Szurkolj Londonban !

A londoni olimpia szervezőbizottságának bejelentése szerint a játékok lebonyolításához már 700 millió fonttal járulnak hozzá a hazai támogatók. A LOCOG ezt azután ismertette, hogy 44. brit szponzorként a Westfield bevásárlóközpont is csatlakozott a hazai támogatók köréhez. A londoni olimpia teljes költségvetése 2 milliárd font, amit a szponzori pénzeken kívül a jegyeladásokból, közvetítési jogdíjakból, egyéb kereskedelmi bevételekből és az állami támogatásból fedeznek. A 2012-es játékok szervezői elégedettek lehetnek eddig teljesítményükkel, hiszen már most elérték azt a szintet, amelyet előzetesen szerettek volna szponzori pénzekből hozni, a megnyitóig pedig ez a támogatói kör nyilvánvalóan még bővülni is fog.

Továbbra is az NBC televíziós társaság közvetítheti az olimpiát az Egyesült Államokban, hozta meg döntését kedden délután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A NOB eredetileg tavaly akarta megnevezni a leendő közvetítő társaságot, de akkor a gazdasági válság miatt – a bevételek maximalizálása által vezérelve – egy évvel eltolta a jogok értékesítését. A június elejére Lausanne-ba összehívott tárgyalásra három pályázó érkezett, melyek közül hétfőn előbb a Rupert Murdoch médiamogul által birtokolt Fox mutatta be pályázatát, kedden reggel a Disney érdekeltségi körbe tartozó ESPN, majd kora délután pedig az NBC következett. A három média csoport bemutatója és a konzultációk után a pályázók lezárt borítékban adták meg végső ajánlatukat. Bár eredetileg a NOB csak a következő két olimpia (2014-Szocsi, 2016-Rio de Janeiro) jogait szerette volna értékesíteni, de a tárgyalások során végül a többek által javasolt módon „hozzácsapta” a 2018-as és 2020-as olimpiák jogait is.

Az NBC végül 4,38 milliárd dollárért nyerte el a jogokat, a részletes bontás szerint Szocsiból 775 millió dollárért, Rio de Janeiróból pedig 1,226 milliárd dollárért közvetíthet a társaság. A július hatodikán (Annecy, München és Pyeongchang közül) kijelölendő helyszínen sorra kerülő 2018-as téli olimpiáért 963 millió dollárt, míg a 2020-as nyári játékokért 1,418 milliárd dollárt fizet majd a társaság. A Comcast cég, valamint az olimpiai szponzorok közé tartozó General Electric által tulajdonolt társaság 1988 óta minden nyári, 2002 óta pedig minden téli játékokról közvetített, a jelenleg is érvényes szerződésük a 2012-es londoni játékok után jár majd le. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mi lehetünk ebben az évtizedben az olimpiai játékok közvetítői az Egyesült Államokban.” – nyilatkozta boldogan a Comcast elnöke, Brian Roberts.

A most létrejött megállapodás a NOB elnök Jacques Rogge számára is megnyugtató, aki ezzel fontos bevételi forrásokat generált a szervezet számára azok után is, hogy utolsó elnöki mandátuma 2013 után lejár majd. Az NBC most először tudott Dick Ebersol nélkül olimpiai közvetítési jogot elnyerni, 1988-tól kezdve a legendás vezető nyolc alkalommal vitte sikerre a céget, májusi lemondása után azonban ezúttal már az utód, Mark Lazarus nevéhez fűződik a győzelem.

Az NBC 1995-ben öt olimpia (2000-2008) jogát nyerte el 3,5 milliárd dollárért, 2003-ban pedig 2,2 milliárd dollárt fizetett a 2010-es és 2012-es játékok közvetítési jogaiért. A tavalyi vancouveri olimpiáról viszont hiába közvetített 835 órában az amerikai csatorna, mégis 233 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el. A mostani pályázatban a vesztes felek elismerték, hogy a számukra még gazdaságilag ésszerű határig elmentek az árajánlatnál, de tovább már nem. Az NBC azonban úgy tűnik presztízskérdést csinált az olimpiai közvetítési jogokból, így talán erőn felül vállalva is túllicitálta riválisait. Az NBC a korábbi, a lényeges eseményeket - akár felvételről is - a főműsoridőbe koncentráló stratégiáját az élő közvetítések erőltetésének irányába akarja elmozdítani.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly tervezte értékesíteni a 2014-es és a 2016-os olimpiai játékok televíziós közvetítési jogait az Egyesült Államokban, ám az akkori rossz (számára kevesebb bevétellel kecsegtető) gazdasági helyzet miatt a tender elhalasztása mellett döntött. A NOB által a jövő hónapban véglegesítendő értékesítésnél valamennyi nagy piaci szereplő érdekelt lesz, legalábbis ebben bíznak a szervezet gazdasági vezetői.

A NOB részéről megszólaló és egyben a tárgyalásokat vezető Richard Carrion az AP hírügynökségnek nyilatkozva ugyanis elmondta, hogy véleménye szerint legalább kettő, de reményei szerint három TV-társaság is ott lesz a június 6-7 között sorra kerülő aukción. Jelenleg a tender technikai részleteinek a pontosítása zajlik, annak érdekében, hogy júniusban már csak a fő feltételek (így nagyrészt az ár) képezze a tárgyalások alapját.

Mivel nyolc év óta ez lesz az első alkalom, hogy olimpiai közvetítési jogokat lehet elnyerni, így az amerikai televíziós piac is élénken érdeklődik a Szocsiban és Rio de Janeiro-ban sorra kerülő játékok közvetítései iránt. Az előzetes hírek alapján az NBC és az ABC-ESPN csoport biztosan, a Fox pedig valószínűleg harcba indul, a CBS ugyanakkor várhatóan ezúttal nem száll be a versenybe. A mostani tenderben a TV-társaságoknak van lehetőségük arra, hogy a 2018-as téli illetve 2020-as nyári játékokra is tegyenek árajánlatot, igaz azok helyszínéről még nem született döntés. A NOB nem lesz köteles azonnal választani a megadott árak alapján, a kiírás szerint a döntést esetleges szoros verseny esetén egy újabb fordulóval finomíthatja. Carrion elmondás szerint azonban a szervezet legkésőbb a július elején Durbanben esedékes kongresszusig szeretné lezárni a projektet.

Legutóbb 2003-ban az NBC volt a befutó, amely akkor 2,2 milliárd dollárt fizetett a 2010-es és 2012-es játékok amerikai közvetítési jogáért, a versenyben pedig akkor az ESPN-t győzte le. Az NBC 1988 óta valamennyi nyári játékokról, 2002-től kezdve pedig valamennyi téli olimpiáról közvetített. Az üzletet az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) is kiemelt figyelemmel kezeli, ez lesz ugyanis az első próbája az USOC és a NOB között megkötött új üzleti szerződésnek, amely szerint a nemzeti olimpiai bizottság (a sokak által horribilisen magasnak tartott) 13%-ost részesedést kap a megkötésre kerülő TV-s szerződésből.

A londoni olimpia szervező bizottsága ugyan a számítógépes rendszer túlterheltsége miatt egy órával meghosszabbította a jegyigénylés határidejét, de az érdeklődők már ezt megelőzően is többszörösen túlfoglalták a 2012 nyarán esedékes versenyeket. A szervezőbizottság elnöke, Sebastian Coe elmondta, hogy a rendelkezésre álló hathetes időintervallumban több mint 20 millió igénylés érkezett az erre a célra létesített olimpiai oldalon. Az 1,8 millió regisztrált és igényét a rendszerben jelző felhasználó 95%-a Nagy-Britanniából jelentkezett. A játékok belépői közül az értékesítés mostani fázisában 6,6 millió kerül a széles nagyközönség elé. Az már most kijelenthető, hogy számos sportágban biztos a telt ház, többek között a pályakerékpár (ez a britek egyik fő éremgyűjtő sportága lehet), a ritmikus gimnasztika, a triatlon, vagy az öttusa versenyeket is többszörösen túlfoglalták az érdeklődők.

Azt előzetesen is lehetett borítékolni, hogy a megnyitó és a záróünnepség sokakat érdekelhet és az sem okozott különösebb meglepetést, hogy a Wimbledonban sorra kerülő tenisz torna, valamint az úszó és az atlétikai versenyek iránt is nagy lesz az érdeklődés, így ezen esetekben is sorsolás fog dönteni arról, hogy ki lesz az a szerencsés, aki végül jegyhez jut. Az olimpia idején az események összesen 650 szekcióra vannak beosztva, ezek közül pedig több mint a fele esetében történt túlfoglalás.

„Le vagyunk nyűgözve, hogy az emberek ennyire szeretnének hozzánk jönni a versenyekre. Sok olyan esemény van, amely iránt hatalmas az érdeklődés. A megnyitóra például tízszer annyian szeretnének bejutni, mint ahányan végül ott lehetnek. Az igénylők nagy része nem csak egy eseményre és nem csak egy jegyet igényelt, ami azt jelzi számunkra, hogy a szurkolók barátokkal, családtagokkal érkeznek a versenyekre és több időt töltenének el Londonban.„ – mondta Coe.

A szervezőbizottság tájékoztatása szerint a most következő lépcsőben ellenőrzik a jelentkezések és az igények helyességét, majd pedig számítógép által vezérelt módon végrehajtják a sorsolást. A jegyigénylők számláiról május 10-étől kezdődően emelik le a pénzeket, de a ténylegesen kisorsolt jegyekről csak júniusban kezdik meg értesíteni a szerencséseket. A londoni szervezők azt tervezik, hogy az ezek után megmaradó jegyekre lehet majd még egyszer licitálni a nyári időszakban. A londoni paralimpia belépőinek árusítása idén szeptemberben kezdődik meg.

Drasztikus visszaesést várhatnak a brit végek a 2012 nyarán rendezendő olimpia ideje alatt. A barcelonai Global Sports Forum névre hallgató eseményen ugyanis egy erre utaló felmérést publikálták. Az eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a britek egyötöde munkahelyéről is rendszeresen figyelné (napi két órán keresztül) az olimpia eseményeit. A válaszadók 42%-a az Internetet használná (főként a Twittert és a Facebookot) a hírek begyűjtésére, míg egyharmaduk a mobiltelefonjukon keresztül tartaná a kapcsolatot a londoni eseményekkel – így vélhetően több tízezer munkaóra esik majd ki a brit gazdaságból jövő nyáron.

A felmérés kimutatta azt is, hogy a londoni olimpia lehet talán az első olyan gigaesemény a sportvilágban, amelyen a szociális média lesz az egyik fő információ gyűjtő platform, az emberek a percre pontos információk érdekében sokkal inkább az Internetre hagyatkoznak majd mint a korábbi olimpiák idején. A mostani felmérés ugyan csak a szigetországi emberekre terjedt ki, de gyanítom, hogy hasonló értékeket kapnánk a magyar munkavállalók esetében is. Az olimpiát most – Pekinggel ellentétben- magyar idő szerint jó időzónában rendezik, így sokan a munkahelyükön lesznek majd az éremosztó számok idején. A remélt magyar sikerek –közvetett módon – így a nemzeti összterméket is befolyásolják, de mindezt talán kevesen bánnánk.

Alig három év múlva Oroszország először rendezhet téli olimpiát. A vancouveri olimpián alaposan leszereplő – a saját korábbi szintjéhez képest kevésnek számító három aranyéremmel, az éremtáblázat 11. helyén záró – orosz sport a 2014-es olimpián javíthat, amelynek úgy tűnik, hogy meg is lesznek az anyagi forrásai. Az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin ugyanis a napokban bejelentette, hogy az orosz sport 90 milliárd rubeles (3 milliárd dollár) extra költségkeretet kap a következő három évben. A megnövekedett forrásösszegből elsősorban olyan sportolókat fognak támogatni, akik éremesélyesek lehetnek a Szocsiban rendezendő játékok alkalmával. A bejelentés értelmében a kiemelt sportolók a mostani 12-20.000 rubeles (400-670 dollár) havi támogatási összeg helyett átlagosan 80.000 rubellel (2.770 dollár) számolhatnak majd. A támogatás sportolónként és sportáganként változhat majd, de minimális havi juttatás összegét is felemelik 35.000 rubelre (1.170 dollár).

A sportolói támogatások növelése mellett a sportorvosi háttér javítása is prioritássá emelkedik Oroszországban, ennek érdekében a terület eddigi 130 millió rubeles évi költségvetését 2,5 milliárd (!) rubelre növelik majd. „Minden, a 2014-es téli olimpiára készülő sportolónak külön egyénre szabott orvosi programmal kell rendelkeznie.” – indokolta a döntést Putyin. A bejelentés időzítése amúgy nem volt véletlen, amely egybeesett a miniszterelnök novogorszki látogatásával, ahol a közelmúltban junior világbajnokságot nyerő jégkorong válogatottat kereste fel. Putyin ezzel párhuzamosan a 2011-es esztendőt a sport évének kiáltotta ki Oroszországban és jelezte, hogy nem csak az elit sportolók képzése a céljuk, de emellett közel 40 milliárd rubelt fordítanak arra is, hogy az ország állampolgárai is rendszeresebben mozogjanak. A kijelölt cél az, hogy 2015-re legalább 42 millió orosz végezzen rendszeres testmozgást. „Jelenleg 25 millió ember sportol az országban, ezt a számot szeretnénk növelni. Szeretnénk arra a szintre eljutni, mint számos nyugat-európai ország, ahol a lakosság legalább 70%-a rendszeresen sportol.” – mondta Putyin.

A téli olimpia sokak számára felejthetetlen megrendezése mellett pénzügyileg is kielégítő eredménnyel zárt a vancouveri olimpia szervezőbizottsága (VANOC). Kanadában ez utóbbi tényező is roppant fontos, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az 1976-os montreali olimpiát követően a quebeciek három évtizeden keresztül (!) fizették a játékok által felhalmozott adósságokat. A vancouveri olimpia sem volt amúgy pénzügyileg nyereséges, a közelmúltban publikált mérlegadatok szerint azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pótlólagos pénzügyi forrásainak köszönhetően végül mégis nullszaldóssá vált a költségvetés. A NOB tavaly augusztusban jelezte, hogy hajlandó akár pénzügyileg is segíteni a kanadai szervezőket, amennyiben gondok támadnának a 2003-2010 közötti időszak pénzügyi egyensúlyával. Pontos adatok nincsenek a NOB által kifizetett összegekről, de a becslések 485 millió dollárra teszik a végül a kanadai szervezőkhöz vándorolt összeget. Ezen felül a VANOC természetesen részesült a szponzorok számára létesült TOP program bevételeiből is, amely 175 millió dollárt juttatott számukra, igaz ennek nagy része nem készpénz, hanem egyéb szolgáltatások formájában érkezett. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a kanadai szervezők is fizettek a NOB-nak, 74 millió dollárjukba került ugyanis az olimpiai szimbólumok kereskedelmi hasznosításának lehetősége.

A vancouveri olimpia teljes költségvetése végül 1,86 milliárd dollárt tett ki, amely magasabb, mint az előzetesen kalkulált (1,61 milliárd dollár) összeg. Ez az összeg nem tartalmazza a biztonsági kiadásokat (900 millió) illetve a létesítmények építésére (580 millió) fordított összegeket sem, mert ezek az állami költségvetést terhelték. A gazdasági válság által okozott pénzügyi nehézségek mellett a szervezők számára extra kiadásokat jelentett például az olimpia első napjainak időjárása, amelynek következtében teherautókkal és helikopterekkel kellett havat szállítaniuk a snowboard versenyek helyszínére. A pénzügyi zárójelentés szerint ez a projekt összesen 5 millió dollárjába került a vancouveri szervezőknek. A költségvetés nagy részét (740 millió) a helyi szponzorok adták össze, az általuk biztosított támogatás több mint fele (431 millió) készpénzként, a fennmaradó rész pedig szolgáltatás formájában jelentkezett. Az olimpia logójával ellátott termékek által generált bevétel 54,6 millió dolláros volt, míg a kanadai kormány és a tartományi vezetés által biztosított 187,8 millió dolláros hozzájárulás is sokat segített a pénzügyi egyensúly megteremtésében. A jegybevételek (270 millió) csupán a VANOC költségvetésének 14%-át tették ki, dacára annak, hogy a 1,54 millió eladható belépő 97%-a gazdára talált a játékok ideje alatt. Érdekesség – de egyben nem túlságosan meglepő-, hogy a jegybevételek 40%-át (111,9 millió) a jégkorong torna mérkőzései generálták. A megnyitó és a záróünnepség jegyei is kiemelt bevételt (61,5 millió) generáltak. Az olimpia egyik legnagyobb haszonélvezője végül a Kanadai Olimpiai Bizottság (COC) lett, amely a sikeres rendezés mellett a számára igencsak kedvező kereskedelmi szerződések alapján (a kontraktus maximális értékének megfelelő) 110 millió dolláros bevételt is elkönyvelhetett. British Columbia tartomány sem bánkódhat az olimpia miatt,hiszen a tartományi kormányzat korábban publikált jelentései alapján a régió 2,5 milliárd dolláros forgalomnövekedést regisztrálhatott, amely csak a 2010-es első három hónapjában 851 millió dolláros extra pénzt pumpált a helyi gazdaságba.

Az utóbbi időszakban az arab világ rendre a sportvilág érdeklődésének középpontjába került. Dohában évek óta rendeznek rangos női tenisztornát, a Formula-1-es világbajnoki cím idén Abu Dhabiban dőlt el, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokság katari rendezéséről már ne is beszéljünk. Évek óta megszokott dolog, hogy a rangos angol foci klubokon tehetős arab olajsejkek osztozkodnak, az Emirátusok pedig éppen a labdarúgó klub világbajnokság helyszíneként funkcionált a napokban. Az arab térség olimpiát is szívesen rendezne és bár Doha a legutóbbi kandidációjával elbukott, ne legyen kétségünk afelől, hogy előbb-utóbb rendezési jogot is fognak majd kapni az arab térség államai. A sport üzleti vonatkozású híreiben persze már amúgy is réges-régen megjelentek az arab befektetők (gondoljunk csak a Premier League csapataira). A londoni olimpia kapcsán most egy katari cég is pályázik az olimpiai falu házainak megépítésére/utóhasznosítására. A kilenc pályázó között öt brit érdekeltségű cég van, mellettük viszont külföldi érdeklődőkben sincsen hiány. A Nagy-Britannián kívüli tőkeerős cégek azonban kivétel nélkül egy-egy angol ingatlan befektetői csoporttal karöltve indulnak a pályázaton.

A katari királyi család tulajdonában lévő Qatari Diar cég a Delancey nevű brit ingatlanfejlesztő céggel közösen tervezi az összességében 2818 apartmanból álló olimpiai falu még fennmaradó 1439 lakásának megépítését és utólagos értékesítését (tavaly a Triathlon Homes nevű brit konzorcium nyerte el az 1379 lakásos első fázis építési és hasznosítási jogát). Az előzetes becslések alapján 775 millió dollárosra tervezett üzlet kapcsán jövő tavaszra készülnek el a hivatalos ajánlatok, döntés pedig 2011 nyarára várható a leendő győztesről. A katariak az olimpia mellett amúgy más londoni üzleti lehetőségekre is „lecsaptak” már korábban, a Qatar Holdings nevű cég ugyanis idén májusban 2,3 milliárd dollárért részesedést szerzett a legendás Harrods áruházban.

A Brit Királyi Pénzverde új fémpénzeket vezet be a jövő hónaptól kezdődően, az új 50 pennys érméken a 2012-es londoni olimpia és paralimpia sportágai lesznek láthatóak. A pénzverde 1100 éves történetében most először fordul majd elő az, hogy a nyilvánosság által tervezett motívumok kerülnek a hivatalos brit fizetőeszközre. A nyilvános pályázatra egyébként 30.000-en jelentkeztek, közülük választották ki azt a 29 szerencsés angol illetve walesi pályázót, akiknek a tervei meg is valósulnak. A NOB szakembereiből, független szakértőkből valamint a Brit Királyi Pénzverde vezetőiből összeállított bíráló bizottság által kiválasztott boldog nyertesek között szerepel egy manchesteri rendőr, egy readingi futár, egy bristoli banki alkalmazott és többek között egy 75 éves nyugdíjas szociális munkás is Derbyből.  Mint minden Nagy-Britanniában elfgoadott hivatalos pénzeszközt, így az újonnan megjelenő penny-ket is a királynő, valamint az Államkincstár jóváhagyásával bocsátják ki. Az újonnan kibocsátott pénzérméken valamennyi olimpiai sportág helyet kap majd, kezdve a kosárlabdától, az úszáson át egészen a paralimpiai programban szereplő – talán kevéssé közismert – bocsáig.

A 29 kiválasztott érme közül kettőt is gyerekek álmodtak meg, közülük az egyik, a bristoli Florence Jackson (ld. kép) tavaly, kilenc éves korában készítette el azt a magasugró alakot ábrázoló tervet, amellyel a BBC által is promótált pályázat során 17.000 társát előzte meg. A másik „kiskorú” által készített terv a Halifaxból származó 16 éves Theo Crutchley-Mack nevéhez fűződik, aki kerékpárost ábrázoló munkájával került be a kiválasztottak szűk klubjába. „A penny a mindennapunk része, így külön megtiszteltetés a számunkra, hogy a hivatalos pénzre is felkerülnek az olimpia motívumai. Számunkra azért is különleges ez a projekt, mert a nyilvánosság bevonásával alakult ki a végső dizájn – nyilatkozta a bejelentés kapcsán Sebastian Coe, a szervezőbizottság elnöke. „Az 50 pennys érmék hosszantartó olimpiai örökséget biztosítanak nemzetünk számára. Már alig várom, hogy a kezembe foghassam az első ilyen jellegű érmét, sőt szeretném a teljes kollekciót beszerezni majd.” – zárta nyilatkozatát egy személyes gondolattal Coe. A Brit Királyi Pénzverde a tervek szerint összesen 87 millió darab „olimpiai 50 pennys”-t bocsát majd ki, amelyek így hamarosan a Nagy-Britanniába látogató honfitársaink pénztárcájába is eljuthatnak.

Bár az utóbbi napokban öntötték magukból a híreket a különböző csatornák a brit kormány takarékossági programjáról, úgy tűnik, hogy a London-2012 névre hallgató projektet ez a fajta keretszűkítés egyelőre nem érinti. Erről hoztak ugyanis döntést még szerdán Nagy-Britanniában, ahol ezzel párhuzamosan az egyes területek költségvetését átlagosan 19%-kal nyirbálták meg. A brit sportra fordított összeg is csökken, méghozzá 28%-kal (!), de az olimpiára jóváhagyott 14,7 milliárd dolláros eredeti terv keretszámai megmaradtak. A nadrágszíj szorosabbra húzása egyébként már így is elérte az olimpiai szervezőket, hiszen még a brit „Bokros-csomag” bejelentése előtt kiderült, hogy az olimpia szervezői 32 millió dollárt spórolnak meg különböző belső átszervezésekkel. A „lehúzott” projektek között szerepel például a 80.000 néző befogadására alkalmas központi Olimpiai Stadion kicicomázásnak elhagyásával megtakarítható 11 millió dollár is. (A stadion tetejére tervezett különleges felület kettős cél szolgált volna, amely egyrészt a nézők védelmére is alkalmas lett volna, másrészt pedig a tervek szerint a versenyek alatt különböző képeket, filmeket vetíthettek volna rá.)

A brit sportéletet irányító UK Sports elnevezésű szervezet bejelentette, hogy az őt érintő radikális forráscsökkenés ellenére is biztosítani szeretné a londoni felkészülés feltételeit (csak az olimpia után terveznek ezen a területen 15%-os csökkentést), a most kieső bevételek pótlására pedig részben alkalmas lehet az a 79 millió dollárnyi pénzösszeg, amely a brit nemzeti lottóból többletként folyik be hozzájuk a jövőben. A végleges költségvetési számok alapján a következő négy éves időszakban a kultúra, média és sport területén összesen 1,7 milliárd dollárnyi elvonásra kell számítani Nagy-Britanniában.