Szurkolj Londonban !

Néhány nappal ezelőtt írtunk már róla, hogy Romániában is a nyári olimpiai játékok megrendezésében gondolkoznak. A 2020-as olimpia rendezésében Bukarest város vezetői reménykedtek, de elképzelésük meglehetősen hamar lekerült a napirendről. A polgármester, Sorin Oprescu (a képen) által előterjesztett javaslatról ugyanis a napokban szavazott a város képviselő testülete. Az 50 fős bizottságban csupán 22-en voltak olyanok, akik jónak gondolták az ötlet továbbvitelét. A döntés egyértelműségére jellemző, hogy a testület mindössze fél órát foglalkozott a kérdéssel és a többségi vélemény szerint a Bukarest-2020-as pályázat futurisztikus elképzelés, amelynek jelen körülmények között nincsen realitása. Az amúgy sokak által jónak vélt projekt ellen ugyan végül csak nyolcan szavaztak, de mivel 20 tag tartózkodott a voksolástól, így egyelőre parkoló pályára került a nyári olimpia Romániában történő megrendezése.

Az utóbbi időszakban az arab világ rendre a sportvilág érdeklődésének középpontjába került. Dohában évek óta rendeznek rangos női tenisztornát, a Formula-1-es világbajnoki cím idén Abu Dhabiban dőlt el, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokság katari rendezéséről már ne is beszéljünk. Évek óta megszokott dolog, hogy a rangos angol foci klubokon tehetős arab olajsejkek osztozkodnak, az Emirátusok pedig éppen a labdarúgó klub világbajnokság helyszíneként funkcionált a napokban. Az arab térség olimpiát is szívesen rendezne és bár Doha a legutóbbi kandidációjával elbukott, ne legyen kétségünk afelől, hogy előbb-utóbb rendezési jogot is fognak majd kapni az arab térség államai. A sport üzleti vonatkozású híreiben persze már amúgy is réges-régen megjelentek az arab befektetők (gondoljunk csak a Premier League csapataira). A londoni olimpia kapcsán most egy katari cég is pályázik az olimpiai falu házainak megépítésére/utóhasznosítására. A kilenc pályázó között öt brit érdekeltségű cég van, mellettük viszont külföldi érdeklődőkben sincsen hiány. A Nagy-Britannián kívüli tőkeerős cégek azonban kivétel nélkül egy-egy angol ingatlan befektetői csoporttal karöltve indulnak a pályázaton.

A katari királyi család tulajdonában lévő Qatari Diar cég a Delancey nevű brit ingatlanfejlesztő céggel közösen tervezi az összességében 2818 apartmanból álló olimpiai falu még fennmaradó 1439 lakásának megépítését és utólagos értékesítését (tavaly a Triathlon Homes nevű brit konzorcium nyerte el az 1379 lakásos első fázis építési és hasznosítási jogát). Az előzetes becslések alapján 775 millió dollárosra tervezett üzlet kapcsán jövő tavaszra készülnek el a hivatalos ajánlatok, döntés pedig 2011 nyarára várható a leendő győztesről. A katariak az olimpia mellett amúgy más londoni üzleti lehetőségekre is „lecsaptak” már korábban, a Qatar Holdings nevű cég ugyanis idén májusban 2,3 milliárd dollárért részesedést szerzett a legendás Harrods áruházban.

Vasárnap a bronzmérkőzéssel és a döntővel véget ért a 2010-es női kézilabda Európa-bajnokság. A fináléban a társházigazda norvégok ugyan a szünetben még hátrányban voltak a torna meglepetés csapata, Svédország ellen, de a második játékrészben az 5-5 gólos Löke és Hammerseng vezetésével fordítottak. A 25-20-as norvég siker egyben azt is jelenti, hogy az olimpiai címvédő norvégok sorozatban negyedszer nyerték meg az Európa-bajnokságot, ráadásul ezzel a sikerükkel már kvalifikálták magukat a londoni olimpiára is. A női kézilabda torna 12 csapatos mezőnyéből ezzel már két hely (Norvégia és a házigazda Nagy-Britannia révén) elkelt. A fennmaradó tíz helyből hármat a 2011-es kontinenstornák (Ázsia, Afrika, Pán-Amerika) visznek el. Egy hely szerezhető még a jövőre Brazíliában sorra kerülő világbajnokságon is. Számunkra az EB-10. hely mellett a hétvége másik rossz híre volt, hogy már a brazíliai vb-re történő kijutás sem lesz könnyű, hiszen ehhez a roppant erős (de az EB-n a csoportkör után kieső, így szintén leszereplő) Németország csapatát kell legyőzni. Amennyiben a világbajnoki cím nem jön össze (ami jelen állás szerint csupán álom a magyar női kézilabda válogatott számára), akkor sincs még minden veszve, hiszen a pekingihez hasonló módon ezúttal is lesznek olimpiai pótkvalifikációs tornák. A 2012 májusában, később kijelölendő helyszínen sorra kerülő három tornáról még összesen hat csapat juthat ki a londoni játékokra, a mieinknek alighanem ez utóbbi esélyt kellene megragadniuk az ötkarikás kvótához. Ehhez persze szüksége lesz az újra egészséges (nem sérült) Görbicz Anitára és Zácsik Szandrára is az addig remélhetőleg még jobban összeálló nemzeti csapatunknak.

A Brit Királyi Pénzverde nyerte el az olimpiai és paralimpiai érmek elkészítésére vonatkozó londoni tendert. Az 1100 éves múltra visszatekintő vállalat összességében 5000 érmet készíthet el a 2012-es játékokra. A londoni olimpia és paralimpia idején közel 4700 éremre lesz szükség (az esetleges holtversenyek, előre nem látható egyéb okok miatt készítenek majd mégis többet), az érmek pedig a pénzverde Dél-Walesben(Llantrisantban) található központjában készülnek majd el. „Örülünk a hírnek, hiszen hazai gyártónál készülnek az érmek, egy olyan cégnél, amely 800 munkavállalót foglalkoztat.” – mondta el a bejelentés kapcsán a pénzverde üzemeltetési igazgatója, Adam Lawrence. Az érmek dizájnját egyelőre még nem határozták meg, a döntés ezügyben csak 2011 nyarán – ismert tervezők bevonásával - születik meg. A londoni olimpiával kapcsolatos üzleti szerződések eddig nagyrészt lokálpatrióta módon kerültek megkötésre, a kontraktusok 98%-a ugyanis Nagy-Britanniában székelő cégekkel került aláírásra. A 2012-es olimpia idejéig bezárólag a tervek szerint összesen közel 1,1 milliárd dollár értékű beszállítói szerződést írnak majd alá. A Brit Királyi Pénzverde nem most kapott először komoly megbízást, korábban már írtunk róla, hogy a szigetországban honos – olimpiai motívumokkal díszített - pénzeket is az ő műhelyükben készítik el.

Izraeli sportolók az 1952-es nyári olimpián vettek részt először. Sokáig nem játszottak jelentős szerepet az ötkarikás mozgalomban és csak a ’72-es müncheni olimpia terrortámadása (valamint 11 izraeli halálos áldozata) miatt emlékezhettünk rájuk. Első komolyabb sikerüket az 1992-es barcelonai olimpián érték el, ahol a cselgáncsozó Yael Arad révén megszerezték első érmüket (ezüst). Ezt követően aztán egyetlen női sportolójuk sem tudott már olimpiai dobogóra állni, az utóbbi két évtized hiányosságát pedig Londonban pótolná az ország sportvezetése. A barcelonai olimpián megkezdett éremszerzés később is folytatódott, az azóta megrendezett négy játékokon rendre volt izraeli (igaz mindig férfi) érmes, sőt a szörfös Gal Fridman (a képen) révén Athénban Izrael történetének első és mindmáig egyetlen aranyérmét is megszerezték. A remek sorozatot a 2012-es londoni olimpián is szeretnék folytatni, amelyről az Izraeli Olimpiai Bizottság főtitkára, Efraim Zinger nyilatkozott a napokban: „Azért megyünk a játékokra, hogy győzzünk. Ha valaki győzni akar, akkor viszont magas célokat kell kijelölnie. Londonra vonatkozóan három fő célunk van: Szeretnénk továbbra is az éremszerző országok közé tartozni, 1992 után szeretnénk ismét női olimpiai érmest, ezen felül pedig szeretnénk ezúttal olyan sportágban is érmet szerezni, amiben ez korábban nem sikerült.” – nyilatkozta optimistán a főtitkár. Izrael sportolói eddig három sportágban (cselgáncs, szörfözés, kajak-kenu) szereztek olimpiai érmet, Pekingből egyetlen bronzéremmel tértek haza, a kínai fővárosban a szörfös hagyományokat folytató Shahar Zubari szerepelt sikeresen.

Korábban is előfordult már, hogy sportolónők, sőt olimpiai érmes versenyzők kerültek fel férfi magazinok címlapjaira. Az egykori hátúszó Szabó Tündéről már korábban írtunk, aki 2003-ban a Playboy magyar nyelvű kiadásának címlaplánya volt, az amerikai úszó olimpiai bajnok Amanda Beard pedig 2007 nyarán került fel a híres magazin első oldalára. A legújabb címlaplány szintén nagyon sikeres sportoló és egyben roppant csinos is. Az oroszok egykori ritmikus gimnasztikázó olimpiai bajnokáról (2004-Athén egyéni) Alina Kabajeváról van szó, aki a legendás Vogue magazin orosz nyelvű kiadásának 2011. januári számában pózol a címlapon. A 27 éves szépség megjelenése azért okozott különösen nagy meglepetést Oroszországban, mert évek óta tartja magát az a pletyka, amely szerint Kabajeva Vlagyimir Putyin szeretője. Egyes hírek korábban már arról is szóltak, hogy a párnak közös gyermeke is született, de ezt mindketten határozottan cáfolták. Tény azonban, hogy az elmúlt években Putyin és felesége alig-alig mutatkoztak együtt nyilvánosan, a hivatalos indoklás szerint a családfő elfoglaltsága miatt. Putyin amúgy 1983-ban vette feleségül Ludmillát, éppen abban az évben, amikor a csodaszép Kabajeva született. Alina Kabajeva sportpályafutása után is a közélet szereplői között maradt, jelenleg is Putyin pártjának parlamenti képviselője.

Idén nagy sikerrel rendezték meg a 14-18 éves korosztály első nagy seregszemléjét, az ifjúsági olimpiát, amelynek Szingapúr városa volt a házigazdája. A téli ifjúsági olimpia két év múlva Magyarországhoz lényegesen közelebb, az ausztriai Innsbruckban kerül majd sorra első alkalommal. Az utóbbi évek nagy sportversenyeihez hasonlóan az osztrákok is a jól bevált módszert alkalmazták, vagyis a nyilvánosság segítségét igénybe véve választottak kabalafigurát. A Facebookon (is) meghirdetett versenyen végül két fiatal argentin, Florencia Demaria és Luis Andre Abbiati közös pályázata lett a befutó, amely a bal oldali képen látható hegyi kecskében találta meg az ideális kabalaállatot. A végső szavazáson három pályamű maradt bent, amelynek során a mendozai ifjak javaslata 1032 szavazattal lett győztes, kevesebb mint száz szavazattal megelőzve a szingapúri Sabrina Tay által megálmodott kompozíciót. Ez a kép azonban még nem a végleges verzió, azt ugyanis majd csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal történt konzultáció után határozzák meg a szervezők, de az alapötlet természetesen mindenképpen változatlan marad. A végleges Innsbruck-2012 kabalafigura bemutatása 2011 februárjában a hagyományos innsburcki Hófesztivál ideje alatt várható.

Komoly hátrányba került a 2018-as téli olimpia megrendezésére pályázó franciaországi város, Annecy. A szervezőbizottság elnöke, Edgar Grospiron ugyanis vasárnap benyújtotta lemondását. Az ügy hátterében valószínűleg az áll, hogy a Francia Olimpiai Bizottság élesen bírálta a pályázati bizottságot, mivel szerinte négy-öt hónapos lemaradásban van a másik két kandidálóval, a németországi München-el és a dél-koreai Pyeongchang szemben. Az olimpiai bajnok (1992-Albertville- síakrobatika mogul versenyszám) Grospiron elsősorban a pénzügyi források hiányával magyarázta az általa is érzékelt lemaradást és mostani lemondását is. A hír természetesen egyből felerősítette azokat a hangokat is, amelyek főként az elmúlt két hónapban láttak napvilágot arról, hogy a francia pályázat komoly lemaradásban van a riválisokkal szemben. Az Annecy-2018 pályázati bizottság ugyan hétvégi ülésén 18 millió euróról 20 millióra növelte a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, de az ideális forgatókönyvek szerint 27 millió eurós büdzsét álmodó Grospiron ezt is kevesellte. November közepén a két francia nemzetiségű NOB-tag, Jean Claude Killy és Guy Drut is kritikával illette a költségvetést, amelynek növelésre további állami források bevonását tartották volna szükségesnek.

Drut ezügyben találkozott is a francia sportminiszterrel, Chantel Jouanno-val, aki azonban elutasította a támogatások növelését, igaz ígéretet tett arra, hogy segíteni fogja további szponzorok bevonását. A pénzügyi források szűkössége mellett a győzelemben most már nem igazán bízó Grospiron azt is kifogásolta, hogy Annecy pályázatának népszerűsítése nem zajlott megfelelő módon, ráadásul az ezen a téren felgyülemlett hátrány ledolgozására sem kínálkozik rövidtávú megoldás. A franciák helyzetét az sem könnyítette meg, hogy júniusban a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól is kaptak egy „figyelmeztetést”, amely arra vonatkozott, hogy a tervezett helyszínek túlságosan messze vannak egymástól. A NOB szakmai szempontból ugyanis úgy látná jobbnak, ha az események jobban koncentrálódnának a központi helyszínek, vagyis Annecy és Chamonix városai köré. A 2018-as téli olimpia helyszínéről 2011. július 6-án, a dél-afrikai Durban városában születik döntés.

Hat év múlva Rio de Janeiro városa ad otthont a nyári olimpiai játékoknak, a közelmúltban pedig a helyi hatóságok letették a leendő Olimpiai Park alapkövét. A 250 ezer négyzetméteres alapterületűre tervezett park építési munkálatai a tervek szerint kilenc hónap múlva fejeződik be. A 21,7 millió dollár összértékű beruházás az első lépcsőfoka a 2016-os riói olimpia előkészületeinek, a létesítmény főpróbáját pedig a 2011-es Rock in Rio fesztivál jelenti majd, jövő év szeptemberében. A hatalmas zöld területként funkcionáló park célja elsősorban a közeli Olimpiai falu megfelelő kiszolgálása lesz, de már a játékok előtti években is az olimpia komoly társadalmi örökségének számíthat majd. A 2016-os olimpia szervezőbizottságának vezetője, Carlos Nuzman dicsérte a park korai fázisban történő elkészültét, amely szerinte még jobban hozzájárul majd ahhoz, hogy a város lakói magukénak érezzék az olimpiát.

A tervek szerint a parkban különböző sportolásra alkalmas eszközök, kerékpárutak, játszóterek, sétányok teszik majd kellemesebbé az időtöltést, emellett pedig egy hajókikötő és egy különleges belső lagúna is kialakításra kerül. A közelben épülő Olimpiai falu a tervek szerint 34 darab egyenként 12-12 emeletes házból áll majd. A sportolók és a kísérők elszállásolására összesen 2448 darab három vagy négy hálószobás apartmant terveznek a brazilok, amelynek építésére szintén a napokban írtak alá szerződést a Carvalho Hosken nevű céggel. Az Olimpiai falu központi elhelyezkedése garantálja azt, hogy a sportolók 46%-a tíz, 70%-uk pedig csupán huszonöt percnyi távolságban lesz az edzéshelyszínektől illetve a versenyeknek otthont adó létesítményektől.

Kelet-Európa eddig csupán egyetlen nyári olimpiát rendezhetett (1980-Moszkva). Figyelembe véve, hogy az olimpiák (és legutóbb a foci vb-k) kijelölése kapcsán rendre a „fehér foltok” eltávolítása (is) közrejátszott a döntésekben, így nem csoda, ha a 2020-as nyári olimpiai játékok iránt több város érdeklődik a kelet-európai régióból. Budapest olimpiai álmait mi magunk is tapasztalhatjuk itthon és arról is sokan hallottak már, hogy a cseh főváros, Prága is olimpiarendezésben gondolkozik. A csehek a 2016-os rendezésre már hivatalosan is pályáztak, ott azonban nem jutottak túl az első fordulón. Bár előzetesen ez a kandidáció csak előkészítő jellegű volt a 2020-as, immár komoly pályázatra, de a csehek tavaly júniusban mégis lemondtak az indulásról, mivel meglehetősen alacsony politikai támogatottsága volt az ötletnek. Idén nyáron a románok is bejelentkeztek a „gondolkodók táborába”, bukarest polgármestere, Sorin Oprescu ugyanis nagyszabású terveket jelentett be, melynek központjában a bukaresti olimpia áll. „A bukaresti lakosok 85%-a támogatja a kezdeményezést. Készítettünk egy 3200 fős felmérést, amely egyértelműen mutatta, hogy az emberek támogatják az olimpia rendezését.” – mondta a polgármester, aki azt is hozzátette, hogy már elkezdték számba venni azon egykori sikeres román sportolókat, akik jelenleg  külföldön élnek és lobbizásukkal segíthetnék a pályázat sikerre vitelét. A románok szándékai ugyan egyelőre nem tűnnek túlságosan megalapozottnak, de tény, hogy a Wikipedia gyűjtő oldalán – húsz másik település mellett - ott szerepelnek a 2020-as olimpiára potenciálisan pályázó városok között.