Szurkolj Londonban !

A sikertelen müncheni pályázat után a németek nem pályáznak a 2022-es téli játékokra, erről döntött a Német Olimpiai Bizottság. Nagyon bíztak a németek München kandidációjának sikerében, ám a bajor főváros öt hónappal ezelőtt alulmaradt Pjongcsanggal szemben a 2018-as olimpiáért vívott harcban. A vereség megviselte a müncheni vezetőket, hiszen komoly sportdiplomáciai hátterük miatt végig bíztak a végső sikerben. Egy ideig élt aztán az a gondolat, amely szerint München az elveszített pályázat után 2022-re ismét próbálkozik majd, de végül a józanabbul gondolkodók kerekedtek felül. A Német Olimpiai Bizottság (DOSB) öt hónappal a müncheni vereség után ugyanis úgy döntött, hogy egyetlen várossal sem pályázik a 2022-es téli olimpia megrendezésére.

A döntés hátterében az a tény állhat, hogy a müncheni pályázat mellett álló politikai vezetők éppen újraválasztás előtt állnak, így nem tudnak hosszabb távú elkötelezettséget vállalni az újabb kandidáció mellett. A német sportélet vezetői azonban nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a 2026-os téli olimpiát ismét megpróbálják majd Németországba csábítani. Ebben az esetben azonban lehet, hogy a mostani pályázatban - a földeket tulajdonló gazdák ellenállása miatt - sok akadályt jelentő Garmisch-Partenkirchen helyett Berchtesgarden lehet majd München társa a pályázat alkalmával.

Már korábban is rebesgették a szándékot, de hivatalossá csak most, a 2018-as téli játékok helyszínének kijelölése után vált, hogy a svájci St. Moritz megpályázza a 2022-es téli ötkarikás játékok rendezési jogát. A korábban két téli olimpiának (1928, 1948) is otthont adó téli üdülőközpontnak a fennálló szabályok miatt már házi válogatón is át kellett esnie, hiszen az Olimpiai Charta szabályai miatt egy országból csak egy város pályázhat. Mivel Genf is érdeklődött a tizenegy év múlva sorra kerülő versenyek iránt, így a Svájci Olimpiai Bizottságnak kellett döntést hoznia a pályázó város kilétéről.

Bár most St. Moritz kiválasztásra került ugyan, a kandidáció hivatalos útra tereléséről csak 2012. április 27-én születik végső döntés. A svájciak már korábban sem titkolták, hogy mire készülnek, így sejthető volt, hogy a helyszínről szóló döntésben érdekelt NOB-tagjaik nem is München pályázatát támogatták a 2018-as rendezésre. A földrészek közötti – hallgatólagos – rotációs elv miatt ugyanis egymás után aligha kapta volna meg két európai város a téli olimpia rendezését. A svájciak hetven év elteltével szeretnének ismét házigazdák lenni és most a nagyvárost a központba állító (Genf) pályázat helyett inkább a téli sportközpontokra (Davos, St. Moritz) épülő pályázatban gondolkoznak.

A sportoló természetéből fakadóan nem adja fel a harcot. Nem csoda hát, ha az alpesi síző olimpiai és világbajnok Maria Höfl-Riesch a végső győztes Pjongcsangtól elszenvedett nagy különbségű vereség (63-25) ellenére is úgy véli, Münchennek újra kellene pályáznia téli olimpia rendezésére. „Jó lenne ismét nekifutni. Ha ez így lesz, akkor ismét megpróbálnék mindent megtenni a sikerért. Olimpiai játékokat rendezni saját földön, ez lenne a legjobb dolog, még akkor is, ha addigra már biztosan nem lennék aktív síző” – nyilatkozta a német versenyző az osztrák Kronen-Zeitung című újságnak.

Bár a kandidálás fázisában München vezetői még azt hangsúlyozták, hogy egy esetleges vereség esetén biztosan újra pályáznának, a lehangoló különbségű vereség egy időre elvette a kedvet a hangzatos nyilatkozatoktól. Az utóbbi hetekben azonban ismét optimista hangú beszédek érkeznek a müncheniektől, ami előrevetítheti, hogy a 2022-es téli játékok rendezéséért is harcba szállnak majd. Igaz az erre vonatkozó végső döntéssel vélhetően meg kell majd várniuk 2013 nyarát, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntést hoz a 2020-as nyári játékokról. Egy esetleges európai helyszín ugyanis alapjaiban írhatja át a most még München szempontjából kedvezőnek tűnő sportpolitikai döntéshelyzetet.

Minden idők egyik legjobb hangulatú északi sí-világbajnokság ért véget vasárnap, ahol az 50 km-es férfi sífutó verseny igazi fesztivál hangulatban zajlott a Holmenkollenen. A Nemzetközi Síszövetség (FIS) első embere, Gian-Franco Kasper is elégedett volt az oslói versenyekkel, a sportvezető külön kiemelte a különleges hangulatot. „Magasra került a mérce a következő rendező városok számára. Az itt tapasztalt hangulatot nehéz lesz bárkinek is felülmúlnia, szinte már-már lehetetlen.” – mondta az esemény zárásaként a svájci spotvezető. Kasper azt is hozzátette, hogy a norvégok ezzel a világbajnoksággal óriásit léptek előre az oslói olimpia projekttel, a norvég főváros ugyanis szeretne hamarosan téli olimpiát rendezni.

„A világbajnokság sikeres megrendezése új lendületet adhat az olimpia rendezésének gondolatához. Senki számára nem lehet kérdés, hogy jelentkeznünk kell olimpia rendezésére. „- vonta le a logikus tanulságokat Gerhard Heiberg, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság norvég tagja. A norvég napilapok is lelkesen frissítették fel az ötletet hétfőn, az Aftenposten szerint „Norvégia olyan, mint ha az ilyen jellegű sporteseményekre találták volna ki.”, a Dagbladet pedig egyenesen azt írja: „Most már akarjuk az olimpiai játékokat is. A norvég fővárosnak jelentkeznie kell!” Oslo a tervek szerint a 2022-es vagy a 2026-os téli játékokra pályázna, az esetleges kandidáció nagyban függ majd a NOB nyári döntésétől is, hogy a 2018-as olimpiát európai (Annecy vagy München) város kapja-e meg vagy nem.

Már korábban is felvetődött ugyan az ötlet, de biztossá csak február elején vált, hogy Kazahsztán a 2014-es után várhatóan a 2022-es téli olimpia megrendezését is megpályázza. Az ország kormánytisztviselői hétfőn jelentették be szándékukat, miután Asztanában találkoztak Jacques Rogge-gal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével.  A korábbi kazah főváros, Almati volt az, amely annak idején jelentkezett a 2014-es téli játékok lebonyolítására, de végül nem került fel a pályázati folyamat végső fázisáig eljutó városok szűkített listájára. A kazahoknak még van idejük az újbóli kandidáció tökéletesítésére, hiszen a 2022-es olimpia helyszínéről csak 2015-ben dönt a NOB. Esélyeiket ugyanakkor jelentősen ronthatja, ha a szervezet idén júliusban a 2018-as téli játékok rendezését a szintén Ázsiában található koreai Pyeongchangnak ítéli oda. A kazahok jelenleg is egy jelentős téli versenysorozat házigazdái, hiszen január 30. és február 6. között a két nagyváros (Almati és Asztana) rendezi meg a hetedik alkalommal sorra kerülő Téli Ázsia Játékokat, amelyre 726 millió dolláros beruházás keretein belül építettek új, modern létesítményeket.

Tizenkét év nagy idő. Pontosan ennyi esztendő múlva szeretnének téli olimpiát rendezni a svájciak. Hogy akkor az információ hallatán miért rettentek össze Annecy és München városának vezetői? Mindjárt megmagyarázom…

Arról már korábban is írtunk, hogy a 2018-as téli olimpia megrendezésére még három város (Annecy, Pyeongchang, München) van versenyben, jövő nyáron pedig Dél-Afrikában születik majd döntés a végső győztesről. A svájciak igazi téli nagyhatalomnak számítanak és mivel utoljára 1948-ban (St. Moritz révén) rendeztek olimpiát, így joggal várhatják el, hogy amennyiben versenybe szállnak a rendezésért, akkor nagy eséllyel meg is kaphatják azt. November végén jött is a hír a svájciaktól, hogy szeretnének komoly kandidálni a 2022-es téli olimpia megrendezésére. Mégpedig akkor, ha a 2018-as rendezést a dél-koreai Pyeongchang városa nyeri el. Ha ugyanis a földrészek közötti –ugyan csak hallgatólagos megállapodáson alapulóan, de az utóbbi két évtizedbe rendre alkalmazott - rotációs elv érvényesül, akkor egy 2018-as európai rendezéssel a svájci álmoknak nem lenne realitásuk. Na és most jön az, amiért a franciák és a németek is hidegrázást kaptak a hír bejelentése kapcsán. A helyszínről szóló döntést meghozó Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis összesen öt (!) svájci tagja van, akik így most már várhatóan mindannyian a dél-koreai pályázatot fogják támogatni 2018-ra. Emellett ráadásul még másik hat NOB-tag is Svájcban lakik, így a svájciak – látszólag ártalmatlan- bejelentése már teljesen más megvilágításba kerül.

Korábban már egyértelművé vált, hogy az olasz NOB tagok (ők négyen vannak) sem fogják támogatni azt, hogy a 2018-as téli olimpiát valamelyik európai város rendezze, ez ugyanis aláásná a 2020-as római nyári pályázat esélyeit. Az is valószínűtlen, hogy a spanyol NOB tagok is Annecyt vagy Münchent támogatnák, lévén ők maguk is szeretnének pályázni a 2022-as téli játékok megrendezésére. Mivel Svájc az egyik legsikeresebb téli sportnemzet (127 olimpia érem, közte 44 arany), így sportszakmai szempontok nem szólnak az ő esetleges rendezésük ellen, ráadásul a NOB központja is ebben az országban (Lausanne városában) található, ami egyben érzelmi többletet is adhat egy esetleges svájci rendezés mellé. Azt nem lehet mondani, hogy a svájciak korábban nem próbálkoztak volna rendezéssel, de az 1976-os, 2002-es és a 2006-os rendezési jogról (mindhárom alkalommal Sion városa volt a jelentkező) is lemaradtak. Az újbóli indulást az mozdította előre, hogy két évvel ezelőtt Svájc Ausztriával közösen sikeres labdarúgó Európa-bajnokságot rendezett, így a Bern közelében megtartott szavazáson a svájci sport irányító testülete úgy döntött, hogy ismét megpróbálkoznak a jelentkezéssel. Annecy és München városának nagy bánatára…

Szergej Bubka neve világszerte jól ismert, még azok számára is, akik nem követik közelről figyelemmel az atlétika világának eseményeit. A rúdugrás mára szinte fogalommá vált egykori klasszisa sportolói pályafutásának befejezése után sem szakadt el az olimpiai mozgalomtól, hiszen sok egyéb pozíciója mellett jelenleg is tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Bubka hazájában korlátlan népszerűségnek örvend, amelyet jól mutat az Ukrán Olimpiai Bizottság csütörtöki közgyűlése is, amelyen a 107 jelenlévő tag egyöntetűen rá szavazott, így újabb négy évre az egykori olimpiai bajnok (1988-Szöul) lett a szervezet vezetője. Bubka 2005 óta vezeti az Ukrán Olimpiai Bizottságot. Az eddigi főtitkárt, Vologyimir Gerasenko-t is megerősítették pozíciójában, az olimpiai bizottság elnökhelyettese pedig a jelenlegi sportminiszter, Ravil Safiullin lesz a 2011-2014 közötti időszakban. A szervezet tagjai szintén ellenszavazat nélkül (vajon miért nem lepődünk meg ezen?) álltak Viktor Janukovics elnök „Olimpiai remény – 2022” programja mögé, amelynek értelmében - ahogy korábban is írtunk róla blogunkban - Ukrajna tizenkét év múlva téli olimpiát rendezne.

Jól tudjuk, hogy a nagy, világszintű események megszervezéséhez időben hozzá kell látni. Mindez a mondat hatványozottan érvényes az olimpiai rendezésekre. A játékok rendezési jogát hét évvel korábban ítélik oda a NOB illetékesei, de a „Tapogatózás” már jóval korábban elkezdődik az esélyekről. Ennek apropóján most az ukránok is bejelentkeztek a téli olimpiára. Viktor Janukovics ukrán elnök csütörtökön Lembergben (Lvivben) azt javasolta, hogy az ország olimpiai bizottsága pályázzon a 2022-es téli olimpia rendezésére, melynek helyszíne a Kárpátok lenne.

Janukovics az ukrán elnöki hivatal mellett működő Régiók Tanácsa kihelyezett ülésén közölte: "Ennek a kezdeményezésnek a felkarolásával elkezdünk annak érdekében dolgozni, hogy országunk hivatalosan kandidáljon a téli olimpia Kárpátokban történő rendezésére". Az persze más kérdés, hogy a 2012-es labdarúgó EB körüli mizéria mennyire segíti az esetleges ukrán esélyeket. Mint ismeretes, az ukránok Lengyelországgal közösen rendezik a két év múlva sorra kerülő kontinenstornát, de az ukrán stadionok építése és az infrastruktúra fejlesztések hónapok óta az UEFA kritikájának kereszttüzében vannak.