Szurkolj Londonban !

A francia AFP hírügynökségnek adott nyilatkozatában a szokottnál is keményebb hangot ütött meg Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. A belga sportvezetőt a 2020-as játékokra pályázó Isztambulról kérdezték, aki a kérdésre válaszolva jelezte, hogy támogatja a törökök ambícióit, de csak abban az esetben, ha arra az évre nem pályáznak a labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére is. „A NOB jelenlegi szabályai nem teszik lehetővé, hogy valaki az olimpia rendezésének évében egy másik jelentős sportrendezvénynek is a házigazdája legyen” - mondta Rogge, aki saját bevallása szerint is igencsak elcsodálkozott, amikor a törökök Eb rendezési terveiről hallott. A törökök a 2016-os foci Eb-re is pályáztak már, de akkor elbuktak a franciákkal szemben, jelen állás szerint ők az egyetlenek, akik jelezték igényüket a 2020-as kontinenstorna megrendezésére.

A törököknek persze még van bőven idejük a sportdiplomácia rejtelmeinek tanulmányozására, a 2020-as nyári játékokról ugyanis csak jövőre, Buenos Airesben dönt majd a NOB-tagság, az Eb-helyszínt pedig várhatóan csak 2014-ben jelöli ki az UEFA. Az viszont bizonyos, hogy a párhuzamos kandidáció nem segíti Isztambul pozícióit a rendezésért folytatott harcban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság május 23-án a kanadai Quebec városában tart „előválogatót” a 2020-as rendezésre pályázó városok közül. Isztambul mellett Tokió, Madrid, Doha, valamint Azerbajdzsán fővárosa, Baki vezetői várják a pályázatokat értékelő bizottság jelentését.

Az elégedettség hangján szólt a vasárnap befejeződött első ifjúsági téli ötkarikás játékokról Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke. "Tíz dicsőséges napon vagyunk túl. Köszönjük, Innsbruck! Viszontlátásra 2016-ban, Lillehammerben!" - mondta a 69 éves belga sportdiplomata, aki úgy vélte: a fiatalok téli seregszemléjének debütálása minden várakozást felülmúlt és biztos alapot teremtett a jövőre nézve.

Rogge megköszönte a szervezők és a mintegy 1400 önkéntes munkáját. Az első téli olimpia versenyeit mintegy százezer néző látta a helyszínen, s az eseményről körülbelül 900 médiamunkás tudósított. A korosztályos csúcseseményen 6 sportág 15 szakágának 63 versenyszámában több mint ezer, 14-18 év közötti sportoló vett részt. Magyarországot kilenc versenyző képviselte, a küldöttség a jégkorongozók egyéni ügyességi számában érdekelt Kovács Attila és Gasparics Fanni révén két ezüstérmet szerzett.

Két vére ideiglenes helyet kapott a NOB által elismert sportszervezetek között az autósport vezető testülete, az FIA. Fontos lépésről számolt be szerdán a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) vezetősége, amely nyilvánosságra hozta, hogy szervezetüket a következő két évben elismeri az olimpiai mozgalom. Azt viszont kiemelték, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lépése még nem jelenti azt, hogy az autósportok (ezen belül is a Formula-1) bármikor is része lesz az olimpiai programnak. Első körben az FIA-nak az Olimpiai Charta elvárásait kellene teljesítenie, emellett pedig a két szervezet közötti hosszútávú kapcsolat kialakításának érdekében a versenyzők érdekképviseletét ellátó ún. sportolói bizottságot is létre kell hoznia.

„Örülök annak, hogy mostantól mi is tagjai vagyunk az olimpiai családnak. Ez egy megfelelő visszaigazolása annak, hogy az általunk képviselt értékeket a világ is elismeri. A minőség és a barátság az, ami összeköt bennünket az olimpiai mozgalommal” - mondta az FIA elnöke, Jean Todt. Ez a döntés azért is tűnhet furcsának, mert a NOB belga elnöke, Jacques Rogge tavaly egyértelműen állást foglalt amellett, hogy az olimpián csak olyan sportágak kaphatnak helyet, ahol az ember és nem a gép áll a középpontban.

A 2018-as téli olimpiát a dél-koreai Pjongcsang városa rendezheti meg. A néhány nappal ezelőtt Durbanben született döntés után az ország sportvezetői közül többen felvetették, hogy néhány eseményt Észak-Koreában is meg lehetne rendezni. A régóta politikai konfliktusban álló két ország között a hét év múlva sorra kerülő olimpia hozhatna közeledést – legalábbis ebben bíztak mindkét oldalon. A közeledést azonban gyorsan lehűtheti a NOB elnökének, Jacques Rogge-nak csütörtöki nyilatkozata: „A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpia rendezését egyetlen városnak és egyetlen országnak ítéli oda. A rendezés két ország közötti megosztása nem elfogadott az Olimpiai Charta szerint” – nyilatkozta Rogge, aki ugyanakkor jelezte, hogy a koreai béketeremtés lehetősége nem kerül le a napirendről.

Az Olimpiai Charta megváltoztatása ugyan nem szerepel a tervek között, az esetleges közös koreai csapat ugyanakkor a NOB-elnök szerint is járható út lehet Észak- és Dél-Korea számára. Korábban is előfordult, hogy a két Korea együttesen vonult fel az olimpiai megnyitóünnepségen, Sydney és Athén után azonban Pekingben már ismét külön csapattal vonultak be a stadionba. „A közös bevonulásnak ismét szimbolikus értéke lehet és talán a közös csapat indítását is sikerülhet tető alá hozni” – adott útmutatót a koreai szervezők számára Rogge. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábban sem támogatta két ország közös olimpiai pályázatát, sőt a 2020-as rendezésben gondolkozó – szintén komoly békeüzenetet hordozó – Hirosima–Nagaszaki közös kandidáció esetében sem engedett két japán várost elindulni és ragaszkodott az egy pályázat, egy rendező város alapelvhez. 

Látogatást tesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökénél, Jacques Rogge-nál szerdán Schmitt Pál államfő, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke, Borkai Zsolt, a MOB jelenlegi elnöke, Győr polgármestere, valamint Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára. A 10:15 órakor kezdődő lausanne-i találkozó célja, hogy Schmitt Pál bemutassa a nemzetközi ötkarikás mozgalom vezetőjének a magyar tagszervezet új elnökét.

A felek tárgyalnak egymással a NOB és a MOB közötti kapcsolatok fejlesztéséről és erősítéséről, valamint az idei pályázati rendszerek lehetőségeiről. A két olimpiai bajnok, Borkai Zsolt és Czene Attila tájékoztatást ad Jacques Rogge-nak a magyar sporttörvény változtatásairól és az állami finanszírozási rendszer átalakításáról is.

Az olaszországi Cesana Pariolban zajló szánkó-világbajnokságon a csapatversenyre került volna sor vasárnap délután. A verseny eredetileg egy igazi vizsga, sőt inkább főpróba lehetett volna, hiszen a szánkósok évek óta lobbiznak azért, hogy ez a versenyszám is bekerüljön végre a téli olimpia programjába. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, a belga Jacques Rogge tavaly a testületi döntés helyett saját hatáskörbe vonta a Szocsiban rendezendő téli olimpia bővítésének programját. Öt másik versenyszámmal egyetemben a szánkósok csapatversenye elsősorban neki szerette volna bizonyítani olimpiai érettségét. Ennek tükrében pedig különösen kínos az, ami a világbajnokságon – a NOB szigorú megfigyelőinek jelenlétében - történt. A szánkó csapatverseny lényege, hogy minden csapatban egy férfi, egy női és egy páros jön le egymás után a pályán (az összesített idő számít), majd amikor az egyik versenyző beér a célba, akkor egy fal megérintésével jelzi a fent lévő társaknak (egy elektromos rendszer segítségével), hogy ők is indulhatnak. Mindez azonban már az első négy pár esetében – köztük a nagy esélyes német csapatnál – sem működött tökéletesen, így a lentiek hiába „értek célba”, a fent lévő csapattársak ennek ellenére sem kapák meg a rajtjelet. A zsűri a verseny megszakítása, majd némi szerelési munka után annak teljes újraindítása mellett döntött.

Mindez csak tetézte a bajokat, hiszen az újraindítás után elsőként következő szlovén csapatnál megint hasonló jellegű technikai probléma lépett fel, amelynek az lett a következménye, hogy a cesana parioli olimpiai pályán végleg törölték a világbajnoki programnak amúgy 1989 óta részét képező csapatversenyt. „Ez volt a legrosszabb, ami történhetett velünk, ennél nagyobb baj nem is jöhetett volna. Nem nagyon tudok mit mondani, le vagyok sújtva a történtek miatt.” – nyilatkozta az eset kapcsán a Nemzetközi Szánkó Szövetség (FIL) elnöke, Josef Fendt. A rögtönzött válságstáb elsőre még abban gondolkozott, hogy a világbajnoki versenyt február közepén (!) a lettországi Siguldán pótolnák (a NOB elnöke a tervek szerint személyesen is ott lesz azon a versenyen), de ezt az ötletet végül elvetették a FIL vezetői. A versenyforma amúgy rendben van, ezt sokan elismerik, de amíg a hasonló jellegű technikai gondok (amelyek már a 2009-es Lake Placidben rendezett vb-n is előjöttek - igaz az idei öt Világkupa versenyen már egyszer sem) nem oldódnak meg, addig a szakágnak nem valószínű, hogy helye lesz az olimpiai programban. Persze áprilisban Jacques Rogge ettől még dönthet másképp…

Ha valaki figyelmesen nézte a vasárnapi wimbledoni férfi döntőt, akkor a díszpáholyban észrevehette a NOB elnökét, Jacques Rogge urat is. A belga sportvezető természetesen nem csak a finálé két résztvevője, Tomas Berdych és Rafael Nadal kedvéért érkezett Londonba, hanem természetesen a közelgő nyári olimpia miatt. A NOB elnök hétfőn látogatást tett az épülő új Olimpiai Stadionban, ahol Sebastien Coe-val, a szervezőbizottság elnökével közösen felszerelték a stadion (stílszerűen) 2012. székét. „A stadion csodálatos lesz, amely igazán intim hangulatot varázsol majd az olimpiára és nagyszerű öröksége lesz a 2012-es játékoknak” – mondta az elnök a stadionbejárás után, melyet követően még hétfőn a brit miniszterelnöknél, David Cameronnál is tett egy rövid udvariassági látogatást.

A görög gazdaság általában negatív előjellel tűnik fel a sajtóban, az utóbbi időszakban rendre túlköltekező görög büdzséről utoljára idén májusban hallottunk, amikor az EU csak igen masszív beavatkozás árán tudta elkerülni a görög államcsődöt (és ezzel járóan még ki tudja mit). Az utóbbi hetekben felvetették annak lehetőségét is, hogy az újabb pénzügyi krízis oka nem más, mint a 2004-es athéni olimpia…

Afrika felkerült a sportvilág nemzetközi térképére, amikor néhány évvel ezelőtt a FIFA Dél-Afrikának ítélte oda a labdarúgó világbajnokság rendezési jogát. A döntés helyességéről (amelyet sokan akkor kétségbe vontak)nagyjából két hónap múlva már pontos választ kapunk, az viszont ettől függetlenül tény, hogy az olimpiák megrendezése kapcsán is időről-időre felmerül az „Afrikának is járna már egy” gondolat. Azok után pedig, hogy Rio de Janeiro város megkapta a 2016-os nyári olimpia rendezési jogát, már csak a fekete kontinens az, amely – olcsó hasonlattal élve – fehér folt az olimpiai mozgalomban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Jacques Rogge a közelmúltban háromnapos látogatást tett Kenyában és Zambiában, ahol nyilvánvalóan az afrikai olimpiai rendezési esélyekről is kérdezték. „Afrikának meg kell mutatnia, hogy tényleg akarja az olimpiát, ha pedig ez így van, akkor hamarosan komoly kandidációkkal kell előrukkolnia, ha a 2020-as olimpiáért harcba szeretne szállni” – mondta Nairobiban a belga sportvezető, aki szerint a sikeres pályázat alapvető feltétele az, hogy a kandidáló város az ország teljes támogatását maga mögött tudva vágjon bele a nagy kalandba. Az afrikai kontinensről eddig egyetlen pályázat érkezett olimpia rendezésre, a dél-afrikai Fokváros szerette volna elnyerni a 2004-es olimpia rendezési jogát, és bár a végső szavazásnál két fordulót is haladt, de végül Róma és Athén mögé szorulva kiesett. A 2020-as nyári olimpia helyszínét hét évvel korábban, 2013-ban választják majd meg, a lehetséges afrikai pályázó városok között emlegetik az idei foci vb-n egyaránt több mérkőzés helyszíneként funkcionáló Durban-t és Fokváros-t, valamint a marokkói Rabat városát is.

Magyar idő szerint hétfőn hajnalban látványos záróünnepséggel ért véget a vancouveri BC Place Stadionban a 21. téli olimpia. A szokásoknak megfelelően a sportolók ezúttal is egymás között elvegyülve, felszabadult hangulatban vonultak be a stadionba és nézhették végig a megnyitóhoz hasonlóan ezúttal is parádés szereposztást hozó műsort. A záróünnepség hagyományainak megfelelően minden ország egy-egy sportolója érkezett a nemzeti lobogóval, a magyar zászlót az immáron két téli olimpián is pontszerző helyen végző rövidpályás gyorskorcsolyázó, Huszár Erika vihette a záróünnepségen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság belga elnökének, Jacques Rogge-nak, valamint a helyi szervezőbizottság vezetőjének, John Furlong-nak az érzelmektől sem mentes beszédei után fellépett többek között Michael J. Fox, William Shatner, Michael Bublé és Alanis Morissette is. A záróünnepségen természetesen részt vett a jó hangulatban lévő magyar olimpia küldöttség is, sportolóink felszabadultan ünnepelték a kifejezetten sikeres olimpiai szereplést (rövidpályás gyorskorcsolyázóink két bravúros pontszerző helyezését). Csapatunk kedden érkezik haza az olimpiáról, az előzetes tervek szerint a magyar küldöttség március másodikán a késő délelőtti órákban érkezik meg a Syma csarnokhoz.