Szurkolj Londonban !

Magyar szempontból a legnagyobb figyelem szombaton a női rövidpályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres versenyszámát övezte. A selejtezőben három magyar versenyző, Huszár Erika, Heidum Bernadett és Darázs Rózsa is indult, közülük pedig előbbi tovább is jutott az elődöntőbe. A torinói olimpián ebben a számban negyedik helyen végző Huszárnak ezúttal is sikerült továbbjutnia a fináléba, igaz némiképp szerencsés körülmények között. Az elődöntőben először a kanadai, majd egyszerre kínai, dél-koreai és amerikai ellenfele is kicsúszott előle, így Huszár a bolgár Radanovát megelőzve futamgyőztesként jutott a fináléba.Az elődöntőbeli bukások és óvások miatt, rendhagyó módon nyolcszereplős döntőben jelentős volt az ázsiai fölény, de a népes mezőny miatt a megszokottaktól eltérően még ekkor sem volt garantált a magyar pontszerzés. A fináléban a kínai Csou Jang két dél-koreai versenyzőt, Li Un-Bjult és Pak Szung-Hit előzte meg.  Huszár Erika végül a bolgár Radanova és a kanadai Vicent előtt ért be a célba, ezzel a bravúros hatodik helyen végzett és megszerezte a magyar olimpiai küldöttség első vancouveri pontját.

Tovább folytatódott Simon Ammann sikersorozata az olimpiai síugró versenyeken. A svájci ugró a normál sáncon elért sikere után ugyanis szombaton a nagysánc küzdelmeiben is a legjobbnak bizonyult. A svájci ugró már az első sorozatban is 144 méterre repült, amivel már ekkor 6,6 pontos előnye volt a második helyen álló Adam Malysz-sal szemben. Az első sorozat után a harmadik helyen álló finn Matti Hautemaki másodszorra kifejezetten gyengén ugrott, így végül a legjobb húsz közé sem fért be. Az első széria után még csak az ötödik helyen álló Gregor Schlierenzauer 136 méterre repült a második sorozatban, amivel a normál sáncon rendezett versenyhez hasonlóan ezúttal is bronzérmes lett. Simon Ammann a második sorozatban is magabiztosan ugrott, látszott, hogy nem befolyásolja őt a kötése szabályossága körül kialakult kisebbfajta botrány. A svájci ugró megnyerte ezt a versenyt is, így a 2002-es olimpiához hasonlóan mindkét egyéni számban diadalmaskodott, így összességében már négyszeres olimpiai bajnoknak vallhatja magát. A síugró sport történetében mindössze két olyan versenyző van, aki négy bajnoki címet szerzett: Ammann és a legendás finn Matti Nykaenen. Adam Malysz 133,5 méteres második ugrása az ezüstérmet jelentette a lengyel ugró számára, aki szintén megismételte a kisebbik sáncon elért helyezését, ráadásul ezzel immár harmadik alkalommal lett Ammann mögött olimpiai ezüstérmes. Az érmek számát tekintve ezzel Malysz lett minden idők legjobb lengyel téli olimpiai szereplője, aki két vancouveri ezüstéremmel zárhatja le eredményes pályafutását. Gregor Schlierenzauer bronzérme némi gyógyírt jelentett az előzetesen esélyesnek gondolt osztrákok számára, akiknek azonban már csak a hétfői csapatverseny maradt a síugró aranyérme megszerzésére.

A vancouveri olimpia nyolcadik versenynapjának első aranyérmét a női szuperóriás-műlesiklásban osztották ki, ahol kisebbfajta meglepetés született, hiszen az osztrák Andrea Fischbacher győzött. A versenyszám esélyese, a lesiklásban már aranyérmet nyerő amerikai Lindsey Vonn 17–es rajtszámmal jött le a pályán, aki a jól sikerült futam után át is vette a vezetést. A világbajnoki bronzérmes Fischbacher ezt követően hatalmas sebességgel repesztett végig a pályán és meglepő módon 74 századmásodperccel előzte meg az amerikait. Az eddig mindössze egy Világkupa győzelemmel rendelkező, 24 éves síző az osztrákok első alpesi sí aranyérmét nyerte meg Vancouverben. Lindsey Vonn végül a második helyről is leszorult, mert érkezett a szlovén Tina Maze, aki negyvenkilenc századdal volt csak lassabb Fischbachernél. Maze ezzel az ezüstéremmel a szlovénok második vancouveri érmét szerezte, ami egyben a szlovén sport eddigi legjobb téli olimpiai eredményét is jelenti. Vonn a második érmét szerezte az olimpián, ezúttal azonban világbajnoki címvédőként a bronzéremmel kellett beérnie. A lesiklásban harmadik helyen végző Elisabeth Görgl ezúttal leszorult a dobogóról és végül az ötödik helyen végzett. Két magyar induló is volt a mezőnyben, a 46-os rajtszámmal induló Berecz Anna kiesett a pálya felső részén, a Vancouverben most bemutatkozó Döme Zsófia viszont bejött végül a 36. helyre.

A sífutó versenyek a férfiak 30 km-es üldözéses futamával folytatódtak szombaton, ahol a táv első 15 km-ét klasszikus-, a második részt pedig szabad stílusban kellett teljesítenie a versenyzőknek. A klasszikus stílusú részben a cseh Lukas Bauer húzta az élmezőnyt, a hatalmas iramnak köszönhetően jó néhány esélyes versenyző (Matti Heikkinen, Sami Jauhojarvi , Martin Koukal, Ville Nousiainen) a lemaradásra, majd később a táv feladására is kényszerült. A szabad stílusú rész kezdetére azonban még így is népes csoport haladt az élen, Bauer előzetes szándékai ellenére pedig nem tudott jelentős előnyt szerezni a számára kedvezőbb részben. A cseh sífutó aztán később lemaradt, nem tudott elmenni az élen haladókkal, igaz így is bejött végül a hetedik helyre. Ekkor már a svéd Johan Olsson vette át a vezetést, aki a vetélytársak tétovázását kihasználva meg is szökött a főmezőnytől, sőt több mint húsz másodperces előnyt is ki tudott alakítani az egymásra váró többi sífutóval szemben. Az üldözéses versenyekben eddig megszokottakhoz képest eltérő koreográfia és a svéd sífutók összedolgozása (Södergren és Hellner igyekeztek lassítani az üldözők tempóját) megzavarta a mezőnyt, amely végül csak az utolsó négy kilométeren belül eredt a szökevény svéd sífutó nyomába. A felzárkózást indító Alekszander Legkov végül felért Olssonra, az orosz sífutó pedig magával vitte Marcus Hellnert, a német Tobias Angerert, illetve ennek a számnak a világbajnoki címvédőjét, Petter Northugot is. A norvég sífutónak aztán egy kilométerrel a cél előtt eltört az egyik botja és bár az éppen ott tartózkodó segítőktől elég gyorsan hozzájutott egy másikhoz, ezzel a balesettel elveszítette a csatlakozást az élen haladókhoz, így végül nem tudott érmet sem szerezni. Northug ráadásul a végére teljesen leállva és nagyon csalódottan jött be a célba a 11. helyen. Az elsősorban a nagy hajrájáról híres Northug ellen kitalált svéd taktika aztán a befutónál is tökéletesen működött. Ekkor már csak négy sífutó maradt ugyanis versenyben, akik közül pont az a Legkov maradt le végül a dobogóról, aki az üldözők felhozásából nagy részt vállalt. A végső sprintben aztán a svéd Marcus Hellner volt a leggyorsabb és lett olimpiai bajnok a német Tobias Angerer és a szintén svéd Johann Olsson előtt. Svédország ezzel a sikerrel immár a 26. sífutó olimpiai bajnoki címét nyerte meg, amivel Norvégia mögött feljöttek az örökrangsor második helyére. Kiemelkedően szerepeltek a kanadai férfi sífutók az üldözéses versenyben, akik három versenyzővel is bekerültek a legjobb kilenc közé, Ivan Babikov az ötödik, George Grey a nyolcadik, Alex Harvey pedig a kilencedik helyen végzett.

A holland Mark Tuitert meglepetés győzelmével ért véget a férfi gyorskorcsolyázók 1500 méteres versenyszáma a richmondi Oval pályán. A 37 fős mezőnyben a világranglista 5. helyén álló, 29 éves versenyző 1:45,57-es idővel végzett az élen, maga mögé utasítva a világbajnoki címvédő és világcsúcstartó amerikai Shani Davist. Az 1000 méteren már olimpiai bajnoki címet szerző Davis az utolsó körben szorult csak le a második helyre, a célban végül 53 századmásodperccel maradt el holland vetélytársától. A harmadik helyen a norvég Havard Bökko végzett, aki ezzel 2002 után szerzett ismét érmet a gyorskorcsolyában nagyhatalomnak számító Norvégiának ebben a sportágban. Az 500 méteren arany-, 1000 méteren pedig ezüstérmet szerző dél-koreai Mo Te Bum ezen a távon az ötödik helyen végzett. A pályafutása utolsó olimpiáján szereplő amerikai Chad Hedrick is ott volt az élmezőnyben, de több mint egy másodperces hátránnyal végül csak a hatodik helyen zárt. A legendás Ard Schenk 1972-es sikere után Tuitert lett az első holland gyorskorcsolyázó, aki olimpián győzni tudott ezen a távon.

 

A férfiak 1000 méteres rövidpályás gyorskorcsolya számában a koreai Li Jung Szu az 1500-on aratott sikere után megszerezte második vancouveri aranyát is. Honfitársa Li Ho Szuk végzett mögötte a második helyen, míg az olimpiák történetének legsikeresebb rövidpályás gyorskorcsolyázója, a hetedik olimpiai érmét szerző amerikai Apolo Anton Ohnoé lett a bronzérem. A két kanadai versenyzőnek Charles és Francois Hamelinnek a hazai szurkolók legnagyobb bánatára végül nem jutott érem a fináléban, ők a negyedik és ötödik hellyel vigasztalódhattak. Mostani sikerével Li Jung Szu a sífutó Marit Björgen és a síugró Simon Ammann mellett a vancouveri olimpia harmadik olyan szereplője lett, aki már két aranyérmet is szerzett. Újabb harmadik helyezésével Ohno az érmek számát tekintve az Egyesült Államok legsikeresebb téli olimpikonja lett, megelőzve a hat éremmel rendelkező gyorskorcsolyázót, Bonnie Blairt.

A pénteki selejtező után szombaton már aranyérmet osztottak a síugróknál az olimpián. A normál sáncon rendezett verseny különlegességét ráadásul az adta, hogy egyben ez volt az olimpia első éremosztó versenyszáma is. Az első sorozat után meglehetősen szoros volt a mezőny, többek között azért, mert az előzetesen favoritnak gondolt osztrák ugrók visszafogottan szerepeltek, Thomas Morgenstern csak negyedik, míg a nagy esélyes Gregor Schlierenzauer csak a hetedik helyen állt. Vezetett viszont az a Simon Ammann, aki az összetett Világkupa éllovasaként csúcsformában érkezett az olimpiára. A svájci ugró 105 méteres ugrása után két és fél ponttal vezetett Michael Uhrmann és további fél ponttal a lengyel Adam Malysz előtt. A második sorozatban Gregor Schlierenzauer 106,5 méteres ugrást mutatott be, amivel végül feljött a dobogó harmadik fokára. A lengyel Adam Malysz élete utolsó olimpiáján kitűnően szerepelt, hiszen végül másodikként zárt. Ammann aranyérme abszolút megérdemelt volt a végén, mivel az egész nap legnagyobb ugrását, 108 métert bemutató svájci összességében hét ponttal volt jobb, mint Malysz. Ammann a normál sáncon aratott győzelmével történelmet írt, korábban ugyanis csak két versenyzőnek, a norvég Birger Ruudnak (1932-36) és a finn Matti Nykaenen-nek (1984-88) sikerült címet védeni. Olyanra azonban még nem volt példa, hogy valaki nyolc év kihagyás után tudjon ismét olimpiát nyerni ugyanazon a sáncon. A német Jens Weissflog abszolút rekordját egyelőre nem veszélyezteti a „Harry Potter” becenévre hallgató ugró, a német ugyanis 1984-ben a normál sáncon, majd tíz év (!) elteltével Lillehammerban a nagysáncon győzött. Végül a finn Janne Ahonen lett a negyedik, megelőzve az első sorozat után még a második helyen álló német Michael Uhrmannt.

 

Hatalmas meglepetés született a női biatlonosok első vancouveri versenyében, ahol a szlovák Anastasya Kuzmina sikerét láthatta a közönség. A 7,5 km-es távot egy lövő hibával teljesítő versenyző egyben Szlovákia történetének első téli olimpiai bajnoki címét szerezte. Kuzmina mögött a szintén egy lövő hibával rendelkező hatszoros világbajnok Magdalena Neuner zárt másodikként, aki mindössze 1,5 másodperccel maradt le élete első olimpiai aranyérméről. A harmadik helyen a francia Marie Dorin végzett, aki hibátlan lövő teljesítménnyel zárta a futamot. Érdekesség, hogy Kuzmina idén januárban eltörte a kezét, így hosszú ideig edzeni sem tudott és egy ideig az is kétséges volt, hogy egyáltalán elindulhat-e az olimpiai játékokon. Az orosz születésű Kuzmina korábban megpróbálkozott ugyan az orosz válogatottba történő bekerüléssel, de mindezt sikertelenül tette, így indult el később már szlovák színekben a versenyeken.

A gyorskorcsolyázóknál férfi 5000 méteren rendezték az első versenyt Vancouverben, ahol az esélyesek egyike, a versenyszám háromszoros világbajnoka (2007, 2008, 2009) Sven Kramer tudott győzni. Bár a vancouveri jégpálya tengerszinten található (így előzetesen senki nem várt kiemelkedő eredményeket) Kramer így is 6:14,60-as olimpiai csúccsal győzött a dél-koreai Li Szung Hun, valamint az orosz Ivan Skobrev előtt. A versenyszám címvédőjének számító, most az utolsó párban induló amerikai Chad Hedrick ezúttal csak a 11. helyen zárta a számot, egy hellyel megelőzve a másik amerikai versenyzőt, a szintén olimpiai bajnok Shani Davist. A hollandok ezzel az eredménnyel jól kezdték az olimpiát, Kramer aranyérme pedig azt jelentette, hogy a sportági éremtáblázaton utolérték az eddig szintén 25 aranyérmet szerző norvégokat. A gyorskorcsolya sportágban továbbra is a 28 aranyéremmel álló Egyesült Államok számít a legeredményesebb nemzetnek. A mindössze 23 éves Kramer egyébként a Torinóban szerzett bronzérem, valamint az 5000 méteren szerzett ezüstérme után most olimpiai bajnok is lett.

Az előzetes esélyeknek megfelelően dél-koreai aranyérem született rövidpályás gyorskorcsolyázásban a férfiak 1500 méteres versenyében, ahol Li Jung Szu száguldott át elsőként a célvonalon. Sokáig úgy tűnt, hogy akár hármas koreai siker is születhet, ám az utolsó kanyarban két ázsiai versenyző éppen egymást ütötte ki. Az ezüstérem így az amerikai Apolo Anton Ohnoé lett, aki ezzel amerikai rekordbeállítást (a gyorskorcsolyázó Bonnie Blairt érte be) jelentő hatodik olimpiai érmét szerezte meg a téli játékokon. Ohno honfitársa John Robert Celski lett végül a harmadik ebben a versenyszámban. Magyar indulók is voltak ebben a versenyszámban, ahol a torinói olimpián ötödik helyen végző Knoch Viktor az első körben kiesett (végül 30. lett), Darázs Péter ugyan egy fordulót továbbment, de a döntőbe már nem tudott eljutni és végül a 19. helyen végzett. A rövidpályás versenyek során a magyar szurkolókat leginkább érdeklő elődöntőket rendezték, ahol a 3000 méteres váltóversenyben a Huszár Erika, Heidum Bernadett, Darázs Rózsa, Keszler Andrea összeállítású magyar csapatnak nem sikerült a bravúr. A mieink a sokkal esélyesebbnek tartott Kína, Kanada és Japán mögött a negyedik helyen zártak, a február 24-ei „B”-döntőben Japánnal, Hollandiával és Olaszországgal csatázhatnak az olimpiai pontot érő helyezésekért.

 

Az amerikaiak örülhettek a szabadstílusú sízők női buckasíversenyének döntőjét követően, miután az utolsóként induló Hannah Kearney fantasztikus 26.63-as pontszámmal legyőzte a hazaiak nagy kedvencét és egyben a versenyszám címvédőjét, Jennifer Heil-t. A kanadai hölgy mögött a szintén amerikai Shannon Bahrke lett a harmadik, míg a szintén dobogóra esélyes Heather McFie elesett és csak a 18. helyen zárt. A kanadai szurkolók nagyon szurkoltak Heilnek, aki az első lehetett volna, aki ebben a számban megvédheti címét, végül ez nem jött össze. Mint ahogy továbbra is él az a sorozat, hogy kanadai versenyző hazai földön rendezett olimpián nem nyert még aranyérmet, hiszen a juharlevelesek sem az 1976-os montreali, sem pedig az 1988-as, Calgaryban rendezett olimpián nem tudtak győzni.

Eredetileg hat versenyszámban avattak volna olimpiai bajnokot a vancouveri olimpia első versenynapján, alpesi sízésben azonban ismételt halasztásokról szólnak a hírek. Magyar idő szerint szombaton este rendezték volna ugyanis a férfiak lesikló versenyét, amit azonban az edzések sorozatos halasztása miatt nem tudtak végül megrendezni. A pálya jelenlegi rossz állapota és a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt jelen állás szerint legkorábban csak hétfőn rendezhetik meg az olimpiai alpesi sí versenyek leginkább várt futamát. Előzetesen vasárnapra tervezték a női szuperkombináció megrendezését, de ezt a számot is el kellett halasztani a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. A jelenlegi elképzelések szerint csak csütörtökön lesz a lesiklásból és az egy futam szlalomból álló verseny.