Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Costa Rica: A Poll-testvérek hazája

Akár vetélkedő kérdés is lehetne, hogy melyik ország az, amelynek eddig valamennyi olimpiai érmét egy testvérpár szerezte. Mivel ezt a posztot most kivételesen nem „agytornának” szántam, így gyorsan fel is oldom az esetleges információ hiányt. Costa Ricáról, valamint Silvia és Claudia Poll (a képen jobbra) úszókról van szó.

Silvia Poll az ország első olimpiai érmét nyerte meg a szöuli olimpián, amikor ezüstérmes lett 200 méteres gyorsúszásban. Húga, Claudia Poll folytatta aztán a sort, aki 1996-ban Atlantában ugyanezen a távon szerezte meg Costa Rica első olimpiai bajnoki címét, ami egyben nagy meglepetés is volt, hiszen a német favorit Franziska van Almsickot legyőzve tudott győzni. A fiatalabbik Poll lány négy évvel később, Sydneyben is ott volt a játékokon, ahol a 200, valamint a 400 méteres gyorsúszásban is a harmadik helyen végzett, így Costa Rica eddig valamennyi olimpiai érmét (1 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérem) a Poll testvérek szerezték meg.
 
A Poll család egyébként német bevándorlók leszármazottjaként lelt új otthonra a közép-amerikai országban. A két lány eredetileg Nicaraguában született, de az 1972-es súlyos managuai földrengés után a család úgy döntött, hogy átköltözik Costa Ricába. Claudia Poll atlantai bajnoki címét követően az ország fővárosában, San Joséban másfél millió ember (az ország akkori lakosságának közel fele !!!) várta ünnepelve a nemzet hősnőjét…

 

0 Tovább

Czibor, Puskás és Cea nyomába érhetnek

A labdarúgás történetében eddig mindössze három olyan labdarúgó van, akik olimpiai és világbajnoki döntőben egyaránt gólt tudott szerezni. Magyar szempontból kifejezetten büszkék lehetünk ebben a vonatkozásban, hiszen két honfitársunk is elmondhatja mindezt magáról. Az uruguay-i Pedro Cea (1924-olimpia, 1930-vb) mellett ugyanis Puskás Ferenc (1952-olimpia, 1954-vb) és Czibor Zoltán (1952-olimpia, 1954-vb) (ld. képen) is elérte azt, hogy a két nagy focitorna fináléjában is eredményes volt.

Lehetnek persze utódaik, a pénteken, Dél-Afrikában kezdődő foci vb-n. Az argentin Angel di Maria például, aki a pekingi olimpia döntőjének egyetlen gólját szerezte (Nigéria ellen). Vagy ott van a másik argentin, Carlos Tevez, aki az athéni olimpián szerzett gólt a fináléban Paraguay (1-0) ellen. A 2000-es olimpiai döntőről többen is duplázhatnak majd az idei vb-n, hiszen a 2-2-re végződő spanyol-kameruni fináléban az afrikaiaknál Samuel Eto’o, a spanyoloknál pedig Xavi is betalált a kapuba. Az atlantai olimpia (1996) döntője van még időben közel a mostani vb-hez, de az ottani Nigéria-Argentína (3-2) finálé egyetlen gólszerzője sem szerepel már játékosként az idei vb-n.
0 Tovább

Olimpia után foci vb-t nyerhetnek

A közelgő labdarúgó világbajnokság kapcsán is vannak olimpiai vonatkozású érdekességek. A labdarúgás történetében eddig mindössze tizenkét olyan játékos (ld. a cikk legalján lévő lista) van, aki olimpián és világbajnokságon egyaránt győzni tudott. Most azokat a játékosokat tekintjük át, akik olimpián már győztek és most történelmet írhatnak, hiszen ott szerepelnek a dél-afrikai vb-re nevezett, a szövetségi kapitányok által a napokban 23 fősre leszűkített keretek valamelyikében.

Időbeli vizsgálatunkat az 1992-ben győztes spanyol csapattal kezdjük. A Barcelonában győztes, a többek között Canizares, Luis Enrique vagy éppen Josep Guardiola fémjelezte generációból mostanra már mindenki kiöregedett, így a Vicente del Bosque által irányított EB-címvédő együttes dél-afrikai keretében most már egyiküket sem találjuk meg.
 
Lesz viszont egy ismerős az 1996-ban győztes nigériai válogatottból. A korábban kétszer is Afrika legjobb labdarúgójának választott Nwanko Kanu ugyanis ott van a keretben. A jelenleg a Portsmouth csapatában szereplő Kanu Atlantában még 19 évesen segítette győzelemhez a zöld sasokat (az ő góljával verték meg például 1-0-ra a magyar válogatottat a csoportkörben), most pedig immáron 33 évesen a nigériai válogatott rangidőseként léphet pályára Dél-Afrikában.
 
Lesznek az olimpiáról ismerős arcok egy másik afrikai résztvevő csapatban is, méghozzá a 2000-es olimpián győztes kameruni válogatottból. A Sydney-ben rendezett olimpia döntőjében Kamerun a rendes játékidőben 2-2-es döntetlent ért el Spanyolország ellen, majd a büntetők során 5-3-ra győzött, így zsinórban második afrikai csapatként nyert olimpiát labdarúgásban. Az akkori döntőben a rendes játékidőben és a büntetőpárbajban is betalált Samuel Eto’o, aki mellett a jelenleg a török Ankaragücü csapatát erősítő, az olimpiai tornán annak idején hatból öt meccsen pályára lépő Geremi is elmondhatja magáról, hogy az akkori csapatból most is itt van a Paul Le Guen edző által összeállított kameruni vb-keretben. Bár afrikai csapat még sohasem nyert vb-t (sőt a legjobb négy közé sem jutott be), de ettől függetlenül a Kanu-Eto’o-Geremi hármas is esélyes a történelmi tett végrehajtására. (Az egri Nagy Barnabásnak köszönjük az alábbi pontosítást: a kameruni csapat mostani kapusa, Idriss Carlos Kameni is ott volt annak idején Sydneyben, sőt mi több, a büntetőrúgásokkal véget ért döntőben 16 évesen ő hárította a spanyol Amaya büntetőjét, amivel Kamerun végül megnyerte az olimpiai bajnoki címet.)
 
Sokkal reálisabb jelölteket kapunk viszont az új "klubtagságra", ha megnézzük a 2004-es és 2008-as olimpián egyaránt győztes argentin nemzeti csapat tagjait. A ’86-os világbajnok (isteni) Diego Maradona által kijelölt argentin keretben ugyanis hemzsegnek az olimpiai bajnokok, így egy esetleges argentin vb-siker esetén kilenc (!) új névvel bővülhetne az eddig kizárólag olasz és uruguayi neveket tartalmazó exkluzív lista. A 2004-ben Athénban olimpiai bajnoki címet szerző csapatból Nicolas Burdisso (2 meccs/0 gól), Javier Mascherano (6/0), Gabriel Heinze (6/1), a négy meccsen egyaránt csereként beszálló Clemente Rodriguez (4/0) és az akkor valamennyi meccsen pályára lépő, 8 góljával gólkirályi címet is szerző Carlos Tevez is szerepel az idei vb-keretben.
 
A pekingi olimpián győztes együttesnek ismét tagja volt a mostani vb-keretben már csapatkapitánynak számító Mascherano (6/0). Az akkori csapatból a Nigéria elleni döntő egyetlen gólját szerző Angel di Maria (6/2), a mostanra már Aranylabdás, BL-győztes szupersztárrá avanzsált Lionel Messi (5/2), a kapus Sergio Romero (4/0) és a brazilok elleni elődöntőben két gólt szerző Sergio Agüero (5/2) is duplázhat a dél-afrikai vb-n.
 
 
Akiknek már sikerült a duplázás:
Tizenkét olyan labdarúgó van a világon, aki olimpiai és világbajnoki címmel is rendelkezik. A kilenc uruguayi és három olasz játékos –talán nem meglepő módon- még a múlt század húszas, harmincas éveiben érte el ezt a bravúrt.
A legelső, 1930-as labdarúgó világbajnokságon az uruguayi csapatból az alábbi labdarúgók már olimpiai bajnokként ünnepelhették a győzelmet (zárójelben az olimpiai siker évszáma)
- José Leandro Andrade (1924, 1928)
- Hector Castro (1928)
- Pedro Céa (1924, 1928)
- Lorenzo Fernández (1928)
- Alvaro Gestido (1928)
- José Nasazzi (1924, 1928)
- Pedro Petrone (1924, 1928)
- Héctor Scarone (1924, 1928)
- Santos Urdinaran (1924, 1928)
Megjegyzés: Az 1930-as világbajnoki és az 1924-es olimpiai tornán győztes csapatnak egyaránt tagja volt Zoilo Saldombide is, aki azonban egyik torna egyetlen mérkőzésén sem lépett végül pályára. Hasonló volt érvényes Angel Melogno esetében is, aki viszont a ’30-as vb mellett az 1928-as olimpia keretében szerepelve nem tudott egyik nagy tornán sem pályára lépni. Az első világbajnokságon győztes csapatnak szintén tagja volt (és 3 gólt is szerzett) Juan Peregrino Anselmo, a később klubcsapata, a Penarol edzőjeként is dolgozó játékos azonban hiába volt tagja az 1928-as olimpiai bajnok együttesnek, ott egy mérkőzésen sem lépett pályára.
 
Nyolc évvel később, az 1938-as világbajnokságon újabb három labdarúgó volt olyan szerencsés, hogy olimpiai bajnokként ünnepelhette a világbajnoki címet. Érdekesség, hogy a vb-győztes olaszok éppen a magyar válogatottat (4-2) győzték le az akkori fináléban
- Alfredo Foni (1936)
- Ugo Locatelli (1936)
- Pietro Rava (1936)
Megjegyzés: A szintén 1936-ban olimpiai bajnok Sergio Bertoni tagja volt ugyan a világbajnok csapat keretének, és bár hiába ült az olaszok mind a négy mérkőzésén a kispadon, végül nem lépett pályára az 1938-as VB-n.
0 Tovább

Ismeretlen kabalák

Misa mackó, Cobi vagy Hodori ábrája sok olimpia barát számára lehet ismerős, hiszen ők mindannyian egy-egy nyári olimpia kabalafigurái voltak. Jóval kevésbé ismertek viszont a paralimpiai játékok kabalafigurái, amelyek ugyan szintén gondos művészeti tervezés után kerültek kialakításra, de mégsem annyira közismertek, mint az olimpiai kabalák. Most a nyári paralimpiai játékok (1980 óta meglévő) kabala figuráit mutatjuk be:

2008 – Peking
Kabala neve: Fu Niu Lele (tehén)
A pekingi paralimpiai figura elnevezése a FU (magyarul jó szerencsét jelent), a Niu (ökör) és a LELE (boldogság) szavakból áll össze. A több színben pompázó tehén figurája a kemény munkát és a felelősséget akarja hangsúlyozni, a dizájn kidolgozásakor a fő koncepció ugyanakkor a kínai hagyományok szerinti jobbra, többre való törekvést hivatott kiemelni.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2004 – Athén
Kabala neve: Proteas (csikóhal)
A figura tervezőjét az a vezérelv motiválta, hogy egyben fejezze ki az athéni paralimpiai játékok által képviselt négy alapelvet: az ihlet, az erő, a törekvés és az ünneplés egységét. A kabalafigura elnevezése (talán nem meglepő módon) a görög mitológiából származik, a görög protos szó jelentése: első a sorban, kiemelkedő.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2000 – Sydney
Kabala neve: Lizzy (gyík)
A fodros nyakú gyík formájában megjelenő sydney-i kabalafigurát az ausztrál és a nemzetközi közvélemény szavazása alapján választották ki, amely elsősorban a teljesítményt és az erőt hivatott hangsúlyozni. A gyík nyakán lévő fodor Ausztrália térképét jeleníti meg, az állatfigura színei pedig szintén az ötödik kontinensre utalnak.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1996 – Atlanta
Kabala neve: Blaze (sas)
Az 1996-ban az Egyesült Államokban rendezett nyári olimpia kabalafigurája (Izzy) sokak számára közismert, a paralimpiai kabala állatot viszont meglepő módon - az üzleti szempontokat mindig szem előtt tartó amerikai szervezőknek - nem sikerült igazából pénzzé tenniük. Érdekes ugyanakkor, hogy a paralimpiai sportok számára ezt követően létrehozott Blazesports program azóta is (ugyanezzel a sasos logóval) üzemel, méghozzá a sérült sportolók számára igencsak sikeres módon. A főnixként szárnyaló madár amúgy Atlanta város jelképének is számít.
 
 
 
 
1992 – Barcelona
Kabala neve: Petra (stilizált női alak)
A paralimpiai figurák sorában a ’90-es években jöttek be az ember alakok, gondoljunk csak a lillehammeri olimpia Kristin és Hakon figurájára, első megjelenése volt a ’92-es barcelonai paralimpia Petra névre hallgató kar nélküli figurája.
 
 
 
 
 
 
 
1988 – Szöul
Kabala neve: Komduri (két medve)
A szöuli olimpia számunkra is sok sikert (11 aranyérem) tartogatott, így a magyar sportkedvelők is megszerethették Hodorit, a minden sportágban ügyesen mozgó tigrist. A paralimpia kabalájának is állatot választottak a koreai szervezők, a két ázsiai barna medve figura összekötött lába a fizikai sérülések ellenére is kitartó sportolókra utalt.
 
 
 
1980 – Arnhem
Kabala neve: név nélküli mókus páros
A paralimpiák történetében első alkalommal használtak kabala figurát, amely ekkor még nem rendelkezett névvel és maga a paralimpia sem az olimpia helyszínén került lebonyolításra, hanem a hollandiai Arnhemben zajlott. Erről az eseményről sajnos hosszas kereséssel sem találtam kabalafigura képet, de ha valakinek van ilyen, linkelje be nyugodtan, hogy teljes legyen a gyűjtemény.
0 Tovább
12
»

Szurkolj Londonban !

blogavatar

Az olimpiai játékok történetének különlegességeivel foglalkozó blog. Érdekességek, számok a puszta hírek mögül mind a téli, mind pedig a nyári olimpiákról.

Utolsó kommentek