Szurkolj Londonban !

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) belga elnöke, Jacques Rogge szerint a Dél-afrikai Köztársaság „nagyon jó" nyári játékokat tudna rendezni, az ország esetleges pályázata pedig jó eséllyel indulna, az afrikai kontinensen ugyanis eddig még nem volt ötkarikás esemény. A sportvezető úgy fogalmazott, Dél-Afrika már többször bizonyította, hogy remek házigazdája az ilyen jellegű nagy nemzetközi rendezvényeknek, de hozzátette: „a NOB a benyújtott pályázat, és nem a térképen való elhelyezkedés alapján dönt a helyszínről." Jacques Rogge ugyanakkor elmondta, hogy ha két kandidáló ország között nehezen tudnak dönteni, akkor azt a régiót támogatják szívesebben, amely még nem rendezett olimpiát. Ahogy már korábban is írtunk róla, a sikeresen zárult nyári labdarúgó-világbajnokság után a Dél-afrikai Köztársaság bejelentette, hogy (várhatóan Durban városa révén) pályázik a 2020-as nyári játékokra.

A múlt hét egyik legfontosabb sporthíre volt, hogy a FIFA kijelölte a 2018-as (Oroszország) és a 2022-es (Katar) labdarúgó világbajnokság házigazdáját. Előbbi torna megrendezéséért volt versenyben az angol pályázat is. Az előzetesen az esélyesek közé tartozó angolok csalódottan vették tudomásul a FIFA számukra igencsak elszomorító hírét (a lehetséges 22-ből mindössze két szavazatot kapva estek ki). Nem is csoda, ha London polgármestere, Boris Johnson azon melegében be is jelentette, hogy „stornózza” a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vezetőinek korábban beígért luxus vendéglátást a 2012-es nyári olimpiára. Sepp Blatter és stábja az eredeti tervek szerint ingyenes szállást és ellátást kaphatott volna az olasz márvánnyal díszített, a harmincas évek hangulatát idéző ötcsillagos Dorchester Hotelben (ld. kép) a 2012 nyarán sorra kerülő játékok ideje alatt – feltéve, ha Anglia nyeri el a 2018-as világbajnokság rendezési jogát. Az ingyenes ellátások ügyében amúgy a szervező bizottság (LOCOG) dönt, így Boris Johnson is egyeztetett a visszamondás kérdésében Sebastian Coe-val. „Nagyon csalódottak vagyunk, hiszen a technikai minősítéseket tekintve a miénk volt a legjobb pályázat, stadionjainkat megtöltöttük volna a torna idején, így számunkra nagy érvágás a FIFA döntése” – jelezte Johnson, hogy finoman fogalmazva sem elégedett a szavazás végeredményével. Nyilvánvalóan ezért ebrudalta ki az 1000 font/éjszakát kóstáló luxus szobákból a FIFA korifeusait…

A londoni olimpia szervezőbizottsága (LOCOG) november végén bejelentette, hogy a két év múlva a brit fővárosban versenyző sportolók családtagjai, ismerősei számára speciális jegyhez jutási konstrukciót dolgozott ki. Első hallásra az ajánlat nem túlságosan nagylelkű, de ha figyelembe vesszük, hogy a szervezők erre a mostani ígéretükre sehol sem vállaltak kötelezettséget, akkor mégis értékelni kell a gesztust. Az ajánlat úgy szól, hogy valamennyi sportoló, aki részt vesz a londoni olimpiai játékokon vagy a paralimpián, jogosult minden olyan eseményen (a jegyelosztásnál alkalmazott fogalmak szerint szekcióban) két-két belépőt vásárolni, amelyen ő maga is szerepel. Az ötlet a pekingi olimpia után vetődött fel, ahol többek között a háromszoros olimpiai bajnok brit kerékpáros, Chris Hoy is arra panaszkodott, hogy nehezen tud jegyet szerezni családtagjai, ismerősei számára. Az ajánlat nem jogosít fel ingyenességre, a sportolóknak is ugyanúgy meg kell váltaniuk jegyüket, de innentől kezdve alanyi jogon jár nekik, igaz a leginkább frekventált események esetében a rendezők fenntartották a jogot arra, hogy a megajánlott két belépőt egyetlen darabra korlátozzák.

A jegyekhez a tervek szerint akkor lehet majd hozzájutni, amikor az egyes versenynapok konkrét szereplői kialakulnak (magyarul véglegessé válik a rajtlista). „Mindig azt hangoztattuk, hogy a sportolók az olimpia főszereplői, így örömmel jelentettem be ezt a döntésünket. Ezzel is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a versenyzők azokkal oszthassák meg ezt az életre szóló élményt, akik a leginkább fontosak számukra.” – nyilatkozta Sebastian Coe, a szervezőbizottság elnöke. A brit szervezők elhatározását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is támogatta, a jegyek konkrét beszerzését és elosztását pedig majd a tervek szerint az adott ország nemzeti olimpiai bizottsága lesz jogosult intézni. A program keretében a londoni szervezők hozzávetőlegesen 70.000 jegyet tartanak majd vissza a sportolók részére.

Olcsó szóvicc, de esetünkben van alapja, sőt mi több olimpiai vonatkozás is a fenti címnek. Az olimpiai aranyérmes zimbabwei úszónő, Kirsty Coventry ugyanis a közelmúltban beteljesítette egyik álmát, eljutott ugyanis abba a városba, amelynek a nevét ő is viseli. Az utóbbi időszakban európai versenyeken elinduló Coventry ugyanis versenynaptárában helyet szorított egy olyan látogatásnak, amelyet régóta tervezett. A 300.000 lakossal rendelkező angol városnak más formában is van kötődése az olimpiai mozgalomhoz, révén a 2012-es londoni olimpia labdarúgó tornájának néhány találkozóját is ebben a városban játsszák le. A 27 esztendős hátúszó specialista a londoni olimpia úszó versenyein is éremesélyes lehet. Coventry a város vezetőivel is tárgyalt látogatása során, az idegenvezetés mellett pedig megtekinthette a helyi 50 méteres medencét, valamint a leendő olimpiai labdarúgó torna stadionját is. „Nem ez volt az első alkalom, amikor el akartam jönni ebbe a városba. „Tinédzserként közel álltam ehhez, de akkor egy röviddel a tervezett utazás előtt elszenvedett térdsérülés megakadályozott ebben. Akkor az úszó csapattársaim egy Coventry feliratú úszómezt hoztak nekem haza ajándékba, ami nagyszerű meglepetés volt. Úsztam már a közeli Manchesterben korábban is, de az időrend mindig feszes volt, így nem tudtam eljutni ide, most viszont biztosra mentem és nagyszerű érzés, hogy sikerült végre megvalósítanom ezt a tervet.„- mondta Coventry, aki már 16 évesen 2000-ben is ott volt a Sydney-ben rendezett olimpián, Athénban és Pekingben pedig aranyérmet szerzett.

Tizenkét év nagy idő. Pontosan ennyi esztendő múlva szeretnének téli olimpiát rendezni a svájciak. Hogy akkor az információ hallatán miért rettentek össze Annecy és München városának vezetői? Mindjárt megmagyarázom…

Arról már korábban is írtunk, hogy a 2018-as téli olimpia megrendezésére még három város (Annecy, Pyeongchang, München) van versenyben, jövő nyáron pedig Dél-Afrikában születik majd döntés a végső győztesről. A svájciak igazi téli nagyhatalomnak számítanak és mivel utoljára 1948-ban (St. Moritz révén) rendeztek olimpiát, így joggal várhatják el, hogy amennyiben versenybe szállnak a rendezésért, akkor nagy eséllyel meg is kaphatják azt. November végén jött is a hír a svájciaktól, hogy szeretnének komoly kandidálni a 2022-es téli olimpia megrendezésére. Mégpedig akkor, ha a 2018-as rendezést a dél-koreai Pyeongchang városa nyeri el. Ha ugyanis a földrészek közötti –ugyan csak hallgatólagos megállapodáson alapulóan, de az utóbbi két évtizedbe rendre alkalmazott - rotációs elv érvényesül, akkor egy 2018-as európai rendezéssel a svájci álmoknak nem lenne realitásuk. Na és most jön az, amiért a franciák és a németek is hidegrázást kaptak a hír bejelentése kapcsán. A helyszínről szóló döntést meghozó Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis összesen öt (!) svájci tagja van, akik így most már várhatóan mindannyian a dél-koreai pályázatot fogják támogatni 2018-ra. Emellett ráadásul még másik hat NOB-tag is Svájcban lakik, így a svájciak – látszólag ártalmatlan- bejelentése már teljesen más megvilágításba kerül.

Korábban már egyértelművé vált, hogy az olasz NOB tagok (ők négyen vannak) sem fogják támogatni azt, hogy a 2018-as téli olimpiát valamelyik európai város rendezze, ez ugyanis aláásná a 2020-as római nyári pályázat esélyeit. Az is valószínűtlen, hogy a spanyol NOB tagok is Annecyt vagy Münchent támogatnák, lévén ők maguk is szeretnének pályázni a 2022-as téli játékok megrendezésére. Mivel Svájc az egyik legsikeresebb téli sportnemzet (127 olimpia érem, közte 44 arany), így sportszakmai szempontok nem szólnak az ő esetleges rendezésük ellen, ráadásul a NOB központja is ebben az országban (Lausanne városában) található, ami egyben érzelmi többletet is adhat egy esetleges svájci rendezés mellé. Azt nem lehet mondani, hogy a svájciak korábban nem próbálkoztak volna rendezéssel, de az 1976-os, 2002-es és a 2006-os rendezési jogról (mindhárom alkalommal Sion városa volt a jelentkező) is lemaradtak. Az újbóli indulást az mozdította előre, hogy két évvel ezelőtt Svájc Ausztriával közösen sikeres labdarúgó Európa-bajnokságot rendezett, így a Bern közelében megtartott szavazáson a svájci sport irányító testülete úgy döntött, hogy ismét megpróbálkoznak a jelentkezéssel. Annecy és München városának nagy bánatára…

A Rio de Janeiróban rendezendő olimpia ugyan még nagyon kevesek számára van célkeresztben, de a sportági szerkezet utóbbi időszakban megszokott változása miatt már most javában zajlik a lobbi harc a 2016-os nyári olimpiai programba kerülésért. Egyes új szakágak bekerülése (a NOB szigorú mennyiségi kvótái miatt) csak más versenyszámok rovására valósulhat meg, így a sportági program alakításának nagy része a sportági szakszövetségek hatáskörébe került. A vívók rotációs rendszere számunkra is jól ismert, ez a rendszer pedig máshol is teret hódíthat hamarosan. A Nemzetközi Vitorlázó Szövetség (ISAF) is keresi a sportági optimumot, a jelenlegi ötletelés pedig több szálon is fut. Az elképzelések között szerepel például az is, hogy a 2016-os játékokról kikerülne az egyetlen még programon szereplő tőkesúlyos hajóosztály (csillaghajó), a most meglévő különálló férfi és női 470-es kategória helyett pedig egy vegyes 470-es hajóosztály kerülne a programba.

A szakemberek a szörf sportág szerepét is átgondolnák, egyes javaslatok arról szólnak, hogy a férfi és a női szörfösök versenyei helyett a mostanában különösen népszerűvé váló kite surf kerüljön be az olimpiai programba. A csillaghajó osztály helyett az elképzelések szerint – a tornádó hajóosztály három évvel ezelőtti „kigolyózása után” - újra programba kerülhetnének a többtestű hajók, ezúttal már szintén vegyes (férfi + női ) legénységgel a fedélzeten. A csillaghajó (star) kapcsán persze érdemes megemlíteni, hogy az elképzelés még csak ötlet és javaslat szintjén van, a valósággá váláshoz az ISAF jövő májusi kongresszusának is jóvá kell hagynia. A hat év múlva olimpiát rendező brazilok persze aligha támogatják az elképzelést, egyik legjobbjuk, a csillaghajóban négyszeres olimpiai érmes, és kétszeres olimpiai bajnok (1996, 2004), hazájában nemzeti hősnek számító Torben Grael ugyanis valószínűleg minden követ megmozgat majd a kategória megmentéséért.

Vannak sportolók, akik egyszerűen nem tudják abbahagyni pályafutásukat és a lehető legtovább igyekeznek kitolni teljesítőképességük határait. Úgy tűnik, hogy a kanadai gyorskorcsolyázó, Clara Hughes is ebbe a kategóriába tartozik. A 38 éves sportoló ugyan a februári vancouveri olimpia után szögre akasztotta a korcsolyát (amúgy a hazai közönség előtt szerzett bronzéremmel szinte tökéletes pályafutás után búcsúzott a jeges világtól), de az olimpiai karrierjét mégsem zárta le teljesen. A napokban ugyanis úgy nyilatkozott, hogy másik kedvenc sportágában, kerékpározásban szeretne eljutni a 2012-es nyári játékokra. Abban a sportágban, ahol első komoly sikereit érte el, hiszen Atlantában az egyéni időfutamban és az országúti mezőnyversenyben is olimpiai bronzérmes volt. Az eddig öt olimpián (1996, 2000 – nyári és 2002, 2006, 2010 - téli) szereplő Hughes a londoni olimpia országúti mezőnyversenyét nézte ki magának, amelyre szeretne mindenképpen eljutni. „Szeretném ismét megközelíteni a tökéletességet, szeretném magamból a legjobbat kihozni. Ismét arra az egyedi pillanatra akarok készülni, amelynek a bekövetkezése hatalmas örömmel tölt el.„ – nyilatkozta az olimpiai érmek számát tekintve – Cindy Klassen-nel holtversenyben – legeredményesebb kanadai sportoló.

 Hughes amúgy új edzőjével Chris Rozdliskyvel készül majd a londoni játékokra, ahol saját bevallása szerint is azt szeretné felmérni, hogy miként lehet két sportágban szerzett közel 20 esztendős tapasztalatát szembeállítani a korral (2012-ben már 40 éves lesz). Clara Hughes döntése persze nem egyik pillanatról a másikra történt meg, korábban többen is csábították vissza a kerekesek közé. Januárban az azóta pályakerékpározásban világbajnoki címet szerző Tara Whitten is csábította már őt, de akkor a vancouveri olimpia közelsége miatt minden ilyen jellegű közeledést elutasított. Az olimpia óta eltelt fél évben Hughes közel 40 élménybeszámolót tartott (több helyen motivációs célú szónoklattal egybekötve), eleget tett szponzori kötelezettségeinek is, emellett pedig férjével, Peter Guzman-nel tett izgalmas vadvízi kajak túrát. Közben persze már azon dolgozott, hogy testének izomzata „gyorskorcsolyázóból” ismét „kerékpárossá” alakuljon át és visszajöjjenek a régi reflexek. A két sportág amúgy nem áll távol egymástól (gonduljunk csak a hazai példának számító Szabolcsi Szilviára), így Hughes londoni szereplése sem lenne meglepetés. Különösen, ha figyelembe vesszük a női országút mezőny – relatíve - gyengébb színvonalát, ahol például a legendás francia Jeannie Longo idén 52 évesen is világbajnoki ötödik helyezést tudott szerezni.

Hatvanhét éves korában elhunyt Pavel Lednyev, akit Balczó András mellett a világ legeredményesebb öttusázójaként tartanak számon. Az orosz sportember november 23-án bekövetkezett halálának hírét a nemzetközi sportági szövetség (UIPM) honlapja közölte hivatalosan. Lednyev 1968 és 1980 között összesen négy olimpián indult, ezeken két arany-, két ezüst- és három bronzérmet szerzett. Világbajnokságokon hatszor volt aranyérmes úgy, hogy négyszer egyéniben (1973, 1974, 1975, 1978) állt a dobogó legmagasabb fokán. Emellett egyszer a második, kétszer pedig a harmadik helyen végzett. Sikereinek többségét – szovjet válogatottként – a ’70-es években aratta. A sportág történetében a hét megszerzett olimpiai érmével – vélhetően örökre – ő a legeredményesebb ötkarikás versenyző. Érdekesség, hogy Lednyev mindkét bajnoki címét (1972, 1980) csapatban szerezte, egyéniben viszont kevésbé volt szerencsés az olimpiákon, hiszen bár mind a négy olimpiáján érmes volt, nyernie sohasem sikerült.

A vancouveri olimpia egyik kellemes meglepetését okozta a horvát biatlonos, Jakov Fak, aki a 10 kilométeres sprint versenyben szerzett bronzérmet. A Horvát Biatlon Szövetség bejelentése értelmében Fak azonban idéntől már nem horvát színekben versenyez tovább. A 23 esztendős versenyző ugyanis hazát vált és a hamarosan kezdődő 2010/11-es szezonban már szlovén színekben láthatjuk őt versenyezni. A két ország szövetsége már hónapok óta egyeztetett Fak ügyében, a horvátok 100.000 euró kompenzációt kértek az így várhatóan elmaradó szponzori bevételek okán, a szlovénok ugyanakkor azt állították, hogy az évek óta náluk készülő Fak már így is főként az ő támogatásukkal érte el sikereit. Mivel az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, egyes hírek szerint Fak a visszavonulással is megfenyegette a horvát szövetséget, ez utóbbi dolog pedig végül elmozdította a holtpontról a történéseket. Jakov Fak már három év óta szlovén edzővel, Szlovéniában készül, most pedig – mivel november 24-én új hazája útlevelét is megkapta – már a december eleji östersundi szezonnyitóra készülhet. Fak döntésének hátterében az áll, hogy úgy érzi, szlovén színekben versenyezve jobb feltételek között tud majd felkészülni a további nemzetközi versenyekre.

Fontos jubileumhoz érkezett a Magyar Olimpiai Akadémia, amely negyedszázada, 1985. november 23-án, a TF aulájában ünnepélyes keretek között alakult meg. Az esemény jelentőségét Juan Antonio Samaranch NOB-elnök és Nikos Nissiotis a Nemzetközi Olimpiai Akadémia elnökének részvétele is bizonyította. A MOA első elnökévé Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnököt, a MOB akkori főtitkárát választották meg. A 25 éves jubileum alkalmából most vasárnap (november 28-án) 10 órától, az alakulás színhelyén, a TF aulájában gálaműsorral egybekötött emlékünnepséget rendeznek. Az olimpiai himnusz elhangzása után Aján Tamás az akadémia elnöke mond ünnepi beszédet, majd Isidoros Kouvelas a Nemzetközi Olimpiai Akadémia elnöke köszönti az akadémiát, és a jelenlévőket. Ezt követve Takács Ferenc professzor az akadémia történetéről, Szikora Katalin tanszékvezető a nemzetközi kapcsolatokról, Printz János a MOA tanács tagja pedig az akadémia megalakulása előtt szervezett egyetemi szemináriumokról tart előadást.

Az emlékülés előtt az olimpiai iskolák tanulói a TF szoborparkjában megkoszorúzzák Pierre Coubertin, Kemény Ferenc, Csanádi Árpád és Hepp Ferenc szobrát. A világviszonylatban huszonhatodikként létrehozott magyar akadémiát a negyed század alatt végzett rendkívüli széleskörű tevékenysége elismeréseként a jelenleg működő 130 nemzeti intézmény közül a legaktívabb, legjobban szervezettnek ítélik. Az akadémia alapvető célkitűzése az olimpizmus értékeinek megismertetése és népszerűsítése, a hagyományok ápolása. Ennek érdekében az olimpiai bajnokok nevét viselő iskolák, az olimpiai barátok körök munkájának támogatása, segítése mellett országszerte olimpiai vándorgyűléseket rendeznek. Már 21 olimpiai iskola és 26 baráti kör működik, és az ország különböző városaiban 56 vándorgyűlést rendeztek. S nem utolsó sorban a magyar olimpiai mozgalom hagyományait gondosan őrzik, ápolják.  Amint a MOB közgyűlésein többször elhangzott, az akadémia szerteágazó, széleskörű tevékenységével nagymértékben hozzájárul a magyar olimpiai mozgalom erősítéséhez. Ennek elismeréseként az akadémia a MOB Érdemérem kitüntetésben is részesült. A jubileum alkalmából kiadvány készül, amelyik angol nyelven is részletesen bemutatja az akadémia valóban értékes tevékenységét. 

Forrás: mob.hu