Szurkolj Londonban !

A korábbi becsléseket jócskán felülmúlja az a WADA-felmérés, amelyet tavasszal publikál a szervezet. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség tájékoztatása szerint tavasszal egy átfogó felmérést publikálnak majd, amely arról szól, hogy jelenleg minden tízedik sportoló tiltott szerek segítségével éri el sikereit. A szervezet korábban az éves tesztelési eredmények alapján 1-2%-osra becsülte a doppingolók arányát, ehhez képest ez a mostani becslés jóval nagyobb problémákat sejtet. „Most már azt gondoljuk, hogy az arányszámok százalékban kifejezve inkább kétszámjegyűek. Ha valóban ez a helyzet, akkor viszont egy olyan problémával állunk szemben, ami nincs a súlyának megfelelően kezelve” - mondta a WADA általános igazgatója, David Howman.

A szervezet vezetője egyelőre nem árult el részleteket arra vonatkozóan, hogy miként, milyen módszerekkel végezték a felmérést és egyelőre azt sem erősítette meg, hogy befejezték-e már az adatgyűjtést. Howman ugyanakkor hangsúlyozta, az előzetes eredményekből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a londoni olimpián résztvevő sportolók esetében is igaz lehet ez a 10%-os arányszám. „A sportolók nagyon felkészülten érkeznek az olimpiára. Tudják azt, hogy ha ott lebuknak tiltott szerekkel, akkor ez a legnagyobb szégyen, amit magukra és a családjukra hozhatnak, így szerintem kisebb a valószínűsége, hogy valaki az olimpikonok közül a könnyebbik utat választja” - tette hozzá Howman.

A WADA elnöke, John Fahey az AP hírügynökségnek elmondta, hogy az országok nagy része bízik a belső ellenőrzésében és azt tervezi, hogy az esetleges doppingolókat már az olimpia előtt kiszűrjék és ne is engedjék elindulni Londonban. „Az egyszerű doppingolókat ma már könnyen ki lehet szűrni, az igazán szofisztikált módszereket használókat azonban egyre nehezebb elkapni. Ez utóbbi a dopping-ellenes mozgalom legfőbb kihívása a következő évekre” - nyilatkozta Fahey. A WADA szeretné a megszokott vizelet-alapú vizsgálatokat kiterjeszteni a vérvételre is, emellett pedig szeretné bővíteni a jelenleg legismertebb és legkedveltebb szer, az EPO analitikus módszereit is.

A szervezet szakemberei a 2010-es évben összesen 258.267 mintát vizsgált meg világszerte, ezek közül viszont csak 36 esetben derült ki, hogy a vizsgált személy EPO-t használt. Az alacsony számra Fahey szerint az a magyarázat, hogy a laborok kevés esetben végzik el a drága EPO-teszteket, mivel azok jóval költségesebbek, mint a „sima’” vizeletvizsgálat.

A nemzetközi fejleményeket figyelembe véve változtatott eddigi elutasító álláspontján a súlyemelők világszövetsége: az Aján Tamás elnök irányította IWF elnöksége a szombaton kezdődött franciaországi vb színhelyén úgy döntött, hogy a jövőben nem az összes, "csupán" a következő nyári olimpiától tiltja el azt az emelőt, aki ötkarikás játékokon bukik meg doppinggal. Ez azt jelenti, hogy adott esetben jövőre ott lehet Londonban Gyurkovics Ferenc is.

A magyar versenyzőt doppingvétségért megfosztották a 2004-es olimpiai ezüstérmétől, el is tiltották, s bár kétéves büntetése letelt, az IWF még az athéni játékok előtt hozott határozata értelmében nem lehetett ott a 2008-as pekingi olimpián, sőt egészen mostanáig úgy festett, hogy a londonin sem indulhat.

Gyurkovics Athénaban ezüstérmet szerzett, de azt utólag elvették tőle doppingvétség miatt
A CAS, a nemzetközi Sportdöntőbíróság októberben érvénytelenítette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2008-ban, közvetlenül a pekingi versenyek előtt elfogadott határozatát, amely azt mondta ki: az a doppingért elmarasztalt sportoló, aki az illegális segítség igénybe vétele miatt félévnél hosszabb időtartamú büntetést kap, nem vehet részt a következő olimpián. A CAS alapérve az volt: nem bűnhődhet az illető sportoló kétszer is ugyanazért a vétségért. A NOB tudomásul vette a Sportdöntőbíróság verdiktjét, s most ennek tükrében lépett az IWF is. Ungár Mónika, az IWF főjogásza az MTI tudósítójának elmondta:

"Az IWF elnöksége a CAS minapi döntését a nemzetközi sportélet kívánalmainak megfelelően értékelte, s követve a NOB tudomásul vevő határozatát, az olimpiai eltiltásokra vonatkozó szabályát akként változtatta meg, hogy aki olimpián pozitív lett, az a soron következő téli és nyári olimpiákon nem versenyezhet. Ez a döntés, mivel kedvező, visszamenőleges hatállyal is alkalmazható."

A magyar súlyemelők közül mindennek Gyurkovics Ferenc lehet a kedvezményezettje, amennyiben egyebekben megfelel a londoni szereplés feltételeinek. A pécsiek 105 kg-os versenyzője a Párizs közelében, Disneylandben zajló világbajnokságon indul, s most már rajta a sor, hogy bizonyítsa a hazai szövetségnek (MSSZ): ott a helye az olimpián. A magyar férficsapatnak egyetlen lehetősége maradt egy londoni kvóta kiharcolására: a jövő tavaszi Európa-bajnokság. Ha ott megszerzi a részvételi jogosultságot, az MSSZ dönt, hogy ki képviselheti a válogatottak közül Magyarországot jövő nyáron a brit fővárosban.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sportolói bizottsága úgy foglalt állást, hogy a doppingolókat örökre ki kellene tiltani az ötkarikás játékokról. A legendás namíbiai sprinter, Frankie Fredericks vezette testület Colorado Springs-i ülésén - melyen jelen volt Jacques Rogge NOB-elnök is - sürgetett szigorú ítéleteket a lebukott versenyzők, orvosok és edzők számára. A grémium javaslatait felterjeszti a NOB végrehajtó bizottságának.

Sebastian Coe, a londoni játékok szervezőbizottságának (LOCOG) elnöke pénteken nyilatkozott úgy, hogy - a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) csütörtöki döntése ellenére - a doppingoláson ért sportolókat életre szóló eltiltással sújtaná. A CAS öt napja érvénytelennek nyilvánította a NOB doppingellenes politikájának egyik alapkövét, az úgynevezett hat hónapos olimpiai szabályt, ami azt jelenti, hogy a doppingvétség miatt ennél hosszabb időre eltiltott sportolókat nem lehet kizárni a következő játékokról.

A NOB végrehajtó bizottsága arra alapozva fogalmazta meg 2008 júniusában a hat hónapos szabályát, hogy joga van eldönteni, milyen feltételekkel nevezhető valaki a játékokra, a CAS döntése viszont némiképp szembe megy az ötkarikás szervezet által képviselt "zéró tolerancia" elvével. Jacques Rogge a CAS ítéletének kihirdetése után úgy fogalmazott, csalódottak, mert ez a szabályozás a tiszta sportolók védelméről szólt, egyúttal jelezte, hogy két év múlva, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szabályzatának felülvizsgálatakor egy olyan új szabályt fognak megalkotni, melynek hasonló hatása lesz, mint a nemrég érvénytelenítettnek.

Az utóbbi hetekben a birkózó Kiss Balázs és az úszó Szepesi Nikolett kapcsán többször szóba került a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon döntése, amely szerint olyan sportoló nem indulhat el a londoni olimpián, aki az azt megelőző olimpiai ciklusban dopping vétség miatt hat hónapnál hosszabb eltiltást kapott. A NOB vasszigorral tartja is magát az általa hozott részvételi feltételekhez, ezt most a 400 méteres síkfutás olimpiai címvédőjének, LeShawn Merritt-nek az esetében is megmutatta. A saját állítása szerint potencianövelő szereket szedő (a tiltott anyag ebben volt) amerikai atléta esetéről blogunkban már korábban (jóval a Kiss-Szepesi ügy kirobbanása előtt !!) írtunk, az akkori döntés pedig úgy néz ki, hogy megváltoztathatatlan. „A szabály él – nyilatkozta a NOB alelnöke, Thomas Bach a Reuters hírügynökségnek – A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak megvan a joga ahhoz, hogy a részvétel feltételeit meghatározza. Ez a szabály pedig egyértelműen leírja az eseteket. Ez nem további büntetés a sportolók számára, hanem a részvétel egyik feltétele.”  A NOB Sportolói Bizottsága egyelőre teljes mellszélességgel a tiltás mellett áll ki.

Az eset nem csak Merritt-et és a két magyar sportolót érinti kellemetlenül, így – a néhány esetben nyilvánvalóan indokolatlanul szigorú - szabály elleni lobbi több frontos harcot indított. Merritt egyelőre nem akarja annyiban hagyni a harcot (szerinte és tanácsadói szerint a szabályozás ellentétes a WADA kódexével) és bár eltiltása csak 2011 júniusában jár le (így indulhatna az amerikai olimpiai válogatón), ezügyben már most a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordul jogorvoslatért. A végső szót tehát még nem mondták ki, de ha Merritt esetében mégis arról döntenek, hogy indulhat Londonban, az precedens értékű lehet a „hasonló cipőben járók” számára is. Az amerikai úszó Jessica Hardyt már a pekingi olimpián sem engedték elindulni, de a doppingvétségért kapott eltiltása átnyúlt a mostani olimpiai ciklusra, így –amolyan halmozati büntetésként - Londonban sem indulhat. Izgalommal várjuk, az egyelőre körön kívülre került amerikai sportolók mire jutnak az egyelőre hajthatatlannak látszó NOB elleni harcban…