Szurkolj Londonban !

Hétfőn kezdte volna meg a munkát a londoni olimpia szervező bizottságában az egykori olimpiai bajnok súlyemelő, Szevdalin Marinov. Az 1988-as szöuli olimpián győztes (ld. lenti videó) bolgár súlyemelő azonban végül mégsem állhat munkába. Az ok pedig az, hogy a most 42 esztendős Marinov korábban doppingügybe keveredett, amiért eltiltották, az ilyen múlttal rendelkező sportolókat pedig nem alkalmazzák a 2012-es olimpia szervezői. Az egykori bolgár emelő a londoni súlyemelő versenyek egyik technikai igazgatói pozíciójára jelentkezett, amelyet el is nyert. A szervező bizottság „magasabb szintjeire” ez az információ azonban csak késve (a jóváhagyás után) jutott el, így alakult ki a kínos helyzet, amely végül Marinov utólagos „kikosarazásához” vezetett. Az eset különösen kellemetlen a doppingellenes harc élharcosának számító Sebastian Coe számára (a londoni olimpia szervezőbizottságának elnökét tisztelhetjük az egykori kétszeres olimpiai bajnok személyében), aki csak utólag értesült az ügyről. Coe éppen Ausztráliában tartózkodva fejezte ki sajnálkozását a botrányos eset miatt, amelyben azonban véleménye szerint így sem hozhattak más döntést.

Az 1991-es emigrációja óta, immáron közel két évtizede Ausztráliában élő és dolgozó Marinov annak idején az 52 kg-os súlycsoportban volt sorozatban háromszor is világbajnok (1985, 1986, 1987), majd új hazájának, Ausztráliának is szerezett egy aranyérmet az 1994-es Nemzetközösségi Játékokon, immáron 64 kg-ban. Később aztán Marinov lebukott anabolikus szteroidok használatával, így kétéves eltiltást (eredetileg egész életre meszelték el, de később ezt a NOB szabályozásával történő harmonizáció miatt csökkentették) kapott, dacára annak, hogy korábban az IWF (Nemzetközi Súlyemelő Szövetség) alelnökének, Sam Coffának a lánya volt a felesége. Marinov később sem tanult az első esetből, hiszen 2003-ban Ausztráliában is eljárás folyt ellene (immáron edzőként) tiltott teljesítményfokozó szerek birtoklásáért. A razzia alkalmával külföldön tartózkodó Marinov akkori lakótársával, Keith Murphyvel folytatott a Nemzetközi Sportdöntőbíróságig is eljutó pereskedést arról, hogy az éjjeliszekrényben található anyag kihez is tartozott tulajdonképpen. Az egykori bolgár emelő végül jól jött ki az ügyből, mert Murphy két éves - felfüggesztett- börtönbüntetést kapott, őt viszont egy újabb életre szóló eltiltás alól ismét felmentették...

A világ legismertebb maratoni futó versenyei közé tartozik a londoni 42.195 méteres futás, amely Chicago, New York, Berlin és Párizs mellett a legrangosabbak közé is tartozik egyben. Ennek tükrében lehet különösen érdekes, hogy a brit főváros olimpiáján (2012) a szervezők milyen pályát jelölnek ki. Mivel az évente sorra kerülő maratoni verseny (35.000 futó, eltérő erőállapot és tudásszint) igényszintje teljesen más, mint egy olimpiai távú futásé (csupán 80-100 profi futó), így a két pályavezetés között várható volt, hogy nem nagyon lesz átfedés. Végleges útvonal azonban egyelőre még mindig nincs az olimpiai futásra. A londoni olimpia szervezői azt szeretnék ugyanis, hogy az eredetileg kijelölt új Olimpiai Stadion helyett London belvárosa adjon helyt a 2012-es játékok maratoni futó céljának.

A rendezők azért szeretnék átrajzolni az útvonalat, mert a külvárosban található új stadionban és környékén valószínűleg kevesebb lenne az érdeklődő a befutóra, mint a centrumban, és a televízióknak is jobban el lehetne adni így az eseményt. A változtatásról egyelőre még folynak a tárgyalások, ugyanis a módosítást nemcsak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hanem a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek és számos londoni hivatalnak is jóvá kell hagynia. A szervezők korábbi bejelentése értelmében a pálya amúgy is „turisztikai” szemmel lett kijelölve, hiszen a férfiak és a hölgyek számára kijelölt 42.195 méteres táv elhalad majd London látványosságai (pl. Buckingham Palota, Tower Bridge, Westminster Abbey, Trafalgar Square, London Eye, stb.) mellett. Az eredeti elképzelések szerint a Tower híd lenne a start színhelye (innen indult a Tour de France is a közelmúltban), a befutó pontos helyszíne körül azonban úgy tűnik, hogy még zajlik az egyezkedés a háttérben.

Bár a legutóbbi két lehetséges alkalommal alulmaradt a kampányban, a fallabda (squash)sportág mégsem adja fel az olimpiai programba kerülést. Tavaly a NOB döntése értelmében golf és a hetes rögbi került fel a 2016-os nyári olimpia programjába, a squash szerelmesei pedig így most ár csak a 2020-as olimpiai szereplést célozhatják meg. Bár valószínűleg azon az olimpián már nem szerepelhet játékosként, a fallabdázás jelenlegi legnagyobb klasszisának számító Nicol David ennek ellenére is segíteni szeretné sportágát. „Szerintem nem voltunk szerencsések a szavazásoknál, hiszen a fallabdázás sokféle értéket adhatna az olimpiai mozgalomnak. Sajnos azonban még nem tartunk ott, hogy ezt a gyakorlatban is bebizonyítsuk” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek David, aki 2006 óta vezeti a squash női világranglistáját és aki az azóta megrendezett öt világbajnokság (World Open) közül négyet meg tudott nyerni. „Továbbra sem adjuk fel a reményt, szeretnénk hamarosan az olimpiai család tagjai lenni” – mondta bizakodva a 27 esztendős malajziai játékos.

A 2020-as nyári olimpia sportágairól a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2013-ban dönt majd, a versenybe szálló sportágak listáját ugyanakkor már 2011-bern szeretné véglegesíteni az olimpiai mozgalom vezető testülete. A lobbi harc természetesen már évek óta zajlik a háttérben, ennek egyik állomása lesz az októberi Nemzetközösségi Játékokra tervezett Jacques Rogge látogatás is. A belga sportvezető ugyanis a vadonatúj squash létesítményt is megtekinti majd indiai látogatása alkalmával. A NOB tavalyi – a fallabdázás számára negatív üzenettel felérő – döntése után természetesen igyekeztek levonni a tanulságokat a sportág vezetői. A golf és a hetes rögbi a WSF (World Squash Federation) olvasatában azért került be a programba, mert a kereskedelmi jogokat tekintve jobb lehetőségeket kínál az olimpiai mozgalom számára. A fallabdázás erőssége ugyanakkor, hogy a gyorsaság és az erő optimális keverékét adja, a sportágat ráadásul egyre több országban játsszák magas szinten, emellett pedig a dopping ügyekben elvétve lehet érintettségéről olvasni. Korábbi cikkeinkben már írtunk a baseball és a softball kampányáról, így a fallabdázóknak nem lesz könnyű, ha be akarnak kerülni az olimpiai menübe...

"Már izgatottan várom azt a pillanatot, hogy újra klór szagom legyen" - az olimpiai bajnok ausztrál úszó, Libby Tricket arról, hogy mi motiválja a visszatérésre

A labdarúgás szerelmesei közül sokan emlékezhetnek Ilhan Mansiz nevére. A jellegzetes copfjáról is ismert labdarúgó (három góljával) a 2002-es vb-n bronzérmet szerző török válogatott egyik erőssége volt, aki a bronzmeccsen például gólpasszt adott a minden idők leggyorsabb vb-gólját szerző Hakan Sükürnek. Hogy miért kerül akkor mégis egy olimpiai érdekességekkel foglalkozó blogra az immáron 35 éves játékos? Az ok egyszerű: készül az olimpiára. Igaz nem labdarúgóként és nem a 2012-es londoni játékokra. Mansiz ugyanis Szocsiban, a 2014-es téli olimpián szeretne elindulni. Műkorcsolyázóként…

A történet pedig innentől kezdve már nekünk is témába vág, és bár korábban már írtunk egy ismert skeletonosról, aki súlyemelőként akar ismét olimpiára kerülni, az egykori válogatott labdarúgó meglepően éles sportágváltása még így is példa nélküli lehet. A német sporthetilap (Sport Bild) az elmúlt hetekben meglátogatta az Oberstdorfban edző sportembert és ott készített egy fotókkal is illusztrált interjút Mansiz-zal. A 35 esztendős török sportoló ugyanis a németek téli sportközpontjában készül párjával, a 31 éves Olga Bestandigova-val. Mansiz hét térdoperációt követően tavaly még próbálkozott ugyan labdarúgóként is a visszatéréssel az 1860 München együttesénél, de végül úgy döntött, hogy marad a jégnél és párjával török színekben szeretné kiharcolni a részvételi jogot a 2014-es téli olimpiára. Ennek érdekében nem is kímélik magukat, hiszen napi hat órát edzenek az oberstdorfi központban, amiből három órát a jégen töltenek el. „Az itteni edzések sokkal intenzívebbek és keményebbek, mint amit a futballpályán teljesítettünk, igaz ezzel nincsen problémám, hiszen mindig azok közé tartoztam, akik a kelleténél többet dolgoztak” – nyilatkozta Mansiz.

„Ha mindent beleszámítunk, akkor is csupán egy éve állok a jégen. Első alkalommal 32 éves koromban volt egyáltalán korcsolya a lábamon. A legnehezebb dolog az, hogy miként kell jól esni. A jégen ezt sokkal nehezebb megvalósítani, mint a füvön. Még mindig akkor érzem magam a legbiztosabban a jégen, ha Olga is ott van velem. Egyedül ritkán szoktam felmenni korcsolyázni.” A szlovák hölgy egyébként 2007 óta Mansiz párja (az életben is), akivel a Törökországban (is) futó „Sztárok a jégen” (helyi néven Buzda Dans) sorozat folyamán ismerkedett meg – ld. lenti videó.

Bestandigova amúgy szerepelt már olimpián, hiszen testvérével Jozeffel együtt ott volt (és lett 17.) a 2002-es, Salt Lake Cityben rendezett játékok páros műkorcsolya versenyén. „Amikor meghallottam, hogy egy labdarúgóval kell korcsolyáznom, kikerekedtek a szemeim. Azt gondoltam, hogy ebből semmi jó nem sülhet ki. De Ilhan elsőre roppant ügyesen állt meg a jégen, később pedig az ő kedvéért az örök műkorcsolyázó szabályt is felrúgtam, amely arról szól, hogy a magánéletben soha nem szabad a pároddal összeállni.” – nyilatkozta partneréről mosolyogva Olga.

A pár - miután megnyerte a török televíziós show - úgy döntött, hogy együtt marad és tovább folytatja a korcsolyázást, elsősorban annak érdekében, hogy eljusson egy olimpiára. „Nagyon szeretett volna még egy olimpiára eljutni, én pedig megígértem neki, hogy segítek ebben.” – nyilatkozta Mansiz a személyes motiváció okáról. Ez volt egyébként a labdarúgó pályafutás befejezésének is az indoka, hiszen saját bevallása szerint is "levezethetett" volna az 1860 Münchennél, de a két sport nem fért volna meg egymás mellett. A páros edzéseit a háromszoros olimpikon, Alexander König irányítja: „Olga egy világszintű korcsolyázó, Ilhan viszont olyan, mint egy bika. A technikai hiányosságait egyre jobban tudja ellensúlyozni erővel és akarattal. Már most minden egyfordulatos ugrást biztosan hajt végre, ami szenzációs dolog egy év után.” – nyilatkozta a párról az 1988-as, 1992-es , valamint 1994-es téli olimpia páros versenyein is indult tréner.

A páros decemberben tervez először elindulni versenyen, majd ezt követően a Török Korcsolyázó Szövetség támogatásával szeretne felkészülni Szocsira. Eddig maga Ilhan Mansiz állta a költségeket (edző + terem + felszerelés összesen kb. 6000 euró /hó) a felkészülés során. A páros úgy tervezi, hogy a 2012-es évre már összeállítja az olimpiai programját, amelyet nagyrészt az oberstdorfi jégen tökéletesítenének.

Tíz évvel ezelőtt (2000. szeptember 15-én) nyitották meg a XXVII. Nyári Olimpiai Játékokat Sydney városában. Az évforduló kapcsán az ausztrálok nagyszabású ünnepséget szervezetek, amelynek középpontjában természetesen az akkori szupersztár, a 400 méteres síkfutás olimpiai bajnoka, Cathy Freeman volt. „Azóta sem halványodtak el az emlékek, az ottani élményeket életem végéig magamban fogok hordani. Remélem, hogy ezek az események nem csak számomra, de a még meg nem született leszármazottaim számára is kitörölhetetlen emléket jelentenek.” – nyilatkozta az ünnepségen Freeman, akit annak idején a láng meggyújtására is felkértek a szervezők. A néhai Juan Antonio Samaranch által minden idők legjobb olimpiájának titulált eseményre stílszerűen emlékeztek az ausztrálok, hiszen Freeman ismét meggyújtotta az olimpiai lángot, ezúttal a Sydneyben paralimpiai bajnok Louise Sauvage társaságában az olimpiai stadiontól 150 méterre.

Az ünnepségen az olimpiát 16 aranyéremmel záró ausztrál küldöttség további sikeremberei is részt vettek, a hazai vízben három aranyérmet szerző úszó, Ian Thorpe is ott volt a meghívottak között. A mostani összejövetel kitűnő alkalom volt arra, hogy a Sydneyben hatalmas meglepetésre győztes 4x100-as gyorsúszó váltójuk tagjai - tíz év után először - ismét találkozzanak egymással. Az Ian Thorpe, Michael Klim, Chris Fydler, Ashley Callus összeállítású váltó világcsúcsot úszva végül csak hajszállal (0,19 sec-el) előzte meg az amerikai váltót, majd a parton furcsa örömünnepet hajtott végre. A négy ausztrál ugyanis léggitár mozdulatokat végzett (ld. képen lent) és ezzel fricskázta meg a legyőzött amerikai váltó megmondó emberét, ifj. Gary Hall-t, aki még az olimpia előtt azt ígérte, hogy úgy elverik a mezőnyt, mint ha gitárt pengetnének. Az igencsak emlékezetesre sikerült ünneplési módon Thorpe javasolta a társaknak. „Életem legszebb napjait éltem akkor, de a 400 gyorson szerzett győzelem után nem tudtam igazából felszabadultan ünnepelni, ott viszont eszembe jutott ez a dolog és végre igazán elengedtük magunkat.” – nyilatkozta az ötszörös olimpiai bajnok a tíz évvel ezelőtti döntő után történtekről.

Az ausztrálok jubileumi ünneplését a NOB elnöke, Jacques Rogge nem tudott részt venni, igaz videó üzenetben köszöntötte a résztvevőket. Az úszók (Grant Hackett, Susie O’Neill és Libby Trickett is jelen volt) mellett a vancouveri olimpia ausztrál sztárja, Torah Bright is ott volt az ünnepségen, valamint teljes létszámban megjelent - a Görgényi István irányításával - a női vízilabdázás első olimpiai bajnoki címét megszerző ausztrál csapat is. Az ünnepi megemlékezés az esti órákban hatalmas kerti partival zárult, ahova a tíz évvel ezelőtti önkéntesek (47.000-en) valamennyien hivatalosak voltak.

Helye van az olimpián a streetballnak a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) szerint. A törökországi férfi világbajnokság alatt pénteken Isztambulban tartott FIBA-ülésen Patrick Baumann főtitkár úgy vélekedett, hogy a nemrég befejeződött szingapúri I. ifjúsági olimpián bemutatkozott sportág akár már a 2016-os Rio de Janeiró-i ötkarikás játékokon ott lehet a programban. „Nincs ok, amiért a streetball ne kerülhetne az olimpiák műsorára pár éven belül” - jelentette ki Baumann. A streetballt egy szabványos félpályán játsszák, a csapatokat három-három fő alkotja. Egy mérkőzés kétszer ötperces, s az az együttes nyer, amely hamarabb eléri a 33 pontot, vagy amelyiknek több pontja van a játékidő lejártakor.

A franciák sem akarnak kimaradni a jóból... Azok után, hogy a 2018-as téli olimpiai játékok megrendezésért harcban lévő Pyeongchang városa a műkorcsolya aktuális olimpiai bajnokával, Yu Na Kim-mel, a németországi München városa pedig Katarina Witt-tel kampányol, a harmadik rivális is olimpiai bajnokot nyert meg kampányarcnak. Az elmúlt hét végén ugyanis a háromszoros olimpiai bajnok Marie-José Pérec megerősítette, hogy szerepet vállal az Annecy-2018 pályázat sikerre vitelében. A beszédes „gazella” becenévre hallgató francia futónő Barcelonában nyerte meg a 400 méteres síkfutást, majd Atlantában duplázott (200, 400), ráadásul a centenáriumi nyári játékokon ő volt a francia küldöttség zászlóvivője is a megnyitón. Amúgy eddig sem voltak híján a nagy neveknek a franciák, igaz az Albertville-ben mogulban győztes Edgar Grospiron (a pályázati bizottság vezetője) neve csak a téli sportokat közelről követők számára ismert, Pérec viszont már teljesíti a „világszerte ismert sportsztár” valamennyi kritériumát.

Marie-José Pérec sportolói pályafutása furcsa módon ért véget, amely szintén köthető az olimpiákhoz. A francia futónő ugyanis nagy esélyesként érkezett a 2000-es sydney-i olimpiára, ahol a Cathy Freeman-el történő összecsapása előtt egy nappal hazautazott. Az indoklás meglehetősen banális volt, a média által „hajszolt” futónőnek ugyanis elege lett a felhajtásból, így önként mondott le a történelmi triplázás lehetőségéről az egykörös távon. Pérec vett már részt olimpiai kampányban, hiszen a 2012-es nyári játékok megrendezésre pályázó Párizs pályázatát is segítette már (sikertelenül), így tudja, hogy most mire vállalkozott. A sporttól és a médiától amúgy sem távolodott el, hiszen visszavonulása óta a francia tulajdonú Eurosport sport csatornánál dolgozott kommentátorként.

Az MTK egyesület újból elindítja háromfordulós „Sport és olimpiai totó” játékát. Tartalmas időtöltést kínál mindazoknak, akik tájékozottak a témában, vagy kedvet éreznek egy kis kutatómunkához. Mindhárom totót hibátlan megfejtői között az egyesület jubileumi fennállása alkalmából megjelent, különleges kiadványát, az „MTK 120 éve” könyvet nyerik. A megfejtéseket az mtk@mtk1888.hu ,vagy blaha.judit@mtk1888.hu email címekre, vagy postán az MTK sportegyesület címére küldjék vissza.(1073 Budapest Erzsébet körút 24.) Mind a három megfejtésnek legkésőbb 2010. november 30.-ig meg kell érkeznie. Az első forduló után a második forduló kérdéseit az alábbiakban közöljük:

A nyári olimpiák történetében számtalan rekordot tartanak nyilván. A valaha volt legsúlyosabb olimpikonról már korábban írtunk, most nézzük kor alapján a legfiatalabb olimpiai bajnokot. A nyári olimpiák történetének legfiatalabb egyéni aranyérmesét Marjorie Gestring-nek hívják, aki 1936-ban Berlinben 13 évesen és 268 naposan nyerte meg a női műugrás aranyérmet. Az amerikai olimpiai válogatón még kikapott ugyan a Katherine Rawlstól, de a német városban őt is, és a toronyugrás kétszeres olimpiai bajnokát (1932, 1936), Dorothy Poynthon-Hillt is legyőzte. Mivel a második világháború miatt az 1940-es és az 1944-es nyári olimpia is elmaradt, így a los angelesi illetőségű Gestringnek nem volt lehetősége a bajnoki cím megvédésére. Az 1948-as londoni olimpián az akkor már 25 éves Marjorie szeretett volna ugyan ismét elindulni, de ez a visszatérési kísérlete végül nem járt sikerrel, hiszen az amerikai válogató versenyen ekkor csupán a negyedik helyet szerezte meg. Marjorie Gestringet 1976-ban iktatták be az Úszó Hírességek Csarnokába, majd 1992-ben hetven éves korában hunyt el. Marjorie Gestring korabeli ugrásairól és edzéseiről az alábbi videón kaphatunk egy kis ízelítőt.