Szurkolj Londonban !

Az olimpiai játékokat megelőző év mindig sűrű a rendező város számára. Bár London eddig sem volt híján világszintű sporteseményeknek, a 2012-es játékok előtti év még az eddigieknél is sűrűbbnek ígérkezik sport szempontból. A brit főváros közel 30 világszintű sporteseménynek lesz a házigazdája a következő tizenkét hónapban. Bár korábban rendeztek már többször is Londonban NBA pre-season meccseket, idén először az észak-amerikai profi kosárlabda bajnokság egyik alapszakasz mérkőzése is Londonban kerül majd megrendezésre, az O2 Arénában március 4-5-én a New Jersey Nets és a Toronto Raptors csatázik majd egymás ellen. Májusban az új Wembley Stadionban rendezik a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét, amelynek körítéseként nyolc napos BL-fesztivált rendeznek a Hyde Parkban. Sok sportesemény már a hivatalos londoni olimpiai helyszínen kerül majd sorra, így a tollaslabda világbajnokság (Wembley Arena – augusztus 8-14), vagy a triatlon világbajnoki sorozat utolsó előtti állomása (Hyde Park – augusztus 6-7) is tesztversenynek tekinthető. Emellett persze számos jól megszokott sportesemény (Oxford-Cambridge evezős verseny, London maraton, NFL mérkőzés, ATP tenisz torna) is szerepel a londoni sportprogramban.

Alig másfél évvel a londoni olimpia megkezdése előtt a svájci csapat is kiválasztotta leendő ötkarikás otthonát. A választás a Temze folyó mellett található Glaziers Hall nevű történelmi épületre (ld. kép) esett. A svájci nagykövetség munkatársai a környező épületeket és a közelben található éttermet is a leendő Svájci Ház részeként képzelik el. A játékok ideje alatt kiállítások, konferenciák és különböző VIP-fogadások kerülnek majd megrendezésre, amelyek mellett természetesen a média munkatársainak munkáját is szeretnék segíteni. A svájci televíziós társaság számára is lesz egy előre felállított stúdió a helyszínen, emellett pedig - a szinte kötelező – szurkolói klub üzemeltetésére is gondoltak. A Glaziers Hall eredeti épülete az 1666-os nagy londoni tűzvész áldozata lett, a jelenlegi, újjáépített változata pedig 1808-ban került átadásra. A svájciak először az 1998-as naganoi olimpián hoztak létre különálló Svájci Házat, a mostani bejelentés pedig azt jelenti, hogy - a brazilok, a németek és a franciák után – egy újabb ország jelenti be, hogy hol lesz londoni olimpiai bázisa.

Kettővel csökkent a Londonban potenciálisan résztvevő országok száma. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis múlt heti döntésével felfüggesztette Ghána tagságát, illetőleg mostantól már nem ismeri el külön államként a Holland-Antillákat. A ghánai olimpiai mozgalmat megosztó eseményekről már korábban írtunk blogunkban, a NOB Végrehajtó Bizottsága pedig az események hatására a kizárás mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy Ghána nem kaphat támogatást a különböző olimpiai alapokból, emellett sem sportvezetői, sem pedig sportolói nem vehetnek részt az olimpiai játékokon és az ahhoz kapcsolódó eseményeken. A szankció persze feloldható még a londoni olimpia előtt, de ehhez az kell, hogy a ghánai kormány biztosítsa a helyi olimpiai bizottság függetlenségét, annak munkájába pedig nem avatkozik be a továbbiakban a politika. Ghána eddig négy érmet szerzett az olimpiákon, a 2008-as pekingi olimpián atlétikában és ökölvívásban összesen kilenc sportolóval vett részt. A kizárás egyébként a legérzékenyebben a ghánai labdarúgó válogatottat érintheti, amely harcban lehet(ett volna) az olimpiai kvalifikációért.

A Holland-Antillákat érintő változásokról is írtunk már olimpiai érdekességekkel foglalkozó blogunkban, amelynek kapcsán szintén várható volt a NOB mostani döntése. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) már korábban megszüntette az Antillák hivatalos elismerését, sportolói pedig holland színekben indulhatnak a jövőben. Hasonló konklúzióra jutott a NOB is ebben a kérdésben, amely január közepétől már nem ismeri el a Holland-Antillákat. Arról még végső döntés nincs, hogy a szigetország sportolói milyen színekben indulhatnak a londoni olimpián. Egyelőre az látszik valószínűnek, hogy a korábban (Jugoszlávia és kelet-Timor esetében) alkalmazott módszer szerint Churandy Martináék az olimpiai zászló alatt versenyezhetnek majd Londonban. A korábbi 205 tagország helyett így már csak 202 nemzeti olimpiai bizottság nevezése várható a 2012-es olimpiára, hiszen korábban – szintén politikai okokból - Kuvait is a felfüggesztés sorsára jutott. Veszélybe kerülhet még India sportolóinak olimpiai részvétele is, hiszen a NOB feléjük is figyelmeztető jelzéseket küldött mostani határozatával. Az ok a fentiek tükrében nem meglepő: az indiai kormány egyes döntéseivel ugyanis veszélyezteti a helyi olimpiai bizottság autonómiáját.

Szombaton a 13. szakasszal befejeződött a Dél-Amerikában rendezett Dakar rali. A most harmadszor egymás után Argentínában és Chilében sorra került eseményen a katari Nasser Al-Attiyah sikerét hozta az autósok versenye. A sportlövőként négy olimpián is szereplő Al-Attiyah pályafutása során első alkalommal nyerte meg a Dakar ralit. A katari polihisztor már az 1996-os atlantai olimpián szerepelt, ahol a skeetlövők között a 15. helyen végzett. A Sydneyben elért hatodik helyezése után Athénban szerepelt a legjobban, hiszen ott hajszállal (szétlövés után a kubai Rodriguez-zel szemben) maradt le csupán a dobogóról és lett végül negyedik. Az utóbbi években már elsősorban a terepralira koncentráló Al-Attiyah még a pekingi játékokon is ott volt, ahol újra a tizenötödik helyet szerezte meg. A kínai fővárosban ráadásul ő vihette a megnyitó ünnepségen a katari zászlót és vélhetően hasonló megtiszteltetésben lehet majd része, amennyiben eljut a 2012-es londoni játékokra is. A Katarban természetesen nemzeti hősnek számító Nasser annak idején édesapja hobbiját utánozva kezdett sportlövészettel foglalkozni, majd alig hathónapnyi versenyzés után az 1995-ös jakartai Ázsia Játékokon szerzett második helyével rögtön kvalifikálta is magát az atlantai olimpiára.

Kilenc év múlva rendezik ugyan, de aki majd akkor az események középpontjában akar lenni, annak már most igen komoly tervekkel kell készülnie rá. A 2020-as nyári olimpiáról van szó, amelynek rendezésében – az ötkarikás játékok volumenét és gazdaságélénkítő erejét figyelembe véve  - nem csoda, hogy sok város vezetői gondolkoznak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a napokban közzétette a hivatalos menetrendet, amely részletesen leírja a pályázati folyamatot. A NOB tagországai között a szervezet felméri az előzetes igényeket, amelynek alapján az egyes országok 2011. május 16-ig kell, hogy megnevezzék, hogy mely városuk (egy ország csak egy várossal indulhat) pályázik hivatalosan is az eseményre. A pályázati folyamatba bekerülő városok ezt követően 2011. július 29-ig kell, hogy nyilatkozzanak arról, hogy mely időpontban (a normál nyári időablakban vagy azon kívül) tervezik megrendezni a játékokat - ennek okát egy korábbi postunkban már ismertettük. A jelentkező városok végső jóváhagyása ezt követően, szeptember elsején esedékes.

Jövő februárban a NOB egy technikai szemináriumot szervez a pályázók számára, majd pedig 2012 májusában a pályázó város (applicant city) kategóriából kiválasztja a tényleges jelölteket (candidate city). Ez utóbbi azért fontos, mert így a végül versenyben maradt városok már megfigyelőként a helyszínről követhetik figyelemmel a 2012-es londoni olimpia előkészületeit és lebonyolítását. A városoknak 2013 januárjáig kell beadni a hivatalos dokumentumokat, amelyeket a NOB Szemlebizottsága a 2013 márciusában és áprilisában esedékes helyszíni látogatása során ellenőriz. Bár korábban Budapest is jelezte pályázati szándékát, az elmúlt hónapokban ez ügyben nem történt előrelépés, így vélhetően nem lesz magyar olimpiai pályázat. Komoly érdeklődőből (Doha, Dubai, Isztambul, Madrid, Róma, Tokió) azonban így sincsen hiány. A konkrét helyszínről a NOB 125 ülésszakán, 2013 szeptember hetedikén Buenos Airesben határoz majd a szervezet, amely a tervek szerint a jelenleg is regnáló elnök, a belga Jacques Rogge utolsó nagy döntése lesz.

Az „olimpiai sávok” kialakítása már évek óta az olimpiai szervezőbizottságok egyik fő fegyvere a hatékony közlekedés megvalósítására. Természetesen így lesz ez két év múlva Londonban is, ahol a brit szervezők is ezzel a módszerrel szeretnék biztosítani a hivatalos résztvevők gyors és hatékony szállítását. Az olimpia alatt várhatóan zsúfolt belváros közlekedésében sávok persze sokak számára lesz kecsegtető az „üres” olimpiai sáv, a londoni szervezők azonban igyekeznek nagy összeg büntetéssel távol tartani a tilosban járókat. A szervezőbizottság bejelentése értelmében ugyanis 200 font (kb. 66.000 forint) büntetés jár a szabályok ellen vétőknek. A londoniak körében már tavaly is ellenérzéseket okozott az olimpiai sávok bevezetésének ötlete, sokan ugyanis attól félnek, hogy az olimpiai család szállítására kitalált ötlet még jobban megbénítja majd a város forgalmát. „A jogi háttér alapján bevezethettünk volna akár 5000 fontos büntetést is az illegális használatért, de sokkal életszerűbbnek tartottuk, ha ez az összeg kétszáz font lesz. Azonnali helyszíni fizetés esetén a büntetés pedig 100 font lesz majd várhatóan.” – nyilatkozta az olimpiai közlekedési hálózat (ORN) vezetője, Hugh Summer. „ A vétkesek azonosítását a térfigyelő kamerák teszik majd lehetőéve, de pontosan ezért fontosnak tartjuk azt is, hogy a sávok megfelelő módon jelölve legyenek, hogy azokat véletlenül ne lehessen igénybe venni.” Az olimpia ideje alatt a tervek szerint 60 mérföldnyi speciális olimpia sáv kerül kialakításra.

A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) döntése értelmében férfi tőrben és női párbajtőrben csapatversenyt is rendeznek a 2012-es londoni nyári paralimpián. A sportágban nagyhatalomnak számító két ország, Magyarország és Hongkong kezdeményezte a csapatviadalok lebonyolítását a nyári játékokon. Az IPC úgy határozott, hogy azok az országok nevezhetnek be háromtagú együtteseket, melyekből legalább ketten rendelkeznek egyéni kvótával. Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke többször egyeztetett ebben a kérdésben Sir Phlip Cravennel, az IPC elnökével is. Szakmai anyagok készültek, melyek alátámasztották a csapatversenyek fontosságát a nyári játékokon. A kezdeményezést nem támogatta ugyan minden ország, de az MPB törekvései számtalan tárgyalás, és megbeszélés után végül sikerrel jártak. Kovács Iván, a magyar vívó-válogatott szakvezetője is örömmel fogadta a hírt: "Nagy lehetőséget kaptunk, de nagyon keményen kell azért dolgoznunk, hogy ezt ki is tudjuk használni" - nyilatkozta az MPB honlapján Kovács Iván. - "A tavalyi párizsi világbajnokságon is láthattuk, hogy rendkívül kiegyenlített a nemzetközi mezőny, a jó eredmények eléréséért keményen meg kell küzdeni. Nagyon nehéz megjósolni, hány ország indíthat csapatot, de mivel nagyon nehéz kijutni a paralimpiára, biztosak lehetünk benne, hogy csak erős riválisokkal találkozunk majd. Azt gondolom, senkitől sem kell félnünk, fontos, hogy bízzunk magunkban."

Az utóbbi hetekben a birkózó Kiss Balázs és az úszó Szepesi Nikolett kapcsán többször szóba került a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon döntése, amely szerint olyan sportoló nem indulhat el a londoni olimpián, aki az azt megelőző olimpiai ciklusban dopping vétség miatt hat hónapnál hosszabb eltiltást kapott. A NOB vasszigorral tartja is magát az általa hozott részvételi feltételekhez, ezt most a 400 méteres síkfutás olimpiai címvédőjének, LeShawn Merritt-nek az esetében is megmutatta. A saját állítása szerint potencianövelő szereket szedő (a tiltott anyag ebben volt) amerikai atléta esetéről blogunkban már korábban (jóval a Kiss-Szepesi ügy kirobbanása előtt !!) írtunk, az akkori döntés pedig úgy néz ki, hogy megváltoztathatatlan. „A szabály él – nyilatkozta a NOB alelnöke, Thomas Bach a Reuters hírügynökségnek – A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak megvan a joga ahhoz, hogy a részvétel feltételeit meghatározza. Ez a szabály pedig egyértelműen leírja az eseteket. Ez nem további büntetés a sportolók számára, hanem a részvétel egyik feltétele.”  A NOB Sportolói Bizottsága egyelőre teljes mellszélességgel a tiltás mellett áll ki.

Az eset nem csak Merritt-et és a két magyar sportolót érinti kellemetlenül, így – a néhány esetben nyilvánvalóan indokolatlanul szigorú - szabály elleni lobbi több frontos harcot indított. Merritt egyelőre nem akarja annyiban hagyni a harcot (szerinte és tanácsadói szerint a szabályozás ellentétes a WADA kódexével) és bár eltiltása csak 2011 júniusában jár le (így indulhatna az amerikai olimpiai válogatón), ezügyben már most a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordul jogorvoslatért. A végső szót tehát még nem mondták ki, de ha Merritt esetében mégis arról döntenek, hogy indulhat Londonban, az precedens értékű lehet a „hasonló cipőben járók” számára is. Az amerikai úszó Jessica Hardyt már a pekingi olimpián sem engedték elindulni, de a doppingvétségért kapott eltiltása átnyúlt a mostani olimpiai ciklusra, így –amolyan halmozati büntetésként - Londonban sem indulhat. Izgalommal várjuk, az egyelőre körön kívülre került amerikai sportolók mire jutnak az egyelőre hajthatatlannak látszó NOB elleni harcban…

Veszélybe került a ghánai sportolók londoni indulása, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a felfüggesztést helyezte kilátásba az ország nemzeti olimpiai bizottságának számára. A ghánai szervezet ugyanis egyelőre nem tudta megoldani a közel másfél éve húzódó konfliktust, amely arról szól, hogy ki vezeti az olimpiai bizottságot. A 2009 júniusi tisztújító szavazáson ugyan Francis Dodo győzött, aki azonban mégsem lett egyelőre legitim elnök, mert a szavazás eredményét a korábban a Ghánai Olimpiai Bizottságot 12 esztendőn keresztül irányító Benson Tongo Baba nem fogadta el. Baba ugyanis a NOB felé jelezte, hogy a szavazás előtt különböző külső tényezők befolyásolták a voksolókat, amely ellenkezik az Olimpiai Chartával és szervezetük alapszabályával is.

Ezt követően a NOB megpróbált békítőleg fellépni, a lausanne-i megbeszélések és egyeztetések azonban nem vezettek eredményre, így az ügy szerdán (január 12.) vagy csütörtökön (január 13.) a NOB Végrehajtó Bizottsága elé kerülhet. Az ügy megoldását nehezíti, hogy a ghánai állam Dodot tekinti az olimpiai bizottság vezetőjének, aki 1987-ben hármasugrásban Afrika Bajnokságot nyert, azóta pedig szociológusként és a Ghánai Atlétikai Szövetség elnökeként is tiszteletet vívott ki magának. A NOB ugyanakkor a szavazáson alulmarad ex-elnököt, Babát tekinti hivatalos tárgyaló partnerének.

A 2014-es téli olimpia szervezőbizottsága újév napját választotta ki arra, hogy bemutassa újonnan kitalált emblémáját. Az újév első óráiban Szocsiban és Moszkvában is nagyszabású ünnepséget rendeztek az alig több mint három év múlva sorra kerülő téli olimpia kapcsán. Emellett Washingtonban és Vancouverben is voltak hivatalos programok, amelyek az Oroszország területén rendezendő első téli olimpia felé igyekeztek fordítani a világ figyelmét. Az ünnepségek leglátványosabb részét természetesen a moszkvai szilveszteri mulatságokra tartogatták. A Vörös téren ugyanis látványos kísérő programok keretében mutatták be az új emblémát (ld. lenti videó összefoglaló). A bemutatón jelen volt a NOB belga elnöke, Jacques Rogge, a Szocsi-2014 Koordinációs Bizottság elnöke, Jean Claude Killy, valamint a szervezőbizottság elnöke, Dimitrij Csernisenko is. A bemutató természetesen látványos tűzijátékkal zárult, előtte azonban számos meghívott híresség lépett fel, köztük az olimpiai bajnok műkorcsolyázók, Tatjana Navka és Roman Kosztomarov, Alekszej Jagugyin, valamint a kétszereses világbajnok Irina Szluckaja. Vendégként egykori olimpiai bajnok sportolók (Alekszander Popov, Irina Rodnyina, Alekszej Nyemov, Szvetlana Zsurova, stb.) is megtisztelték az eseményt. Az NHL feszes menetrendje miatt ugyan nem tudott Moszkvába utazni, de Washingtonból videó üzenetből beköszönt a Capitals gólerős csatára, az olimpia nagykövetének számító Alekszander Ovecskin is.