Szurkolj Londonban !

Hosszú ideig az amerikai birkózó Chris Taylor volt minden idők legsúlyosabb olimpiai szereplője. Az 1972-es müncheni olimpián a szabadfogás szupernehézsúlyában bronzérmet szerző sportoló 196 centiméter magas volt és emellett 187 kilogrammos versenysúllyal rendelkezett. A későbbi győztes szovjet Alekszander Medvegy csak vitatott bírói döntéssel győzte le őt a müncheni olimpia első körében, így lett végül bronzérmes. Az amerikai birkózó meglehetősen korán, 1979-ben, két évvel visszavonulása után, mindössze 29 esztendős korában hunyt el. Taylor rekordja egészen a 2008-as pekingi olimpiáig volt érvényben, ahol egy Guam-ról érkezett cselgáncsozó, bizonyos Ricardo Blas jr. döntötte meg, aki félelmetes testméretei miatt már kis korában megkapta a „Kis hegység” (Little mountain)becenevet.

Az óceániai bajnok Blas a pekingi torna első fordulójában (a grúz Lasha Gujejiani-tól) és ezt követően a vigaszágon is vereséget szenvedett (az amerikai Daniel McCromick ellen), így helyezetlenül zárt. Annak idején Blas édesapja is szerepelt az ötkarikás játékokon, aki a szöuli olimpia cselgáncs versenyein szerzett 19. helyezést és később a Guami Olimpiai Bizottság elnöke is lett egyben. A kisebbik Blas a kínai fővárosban 210 kilogrammos súllyal szerepelt. Az új súlyrekord mellett ő lett minden idők legnehezebb zászlóvivője is, hiszen a megnyitón ő vihette a hat sportolót nevező 170.000 lakossal rendelkező Guam nemzeti zászlaját. A hazájában nagy tisztelettel kísért, mindössze 24 esztendős Ricardo Blas a tervek szerint a londoni olimpián is szeretne indulni.

A labdarúgás világában bevett szokás, hogy a nemzeti csapatok hivatalos mezén annyi csillag szerepel, ahányszoros világbajnok az adott együttes. Ebből a szempontból Uruguay viszont kivételt képez, hiszen náluk négy csillag van a nemzeti mezen, dacára annak, hogy csak kétszeres (1930,9150) világbajnok az együttes.

A magyarázat azonban egyszerű a négy csillagra, hiszen Uruguay csapata kétszer nyerte meg a nyári olimpia labdarúgó tornáját is (1924, 1928) és abban az időszakban még nem volt labdarúgó világbajnokság, így az uruguayiak azt a két győzelmet is teljes értékű világbajnoki címnek tekintik.

Jóváhagyták a londoni szervezők a 2012-es olimpia vízilabda tornájának helyszínére vonatkozó terveket. Az ideiglenes létesítmény szürke színű lesz majd, amelynek a teteje felfújhatóra lett tervezve. Az uszoda az Olimpiai Park déli részén kerül majd kialakításra, a könnyűszerkezetes tetőzet viszont különleges szigetelést fog adni a medencének, amelynek köszönhetően csökkenni fog a belső páratartalom. „A Water Polo Arena egy különleges, dinamikus épület, amely az Olimpiai Park egyik fontos arculati eleme lesz. A csarnok kialakítása is innovatív, a könnyűszerkezetes megvalósítás pedig a sportolók és a nézők érdekeit is szolgálja” – nyilatkozta David Higgins a szervezőbizottság vezetője. Az aszimmetrikus alakzatú, 5000 néző befogadására tervezett csarnok építését jövő tavasszal kezdik majd el, a tervek szerint pedig 2012 tavaszára fejeződik be. A vízilabda mérkőzések helyszínét az olimpia után teljesen lebontják és a tervezettek szerint az ország egy másik részén, részben, vagy teljes mértékben hasznosítják újra. A tervezett csarnokról már látványtervek is készültek és érdekes módon (vajon miért?) a britek magyar zászlókat is tettek az egyik rajzra…

Hetvenhat esztendős korában, pénteken Utrechtben elhunyt Anton Geesink, olimpiai bajnok holland cselgáncsozó. A legendás sportember több hete kórházban feküdt és három hete az intenzív osztályon ápolták, betegségének okát azonban egyelőre nem közölték. Az európai dzsúdó sport talán legnagyobb egyénisége volt, 1952 és 1967 között 21 aranyérmet nyert az Európa-bajnokságokon, és elsőként győzte le világbajnokságon a japánokat 1961-ben. Három esztendővel később, az 1964-es tokiói olimpián a 15.000 hazai szurkoló nagy megdöbbenésére a holland óriás a toronymagas esélyes japán Kaminaga Akiót múlta felül az abszolút kategóriában. Geesink 1987 óta volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, aki azon kevés sportoló közé tartozott, akiről (Utrechtben) még életében szobrot emeltek (ld. kép balra). A tokiói olimpiáról viszonylag kevés mozgókép maradt fent a neten is, de Geesink döntője természetesen megvan és az alábbiakban látható:

Az olimpiai pénzügyek sokszor okoznak botrányt a játékok kapcsán, ez úgy tűnik, különösen igaz lesz majd a 2014-es téli olimpia és Szocsi esetében. A HVG legfrissebb számában a lap moszkvai tudósítójának, Poór Csabának a cikkében az oroszok labdarúgó világbajnoki rendezési tervei mellett a négy év múlva esedékes téli olimpia pénzügyei is terítékre kerülnek, a cikk vonatkozó részét idézzük szó szerint:

Bár kevéssé közismert, de tény, hogy manapság is vannak még úgynevezett vegyes számok az olimpia programján, ahol férfiak és nők együtt versenyeznek. A vegyes páros számok mellett lovaglásban és néhány vitorlázó számban van még erre példa. A közelmúltban ilyen volt még a sportlövészet is, ahol az 1992-es barcelonai olimpián ráadásul egy igazi kuriózum is született, hiszen egy hölgy minden férfit vetélytársát megelőzve lett olimpiai bajnok. Igaly Diána athéni győzelme sokak számára örök emlék, amely lehet, hogy be sem következik, ha nincs egy bizonyos Zhang Shan. A skeet lövészet az 1968-as olimpián került fel az olimpiai programba, ahol 1972 és 1992 között nyílt versenyszámként rendezték, így a férfiak mellett nők is indulhattak benne. Zhang már a barcelonai olimpia selejtezőjében megmutatta, hogy számolni kell vele, ahol tökéletes (150 korong) teljesítménnyel előzött meg mindenkit.

Az akkor még 24 sportoló részvételével megrendezett elődöntőben is hibátlan volt a kínai versenyző, így 200 korongos (új olimpiai rekorddal) jutott be elsőként a fináléba. A döntőben ugyan megremegett a keze (két hiba 25 korongból), de így is 223 korongos teljesítménnyel lett a versenyszám történetének első női olimpiai bajnoka, megelőzve a perui Juan Giha-t (222 korong) és az olasz Bruno Rossetti-t (222 korong). A szám selejtezőjében amúgy Barcelonában két magyar is indult, a később olimpiai bronz- és aranyérmes Igaly Diána a 42. helyet (143 korong), míg Vasvári Erzsébet az 58. helyet (137 korong) szerezte meg. A sors furcsa fintora amúgy, hogy Zhang Atlantában nem tudott címet védeni, mivel a centenáriumi olimpián csak férfiak számára írták ki a skeet lövészetet, igaz az első önálló női olimpiai versenyen (2000 Sydney) egy rövid visszavonulás után ismét ott volt a mezőnyben, ahol a nyolcadik helyen végzett. Zhang a pekingi olimpia során (bár versenyezni is akart, végül nem tudott bekerülni a csapatba) már a kínai sportlövők menedzsmentjében dolgozott edzőként, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy még sportolóként is találkozunk vele ötkarikás játékokon.

Ismét egy olyan dolog, amely magyar ötlet alapján indult el. Lemhényi Dezső, az Olimpiai Bajnokok Klubjának alapító elnöke, a legendás Butykó ötletére a magyar sportolók ugyanis 1998-ban a helyszínen ünnepelték az 1948-as nyári olimpia 50. évfordulóját. A következő alkalommal, Helsinkiben a megismételt ünnepélyes megnyitón már mások is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így fél tucat egykori résztvevő ország sportolói jelentek meg. A melbourne-i olimpia félévszázados évfordulóján (2006) pedig immáron negyven ország képviseltette magát Ausztráliában.  A római olimpia (1960) évfordulójára szervezett ünnepségre szerdán utazott el a magyar sportolói küldöttség, a pontos résztvevők listáját a mob.hu honlap alábbi cikke tartalmazza. A most már hagyományossá váló megismételt megnyitó ünnepségen ezúttal is ott volt az immáron 68 esztendős Giancarlo Peris, aki annak idején 18 esztendősen a fáklyaváltó utolsó tagjaként az olimpiai megnyitón szintén meggyújtotta a fáklyát.

A magyar érmesek és aranyérmesek mellett számos más országból is érkeztek egykori sikeres sportolók. Köztük volt az ökölvívó olimpiai bajnok olasz Nino Benvenuti, illetve az amerikai rúdugró bajnok, Don Bragg is, akik mindketten ünnepi beszédet is mondtak az augusztus 25-ei ünnepségen. Bragg a beszéd lezárásaként ismét előadta azt a híres Tarzan-üvöltést, amivel a dobogó tetején köszöntötte a közönséget ötven évvel ezelőtt is.

Kevesebb, mint két év van hátra a londoni olimpiáig, amely a normál sportszeretők számára még elég távolinak tűnik, de a szervezők nyaka körül kezd szorulni már az a bizonyos hurok. Az utóbbi időben számos elismerő, az előkészületeket dicsérő hír látott napvilágot a 2012-es nyári olimpia kapcsán. Vannak persze nehézségek is, amelyekről eddig kevés szó esett. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerint az angol főváros közlekedése lehet a legnagyobb gond. A szervezet aggódását Gilbert Felli, a NOB Végrehajtó Bizottságának vezetője fejtette ki: „Nem hiszem, hanem tudom, hogy a 2012-es olimpia legnagyobb problémája a közlekedés lehet. Már a rendezés odaítélésekor tudtuk mindezt, hiszen egy világváros arculatát, utcáinak szerkezetét nem lehet átalakítani. A kérdés csak az, hogy miként tudjuk majd orvosolni a felmerülő torlódásokat.” 

A szingapúri ifjúsági olimpián tartózkodó Felli kifejtette azt is, hogy eddig a NOB és a londoni szervezők között a közlekedés kérdése volt az egyetlen kényes terület. A britek a közelmúltban be is mutattak egy 39 millió dollárosra tervezetett projektet, amelynek a lényege, hogy az olimpia hivatalos szereplői (versenyzők, bírók, olimpiai család, stb.) számára – a korábbi nyári játékokról már megszokott módon – speciális olimpiai sávokat alakítanak ki. A speciális úthálózatot Londonon belül 100 mérföld, azon kívül pedig 170 mérföld hosszúságúra tervezik kialakítani.

Az orosz műkorcsolyázó, Jevgenyij Pljusenko eltiltásáról már korábban is írtunk, ebben az ügyben született új fejlemény a héten. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) júniusi döntése ugyanis Pljusenko fellebbezésének hiányában jogerőre emelkedett, így az orosz klasszis – jelen állás szerint - nem lehet ott a számára hazainak minősülő 2014-es téli olimpián, amelynek Szocsi városa lesz a házigazdája. A még mindig csak 29 esztendős műkorcsolyázó menedzsere, Ari Zakarian azonban elmondta, hogy az ítélet ellenére védence folytatni szeretné pályafutását. Pljusenko a nyáron Japánban túrázott, most pedig Oroszországban tartózkodik, ahol hamarosan találkozik majd edzőjével és az orosz szövetség illetékeseivel is. A térdsérülésekkel küzdő klasszis három év kihagyás után Vancouver előtt egy évvel tért vissza a mezőnybe és a kanadai városban szerzett ezüstérmével jelezte, hogy még mindig a világ legjobbjainak egyike. A vancouveri siker után azonnal bejelentette, hogy Szocsiban is szeretne indulni. Mivel azonban állítólagos sérülése miatt kihagyta a világbajnokságot, majd ezen idő alatt mégis indult egy jégrevün, az ISU eltiltotta őt, amely ítélet most már komolyan veszélyezteti az orosz versenyző további karrierjét is.

A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) szerint a tesztelések során - így a szingapúri ifjúsági olimpián is - kiválóan vizsgázott a rendszer, ezért a 2012-es londoni olimpián lézerpisztolyokra cserélik a légpisztolyokat az öttusaversenyeken. Az új technológia – az eddigi tapasztalatok alapján – Klaus Schormann, a szövetség elnöke és Albert herceg, az UIPM tiszteletbeli elnöke szerint is tökéletesen bevált. A lézeres fegyverekkel a lövészet költségei jelentősen, mintegy kétharmadnyival csökkennek, emellett sokkal biztonságosabbá is válik a futással kombinált utolsó szám, amelyet ezek után olyan helyeken is meg lehet majd rendezni, ahol eddig nem.

„Az új technikával szélesebb lesz a sportág bázisa, bármely országból érkezhetnek majd versenyzők – nyilatkozta Schormann az ifjúsági olimpia honlapjának. – Parkokban, vagy akár bevásárlóközpontokban is lehet majd versenyeket rendezni.” Albert herceg hangsúlyozta, hogy komoly fejlődést jelent a sportágnak a lézerfegyverek bevezetése. „Nagyon fontos szempont, hogy sokkal egyszerűbb a fegyverek szállítása, nincs probléma a repülőtereken sem. Ez a jövő útja” – nyilatkozta a monacói uralkodó. (Forrás: MTI)