Minden sportág történetében vannak emlékezetes, már-már csodaszámba menő mérkőzések. Így van ezzel természetesen a jégkorong is. A sportág történetét ismerők jól tudják, hogy mit jelent a „Miracle on ice” kifejezés. Az 1980-as téli olimpián, Lake Placidben szereplő – amatőr státuszban lévő játékosokból összeállított - amerikai jégkorong válogatottra utal, egyben a hidegháború egyik legérdekesebb sportbeli kicsúcsosodásának is számít. A legendás Sports Illustrated magazin által a XX. század legmeghatározóbb sportmomentumának választott eseményt azóta is emlegetik a tengerentúlon. A rájátszásban az ősi ellenfél szovjet csapat (4-3) - valamint a finnek későbbi (4-2) - legyőzése után olimpiai bajnoki címet nyerő amerikai jégkorong válogatott tagjai azóta is nemzeti hősnek számítanak az Egyesült Államokban. Jól példázza mindezt, az a tény is, hogy a 2002-es Salt Lake City-ben rendezett téli olimpián ők gyújtották meg a megnyitón az olimpiai lángot. Az akkori főszereplők 
máig legendának számítanak a sportágban, így nem csoda, ha erős visszhangot váltott ki a Boston Herald című újság azon híre, amely szerint a csapat egyik tagjának aranyérmét eladásra kínálják...
A legendás edző, Herb Brooks által irányított akkori csapatba utolsóként bekerülő Mark Wells aranyérméről van szó. A játékos már évekkel ezelőtt eladta az érmét (egy súlyos genetikai gerincbetegség miatt a gyógykezelésre kellett az ebből befolyó pénz) egy Connecticut állambeli gyűjtőnek, most pedig az akkori vevő gondolta úgy, hogy megválna a becses relikviától. Na persze jó pénzért… Az aranyérem eladásában egy Phil Castinetti nevű, Saugusban élő úriember segédkezik neki, aki az Interneten is fellelhető, sportrelikviákat forgalmazó boltján keresztül próbál vevőt találni. Amennyiben nem jár sikerrel, akkor elképzelhető, hogy Mark Wells aranyérme felkerülhet az eBay aukciós portálra is. Az érme eszmei értékét Castinetti 125.000 dollárra (több mint 25 millió forintra) becsüli, a magas összeg pedig szerinte annak köszönhető, hogy mindössze húsz került átadásra belőle. Idén márciusban egyébként egy ugyanilyen érem (az 1980-as olimpia tartalék érme, amelyet nem adtak át senkinek) közel 15.000 dollárért cserélt gazdát. A most eladásra kínált aranyérem mellé jár még egy személyes hangú levél is, amelyet Mark Wells akkor írt, amikor meg kellett válnia tőle.
„Ez az érem együtt szimbolizálja az én személyes eredményemet és a csapatunk közösen átélt sikerét is. Mivel én egyike voltam az akkor szerepelt húsz játékosnak, így 1980 februárja óta ez az érem különleges helyet tölt be a szívemben. Amikor eldöntöttem, hogy megválok tőle, akkor elhatároztam, hogy amíg elkel, nem válok meg tőle, így az elmúlt két hétben vele aludtam együtt. Remélem, hogy aki majd ezután birtokolja, az ő számára is ugyanannyi öröm forrása lesz ez az érem, mint amennyit nekem okozott…” – írja Wells, akit 1977-ben még a Montreal Canadiens draftolt, az olimpiai siker után pedig ugyan aláírt a New York Rangershez, de 1982-es visszavonulásáig végül sohasem játszott az NHL-ben. A most 53 esztendős Wells a betegség felfedezése előtt a vendéglátóiparban dolgozott. Castinetti szerint az aranyérem igazi kuriózumnak számít, hiszen bár Stanley Kupa gyűrűk és különböző NHL-es egyéni díjak ma is éves szinten cserélnek gazdát, a sportág egyik legkülönlegesebb eredményéhez társítható emlékekből (pláne ilyen nagy jelentőségű formában) kevés van forgalomban. A lehetséges vevők között emlegették a Jégkorong Hírességek Csarnokát is, de az intézmény kurátora, Tom Sersha gyorsan leszögezte, hogy nincs pénzügyi keretük az esetleges vásárlásra, ráadásul a múzeum anyagai korábban mind adomány formájában kerültek hozzájuk és amúgy is rendelkeznek már egy 1980-as aranyéremmel, amely Mark Pavelich tulajdonában maradva látható náluk a Minnesota állambeli Evelethben található múzeumban.
Utolsó kommentek