Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Borkai Zsolt maradt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke

Borkai Zsolt a voksolás előtti beszédében úgy fogalmazott, hogy ezentúl a MOB tulajdonképpen a magyar sport parlamentje lesz, hiszen a szervezetben a hazai sportélet minden területe megfelelő képviseletet kap. A sportvezető a közelmúlt feladatait áttekintve felhívta a figyelmet arra, hogy a MOB idén már több mint 100 millió forintot biztosított előlegként az olimpiai felkészüléssel kapcsolatos legfontosabb feladatokra. "Az eredeti célkitűzésünket nem kell megváltoztatni, továbbra is reális esély van arra, hogy Magyarország Londonban az első húszban végezzen a nemzetek rangsorában. Az elmúlt évek világversenyeinek eredményei alapján reális cél, hogy megismételjük a pekingi eredményünket, és bízunk benne, hogy talán túl is tudjuk szárnyalni azt" – fogalmazott Borkai.

Az alapszabály értelmében automatikusan az elnökség tagja lett Schmitt Pál államfő, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke és Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair-Play Bizottság elnöke. A közgyűlés öt alelnököt is választott: Magyar Zoltán, Leyrer Richárd, Monspart Sarolta, Tóth Miklós és Deutsch Tamás személyében. Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportpolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a sporttörvény előírása alapján a MOB hatásköre kibővült, s a szervezet egyedüli köztestületként most már a magyar sport egészéért felel, s nem csak sportszakmai, hanem forráselosztási feladatokat is el kell látnia.

A sporttörvény értelmében megszűnik a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Jelenlegi feladataikat a MOB veszi át úgy, hogy az eddig önálló szövetségek által irányított területek a MOB szakmai tagozataiként tovább működhetnek, képviselőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei lesznek.

0 Tovább

Győr városa ifjúsági olimpiát rendezne

Az európai olimpiai bizottságok szervezete (EOC) alkalmasnak találta, egyúttal kiválóra értékelte a 2017-es nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál megrendezésére Győr helyszínnel benyújtott magyar pályázatot a Szocsiban rendezett közgyűlésén. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tájékoztatása szerint ezzel a döntéssel Győr "hivatalosan és nemzetközileg" is elnyerte a pályázó város jogállását, valamint jelentős lépést tett a rendezési jog megszerzése felé. A közgyűlésen részt vett Borkai Zsolt, a MOB elnöke, valamint Nagy Zsigmond nemzetközi igazgató és Szabó Bence sportigazgató is. Az EOC szemlebizottsági látogatására jövő májusban kerül sor, míg a végleges pályázati kézikönyv benyújtásának határideje október eleje. A rendezési jog odaítélésről az EOC közgyűlése a december 6. és 9. közötti izraeli ülésén határoz.

0 Tovább

Borkai Zsolt (1988 lólengés) angol nyelvű videón

A technikai fejlődésének köszönhetően már nem csak magyar nyelvű (de magyar vonatkozású) sport közvetítések is fellelhetők manapság a világhálón. A napokban került fel az egyik népszerű fájlmegosztó oldalra Borkai Zsolt 1988-as győzelmének az angol nyelvű kommentálása, amely Dávid Sándor magyar nyelvű közvetítése mellett igazi különlegességnek számít. A lólengés döntőjének valamennyi finalistáját magában foglaló tíz perces videón a magyar tornász 03:02-05:20 között látható, ahol érdemes figyelni az angolok szakmai észrevételeit is.

0 Tovább

Olimpiai bajnokok a Parlamentben

Vasárnap rendezték meg az országgyűlési választások második fordulóját Magyarországon, amelyen a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is akadtak olyan olimpiai bajnokok, akik versenybe szálltak a mandátumért. Így adott az alkalom arra, hogy megnézzük, hogy hazánkban (és külföldön) korábban mely ismert bajnokok voltak aktívak a politikai életben is:

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Gyarmati Dezső 1990 és 1994 között, egy cikluson keresztül volt tagja a magyar országgyűlésnek, akkor a Magyar Demokrata Fórum (MDF) színeiben politizált. Érdekesség, hogy amíg Gyarmati Dezső a párt országos listájának 19. helyén még éppen mandátumhoz jutott, addig a listán mögötte egy hellyel álló olimpiai bajnok labdarúgó kapus, Grosics Gyula viszont már nem jutott be a parlamentbe.
 
Az öttusázó olimpiai bajnok Török Ferenc (a képen) szintén a rendszerváltás utáni első szabad választások során (1990) került be a magyar parlamentbe, ezt követően négy éven keresztül a Szabaddemokraták Szövetségének (SZDSZ) képviselője volt. Az ügyvédként is tevékenykedő egykori sportoló később kétszer (1994, 1998) is képviselő-jelölt volt a választásokon, de ekkor már nem került be az országgyűlésbe.
 
A mostani parlamenti választások során három egykori sportoló próbálkozott a mandátum megszerzésével, közülük először jutott képviselői helyhez a FIDESZ-KDNP országos listájáról a párbajtőröző olimpiai bajnok dr. Schmitt Pál, valamint a korábban már Győr város polgármesteri tisztjét is betöltő szöuli olimpiai bajnok Borkai Zsolt. Az egykori kitűnő tornász 1994-ben MDF-es jelöltként már próbálkozott a mandátum megszerzésével, de akkor sikertelenül tette, most viszont a FIDESZ-KDNP területi listájáról bejutott az országgyűlésbe. Bár nem olimpiai bajnok, de szintén a magyar parlament tagja lett az ötszörös kenu világbajnok Bohács Zsolt is, aki Szegeden a jelenlegi polgármestert megelőzve szerezte meg a legtöbb szavazatot.
 
A sportolók karrier utáni politikai szerepvállalása amúgy más országokban sem újdonság, számos egykori klasszis próbálta ki magát az arénák, pályák izzadsága után a politikai hadszíntéren is. A britek egykori kitűnő középtávfutója, a kétszeres olimpiai bajnok Sebastian Coe 1992-ben a konzervatív párt színeiben került be a brit parlamentbe, amelynek öt éven keresztül tagja is volt. Az egyik legismertebb olimpiai bajnok politikusnak az oroszok ritmikus gimnasztikázója (2004-Athén egyéni összetett 1. hely) Alina Kabaeva számít, aki 2007-től kezdődően tagja az orosz parlamentnek.
 
Az Egyesült Oroszország nevű párt színeiben mandátumhoz jutó, szépségkirálynői babérokra is törő Kabaevát hírbe hozták emellett már Vlagyimir Putyinnal is, a pletykák szerint gyermekkel is megajándékozta a befolyásos politikust.
 
A finnek négyszeres olimpiai bajnok atlétája, Lasse Viren szintén sikeres volt a politikai pályán, 1999-ben és 2003-ban is mandátumot tudott szerezni a konzervatív Nemzeti Koalíció Párt színeiben. Igaz nem országos szinten, de szintén szerepet vállalt a politikában az ausztrálok csodaúszója, Dawn Fraser. A női úszók közül (Egerszegi Krisztinán kívül) ő az egyetlen, aki egyazon versenyszámban három egymást követő olimpián tudott győzni, majd pályafutása ellentmondásos befejezése után 1988-ban Új-Dél-Wales állam parlamentjébe jutott be független jelöltként. A kubaiak ökölvívó klasszisa, az olimpiai eredményességet tekintve Papp Lászlóval egy lapon említett Teofilo Stevenson is része volt a parlamenti munkának, aki tíz éven keresztül szolgálta a nemzeti ügyet.
 
A téli olimpikonok között is akadnak olyan olimpiai bajnokok, akik később politikai pályát is befutottak, az északi összetettben 1948-ban St. Moritzban győztes finn Heikki Hasu például közéjük tartozik. A tízszeres világbajnok és (két különböző párral) jégtáncban háromszoros olimpiai bajnok Irina Rodnyina szintén részese az orosz politikai életnek. Az oroszok gyorskorcsolyázó olimpiai bajnoka (500 méter – 2006 Torinó), Szvetlana Zsurov(a képen) pályafutása befejezése után szintén politikai pályára lépett,  a 2007 végén lezajlott választások után be is került az állami dumába, ahol helyettes szóvivőként is számítanak a munkájára.

 

0 Tovább

Szurkolj Londonban !

blogavatar

Az olimpiai játékok történetének különlegességeivel foglalkozó blog. Érdekességek, számok a puszta hírek mögül mind a téli, mind pedig a nyári olimpiákról.

Utolsó kommentek