Szurkolj Londonban !

A vancouveri olimpia után már várható volt, de az utóbbi évtized egyik meghatározó bobosa, a kanadai Pierre Lueders mégis nehezen hozta meg a döntést arról, hogy befejezi pályafutását. Az immáron 39 éves, kétszeres világbajnok (2004, 2005) és olimpiai bajnok (1998-kettes) bobos végül megvárta a júliust, hogy (versenyzőként) végleg búcsút vegyen kedvenc sportágától. Az ötszörös olimpiai résztvevő Lueders amúgy Vancouverben sem vallott szégyent, hiszen mind a ketteseknél, mind pedig a négyeseknél az ötödik helyen zárt. Lueders persze nem szakad el  sportágától, hiszen a továbbiakban is marad a jégcsatornák környékén, csak ezúttal már nem száguld majd 110-120 km/h-val, hanem "csupán" edzőként adja majd át tapasztalatait. A húsz éves pályafutása során Lueders összesen 88 Világkupa dobogós helyezést szerzett, főbb sikereit inkább a kettes bobosoknál aratta. Egy másik korábbi olimpiai bajnok kanadai sportoló, a skeletonos Duff Gibson tapasztalatára is számítanak Kanadában, aki a szintén mai bejelentés alapján a sportág kanadai fejlesztési programjának vezetését veszi majd át a jövőben.

Az olimpiák történetében eddig három olyan ország akad, amely részt vett már a játékokon, de még sohasem küldött női indulót, talán nem meglepetés, hogy ezek közül két nemzet is az arab világban található. A NOB és az ENSZ közös kezdeményezése (amely a nők egyenjogúsítására irányul) azonban könnyen lehet, hogy a 2012-es londoni olimpián ez ügyben is változást hoz, így Szaúd-Arábia, Katar és Brunei is nevez majd női sportolókat a játékokra. A NOB-on belül az egykori evezős olimpikon, Anita DeFrantz vezeti azt a bizottságot, amely a nők szerepével foglalkozik. Az amerikai sportvezető elmondása szerint jó úton haladnak, hiszen míg az 1984-es olimpián a sportolók 23%-a volt csupán nő, a legutóbbi 2008-as játékokon ez a szám már a résztvevő sportolók 43%-át jelentette.

Nem csak nekünk van „Nagy Laci-ügyünk”, a londoni olimpia közeledtével (már csak két év van a rajtig) sok sikeres sportoló kapcsán zajlanak még háttértárgyalások az esetleges hazaváltásról (ld. például korábbi cikkünket Szergej Litvinovról). Az ausztrálok kétszeres világbajnok atlétájáról, Jana Rawlinson-ról is felvetődött, hogy hazát cserél és esetleg brit színekben próbálkozik meg az aranyszerzéssel 2012-ben. Az ausztrál sajtóval és az atlétikai szövetség illetékeseivel amúgy sem felhőtlen viszonyt ápoló, 27 éves sportolónő esetleges távozása nagy vihart kavart az ötödik kontinensen, ugyanakkor a versenyző menedzsere az elmúlt hét végén kategorikusan cáfolta a váltást. A Sydneyben született, a 400 méteres gátfutásban 2003-ban és 2007-ben világbajnoki címet szerző Rawlinson a hírek szerint nagyobb pénzügyi támogatásra kapott ígéretet a britektől, ami megkönnyíthetné az utóbbi időszakban elszenvedett kellemetlen sérüléseiből történő felépülését.

Tovább folytatódik az a nagyszerű hagyomány, amelynek keretében egykori kitűnő sportolókról, olimpikonokról neveznek el sportlétesítményeket Magyarországon. Vasárnap ugyanis a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Markovits Kálmán nevét vette fel a hatvani sportuszoda. A tavaly decemberben elhunyt legendás sportoló kapcsán idén februárban kisebbfajta vita alakult ki, sokan ellenezték ugyanis azt a gondolatot, hogy Markovits nevét is vegye fel a Komjádi Béla uszoda. A Komjádi-Markovits uszoda elnevezésből végül nem lett valóság, sőt később nem is a Spartacus Kőér utcai uszodájának lett a névadója, pedig pályafutása befejezése után rövid ideig ennek az egyesületnek volt az elnöke. Az ügy úgy tűnik (végre) nyugvópontra jutott, mostantól Hatvan városában őrzik majd méltó módon a kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes és háromszoros Európa-bajnok vízilabdázó emlékét. Az avatáson készült képek a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján tekinthetőek meg.

Vasárnap reggel kórházba került az 1992-es barcelonai olimpia női tenisz olimpiai bajnoka, Jennifer Capriati. A háromszoros Grand Slam győztes amerikai teniszezőre eszméletlen állapotban találtak rá floridai szállodaszobájában. Az egykori kitűnő játékos válságos állapotát valószínűleg (vétlen) gyógyszer túladagolás okozhatta, Capriati állapota édesapja szerint a kórházi ápolást követően kielégítő. A fiatalon aratott sikerei után Capriati pályafutása 1993-ban kapott gellert, amikor marihuána birtoklása miatt került összeütközésbe a törvénnyel, majd a kábítószer rehabilitáció után többször is abbahagyta a teniszezést. Később azonban visszatért a nemzetközi tenisz cirkuszba, majd a 2001-02 közötti időszakban kétszer az ausztrál, egyszer pedig a francia nyílt teniszbajnokságot (Roland Garros) is megnyerte. 

Kedves Blogozók! A kérdés a következő: a képen látható úriember hogyan kapcsolódik az olimpiai mozgalomhoz és egy közeli itthoni választáshoz?

Meglepő hírt publikáltak angol nyelvű honlapokon, amely szerint az oroszok műkorcsolyázó klasszisa, Jevgenyij Pljusenko nem indulhat el a 2014-es téli olimpián. A 27 éves, háromszoros világbajnok műkorcsolyázó Torinóban olimpiai bajnok is lett, idén februárban azonban egy rövid kitérő után visszatérve nem tudta legyőzni az amerikai Evan Lysaceket és végül ”csak” ezüstérmet szerzett Vancouverben. A helyezésnek finoman szólva sem örülő Pljusenko még azon melegében nekiment a pontozóknak és a nemzetközi szövetségnek (ISU) is, mondván, elcsalták a végeredményt és valójában neki kellett volna nyernie. Ezt ugyan később megbánta és elnézést kért, de az ügy úgy tűnik, hogy lavinát indított el. Pljusenko ugyanis ezt követően sérülés miatt lemondta a torinói világbajnokságon történő részvételt (amúgy a vb-címvédő Lysacek is). A baj csak az, hogy az orosz korcsolyázó mindezt úgy tette, hogy időközben (a megfelelő engedély nélkül) részt vett a Kings on Ice nevű profi show műsorban, így az ISU a napokban úgy döntött, hogy a versenyszabályzat 102. pontjának 2/i bekezdésében foglaltak miatt eltiltja Pljusenkot az ISU rendezvényeken történő indulástól, ráadásul örökre (!)...

Mivel az olimpia is ISU hatáskörbe tartozó esemény, így a hazai rendezésű (Szocsi-2014) olimpián sem indulhatna el az orosz korcsolyázó. Első hallásra ez eléggé mellbevágó hír, de jelenleg itt tartunk, Pljusenkoéknak pedig 21 napja marad a fellebbezésre a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon (CAS). Mivel gyanítom, hogy Szocsiban mindenáron akarják majd Pljusenko fellépését a szervezők (még akkor is, ha akkor már 31 évesen nem biztos, hogy aranyesélyes lesz), így szerintem valamilyen megoldást fognak találni az ügyre, hogy négy év múlva Pljusenko mégis ott lehessen a mezőnyben. No, de majd meglátjuk…

A Dél-Afrikában zajló labdarúgó világbajnokság idején a FIFA illetékesei természetesen nem csak az aktuális sorozattal, hanem a következő évek eseményeivel is foglalkoztak. Az egyik témakör a 2012-es londoni olimpia labdarúgó tornája volt, amellyel kapcsolatban az a döntés született, hogy marad a korábbi rendszer, amit már Pekingben is alkalmaztak a sportágban: vagyis a csapatokat 23 év alatti játékosok alkothatják, kiegészítve három túlkoros labdarúgóval. A pekingi játékok előtt rengeteg huzavona volt abban a kérdésben, hogy az európai élklubok elengedik-e (kötelesek-e elengedni) legjobbjaikat az olimpiára, mely az ő olvasatukban nem volt része a FIFA versenynaptárnak. A klubok és a FIFA/NOB közötti perlekedés csúcspontja Lionel Messi szereplését illetően alakult ki, az ügy a Barcelona jóvoltából egészen a Nemzetközi Sportdöntőbíróságig jutott el. Messi végül ott volt az olimpián a győztes argentin csapatban, de a legjobb játékosok olimpia szereplésének ügye azóta sem került nyugvópontra.

A londoni olimpia atlétikai versenyein a magyar szurkolók leginkább alighanem a férfi kalapácsvetés versenyszámát figyelik majd. Az (egyelőre) olimpiai negyedik Pars Krisztián várhatóan esélyesként utazik majd a brit fővárosba, ellenfelekből azonban nem lesz hiány. Ott lehet a riválisok között egy érdekes figura is, ifj. Szergej Litvinov személyében. Az ő szerepe azért különleges, mert édesapja olimpiai bajnok volt kalapácsvetésben (1988-Szöul), így fia adott esetben történelmet írhat, ha 24 évvel később megnyeri ugyanazt a versenyszámot. A még csak 24 éves dobó folyamatosan fejlődött az utóbbi években, tavaly már ötödik volt a berlini világbajnokságon (éppen Pars mögött), idén májusban Hengelóban pedig 78,98-ra javította egyéni legjobbját.

Az eredetileg fehérorosz színekben versenyző, később német állampolgárságot és rajtengedélyt (2008 óta versenyez német színekben) kapó dobóval kapcsolatban fontos hírek érkeztek a napokban, Litvinov ugyanis nem volt hajlandó elindulni a bergeni csapat EB-n. Mint kiderült, nem akar többet német színekben versenyezni, hanem inkább szülőhazája, Oroszország színeit választaná. Az eset különlegessége (ld. még Nagy László sztori) az, hogy mindezt megteheti, abban az esetben, ha három évet kihagy pályafutásából. Ebben az esetben viszont a tavaly német bajnoki címet is szerző Litvinovnak „ugrik” az idei barcelonai Európa-bajnokság, sőt mi több, a 2012-es londoni olimpia is, amit pedig nyilván nem akar. Kiskapu persze így is van, a kihagyási idő egy évre csökkenhet, ha a Litvinov döntésén egyelőre alaposan meglepődő német szövetség (DLV) mindehhez hozzájárul...

Nem állítom, hogy Kassai Viktor már most Dél-Afrikában utoléri a legendás elődöt, Pierluigi Collinát, de amilyen magabiztosan és hibátlanul vezeti a világbajnokság meccseit, még akár ez is előfordulhat. A tar kobakja miatt szerintem a világ egyik legismertebb bírójának számító olasz sporttárs eddig az egyetlen a világon, aki világbajnoki (2002) és olimpiai döntőt (1996) is vezetett, a fenti cím is erre utalt. Kassai Viktor (mára talán köztudott) a pekingi olimpia döntőjét (Argentína-Nigéria 1-0) vezette és az eddig dél-afrikai ténykedését látva minimum egy vb-elődöntő is vastagon kinéz neki.