Szurkolj Londonban !

Bármennyire is furcsa, az ötszörös világbajnok brazil válogatott még sohasem győzött az olimpián - jövőre Ronaldinhoval talán végre sikerül. A brazil nemzeti válogatott ugyan négy olimpiai érmet is szerzett már az ötkarikás játékokon, de az 1984-es és 1988-as ezüstérem, valamint a ’96-os és 2008-as bronzérem ellenére győzniük még egyszer sem sikerült. A tavalyi világbajnokság és az idei Copa America kudarca után különösen hangsúlyos lesz a londoni olimpia, amelyen a tervek szerint a jelenleg a Flamengoban játszó Ronaldinho is részt venne. „Az álmom az, hogy megnyerjük az aranyérmet. Ez a cím még nagyon hiányzik a pályafutásomból” - nyilatkozta az egykoron a világ legjobb játékosának is megválasztott klasszis.

A korábbi BL-győztes és világbajnok játékos a közelmúltban nyerte vissza helyét a brazil válogatottban, miután a brazil bajnokságban nyújtott jó teljesítménye alapján Mano Menezes szövetségi kapitány ismét beválogatta őt. A most 31 esztendős játékosnak persze nincs könnyű dolga bekerülni a selecao kezdőcsapatába, ahol hemzsegnek a fiatal tehetségek. „Az olimpiai szereplés segíthet nekem abban, hogy ott lehessek a brazil csapatban a 2014-es hazai rendezésű világbajnokságon. Neymar, Lucas és a többi fiatal a jövő emberei a válogatottnál. Én azért vagyok itt, hogy segítsek nekik a tapasztalatommal és úgy érzem, ez a rendszer működik is” - vallott a korával kapcsolatos kérdésről Ronaldinho, aki 2000-ben és 2008-ban is járt már olimpián, utóbbi alkalommal pedig bronzérmet akasztottak a nyakába.

Az olimpiai játékokon a csapatok 23 év alatti játékosokat nevezhetnek, ezen felül pedig három „túlkoros” is bekerülhet a keretbe - ezen helyek egyikére pályázik Londonra Ronaldinho is.

A Rio de Janeiróban rendezendő olimpia ugyan még nagyon kevesek számára van célkeresztben, de a sportági szerkezet utóbbi időszakban megszokott változása miatt már most javában zajlik a lobbi harc a 2016-os nyári olimpiai programba kerülésért. Egyes új szakágak bekerülése (a NOB szigorú mennyiségi kvótái miatt) csak más versenyszámok rovására valósulhat meg, így a sportági program alakításának nagy része a sportági szakszövetségek hatáskörébe került. A vívók rotációs rendszere számunkra is jól ismert, ez a rendszer pedig máshol is teret hódíthat hamarosan. A Nemzetközi Vitorlázó Szövetség (ISAF) is keresi a sportági optimumot, a jelenlegi ötletelés pedig több szálon is fut. Az elképzelések között szerepel például az is, hogy a 2016-os játékokról kikerülne az egyetlen még programon szereplő tőkesúlyos hajóosztály (csillaghajó), a most meglévő különálló férfi és női 470-es kategória helyett pedig egy vegyes 470-es hajóosztály kerülne a programba.

A szakemberek a szörf sportág szerepét is átgondolnák, egyes javaslatok arról szólnak, hogy a férfi és a női szörfösök versenyei helyett a mostanában különösen népszerűvé váló kite surf kerüljön be az olimpiai programba. A csillaghajó osztály helyett az elképzelések szerint – a tornádó hajóosztály három évvel ezelőtti „kigolyózása után” - újra programba kerülhetnének a többtestű hajók, ezúttal már szintén vegyes (férfi + női ) legénységgel a fedélzeten. A csillaghajó (star) kapcsán persze érdemes megemlíteni, hogy az elképzelés még csak ötlet és javaslat szintjén van, a valósággá váláshoz az ISAF jövő májusi kongresszusának is jóvá kell hagynia. A hat év múlva olimpiát rendező brazilok persze aligha támogatják az elképzelést, egyik legjobbjuk, a csillaghajóban négyszeres olimpiai érmes, és kétszeres olimpiai bajnok (1996, 2004), hazájában nemzeti hősnek számító Torben Grael ugyanis valószínűleg minden követ megmozgat majd a kategória megmentéséért.

Az elmúlt húsz évben hagyománnyá vált (különösen az 1992-es barcelonai olimpiától kezdve), hogy a nyári játékokat rendező ország sportolói valósággal megtáltosodnak. A hazai közönség előtt sikeresen szereplő nemzetek közé legutóbb Kína (2008 – első hely az éremtáblázaton) és Kanada (2010 – első hely az éremtáblázaton) is csatlakozott. A 2016-os nyári játékok rio de janeiró-i szervezői ennyire merész célokat persze nem tűzhetnek ki maguk elé, de így is nagyra vágynak. A Brazil Olimpiai Bizottság elnöke, Carlos Arthur Nuzman az államelnökkel, Luiz Inacio Lula da Silvával folytatott hétfői megbeszélése után ugyanis kijelentette, hogy országa sportolóit az éremtáblázat első tíz helyezettje közé várja. A brazil csapat a legutóbbi pekingi olimpián a 23. helyen (3 aranyéremmel), Athénban a 16. helyen (5 arannyal), Sydneyben az 52. helyen (12 éremmel, de arany nélkül !), Atlantában pedig a 25. helyen végzett (3 arannyal), így a 2016-ra megfogalmazott elvárások teljes mértékben reálisnak tűnnek. A hazai csapat eredményességét az utóbbi húsz évben rendre segíti a kvalifikációs rendszer, amely a riválisokat megnyirbálja ugyan, de a rendező nemzet minden sportágban és versenyszámban indíthat csapatot  illetve versenyzőt.