Jelenleg ugyan olimpiai holtszezon van, de ettől függetlenül szívesen emlékezhetünk korábbi olimpiák magyar sikereire. Sorozatunkat a legendás Gerevich Aladárral folytatjuk, akiről születésének 100. évfordulója kapcsán a napokban nevezték el a budapesti Nemzeti Sportcsarnokot. Íme néhány érdekesség a hétszeres olimpiai bajnok vívó klasszis pályafutásából: 

- A magyar sportolókat figyelembe véve ő szerzett a legidősebb korban olimpiai bajnoki címet, hiszen a római olimpia idején már 50 évesen és 179 naposan bizonyult a legjobbnak.
- Gerevich Aladár az egyetlen olyan sportoló a világon (!), aki hat egymást követő olimpián (1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960) egyaránt aranyérmet szerzett.
- Azon sportolók közé tartozik, akik péntek 13-án szereztek olimpiai bajnoki címet. A londoni olimpián 1948-ban ugyanis augusztus 13-án ünnepelhetett bajnoki címet, amely akkor éppen pénteki napra esett.
- Talán kevesen tudják Gerevich-csel kapcsolatban, hogy az 1936-os berlini olimpián még Gerei Aladár néven versenyzett és szerzett aranyérmet a kard csapatversenyben.
- Bár minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja (7 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérem) sikerei nagy részét kardvívásban szerezte, a többi fegyvernemben is a legjobbak közé tartozott. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1952-ben a Helsinkiben rendezett olimpián tagja volt az olimpiai bronzérmes tőr csapatnak is.
 
- Gerevich Aladár szinte pontosan akkor szerzett olimpiai aranyérmet, amikor gyermeke megszületett. Gerevich a londoni olimpián augusztus 13-án nyerte meg ugyanis az egyéni kardvívást, augusztus 11-én pedig a csapatversenyben is ott volt a győztes együttesben. Második fia, Pál pedig 1948. augusztus 10-én látta meg a napvilágot, aki később (1977) egyéni világbajnoki címet is szerzett kardvívásban.
- Gerevich Aladár az egyetlen olyan magyar sportoló, aki pályafutása során hat olimpián is indult (mi lett volna, ha a háború miatt elmaradt olimpiákat is megrendezik 1940-ben és 1944-ben?)
- Azon kevés magyar olimpikon közé tartozik, aki olimpiai bajnoki címet tudott szerezni azon olimpián (1960), amikor a játékok előtt ő mondhatta el az eskü szövegét sporttársai nevében.
 
Zárásként pedig egy igazi kuriózumnak számító videó, amely a legendás Leni Reifenstahl 1938-ban elkészült filmjéből mutat részleteket a berlini olimpia vívótornájának küzdelmeiből: