A legidősebb élő magyar olimpikonokról már korábban is írtunk, most viszont egy másik téma kapcsán került elő a kor, hiszen ma ünnepli 97. születésnapját a magyar sport legidősebb olimpiai bajnoka, Tarics Sándor. A MAC egykori játékosából később világhírű mérnök lett, a magyar olimpiai bajnokok doayenje immáron több mint fél évszázada San Franciscóban él. Tarics Sándor az 1936-os berlini olimpián szerepelt a győztes magyar vízilabda csapatban. A világháború kitörése előtt ösztöndíjnak köszönhetően néhány hónapot már töltött az Egyesült Államokban, de később hazatért és az ostromot itthon vészelte át. A londoni olimpia évében Indiana államból szerződési ajánlattal keresték meg és mivel a főváros egyik mérnökeként bizonytalannak érezte helyzetét, s végül hivatalos engedélyek birtokában nekivágott a kalandnak. Előbb egy tervező iroda munkatársa, később elnöke, társtulajdonosa majd pedig tulajdonosa lett. San Franciscóban és környékén csaknem félszáz iskolát, középületet, kórházat, sporttelepet, metróállomást, katonai objektumot tervezett. Időközben elnyerte a Nemzeti Tudományos Alap egyik pályázatát, olyan több emeletes épületek tervezésével, amelyek ellenállnak a kisebb erejű földrengéseknek. Találmánya világsikert aratott. A becslések szerint több mint háromezer millió dollár értékű épületnél alkalmazták. Munkásságának elismeréseként beválasztották az Amerikai Mérnökök Egyesületének igazgató tanácsába. Tagja lett az ENSZ földrengésügyi szakbizottságának. Az elmúlt évtizedben csaknem minden esztendőben hazalátogatott. Legutóbb 2009 júniusában járt itthon, jelen volt a Gyarmati Dezső uszoda névadó ünnepségén Hódmezővásárhelyen. A Tarics Sándorral készült születésnapi beszélgetést a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján tekinthető meg az ALÁBBI linken.

 

Kuriózumként pedig álljon itt az az érem, amiről HENKO írt nekünk a lenti kommentben: