Szurkolj Londonban !

Szerdán este a dél-afrikai Durbanben eldőlt, hogy a dél-koreai Pjongcsang városa rendezheti meg a 2018-as téli olimpiai játékokat. A koreai város már az első fordulóban megszerezte a NOB-tagok szavazatainak többségét, így harmadik próbálkozásra elnyerte a rendezési jogot. A koreai metropolisz 2003-ban Prágában 56-53 arányban maradt alul Vancouverrel szemben, a 2007-es guatemalai NOB-döntés során pedig Szocsitól kapott ki 51-47-re. Mindkét szavazás különlegessége az volt, hogy ők kapták ugyan a több voksot az első körben, de az átszavazások miatt (Salzburg kiesése után) a végső szavazási körben mégis alulmaradtak.

Most viszont már ők számítottak az elsőszámú esélyesnek, még akkor is, ha az erős gazdasági lobbi és a téli sport hagyományok miatt Münchent komoly ellenfélnek várták. A szerdai prezentációk során mindhárom pályázó (a harmadik helyen végző Annecy is) saját előnyeit hangsúlyozta, de vélhetően a verseny már a korábbi lobbiharc során eldőlt a városok között. Ázsiában eddig kétszer rendeztek téli olimpiát (1972-Sapporo, 1998-Nagano), de most először nem Japán lesz majd a házigazda. Pjongcsang 63 szavazatot kapott, Münchent 25-en, Annecyt pedig csupán 7-en favorizálták ezúttal a NOB-tagok közül.

Bár a téli olimpiák magyar szempontból nem kifejezetten sikeresek, a hazai nézők mégis szeretik a téli sportokat, így cseppet sem mindegy, hogy a Szocsi utáni következő ötkarikás seregszemlére hol kerül sor. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a dél-afrikai Durban városában szerdán szavaz arról, hogy a három pályázó közül melyik lesz végül 2018-ban olimpiai házigazda. Két európai (München, Annecy) és egy ázsiai város (Pjongcsang) már bő másfél éve versenyez a szavazatokért, a hosszú lobbi harc utolsó felvonása pedig július hatodikán délelőtt egy utolsó prezentációval zárul le. Az utolsó protokolláris eseményen a 45 perces előadások után a még bizonytalan NOB-tagok (van, lehet még ilyen?) kérdéseket tehetnek fel a három város kandidációját vezető kis létszámú csapatoknak, majd megkezdődik a várva várt szavazás.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 110 tagja közül ilyen-olyan okok miatt ezúttal nyolcan nem szavaznak, ráadásul az érintett országok NOB-tagjai sem vehetnek részt az első fordulós voksoláson, ahol így maximálisan csak 96 szavazat érkezhet. A győzelemhez abszolút többség kell, amely vélhetően csak a második szavazási körben jön majd össze. Az utóbbi két alkalommal ez a kör különösen fájdalmas volt a dél-koreai Pjongcsang számára, hiszen a koreaiak hiába kapták a legtöbb szavazatot az első fordulókban, az „átszavazások” után előbb Vancouverrel, majd Szocsival szemben is elbukták a rendezés lehetőségét. Az új koreai téli sport központnak megálmodott Pjongcsang azonban nem adta fel, harmadszor is próbálkozik és ezt a kitartást látva sokan őket gondolják a legnagyobb esélyesnek. Mellettük szólhat a – téli sportok szempontjából – még kiaknázatlan hatalmas ázsiai piac és a nagymértékű (91%) lakossági támogatás, ugyanakkor ellentáboruk a két Korea közötti lezáratlan katonai és politikai konfliktusra, valamint a téli sport hagyományok hiányára is előszeretettel hivatkozik.

A pjongcsangi pályázat legfőbb ellenfelének München-t gondolják. A németek elég régen rendeztek utoljára olimpiát, 1972-ben éppen a bajor főváros volt a házigazda, igaz akkor nyári olimpiának. A német metropolisz lehet az első, amely téli és nyári olimpiát is rendez, igaz hegyek hiányában nyilván nem egyedül tenné. Társrendezőként az a Garmisch-Partenkirchen is segíti ugyanis a müncheni kandidációt, amely 1936-ban maga is rendezője volt téli olimpiának. Az elsősorban a havas sportok központjának tervezett kisváros egy ideig gátja is volt a pályázatnak, hiszen a helyi gazdák vonakodtak átengedni földjeiket olimpiai felhasználásra. A helyzetet végül hosszas tárgyalások után megoldották, de az olimpia ellenes „Nolympia” mozgalom hangjai így is messzire szóltak – kérdés, a döntéshozók ebből mit hallottak meg. A müncheniek mellett szólhat az a tény, hogy évek óta számos téli sportág bázisát adják sportszakmai, rendezési, és nem utolsó sorban anyagi szempontból is. A téli sportági szövetségek nagy részét német szponzorok működtetik és kis túlzással elmondható, hogy a máshol érdektelenségbe fulladó Világkupa versenyek Németországban mindig telt házzal működnek. A téli sportokban is sikeres németek ráadásul azt vallják, hogy nyolcvan év után ismét „kijárna” nekik egy olimpia. Ebből a szempontból igazuk van, ugyanakkor talán hiba volt kijelenteni azt, hogy sikertelenség esetén 2022-re is pályáznának, számos NOB-tag így talán könnyebben adja majd voksát egy ázsiai rendezés mellé.

Minden előzetes elemzés a harmadik helyre sorolja Annecy-t a versenyben, ugyanakkor az erős lobbi erővel rendelkező franciákat sem szabad leírni, hiszen nevető harmadikként akár ők is befuthatnak az érdekek és ellenérdekek sajátos elegyére épülő szavazás során. A kandidációs folyamat elején költségvetési gondokkal és alacsony hazai támogatottsággal rendelkező pályázat éléről tavaly év végén távozott Edgar Grosprion, az új vezetés azonban jobb politikai kapcsolatait felhasználva igyekezett hajrázni. A Münchenhez hasonlóan szintén az alpesi régió hagyományaival kampányoló Annecy számára ugyanakkor talán nem jelent jót, hogy Nicolas Sarkozy államelnök nem utazik el Durbanbe, így a három kandidáló közül egyedül ők nem lesznek képviselve a legmagasabb szinten. A pekingi olimpia előtt bojkottra buzdító politikus ugyanakkor nem túl népszerű a NOB-tagok körében, így Sarkozy döntése abszurd módon még lehet, hogy használ is a franciáknak. A környezetvédelmet és a „takarékos” olimpiát hirdető Annecyt sokan outsidernek tartják a szavazáson, de ha az első kört netán túléli, akár még meglepetést is okozhat. A tervezett helyszínek nagy távolsága miatt kapott NOB-kritika alapján átalakították a létesítmények körét, az új tervet pedig májusban a Lausanne-ban tartott utolsó nagy prezentáción is igyekeztek hangsúlyozni. Mindez azonban lehet, hogy kevés lesz, hiszen a hangulatos alpesi síközpontokban kevés ötcsillagos szálloda található, a NOB funkcionáriusai számára pedig lehet, hogy ez lesz a legdöntőbb érv a franciák ellen.

A 2018-as téli olimpia helyszínéről szóló szavazás persze ennél sokkal bonyolultabb döntés lesz, a fentiek ismeretében 96 ismeretlenes egyenletrendszernek is tekinthető. Jelenleg nincs a földön olyan ember, aki meg tudná mondani a végeredményt, ráadásul a titkos szavazás magában hordozza még a bennfentesek súlyos tévedési lehetőségét is. Ki gondolta volna például, hogy a 2016-os nyári olimpia esetén a toronymagas favorit Chicago már az első körben kiesik és az itthon fő esélyesnek beállított magyar-horvát labdarúgó EB-rendezés nulla szavazata is igazi hidegzuhanyként ért bennünket. A lényeg viszont az, hogy szerdán  délután öt óra környékén az egyenletrendszer megoldása is ismertté válik. A NOB belga elnöke, Jacques Rogge ugyanis ekkor húzza majd elő a 2018-as téli olimpiát rendező város nevét abból a bizonyos borítékból.

Idén nyáron eldől, hogy a három, még versenyben maradt város, a dél-koreai Pyeongchang, a franciaországi Annecy valamint a németországi München közül melyik rendezheti meg a 2018-as téli olimpiát. A német helyszín kapcsán már egy éve zajlik a huzavona a társrendező Garmisch-Partenkirchennel. Az alpesi sí versenyek tervezett helyszínéhez ugyanis helyi gazdák földjére (egészen pontosan azok ideiglenes használatára) is szükség lenne, amit  a földtulajdonosok hosszú ideig nem akartak átengedni az ötkarikás játékok idejére. Bár az 59 hangadóból álló tömörülés az elmúlt hónapban már végül aláírta a megegyezést a területek átadásáról, az ügy úgy tűnik mégsem jutott nyugvópontra.

Az olimpiát ellenzők ugyanis addig dolgoztak a háttérben, amíg szerdán a garmischi városvezetés úgy döntött, hogy népszavazást ír ki és a bajor kisváros lakóit kéri meg arra, hogy döntsenek arról, szeretnének-e olimpiai versenyeket látni 2018-ban. A fenti megállapodás tükrében inkább csak szimbolikusnak tartott referendumot május 8-án rendezik, amely időpont azért lehet fontos, mert még megelőzi a NOB helyszínről döntő dél-afrikai szavazásának idejét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai július hatodikán Durbanban így már annak tudatában fognak szavazni, hogy miként gondolkoznak az idei alpesi sí vb-nek (amúgy az olimpián is használt lejtőkön!) otthont adó német kisváros lakói.

Az olimpia ellenes szervezet amúgy 2500 aláírást gyűjtött a népszavazás kiírása érdekében, a referendum elutasító végeredményének alighanem Pyeongchang és Annecy elöljárói örülnének a legjobban.

Már korábban is tudott volt, de március 15-én hivatalossá is vált, hogy három város pályázik csupán a 2018-as téli olimpiai játékok megrendezésére. A koreai Pyeongchang városa zsinórban harmadszor próbálkozik (2010-re Vancouver, 2014-re pedig Szocsi ellen veszítettek), mellettük a németországi München és a francia Annecy pályázik még a rendezésre. München lehetne az első olyan város, amely téli és nyári olimpia helyszínéül is szolgálhatna, Annecy viszont most először pályázik olimpiai rendezésre. A három pályázó közül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai 2011 július hatodikán, a dél-afrikai Durban-ben megrendezésre kerülő 123. kongresszuson választanak majd. A téli olimpiákat tekintve az 1988-as játékok óta most pályázik ismét csupán három város a rendezésre. Az előzetes egyeztetéseken ugyan többek között Östersund, Genf, Szófia, Szarajevo, Denver és Almaty is érdeklődött a rendezés iránt, de végül hivatalosan nem adták be pályázatukat. Ti mit gondoltok, melyik város lehetne a legjobb rendező?