Szurkolj Londonban !

Kedden ért véget Münchenben az 50. sportlövő világbajnokság, amely egyben olimpiai kvalifikációs viadal is volt. A monstre versenyen összesen 35 ország szerzett érmet, az éremtáblázat élén pedig a 21 arannyal (!) záró Kína végzett. A világbajnokság programjában voltak olyan számok is, amelyek nem szerepelnek az olimpia programján, de a figyelem középpontjában természetesen azok a számok voltak, ahol londoni kvótát lehetett szerezni. A közel kéthetes müncheni verseny során összesen 69 kvótát osztottak ki (egyet Sidi Péter révén Magyarország is szerzett), de a sportág erőviszonyainak kiegyenlítődését jól mutatja, hogy ezeken összesen 26 ország osztozott. A sportág két nagyhatalma, Kína és Oroszország remekelt ebben a vonatkozásban is, hiszen mindkét nemzet 9-9 olimpiai indulási jogot szerzett.

Sok sportoló ismert arról, hogy forradalmasította saját sportágát, a Fosbury-flop, a Gienger-szaltó, a Bielmann-piruett vagy a Siitonen-lépés egyaránt első alkalmazójáról kapta a nevét és azóta is a sportági szakszótár részét képezi. Talán kevésbé közismert az egyébként szintén az olimpiákhoz köthető „furukavázás” kifejezés, az alábbiakban erre adunk magyarázatot.

A két évvel ezelőtti pekingi olimpia után két sportág is lekerült az ötkarikás programból. A softball és a baseball sorsa azóta is összefonódott, hiszen a „kiszavazás” óta közösen lobbiztak a visszakerülés érdekében. A két labdás sportág egysége azonban úgy tűnik, hogy már a múlté, a bajban nem tartank ki egymás mellett örökké. A Nemzetközi Softball Szövetség (ISF) ugyanis hétfőn bejelentette, hogy visszautasítja a baseball-osok javaslatát, amely egy újabb közös kandidációról szólna. A Magyarországon talán kevéssé ismert softballosok ugyanis mostantól már egyedül (ráadásul a sportág férfi változatát is nyomva) szeretnének a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéshozóira hatni. „Mindig is különálló sportágként azonosítottuk magunkat és ezen a gyakorlaton nem szeretnénk változtatni, még akkor sem, ha egyesek azt akarják sugallni, hogy az olimpiai családba történő visszatérésünk csak a baseball-al közösen lehetséges” – nyilatkozta határozottan az ISF elnöke, Don Porter.

A négy olimpián (1996-2008) is szerepelt sportágat amúgy annak idején 1991-ben valóban önállóan vették fel az olimpiai programba. A londoni játékok programjáról azonban a baseball mellett a softball is kiesett, így a közös sors egy időre összekovácsolta a két labdás játék képviselőit. Tavaly a két sportág közösen próbálkozott a „bejutással”, de akkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékesei végül a hetes rögbi és a golf mellett döntöttek, melyek a 2016-os rió-i olimpián már részei lesznek az olimpiai programnak. A softballosok fő érve sportáguk önállósodása mellett az, hogy velük ellentétben a baseball az utóbbi időben –főleg az MLB botrányai miatt- igencsak érintett lett a dopping ügyekben, amely az ő olvasatukban az olimpiáról kikerülés fő okozója volt és egyben a softball-t is magával rántó tényezővé vált.

A következő lehetőség egyébként három év múlva, 2013-ban adódik majd a nyári olimpia sportági bővítésre, a NOB akkor szavaz ugyanis majd a 2020-as nyári játékok versenyprogramjától. Idő tehát látszólag még bőven van, de aki ismeri az üzleti élet és a sportpolitika szálait, az tudja, hogy a softball történetében ez a mostani döntés akár (egy még idejében jött) mérföldkő is lehet.

Régóta kering már az a gondolat a sport világában, hogy a még mindig szellős programmal rendelkező téli olimpiára át lehetne "pakolni" néhány (a programról lekerülés által fenyegetett) nyári sportágat. A vívás vagy például a röplabda kapcsán többször, több fórumon merült már fel, hogy (ha már úgyis teremsportok), akkor miért ne lehetne őket a téli olimpia keretein belül megrendezni. Ehhez képest most egy egészen forradalmi gondolatról látott napvilágot újabb hír. A mezei futók ugyanis úgy tűnik, hogy komolyan szeretnék elérni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál azt, hogy sportáguk kerüljön fel a 2018-as téli játékok programjába.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kijevi ülésén fogalmazódott meg az elsőre furcsának tűnő, de immáron hivatalos formába is öntött gondolat. Az eredeti ötlet két klasszis futótól, a 10.000 méteren kétszeres olimpiai bajnok Haile Gebrselassie-től, valamint a 13-szoros mezei futó világbajnok Paul Tergat-tól származik, akik ezzel szeretnék elérni, hogy a téli olimpián növekedjen az afrikai részvétel és a fekete kontinens országai ott is sikeresek legyenek. A kezdeményezésről a két sikeres atléta már 2008-ban írt a NOB elnökének, Jacques Rogge-nak, ahhoz pedig két év kellett, hogy az ötletből valós (lobbi háttérrel is megtámogatott) javaslat szülessen.

“A NOB program bizottsága idén augusztusban tanulmányozza majd a beadványt és ezt követően tudunk visszatérni majd a témára. Ha az elbírálás pozitív lesz, csak akkor mehet ez a kérdés a NOB Végrehajtó Bizottsága elé végső döntésre.” – szól az atlétikai szövetség hivatalos kommünikéje. A mezei futás egyébként korábban szerepelt már az olimpia műsorán (1912-24 között), a párizsi játékok után azonban végül lekerült a programról. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a 38 indulóból akkor a nagy meleg, az extrém terepviszonyok és a közeli erőműből kiáramló gázok miatt 23-an nem tudták befejezni a versenyt. (Amúgy a legendás Paavo Nurmi -ld. képen jobbra- nyerte ezt a versenyt, honfitársa Ville Ritola előtt)

Forradalmi újításra készülnek a londoni olimpia tenisz versenyeinek szervezői. A győztes pályázat kijelölése után mindenki számára, de különösen a hagyományszerető és tisztelő angolok számára egyértelmű volt, hogy a teniszversenyek helyszíne Wimbledon lesz. A kivitelezés technikai nehézségeire azonban első ránézésre kevesen gondoltak. Az olimpia ugyanis alig két héttel a nem hivatalos füves pályás világbajnokság után kerül sorra és köztudomású, hogy a kéthetes Grand Slam torna „megöli” a gyepet, amelynek ezt követően közel egy évre van szüksége az újjászületéshez.

Aggodalomra azonban úgy tűnik, hogy nincsen ok, hiszen a londoni szervezők szerint erre a problémára is van megoldás. Ráadásul olyan, amely a gyakorlatban is működik. Az idei wimbledoni torna után ugyanis már tesztelték az újfajta füvet, amely a két héttel a viadal befejezése után már szinte tökéletes állapotban várta az újabb bevetést. A teszteket Eddie Seaward, a wimbledoni gyepmester végezte el, az ő referenciái alapján pedig Debbie Jevans sportigazgató is bizakodva nyilatkozott: „Már egy éve dolgozunk a probléma megoldásán a wimbledoni szakemberekkel, az elvégzett tesztek pedig azt mutatják, hogy nem kell aggódnunk az eredmények miatt.” A titok egyébként egy rendkívül gyorsan növő fűfajtában keresendő, amelyet a gyakorlatban, a londoni körülmények között is sikerült gyors és stabil növekedésre bírni, mondta el a korábban junior wimbledoni döntőt is játszó Jevans, aki annak idején az öt legjobb brit teniszező közé számított.

A londoni olimpia kapcsán szépen, terv szerint követik egymást az események. A hivatalos logó és a kabalafigurák már korábban bejelentésre kerültek, most pedig az olimpiai fáklya kerül sorra. A szervezőbizottság ennek kitalálásához azonban segítséget, ötleteket vár, így szeretne felkérni tervező irodákat, mérnök konzulenseket és különböző gyártókat is arra, hogy alkossák meg a londoni olimpia és paralimpia fáklyáit. Az olimpiai fáklyaváltóhoz összesen közel 8000 darab fáklyára lesz szükség, amelyek segítségével a váltó majd 70 napon keresztül járja be a szigetországot. „Az olimpiai fáklya egy igazi szimbólum, amely most lehetőséget biztosít számunkra, hogy a brit dizájnt, a brit kézművességet és a tehetséges szigetországi tervezőket rivaldafénybe állítsuk.” – mondta Paul Deighton a szervezőbizottság egyik vezetője.

Mivel az új köztrásasági elnök, Schmitt Pál a két pozíció összeférhetetlensége okán csütörtökön lemondott a MOB elnöki tisztségről, így mától Molnár Zoltán főtitkár vezeti a szervezetet. Adódik a kérdés, hogy vajon ki lenne alkalmas és megfelelő jelölt Schmitt Pál pótlására. Korábban Kovács "Kokó" István, Vaskuti István és Kemény Dénes neve is bekerült a köztudatba, ti kit tartanátok alkalmasnak a feladatra?

A Münchenben zajló sportlövő világbajnokságon Sidi Péter fantasztikus szereplése (mindhárom olimpiai számban az első öt helyen végzett, életében először világbajnok lett és ráadásul olimpiai kvótát is szerzett) mellett egy másik magyar versenyzőért is szurkolhattunk a napokban. A férfiak dupla trap versenyszámában Bognár Richárd 145 korongos eredménnyel, az olimpiai kvótát érő harmadik helyen jutott be a csütörtöki döntőbe. A fináléban két technikai szünet is megzavarta a magyar lövőt, aki végül 45 korongos döntőbeli teljesítménnyel, összességében 190 koronggal az ötödik helyen zárta a versenyt. Az idei lonatói Világkupa-versenyen is döntős magyar sportolónak ezzel a hellyel nem sikerült kvótát szereznie, hiszen csak az első három helyezett (1. Joshua Richmond-USA, 2. Vaszilij Moszin-orosz, 3. Hu Pin-jüan-kínai) jutott olimpiai szereplési joghoz.

Borisz Onyiscsenko nevét egy életre megtanulta a sportvilág az 1976-os montreali olimpián. No nem azért, mert a szovjet öttusázó Mark Spitzhez, Keleti Ágneshez, vagy Michael Phelpshez hasonló tettet vitt volna véghez, hanem azért, mert az ő neve az olimpiákat tekintve a csalással fonódik össze azóta is. A montreali olimpia idején már 39 esztendős Onyiscsenko persze nem volt nyeretlen kétéves a sportágban, hiszen korábban szerzett már három olimpiai érmet is (1968-csapat 2. hely, 1972-csapat 1. hely, egyéni 2.hely), így vélhetően egy egyéni aranyéremmel szerette volna lezárni sportolói pályafutását, amihez minden eszközt be akart vetni.

A montreali öttusa verseny első száma után a szovjetek a negyedik helyen álltak csupán, de nagyon bíztak benne, hogy a vívásban sikerül felzárkózniuk, ami az egyik legerősebb számuk volt. Egyénileg Onyiscsenko volt az egyik legjobb a mezőnyben, így nem csoda, ha az angol Adrian Parker elleni asszóban folyamatosan ő adta a tusokat. Ennek ellenére azonban a brit csapat versenyzői (főleg a következő asszóra készülő Jim Fox) tiltakozásuknak adtak hangot, mert úgy érezték, hogy több esetben is úgy jelzett a gép találatot, hogy a szovjet vívó nem érte el ellenfelét. Mindezt megerősítette a magyar mérkőzésvezető, Székely Tibor is, aki magához kérette a fegyvert és mivel nem talált rajta mindent rendben lévőnek, így egy új (immáron szabályos) párbajtőrt adott Onyiscsenkonak. A szovjet vívó így is nyerte az asszót, de utólag kiderült, hogy a párbajtőrét olyan módon preparálta (ld. kép), hogy az olyan esetben is jelezhessen, amikor nem volt ténylegesen találat. A szovjet csapatot és Onyiscsenkot egyéniben is kizárták az olimpiáról az eset következtében. Érdekesség, hogy végül éppen a csalásra fényt derítő brit csapat nyerte meg az 1976-os montreali olimpia öttusa csapat versenyét.

Aki járt már szurkolóként sporteseményen - pláne nyári időszakban - az tudja, hogy mennyi bosszúsággal jár az, ha a szervezők nem engedik bevinni az otthonról hozott, jól behűtött kedvenc üdítőt. Mert az ember így is úgyis megszomjazik, így kénytelen a létesítményen belül vásárolni, nyilván nem bagóért. Sajnos valami hasonlóra kell felkészülnie azoknak is, akiknek a londoni olimpia helyszíni megtekintése szerepel a terveik között. A brit szervezők szerdai bejelentése értelmében ugyanis valamennyi létesítmény területére –a repülőgépekhez hasonlóan - tilos lesz a folyadékok bevitele...

A brit események biztosításakor öt különböző kockázati fokozatot adnak meg a szakemberek, a 2012-es olimpia pedig a negyedik, vagyis a „komoly” (severe) kategóriába került, közvetlenül a legrosszabb, „kritikus” megjelölés mögé. „A londoni olimpia potenciális terrorista célpont lehet. Még nagyon jól emlékszünk azokra a napokra, amikor egész Londont bombarobbantások fenyegették azon a napon, amikor a NOB-ülésen eldőlt, hogy miénk lehet a 2012-es nyári olimpia. Ezért nem akarunk semmit sem a véletlenre bízni.” – nyilatkozta Sir Ian Johnston az olimpiai biztonsági igazgatója.