Szurkolj Londonban !

A vancouveri olimpia megnyitója előtti órákban szomorú esemény történt a szánkósok egyik edzésén. A sportág versenyzői a grúz Nodar Kumaritashvili halálos balesetének egy éves évfordulójára emlékeztek szombaton az oroszországi Paramonovo-ban rendezett Világkupa versenyen. A 21 esztendős szánkós a roppant gyors és veszélyes kanadai pálya egyik utolsó kanyarjában veszítette el uralmát szánkója felett, majd a pályáról kirepülve egy beton oszlopnak ütközve hunyt el. „Egy évvel ezelőtt a sportág történetének egyik legszomorúbb napját éltük meg.„ – nyilatkozta a megemlékezés során a Nemzetközi Szánkó Szövetség (FIL) elnöke, Josef Fendt. Kumaritashvilira otthonában, Bakurianiban is emlékeztek, ahol családja mellett a grúz sport vezetői is ellátogattak a tragikus sorsú versenyző sírjához.

Sajnos az oroszországi Világkupa hétvége is tartogatott egy balesetet, amelynek során a kanadai Brendan Hauptman komolyabb mellkasi sérüléseket és zúzódásokat szenvedett el az újonnan átadott paramonovoi pályán. „Szerencsére már rendben van, a csapat többi részével fog tudni hazautazni. Igaz, a szezon így is véget ért számára.” – nyilatkozott versenyzője állapotáról a kanadaiak főedzője, Wolfgang Staudinger.

A kétszeres világbajnok koronglövő a pekingi olimpia után különböző nehézségek miatt nem versenyzett, ezen a héten azonban személyesen vitte el a Magyar Olimpiai Bizottsághoz, s adta át Molnár Zoltán főtitkárnak a visszatérési szándékát tartalmazó levelet. A MOB honlapja szerint jövő héten válik majd teljesen hivatalossá a hír, miután Igaly tárgyalt Krzyzewsky Miklóssal, a sportlövők elnökével. "Két év hosszú idő. Mindenek előtt a versenyek légkörét, izgalmait kell újra megszoknom" - olvasható Igaly nyilatkozata a mob.hu-n. "Az idény első két kvalifikációs versenyéről lemaradok ugyan, de azt követően májustól szeretnék minél több versenyen indulni, bízom abban, hogy sikerül biztosítanom londoni részvételemet, és ötödik alkalommal is részt vehetek olimpiai játékokon. Nagyon bízom abban, nem okozok csalódást." Igaly 1998-ban és 2002 szerzett világbajnoki aranyérmet, 1994-ben vb-2., 2003-ban pedig vb-3. volt. Athéni sikere előtt négy évvel bronzéremmel tért haza a sydneyi játékokról, 2008-ban pedig 13. lett Pekingben. Mostani visszatérésének célja egyértelműen a londoni olimpián történő részvétel kiharcolása.

Oroszország egyik leggazdagabb üzletembere, Vlagyimir Lisin került az Orosz Olimpiai Bizottság alelnöki pozíciójába. Az 54 esztendős Lisin a Forbes amerikai gazdasági magazin listáján a leggazdagabb orosznak számít, 15,8 milliárd dollárra becsült vagyonának nagy részét a Novolipetsk nevű acélipari cégéből szerezte. Kinevezése utáni legfontosabb feladata az lesz, hogy az orosz sportolók számára pénzügyi forrásokat mozgósítson, amelyek segíthetik az ország sportolóinak felkészülését a londoni és a riói nyári olimpiára. Az új alelnök egyben a nyári olimpiai sportágakért felelős vezetői szerepkört is megkapta. Egy olyan szervezetért felel majd, amely az elmúlt hat évben (2005. februári megalakulása óta) 300 millió rubelt „hajtott fel” a nyári sportágak számára. Az orosz sportolók ugyan 72 éremmel (közte 23 arannyal) a pekingi éremtáblázaton a harmadik helyen végeztek, de így is alaposan visszaestek az athéni 92 éremhez (27 arany) képest. Ennek a visszaesésnek és a kínai sport előretörésének megállítását várják Lisintől.

Lisin egyébként egy „hasonszőrű” embert vált a poszton, hiszen a korábbi alelnöke, Szergej Bogdancsikov is dúsgazdagnak mondható, aki a Rosneft nevű olajtársaság vezetőjeként inkább a 2014-es, Szocsiban rendezendő téli olimpia felé irányítja majd a szponzorok figyelmét. Lisin amúgy egyszerű kétkezi munkásként kezdte pályafutását egy szénbányában, majd Szibériában acélmunkásként is dolgozott. Kitörését a kilencvenes évek eleji változásoknak köszönhette, amikor is akkori főnökét miniszternek nevezték ki. Lisinnak az olimpiai mozgalomban is van már múltja, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik szakbizottságának is tagja. Kedvenc sportága a sportlövészet, nem csoda, ha tengernyi vagyonából a Moszkva mellett található Lisyia Nora-ban Európa egyik legmodernebb sportlövő központját hozta létre.

Az olimpia megrendezése az anyagi és egyéb gazdasági előnyök mellett szakmai szempontból is fellendíti a házigazda ország sportéletét. Ennek egyik oka az, hogy míg az összes résztvevő ország versenyzői és csapatai szigorú kvalifikációs rendszeren keresztül tudnak csak kijutni a játékokra, addig a rendező ország alanyi jogon indíthat sportolókat. Így lesznek ezzel a britek is, akik a londoni olimpián sok olyan sportágban is ott lehetnek a mezőnyben, ahol kvalifikációs feltételek mellett biztosan sanszuk sem lenne erre. A Brit Olimpiai Szövetség (BOA) ennek ellenére –talán a nagy blama és hazai leszereplés elkerülése végett - szigorú szakmai előszűrésnek veti alá a sportágakat, különös tekintettel a viszonylag nagy költséggel járó csapatsportágakra.

A kézilabda is a szigorúan „felügyelt” sportágak közé tartozott, amelynél az sem volt biztos, hogy egyáltalán élnek-e a britek a házigazdaként történő szereplés jogával. A napokban azonban végül megszületett az a döntés, hogy lesz brit női és férfi kézilabda csapat is a londoni mezőnyben. „Nagy örömünkre szolgál, hogy bejelenthetjük ezt a hírt. A Brit Kézilabda Szövetség az utóbbi időben bebizonyította, hogy csapatai érdemesek arra, hogy szerepeljenek a hazai rendezésű olimpián. Ez a szereplés nagy előrelépést hozhat majd a sportágba, a kézilabda pedig ezáltal hosszan tartó fejlődési pályára állhat hazánkban.„ – nyilatkozta boldogan Andy Hunt a brit olimpiai csapat vezetője. „Örülünk annak, hogy ez a döntés végre megszületett. Számunkra ez az eddigi munkánk visszaigazolását jelenti. A kézilabda Európa számos országában nagyon népszerű, miért ne lehetne néhány év múlva ez a helyzet nálunk is?” – tette fel a költői kérdés a Brit Kézilabda Szövetség elnöke, Paul Goodwin. Az olimpiai kézilabda tornán mindkét nem esetében 12-12 csapat vehet részt, a házigazda Nagy-Britannia mellett eddig a női Európa-bajnok Norvégia és a férfiaknál világbajnok Franciaország biztosította részvételi jogát.

A holland Heineken cég lesz a 2012-es londoni olimpia hivatalos sörszállítója. Az amszterdami italmárkának kizárólagos joga lesz sört árulni azokon a hivatalos olimpiai helyszíneken, ahol engedélyezett lesz az alkoholfogyasztás.  A szervezők először egy angol sörgyártóval (a London Pride nevű sörmárkát forgalmazó és előállító Fuller céggel) tárgyaltak, de miután nem sikerült megállapodni vele, végül a Heineken lett a befutó. Paul Deighton, a szervezőbizottság főigazgatója elmondta, hogy ezzel a szerződéssel már 670 millió fontra nőtt a szponzoroktól befolyó összeg, így már most elérik az eredetileg célként kitűzött 650-700 millió fontos tervet. A Heineken a sportszponzorációs piacot tekintve nemcsak az olimpián van jelen, hiszen a labdarúgó Bajnokok Ligája sorozat, valamint a rögbi Európa-kupa támogatója is. „A Heineken cég angol leányvállalatánál 2000 alkalmazott dolgozik, a cég Newscastle-ben és Edinburgh-ben található gyárából látja el a szigetországi piacot. A 2012-es londoni olimpia egy globális esemény, így számunkra is fontos, hogy szponzorként a globális piacon jelen lévő cégeket nyerjünk meg.„ – indokolta a döntés Deighton. A holland tulajdonú cégnek nem ez lesz az első kapcsolata az olimpiai mozgalommal, hiszen a 2004-es athéni olimpiát is 34 millió font értékben szponzorálta, ezen felül pedig régóta partnere az olimpiák ideje alatt különböző szórakoztató és vendéglátó programok sorát lebonyolító Holland Heineken Háznak is. A 2012-es olimpián egyébként az észak-Londonban található híres Alexandra Palota lesz a hollandok központja, ahova a sörgyártó cég programjainak és kommunikációjának nagy része koncentrálódik majd.

A Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör újabb rendezvényén csütörtökön a vívók lesznek a középpontban.  Vendég lesz ugyanis a válogatott szövetségi kapitánya, Kovács Tamás, valamint a magyar kardválogatott tagjai: Decsi Tamás, Szilágyi Áron, Lontay Balázs és Iliász Nikolász.

Időpont: 2011. február 10. 17.00 órai kezdettel

Helyszín: Móra Ferenc Általános Iskola

Pontos cím: Budapest XVI. kerület, Ida utca 108-110.

A programra a belépés ingyenes, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel látnak.

Az ausztrál Ian Thorpe bejelentése után a közelmúltban a nemzetközi úszósport visszanyert egy ötszörös olimpiai bajnokot. Alig néhány órával később viszont bejelentette visszavonulását Aaron Peirsol, az amerikaiak ötszörös olimpiai bajnok úszója. A 27 esztendős hátúszó elmondása szerint most már 110 százalékot kellene nyújtania ahhoz, hogy továbbra is a csúcson maradjon, ám erre nem tartja képesnek magát. Peirsol három olimpián - Sydneyben, Athénban és Pekingben - szerepelt, hírnevet viszont leginkább utóbbi kettőn szerzett magának, ahol aranyérmeket is nyert. Jelenleg is ő, a tízszeres világbajnok tartja a 100 és 200 méteres hátúszás világrekordját. Olimpiai szempontból az egyik legemlékezetesebb versenye a 200 méteres hátúszás döntője volt Athénban, ahol előbb szabálytalan forduló miatt kizárták, majd végül az amerikaik óvását követően visszakapta aranyérmét.

Napra pontosan egy évvel ezelőtt pattant ki a fejemből az olimpiai blog létrehozásának gondolata. Az azóta eltelt 365 nap során 502 bejegyzés született az olimpiák történetének érdekességei, valamint a londoni olimpiával kapcsolatos különlegességek témakörében. Remélem ti is hasonló élvezettel olvassátok a híreket, mint ahogy én igyekszem gyűjtögetni őket. Szándékaim szerint elsősorban olyan témák kerülnek terítékre, amelyek a magyar sportmédiában keveset foglalkoznak. Amennyiben javaslatod, ötleted van a leendő témák/cikkek/bejegyzések kapcsán, kérlek, tanácsoddal segítsd a további munkát. Köszönöm az eddigi kitartó olvasást!

Alig három év múlva Oroszország először rendezhet téli olimpiát. A vancouveri olimpián alaposan leszereplő – a saját korábbi szintjéhez képest kevésnek számító három aranyéremmel, az éremtáblázat 11. helyén záró – orosz sport a 2014-es olimpián javíthat, amelynek úgy tűnik, hogy meg is lesznek az anyagi forrásai. Az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin ugyanis a napokban bejelentette, hogy az orosz sport 90 milliárd rubeles (3 milliárd dollár) extra költségkeretet kap a következő három évben. A megnövekedett forrásösszegből elsősorban olyan sportolókat fognak támogatni, akik éremesélyesek lehetnek a Szocsiban rendezendő játékok alkalmával. A bejelentés értelmében a kiemelt sportolók a mostani 12-20.000 rubeles (400-670 dollár) havi támogatási összeg helyett átlagosan 80.000 rubellel (2.770 dollár) számolhatnak majd. A támogatás sportolónként és sportáganként változhat majd, de minimális havi juttatás összegét is felemelik 35.000 rubelre (1.170 dollár).

A sportolói támogatások növelése mellett a sportorvosi háttér javítása is prioritássá emelkedik Oroszországban, ennek érdekében a terület eddigi 130 millió rubeles évi költségvetését 2,5 milliárd (!) rubelre növelik majd. „Minden, a 2014-es téli olimpiára készülő sportolónak külön egyénre szabott orvosi programmal kell rendelkeznie.” – indokolta a döntést Putyin. A bejelentés időzítése amúgy nem volt véletlen, amely egybeesett a miniszterelnök novogorszki látogatásával, ahol a közelmúltban junior világbajnokságot nyerő jégkorong válogatottat kereste fel. Putyin ezzel párhuzamosan a 2011-es esztendőt a sport évének kiáltotta ki Oroszországban és jelezte, hogy nem csak az elit sportolók képzése a céljuk, de emellett közel 40 milliárd rubelt fordítanak arra is, hogy az ország állampolgárai is rendszeresebben mozogjanak. A kijelölt cél az, hogy 2015-re legalább 42 millió orosz végezzen rendszeres testmozgást. „Jelenleg 25 millió ember sportol az országban, ezt a számot szeretnénk növelni. Szeretnénk arra a szintre eljutni, mint számos nyugat-európai ország, ahol a lakosság legalább 70%-a rendszeresen sportol.” – mondta Putyin.

Már korábban is felvetődött ugyan az ötlet, de biztossá csak február elején vált, hogy Kazahsztán a 2014-es után várhatóan a 2022-es téli olimpia megrendezését is megpályázza. Az ország kormánytisztviselői hétfőn jelentették be szándékukat, miután Asztanában találkoztak Jacques Rogge-gal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével.  A korábbi kazah főváros, Almati volt az, amely annak idején jelentkezett a 2014-es téli játékok lebonyolítására, de végül nem került fel a pályázati folyamat végső fázisáig eljutó városok szűkített listájára. A kazahoknak még van idejük az újbóli kandidáció tökéletesítésére, hiszen a 2022-es olimpia helyszínéről csak 2015-ben dönt a NOB. Esélyeiket ugyanakkor jelentősen ronthatja, ha a szervezet idén júliusban a 2018-as téli játékok rendezését a szintén Ázsiában található koreai Pyeongchangnak ítéli oda. A kazahok jelenleg is egy jelentős téli versenysorozat házigazdái, hiszen január 30. és február 6. között a két nagyváros (Almati és Asztana) rendezi meg a hetedik alkalommal sorra kerülő Téli Ázsia Játékokat, amelyre 726 millió dolláros beruházás keretein belül építettek új, modern létesítményeket.