli olimpia helyszínének kijelölése kapcsán. A svájci Marc Hodler által kiborított „bili” miatt több NOB-tag is távozni kényszerült pozíciójából és a szervezeten belül elfoglalt helyétől. Nem ez volt azonban az első alkalom az olimpiai mozgalom vezető testületében, hogy egy tag dicstelenül távozott, arra azonban mindössze egyszer volt példa, hogy valaki a kizárás sorsára jutott. A német Ernest Lee Jahncke története kevésbé ismert, de annál érdekesebb és tanulságosabb…

A német származású, de már az Egyesült Államokban (1877. október 13. New Orleansban) született Jahncke mérnöknek tanult, hogy édesapja hajóépítő vállalkozását segíthesse. Később sem maradt hűtlen a szakmához, hiszen az amerikai tengerészet kötelékében is szolgált. A haditengerészetnél 1929 és 1933 között vezető pozíciót is betöltő Jahncke ezt követően politikai pozíciót (államtitkár) vállalt, majd később a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai közé is bekerült. A sporttörténelem ugyan nem sokat tud az amerikai sportvezető tevékenységéről, egy nyilatkozatával azonban beírta magát az olimpiai mozgalom történetébe. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnökének, Henri de Baillet-Latournak 1935. november 25-én írt levele ugyanis számára végzetesnek bizonyult: „Sem az amerikaiak, sem pedig más nemzetek képviselői nem vehetnek részt a náci Németországban rendezett olimpián anélkül, hogy ezzel hallgatólagosan ne egyeznének bele a fair play szellemének nácik általi lenézésébe és a játékok aljas módon történő kizsákmányolásába.”- írta akkoriban a berlini játékok elleni tiltakozó mozgalom (ld. képet balra.) egyik élharcosaként. A levél sok ember előzetes aggályait – mint később a történelem is igazolta, jogosan - közvetítette a döntéshozók felé, de a következmények éppen ellenkezőek voltak az író szándékaival. Jahnckét 1936 júliusában, egy hónappal a végül mégis Berlinben sorra került olimpia előtt a NOB eltávolította soraiból.

Kiegészítés (2010. május 14-én) - Horváth Vilmosnak köszönhetően van egy további képünk, amelyen látszik Ernest Jahncke is. Az alábbi képen ő balról az ötödik alak (csak a feje látszik a kép közepén):

Napra pontosan harminc évvel ezelőtt hunyt el Jesse Owens, az elmúlt évszázad egyik legismertebb és legsikeresebb atlétája. A tizenegy gyermekes Owens család hetedik gyermekeként James Cleveland Owens 1913. szeptember 12-én látta meg a napvilágot. Az 1936-os berlini olimpia sztárja, a náci Németországban négy aranyérmet nyerő színes bőrű atléta pályafutásáról sok dolog köztudott, így az alábbiakban inkább a kevésbé ismert érdekességeket emeljük ki:

- Halála után egy aszteroidát is elneveztek róla a csillagászok, amely azóta is a 6758 Jesseowens nevet viseli

2. rész

3. rész

4. rész

5. rész

Jelenleg ugyan olimpiai holtszezon van, de ettől függetlenül szívesen emlékezhetünk korábbi olimpiák magyar sikereire. Sorozatunkat a legendás Gerevich Aladárral folytatjuk, akiről születésének 100. évfordulója kapcsán a napokban nevezték el a budapesti Nemzeti Sportcsarnokot. Íme néhány érdekesség a hétszeres olimpiai bajnok vívó klasszis pályafutásából: