Szurkolj Londonban !

Bár a Rio de Janeiroban megrendezésre kerülő nyári olimpiáig még hat és fél évet kell várni, a zord télben talán jól jön egy kis brazil életérzés, amelyet az alábbi kampány videó is remekül visszaad:

Pakisztán két –nemzetközileg is (el)ismert, bár Magyarországon egyelőre kevéssé népszerű - sportágban tartozik a világ élvonalába, a krikettben és a gyeplabdában. Előbbiben jelenleg is a világ legjobbjai között tartják számon, utóbbiban azonban inkább a dicső múlt miatt emlegetjük a sportág nagyjai között. A pakisztáni gyeplabda válogatott egykoron rendre esélyesként utazott az olimpiákra (1960-ban, 1968-ban és 1984-ben győzött is), az ország mindhárom olimpiai bajnoki címét és mindhárom ötkarikás ezüstérmét (1956, 1964, 1972) is ebben a sportágban szerezte. Egy-egy ökölvívó és birkózó bronzérem mellett a gyeplabdázók még további két olimpiai bronzot is összehoztak (1976, 1992), utóbbi az ország történetének utolsó olimpiai érme is egyben. A most már lassan két évtizedes érem nélküli periódust a pakisztániak Londonban zárnák le, és mivel a közelmúltban férfi gyeplabda csapatuk megnyerte az Ázsia Játékokat, így most joggal érzik úgy, hogy a brit fővárosban akár az aranyéremre is eséllyel pályázhatnak.

A sportág négyszeres világbajnokának (1971,1978,1982,1994) számító pakisztániak számára az idei év nem úgy indult, hogy nagyratörő terveket szőhetnek, az Indiában rendezett világbajnokságon ugyanis az ország történetének legrosszabb eredményét érték el (12. hely a 12 csapatos tornán, a helyosztón ráadásul még Kanadától is vereséget szenvedtek). A csapatkapitány, Zeeshan Ashraf által vezetett csapat azonban mégsem adta fel. Az Ázsia Játékok fináléjában Malajzia ellen győztes (2-0) csapat ugyanis az év végére „feltankolt” önbizalomból, így most már az ország sportági szövetségének vezetői is dobogót várnak el tőlük Londonban. A siker után a holland vezetőedzővel, Michel van den Heuvel-lel is szerződést hosszabbítottak, aki ennek megfelelően 2012 nyaráig a pakisztáni válogatott mellett maradhat.

A pakisztáni csapat jövő februárban Egyiptomban készül majd, ezt követően pedig márciusban viszonzásként vendégül látja az egyiptomi válogatottat. Ez utóbbi tény azért is érdemelt kiemelt figyelmet, mert az elmúlt években – elsősorban biztonsági megfontolásokból – alig-alig vállalkoztak külföldi válogatottak (bármilyen sportágról is legyen szó) arra, hogy Pakisztánba utazzanak. A növekvő nemzetközi elismertség pedig erősebb edzőpartnereket, ezen keresztül pedig várhatóan jobb londoni szereplést is hozhat Pakisztánnak.

A közelmúltban Budapesten járt kanadai tulajdonban lévő Cirque du Soleil társulat az elsők között mutatta meg, hogy a (profi) sportolói pályafutás végeztével is van kereslet ügyes, talpraesett, az akrobatikus elemektől nem félő, az önkifejezést magas fokon űző tornászokra, műugrókra. Bár egyelőre hasonló kaliberű megaprodukcióban nem gondolkozik, a háromszoros olimpiai bajnok Maria Kiszeljova (a képen) mégis hasonló opciót kínálna a „kiöregedett” szinkronúszók számára is. A Sydneyben párosban és csapatban, négy évvel később Athénban ismét csapattal olimpiai bajnoki címet szerző 36 esztendős Kiszeljova első showját Karácsonykor mutatta be Moszkvában. A programot a következő két hétben többször is előadják majd az orosz fővárosban és egyben remélik, hogy később a Cirque du Soleil-hez hasonló utazó cirkusz is kialakulhat belőle. A szinkronúszók mellett műugrók és akrobaták is színesítik az előadást (ld. lenti videó). A mostani előadást megálmodó és annak létrejötte felett bábáskodó Kiszeljova hat évvel ezelőtt fejezte be pályafutását és bár azóta sok dologgal próbálkozott, most érzi úgy először, hogy rátalált arra, amivel civilként igazán foglalkozni szeretne. „Ha a gyerekeknek tetszett az előadásunk, akkor boldog vagyok. Ha sikerült lekötni a figyelmüket és felszabadultan, örömmel nézték végig a műsort, akkor mondhatjuk, hogy sikeresek voltunk.” – nyilatkozta a premier előtt. Az előadás főhősét amúgy szintén egy olimpiai bajnok, a Pekingben szinkronúszó csapatban győztes Olga Kuzhela alakítja, aki a híres Andersen mese Kis hableányát formálja meg a darabban.

Szombaton 84 esztendős korában elhunyt az olimpiatörténet egyik legendás krónikása, az amerikai filmrendező és producer Bud Greenspan. A régóta Parkinson kórban szenvedő filmes fiatalabb korában a Metropolitan Opera kórusában is szerepelt, majd később egy new yorki rádióállomásnál ismerkedett meg közelebbről a sport világával. Az olimpiai témájú filmek mellett baseball és ökölvívás témájú alkotásokat is készített pályafutása során. Az olimpiák világa felé az 1964-ben készült „Jesse Owens visszatér Berlinbe” című filmalkotással mozdult el. Első Emmy-díját 1976-ban a „The Olympiad” című 22 órás sportfilm összeállításért kapta, amelyet később 80 országban mutattak be. Ezt követően számos olimpia hivatalos filmjét is ő készíthette el. Filmes pályafutása elismeréseként 1985-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdemérmét vehette át Juan Antonio Samaranch-tól, majd 2004-ben az amerikai Olimpiai Hírességek Csarnokába is beválasztották. Greenspan rendkívül széles és négy évtizedet felölelő olimpiai munkásságának egyik legismertebb eleme a „16 days of glory” sorozat, amely négy olimpia legdrámaibb és legérdekesebb történéseit dolgozza fel. A filmek egyes részei az Interneten –igaz csak angol nyelven – megtalálhatóak, ezek közül egyik személyes kedvencemet, a japán cselgáncsozó Jasuhiro Jamasita sikerét bemutató epizódot linkeltem be:

Korábban már írtunk róla, hogy elsőként a vadvízi kajak-kenu pálya készült el a londoni olimpia helyszínei közül. Az alábbi videóban megnézhetjük, miként teljesített az új pályán az angol rafting-válogatott.

A londoni szervezők bejelentése szerint már kétmillió jegyigénylést regisztráltak a 2012-es londoni nyári olimpiára. A belépők értékesítése majd csak jövő márciusban kezdődik el, akkor 8,8 millió jegyet bocsátanak majd piacra (ezek közül 6,6 milliót sorsolnak ki az igénylők között, a többi pedig egyéb úton jut el a tulajdonosokhoz). A legolcsóbb belépő 20 fontba, míg a legdrágább - szimbolikusan - 2012 fontba kerül majd, ez utóbbi jegyek a megnyitó ünnepség legjobb helyeire szólnak. Paul Deighton, a szervező bizottság egyik vezetője szerint 2011 márciusáig további félmillióan jelentkeznek majd még belépőkért. Az eddigi jelentkezők között többségben vannak a hölgyek, a regisztrálók nagy része pedig nem csupán egyetlen eseményre igényelt jegyet, hanem az olimpia több eseményét is élőben tekintené meg a helyszínen. A jegyek kisorsolásakor nem lesz jelentősége a regisztráció időpontjának, így még bőven lehet jelentkezni. A londoni olimpia szervezői 440 millió fontos bevételt remélnek a jegyeladásból, amely az operatív szervezési költségek negyedét fedezné.

A londoni olimpia számos brit sportoló számára élete lehetőségét jelenti. Így vannak ezzel az aktív fiatalok, de egyben sokan a korábbi évek, évtizedek legjobbjai közül is. Nem csoda, ha akadnak olyanok, akik a londoni szereplésért sok mindenre hajlandóak, így akár még a jól megérdemelt nyugdíjas korból is visszatérnek a 2012-es játékok kedvéért. A visszatérés gyötrelmeit vállalók közé tartozik a brit evezős legenda, Greg Searle is, aki tavaly, kilencévnyi (!) távollét után kezdte újra élsportolói pályafutását. A most 38 esztendős sportember már az 1992-es barcelonai olimpián is szerepelt, ahol ráadásul bátyjával Johnny Searle-el és a kormányos Garry Herberttel közösen aranyérmes volt a kormányos kettesek versenyében. Searle Atlantában a kormányos nélküli négyes tagjaként szerzett bronzérmet, majd a Sydneyben rendezett játékok után vonult vissza a versenyszerű evezéstől. Tavalyi visszatérésekor azt határozta el, hogy idénre szeretne bekerülni a válogatottba, 2011-ben világbajnoki érmes szeretne lenni, majd pedig az olimpiai aranyérmet is célba venné. A visszatérés egyelőre remekül sikerült, hiszen az új-zélandi világbajnokságon a brit nyolcassal rögtön ezüstérmet szerzett (alig fél hajóval lemaradva a győztes németek mögött), így 13 év elteltével ismét világbajnoki érmes lett evezésben. „Most már egyértelműen aranyéremre vágyom Londonból, hiszen alig egy éves felkészüléssel sikerült ilyen szintre eljutnom.” – nyilatkozta a hazájában nagy tiszteletnek örvendő evezős. Searle tavaly télen még egyedül készült, áprilisban viszont már bekerült a brit válogatottba, a nyár folyamán pedig a Világkupa sorozatban is találkozhattunk vele. Searle persze a kilenc éves „nyugdíj” alatt sem szakadt el a sporttól, többek között részt vett például a 2002-es vitorlázó Amerika Kupán is.

Hétfő este első ízben gyúltak ki a fények a londoni Olimpiai Stadionban, amely a 2012-es ötkarikás játékok központi helyszíne lesz. Az olimpiai megnyitó előtt egy évvel, hét hónappal és hét nappal a brit miniszterelnök, David Cameron kapcsolta fel elsőként a világítást. A hófödte stadionban rendezett eseményen jelen volt Boris Johnson, London város polgármestere, valamint a szervezőbizottság elnöke, Sebastian Coe is. A 80 ezer férőhelyes Olimpiai Stadionban már az ülőhelyek is a helyükön vannak ugyan, de a létesítmény majd csak jövőre készül el teljesen. A versenyek alatt pedig összesen tizennégy, egyenként 70 méter magas világítótorony összesen 532 reflektora adja majd a világítást. A jeles eseményről az alábbi videó képekben is tudósít:

A téli olimpia sokak számára felejthetetlen megrendezése mellett pénzügyileg is kielégítő eredménnyel zárt a vancouveri olimpia szervezőbizottsága (VANOC). Kanadában ez utóbbi tényező is roppant fontos, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az 1976-os montreali olimpiát követően a quebeciek három évtizeden keresztül (!) fizették a játékok által felhalmozott adósságokat. A vancouveri olimpia sem volt amúgy pénzügyileg nyereséges, a közelmúltban publikált mérlegadatok szerint azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pótlólagos pénzügyi forrásainak köszönhetően végül mégis nullszaldóssá vált a költségvetés. A NOB tavaly augusztusban jelezte, hogy hajlandó akár pénzügyileg is segíteni a kanadai szervezőket, amennyiben gondok támadnának a 2003-2010 közötti időszak pénzügyi egyensúlyával. Pontos adatok nincsenek a NOB által kifizetett összegekről, de a becslések 485 millió dollárra teszik a végül a kanadai szervezőkhöz vándorolt összeget. Ezen felül a VANOC természetesen részesült a szponzorok számára létesült TOP program bevételeiből is, amely 175 millió dollárt juttatott számukra, igaz ennek nagy része nem készpénz, hanem egyéb szolgáltatások formájában érkezett. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a kanadai szervezők is fizettek a NOB-nak, 74 millió dollárjukba került ugyanis az olimpiai szimbólumok kereskedelmi hasznosításának lehetősége.

A vancouveri olimpia teljes költségvetése végül 1,86 milliárd dollárt tett ki, amely magasabb, mint az előzetesen kalkulált (1,61 milliárd dollár) összeg. Ez az összeg nem tartalmazza a biztonsági kiadásokat (900 millió) illetve a létesítmények építésére (580 millió) fordított összegeket sem, mert ezek az állami költségvetést terhelték. A gazdasági válság által okozott pénzügyi nehézségek mellett a szervezők számára extra kiadásokat jelentett például az olimpia első napjainak időjárása, amelynek következtében teherautókkal és helikopterekkel kellett havat szállítaniuk a snowboard versenyek helyszínére. A pénzügyi zárójelentés szerint ez a projekt összesen 5 millió dollárjába került a vancouveri szervezőknek. A költségvetés nagy részét (740 millió) a helyi szponzorok adták össze, az általuk biztosított támogatás több mint fele (431 millió) készpénzként, a fennmaradó rész pedig szolgáltatás formájában jelentkezett. Az olimpia logójával ellátott termékek által generált bevétel 54,6 millió dolláros volt, míg a kanadai kormány és a tartományi vezetés által biztosított 187,8 millió dolláros hozzájárulás is sokat segített a pénzügyi egyensúly megteremtésében. A jegybevételek (270 millió) csupán a VANOC költségvetésének 14%-át tették ki, dacára annak, hogy a 1,54 millió eladható belépő 97%-a gazdára talált a játékok ideje alatt. Érdekesség – de egyben nem túlságosan meglepő-, hogy a jegybevételek 40%-át (111,9 millió) a jégkorong torna mérkőzései generálták. A megnyitó és a záróünnepség jegyei is kiemelt bevételt (61,5 millió) generáltak. Az olimpia egyik legnagyobb haszonélvezője végül a Kanadai Olimpiai Bizottság (COC) lett, amely a sikeres rendezés mellett a számára igencsak kedvező kereskedelmi szerződések alapján (a kontraktus maximális értékének megfelelő) 110 millió dolláros bevételt is elkönyvelhetett. British Columbia tartomány sem bánkódhat az olimpia miatt,hiszen a tartományi kormányzat korábban publikált jelentései alapján a régió 2,5 milliárd dolláros forgalomnövekedést regisztrálhatott, amely csak a 2010-es első három hónapjában 851 millió dolláros extra pénzt pumpált a helyi gazdaságba.

Blogunkban már korábban is írtunk róla, hogy milyen anomáliák nehezítik a londoni olimpián szereplő brit labdarúgó csapat kijelölését. Az egyelőre még szövetségi kapitány nélkül álló csapatban ugyanis angol, walesi, skót és észak-ír labdarúgók is szerepelhetnének (lévén ezen országok külön-külön nem tagjai a NOB-nak, csak közösen, Nagy-Britannia néven), a 2012-es olimpiai csapat összetétele ugyanakkor továbbra sem tisztázott. A skótok (és az észak-írek, valamint a walesiek) azért aggódnak a londoni szereplés miatt, mert attól félnek, hogy a FIFA precedensként élné meg az esetet és a közeljövőben az EB illetőleg világbajnoki selejtezőket tekintve sem engedélyezné a négy különálló csapat indulását. A döntést illetően időben persze még bőven jól állunk, hiszen Nagy-Britannia rendezőként automatikusan nevezhet csapatot, így nem kell a selejtezővel foglalkoznia, igaz a végleges csapat kialakítása így is elég gondot okoz…

A legújabb hír szerint ugyanis a Walesi Labdarúgó Szövetség (FAW) eltiltást helyezett kilátásba azon labdarúgói részére, akik vállalják a londoni csapatban történő szereplést. A bejelentés leginkább Gareth Bale-t érintheti érzékenyen, a Tottenham Hotspur fiatal sztárja ugyanis jelezte, ő mindenképpen szeretne pályára lépni a londoni játékokon. Bale szerint pályafutása során most lesz először - és talán utoljára - alkalma nagy tornán részt venni, hiszen Wales 1958 óta nem szerepelt labdarúgó vb-n, az Európa-bajnokságokra pedig soha korábban nem tudott még kijutni.

A négy érintett labdarúgó szövetség 2009 májusában aláírt egy megállapodást arra vonatkozóan, hogy a 2012-es londoni olimpián csak brit labdarúgók szerepeljenek a csapatban, de ennek létjogosultságát egyre többen kérdőjelezik meg. Köztük van a Sunderland skót kapusa, Craig Gordon is, aki szembemenne a Skót Labdarúgó Szövetség (SFA) érdekeivel és szintén pályára lépne a brit csapat színeiben Londonban. Az ügynek alighanem lesz még folytatása, hiszen a Brit Olimpiai Szövetség (BOA) Karácsony előtti nyilatkozatában jelezte, hogy nem ért egyet a megkötéssel és támogatná az össznemzeti brit válogatott pályára lépését Londonban.